Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-20 / 38. szám
HASZNOS TUDNIVALÓK, A gazdasági állatokról emberekre átvihető betegségek (3) A FERTŐZÉS ÁTVITELE A gazdasági állatnál a fertőzés forrása elsősorban a fertőző (ragályos) betegségben szenvedő állat, továbbá a rágcsálók és a rovarok. Ida 'tartoznak még a bacilushordozók és 'a vírushordozók, vagyis egészséges állatok, amelyek már leküzdötték a betegségeket, de szervezetük kórokozó csirákat tartalmaz. A fertőzés forrása azonban beteg ember Is lehet, (például, aki gümőkórban, tífuszban stb. szenved), vagy pedig Olyan egyén, aki bizonyos betegségekből kigyógyulva bacilushordozóvá vált. A fertőzés átvitele bekövetkezhet: a) a beteg állattal vagy emberrel való közvetlen érintkezés által, akiknek zoonózája van (a betegség átvitele rendszerint az ápolásnál, etetésnél, megharapásnál, a megfertőzött bőr, hús, te] feldolgozásánál, az állatokon végzett beavatkozásoknál az egyéni védőeszközök beavatkozása nőikül, a mesterséges megtermékenyítésnél, az állat születésénél stb. következik be); b) közvetett érintkezéssel azon anyagokon keresztül, amelyeket a beteg állatok, emberek, rágcsálók, rovarok stb. váladékai megfertőztek (takarmány, alomszalma, a fertőzött rétekről és legelőkről származó növények, tisztítóeszközök, szerszámok, eszközök, beszennyezett munkaruha stb. által). Olyan esetek Is vannak, hogy a zoonózisos dolgozó más dolgozót Is megfertőzött. Gyakran előfordul, hogy a beteg dolgozó megfertőzi a gondjára bízott állatokat, azok pedig további egyént fertőznek meg. A beteg állat és a bacilushordoző állat testének különböző szerveiben kórokozó csirák vannak, ahonnan kiválasztásukkal leggyakrabban vizelettel, szilárd ürülékkel, az orr és a gége váladékaival (a gümőkőros tehén köhögésénél a kórokozó csírák egészen 5—12 m távolságra kerülnek), esetleg a nemi érintkezésnél kerülnek a külső környezetbe. A zoonőzák csirái elterjesztésének gyakori forrása a víz. A folyóvizek beszennyezése főként akkor következik be, ha a felületi vizekbe, patakokba, folyókba, halastavakba húgylé és trágyalé folyik a megfertőzött gazdaságok istállóiból és udvaraiból. Egészségügyi szempontból azonban szükséges hangsúlyozni, hogy főként a csatornák szennyvize és a vízzel keveredett trágyalé lényegesen hozzájárulnak a fertőző betegségek terjedéséhez. A vízbe, legtöbbször a beteg állatok és emberek ürülékeivel, a hastífusz, a salmonelözis, a vérhas, a gümökór, a fertőző sárgaság kórokozó csírái, az élősdi giliszták tojásai — főként a galandféreg tojásai — stb. kerülnek. Az állati termékeket feldolgozó üzemekből — leginkább a vágóhidakról, kafilériákból, enyvgyárakból, bőrcserző üzemekből — nagyon veszélyes megbetegedések terjednek el, mivel az üzemek szennyvize az antrax, az orbánc, a pestis, a takonykór, a tetanusz stb. kórokozó csiráit tartalmazza. Ezért szükséges, hogy az állati termékek valamennyi feldolgozó ágazata tökéletes tisztltőállomásokkal legyen felszerelve, amelyek hatékony fertőtlenítőkészülékek segítségével tökéletesen fertőtlenítik a hulladékanyagokat és a vizet. Tilos a terményeket, főként a zöldséget, a gabonaneműeket és a takarmányokat öntözni és trágyázni öblítő hulladékvízzel, amelyek húgylével vagy trágyával vannak megfertőzve, vagy pedig olyan vízzel, amelybe a csatornázás torkollik. A zoonózok közül sokat, így például a toxopplazmónát, a tularémiát stb. a rovarok viszik át, mégpedig oly módon, hogy előbb a beteg állat vérét szívják, röviddel utána pedig egészséges állat vagy ember bőrén ejtenek sebet. Ezen kívül a fertőző betegségek csíráit átviszi teste felületén és megfertőzi velük az emberek és állatok számára elkészített élelmet. A rovarvllágból a legelterjedtebb bacilusterjesztők közá tartoznak a legyek. A legyek gyorsan szaporodnak, mozgékonyak és előszeretettel keresik fel a fertőzött környezetet, főként a bűzlő és rothadó anyagokat. Megállapítást nyert, hogy egy légy szlvókáján a legkülönbözőbb fajtájú baktériumokból (63 fajtából) 5 millió van. Köztudomású, hogy a legyek nagy szerepet Játszanak a fertőző sárgaság, a paralízis stb. átvitelénél. Nagyszámú zoonózát visznek át a kullancsok is, melyeknél a fertőzés csírái tojásaikba kerülnek. A gazdasági állatok a legelőkön lelegelik ezeket a tojásokat, aminek következtében a tojások közvetlenül kerülnek szervezetükbe. Ismert az agyhártyagyulladásnak átvitele az emberre kullancsok által. Ezért nagyon erélyesen fel kell számolni a határban az összes nedves és mocsaras helyeket, mert ezek a fertőző betegségek melegágyai. A rágcsálók a zoonózok legaktívabb terjesztői közé tartoznak, főként az állattenyésztésben. A rágcsálók gyakran szenvednek olyan betegségekben, amelyek az ember számára is ragályosak. Ürülékeikkel, főként vizeletükkel, beszennyezik a vizet, a takarmányt, az almot, vagy pedig a kórokozó csírákat testük felületén viszik át. A patkányok a legtöbb kórokozó csírákat farkukon viszik át. A ragályos betegségek átvitelének veszélye a patkányokról rendkívül nagy, amiről a következő eset is tanúskodik: A sertések etetésénél a patkány keresztülfutva a vályún a sertések nem fedett, lehorzsolt lábát farkával úgy ütötte meg, hogy az állandóan gennyező seb kigyógyítása néhány hónapig tartott. A sebesült bőrébe ugyanis nagymennyiségű különböző bacllus került, ami bonyolulttá tette a gyógykezelést. A FERTŐZÉSEK ÜT)A A SZERVEZETBE A kórokozó csírák útja a szervezetbe különféle. A bőr minden, még a legkisebb, szemmel nem látható sérülése is a fertőzés kapujává válhat. Az embernél leggyakrabban a kéz és láb lehorzsolásáról van szó, amikor az elégtelen és nem alkalmas lábbeli következtében érintkezésbe kerülnek a fertőzött vízzel, földdel, trágyával vagy húgylével. A fertőzés gyakori útja a légzőszervek felső részének nyálkahártyája és a szem kötőhártyái, sőt az alsó légzőutak is, ha az ember mélyen szívja magába a fertőzött port, amely egészen a tüdőalveolákba kerül. Az élelmiszerek" képezik a fertőzések leggyakoribb átvivőjét, ha piszkos kezekkel, rovarokkal, rágcsálókkal van beszennyezve, vagy pedig fertőzött állatokból ered (hús, tej, tojás stb.). A betegségek átvitelénél az emésztőutakon keresztül az első helyen az egészségügyi szempontból kifogásolható víz áll. Az átszivárgóit húgylé, trágyalé és ürülékek, vagy a felületi patakok, csatornák és rágcsálók által beszennyezett víz nagyon veszélyes, mert a ragályt nagyon gyorsan terjeszti. Ezért nagy figyelmet kell fordítanunk a települések, falvak, mezőgazdasági üzemek és gazdasági állatok ellátására szánt egészségileg kifogástalan vízre. A víz ivásra és felhasználásra való alkalmasságát a járási közegészségügyi és Járványügyi állomásnak kell meghatározni (a víz bakteorológial felülvizsgálásával). A víz alapos bakteorológial elemzését minden vízforrásnál el kell végezni. Megakadályozzuk az olyan Járvány kitörését, amilyen például a hastífusz-járvány volt 1964-ben Bratislava-Raőán, amikor néhány polgár, mivel nem volt elegendő víz a vízvezetékhálózatban, egy nem ellenőrzött öreg kútból, amelynek vize patkányokkal volt megfertőzve és tífuszbacilusokat tartalmazott, merített vizet. A ragályos betegségek nagyon gyakran keletkeznek sebek révén, amikor az állat megsebesíti ápolóját, vagy pedig ha a nyílt sebre fertőzött nyál kerül (például a veszettség átvitelénél): a fertőzés az állatok tisztításánál, a fejősnél, a mesterséges megtermékenyítésnél, az állatorvosi kivizsgálásnál, a gazdasági állatok ellésénél stb. Is átvihető, amikor az állategészségügyi elvek be nem tartása következtében a kórokozó csírák jelentéktelen bőrsebesüléseken és nyálkahártyán keresztül a légző- és emésztőszervekre kerülnek. (Folytatjuk.) Ä szövetkezeti földművesek szociális ellátása (IX) A rokkantsági és a részleges rokkantsági Járadék igényének egyik feltétele az, hogy a rokkantság, illetve a szövetkezeti tag részleges rokkantsága a szociális biztosítás tartama alatt avagy legkésőbb két évvel a szociális biztosítás megszűnése után következett be. A törvény azonban rokkantsági Járadékot biztosít azoknak a szövetkezeti tagoknak is, akik ezt a feltételt nem teljesítik olyan esetben, ha még azelőtt váltak rokkanttá, mielőtt dolgozni kezdtek volna. A munkatevékenységgel eltöltött időtartam feltételét azonban ez esetekben is teljesíteni kell, s emellett a 24 évesnél fiatalabb szövetkezeti tagoktól megkövetelik, hogy legalább két esztendő munkatevékenységet tudjon felmutatni. A rokkantsági járadékot önkéntesen megadhatják az ún. fiatal kortól fennálló rokkantság esetében is. Az ilyen rokkantság miatt ezek a személyek egyáltalán nem dolgozhattak. 10 áZAHAD MM.OMUVES 1969. szeptember 20. Így tehát nincs semmilyen megélhetési forrásuk. Az ilyen rokkantaknak Járadékot adhatnak 25. életévük betöltésétől kezdődően; az ilyen járadék megadása felől, amelynek összege 400 korona lehet havonta, az illetékes Járási járadékmegállapító albizottság dönt. Az EFSZ tagok rokkantsági Járadékának összege, ha a szövetkezetét nem ismerték el a gazdálkodás fejlettebb színvonalán álló szövetkezetnek, ugyanolyan, mint az aggkori Járadék összege. A rokkantsági Járadék alapösszegét tehát aszerint a nyugdíjkategória szerint állapítják meg, amelyet az átlagos havi munkajutalom összegéből számítanak s amely a nyugdíjkorhatár elérése után ledolgozott minden évben egy százalékkal, legfeljebb azonban az alapösszeg 20 °/o-ával növekedhet. A részleges rokkantsági Járadék összege a rokkantsági Járadék összegének fele. A munkabaleset (foglalkozásból eredő betegség) következtében beálló rokkantság esetében a rokkantsági járadékot havi 50 koronával és a részleges rokkantsági Járadékot havi 30 koronával emelik. A gazdálkodás fejlettebb színvonalán álló szövetkezetként el nem ismert EFSZ-ek tagjainak Is biztosít a törvény rokkantsági, illetve részleges rokkantsági Járadékot, ha a munkatevékenység megkezdése előtt váltak rokkanttá és lehetőséget ad önkéntesen rokkantsági Járadékot elismerni a fiatal kortól rokkantak számára, akik egyáltalán nem végeztek munkatevékenységet. A SZÖVETKEZETI TAGOK CSALÁDTAGJAINAK JÁRADÉKAI Az EFSZ-ekben különösen az idénymunkák és a sürgős csúcsmunkák elvégzésekor sokszor dolgoznak a tagok nagyobb gyermekei, esetleg a tagok szülei vagy más családtagjai. Amennyiben ezek a családtagok szociális biztosítást nem élveznek, önkéntesen el lehet ismerni számukra rokkantsági vagy részleges rokkantsági járadékot, ha munkabalesetből (foglalkozásból eredő betegségből) származik rokkantságuk, s ezt a szövetkezetben végzett munkánál, illetve e munka végzésével kapcsolatban szenvedték el, illetve a háztáji gazdaságban végzett munkánál rokkantak meg. Ilyen esetekben a Járadék megítélésére az illetékes Járási Járadékmegállapítő albizottság hivatott. Ilyen esetekben a rokkantsági, Illetve a részleges rokkantsági járadék összegét a következőképpen állapítják meg: a szövetkezeti tag családtagjának rokkantsági járadéka havonta 230 korona és különösen súlyos esetekben ezt az összeget 50 koronával lehet felemelni. A részleges rokkantsági Járadék összege havonta 138 korona, amit rendkívüli esetekben még 30 koronával lehet felemelni. (Folytatjuk.) SIABAD FÖIDMUVES üátesíH Szántóföldek megváltása Magyarországon Kocsis Károly oroszvári olvasónk nehezményezi, hogy magyarországi szántóföldjei ntán as azokat használó termelószóvetkezet nem hajlandó már haszonbért fizetni. Kérdi, megfelel-e a valóságnak, hogy ezeket a földeket kártérítés nélkül államosították? Magyarországon 1987-ben megjelent IV. sz. ún. földtörvény kimondja, hogy a termelőszövetkezet az általa használt olyan földet, amelynek a tulajdonosai nem tagjai a szövetkezetnek, köteles megváltani. A megváltás összegét a Járási Földhivatalok állapítják meg külön határozatban. A megváltást öt egyenlő évi részletben kell megfizetni. Az ilyen földek 1969. Január 1-én a szövetkezet tulajdonába mentek át. A fentiek értelmében megváltásról és nem államosításról van szó. D. F. J. Döntések végrehajtásának elhalasztása Minap átvettem a JNB döntését. Ha a fellebbezési határidőig fellebbeznék, kieszközölném-e ezzel a döntés végrehajtásának elhalasztását? Az érdekelt fél Jogosult á közigazgatási szerv döntése elleni fellebbezésre, amennyiben a törvény nem ír elő más eljárást, vagy az adott eljárásban érdekelt fél írásban nem nyújtotta be, illetve élőszó útján nem Jegyzőkönyveztette fellebbezését. (Lásd az 1967/71 sz. törvény 53. §-át.) A közigazgatási szerv minden döntésének tartalmaznia kell a Jogorvoslatok tekintetében szükséges tájékoztatást is. A döntést közlő szervnek e tájékoztatásban fel kell tüntetnie, engedélyezhető-e a döntés elleni fellebbezés (lehetséges-e a jogorvoslat), valamint azt is, hogy hol és milyen határidőig kell a fellebbezést benyújtani. A közgazdasági szerv döntése elleni fellebbezést a döntés közlésének napjától számítva 15 napon belül kell benyújtani az esetben, ha külön Jogszabály nem ír elő más fellebbezési határidőt. Amennyiben nincs előírva az utóbb említett más fellebbezési határidő, úgy az idejében benyújtott fellebbezés halasztó hatályú, tehát azzal Jár, hogy ennek alapján elhalasztják a döntés végrehajtását. A döntésre Jogosult szerv kizárhatja a halasztó hatályt, éspedig abban az esetben, ha ezt sürgős közérdekű követelmény teszi szükségessé, vagy pedig fennáll annak a veszélye, hogy a döntés végrehajtása elhalasztásának következtében az adott eljárás részese, vagy más személy helyrehozhatatlan kárt szenvedett. A halasztó hatályt nem lehet kizárni, ha ezt az erre vonatkozó külön Jogszabály így írja elő. (Lásd az 1967/71 sz. törvény 55. §-át.) Például a lakásgazdálkodásról szóló 1964/41 sz. törvény szerint kizárható a lakás kiürítésére adott utasítás elleni fellebbezés halasztó hatálya az esetben, ha a lakó a helyi nemzeti bizottság vagy más illetékes szerv írásbeli engedélye (döntése) nélkül költözött a lakásba. A lakáshasználati Jog megvonása elleni vagy hasonló fellebbezés esetén sem lehet a fellebbezés halasztó hatályát kizárni. A közigazgatási eljárás részvevőinek pedig azt ajánljuk, hogy igazodjanak mindenkor a döntést hozó közigazgatási szerv tájékoztatásához. Az esetben, ha az érdekelt felet nem tájékoztatták vagy helytelenül tájékoztatták és ennek következtében a fellebbezési határidő eltelte után nyújtja be fellebbezését, azt úgy kell figyelembe venni, mintha idejekorán nyújtotta volna be, de csak akkor, ha ezt a döntés napjától számítva 3 napon belül tette. (Lásd az 1967/71 sz. törvény 54. § -át.) Jogos volt-e a kisajátítás? R. olvasónk levelében írja, hogy még 1941-ben megvették a szomszéd házat, de akkor nem kérték a pontos felmérést és így a közös udvarban lakó szomszédjuk a terület egy részét beépítette. — Annak idején az ellene megindított pert mind a két fokon megnyerték, de a szomszéd a jogerős ítéletet sem teljesítette. Később olvasónk ezen ingatlanát a HNB kisajátította. Olvasónk kérdi: jogos volt-e a kisajátítás, kérhetik-e ennek hatálytalanítását? Ha a kisajátítás közérdekből, vagy ráutalt építkező számára családi ház felépítése céljára történt, az akkor érvényes előírások értelmében, az eljárás Jogos volt és ez ellen nem lehet már semmiféle Jogorvoslattal élni. Az ilyen esetekre nem fog vonatkozni a bíróságon kívüli rehabilitációról készülő törvény sem. Dr. F. J.
