Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-09-06 / 36. szám

KULTORA

• VITATKOZZUNK • VITATKOZZUNK • VITATKOZZUNK • VITATKOZZUNK • VITATKOZZUNK • VITAT

fl magyar tannyelvű mezőgazdasági középiskolák jelenlegi helyzete és fejlesztésük szükségessége

Cj tanév küszöbén állunk. Néhány nap múlva megtelnek a mezőgazdasági műszaki középiskolák tantermei is tanulnivágyó fiatalokkal. Felmerül a sokszor elhangzott kérdés: kell-e, ilyen aránylag nagy létszámú végzett mezőgazdasági technikus a termelés számára, vagy nem? Tudunk-e megfelelő munkaterületet adni a mai fiataloknak, akik a MMK-ból kikerülnek, vagy pedig szükséges némely iskolát megszüntetni, hogy ezzel meggátoljuk a fölösleges „túltermelést“? Sajnos sok magyar nemzetiségű vezető személyiségnek is az a véleménye, hogy sok a magyar mezőgazdasági középiskola, ezért a végzős diákok nem minden esetben tudnak elhelyezkedni. Mi a helyzet valójában?

Szlovákia területén jelenleg 43 mezőgazdasági középiskola működik, ebből 5 magyar tannyelvű, 1 szlovákmagyar és 1 szlovák-ukrán. A legutóbbi népszámláláskor (1961 január 1.) a köztársaság területén 3 826 981 szlovák és 533 177 magyar nemzetiségű állampolgár élt. A foglalkozás szerinti rétegeződés azt mutatja, hogy míg a szlovák lakosságnak csak 25,2 °/o-a dolgozik a mezőgazdaságban, addig a magyar lakosoknak 40,5 °/o-a. Az iparosítás Dél-Szlovákiában folyik a leglassúbb ütemben, ezért ha számítani is kell távlatilag bizonyos eltolódással a foglalkozások terén, a földművelés fogja továbbra is alkotni a fő foglalkozási ágazatot a magyarlakta területeken. Minden szakközépiskola feladata, elegendő szakembert nevelni mezőgazdaságunk valamelyik ágazata számára, s e feladat teljesítése hatványozottan fontos a mezőgazdasági termelés belterjessé tételénél. Ezért a lakosság részarányához mérten kell fejleszteni az iskolahálózatot is. Hogy mi a helyzet ezen a téren jelenleg, azt az alábbi táblázatból láthatjuk:

... a mezőgazd. az 1 iskonemze- lakosok dolg % aránya 'sko- ,4ra eső

tlség száma összesen össz mg. dóig.

szlovák 3 826 981 25,2 956 735 36 26 576

magyar 533177 40,5 218 602 6 36 434

Tehát míg egy szlovák tannyelvű mezőgazdasági műszaki középiskola érdekterülete 26 576 mezőgazdaságban dolgozó polgárt foglal magába, ez a szám a magyar tannyelvű iskoláknál 36 434 dolgozó. Ennél az összehasonlításnál nem vettem figyelembe a meglevő iskolák befogadóképességét, amely a szlovák tannvelvűeknél néha 2—3-szorosa a magyar iskoláknál. Maradjunk azonban csak a táblázatban feltüntetett adatoknál. Ezekből kitűnik, hogy ha elméletileg némely iskolát meg is kellene szüntetni a már említett okok miatt, csak 9—10 szlovák tannyelvű iskola megszűnésével egyenlítődnének ki az arányok ezen a területen. Én azonban hiszem, hogy ilyen nagyméretű tanulócsökkentéssel a jövőben sem kell számítanunk. Tény azonban, hogy ha Dél-Szlovákia magyarlakta vidéke lépést akar tartani műveltség terén az ország többi részével, nem szabad egy meglevő MMK-át sem megszüntetni!

Milyen a helyzet a magyar tannyelvű MMK-kon? Nézetem szerint ezen iskolák területi széthelyezése kedvező, mivel érdekterületük hossza 80—100 km (néha 200 km is), és így többé kevésbé felölelik Dél Szlovákia területegységeit. Hiányosság azonban, hogy a magyar iskolák nincsenek eléggé szakosítva. Szlovákia területén ugyanis hétféle szakoktatás folyik az MMK-kon: növénytermesztési, állattenyésztési, mezőgazdasági gépesítési, mezőgazdasági ökonómiai, kertészeti, szőlészeti, baromfitenyésztési és állathigiéniai. Sajnos, magyar nyelven csak 3 szakosítás folyik: a növénytermesztésiállattenyésztési Komáromban, Dunaszerdahelyen, Ipolyságon és Nagykaposon működik, a mezőgazdasági ökonómiai szak Tornaiján, a mezőgazdasági gépesítési pedig Szepsiben folyik szlovák-magyar nyelven. Szembetűnő, hogy eddig nincs magyar nyelven olyan fontos szak sem, mint a szőlészet és kertészet, holott tudvalevő, hogy ezek a termelési ágazatok főleg Dél-Szlovákia területein fejlettek. Szükséges lenne ezért minél előbb valamelyik meglevő iskolát szőlészeti-kertészeti szakra átformálni. Területi szempontból legjobban megfelelne erre a célra az ipolysági MMK, mivel mind nyugati, mind keleti irányból legjobban megközelíthető. A termelési viszonyok is megfelelők itt erre a célra. Az új integrációs és kooperációs törekvések a jövőben megkövetelik a még szűkebb szakosítású iskolák létesítését. A felelős iskolaügyi és mezőgazdasági szervek ezekről már élénken tárgyalnak. így szó van növényvédelmi, valamint mezőgazdasági-ipari iskolák létesítéséről Is. A szakosított oktatás problémáit szükséges lesz megoldani a szlovák tannyelvű iskolákkal párhuzamosan a társadalmi igényekhez mérten.

Mezőgazdasági középiskoláinkon a tanítás hatékonyságának növelése megköveteli a szükséges beruházásokat is, különben az elméleti oktatás nem lesz a gyakorlattal egy szinten. Sajnos, ezen a téren sem a legkedvezőbb a helyzet a magyar tannyelvű iskolákon. Az Iskolaépületek többsége nem tanítási célokra épült, tehát belső elrendezésük sem a legmegfelelőbb. Csak a komáromi és az ipolysági iskolák szolgálják eredetüktől fogva a mai célt. A helyzet ezen a téren javul azzal, hogy Dunaszerdahelyen elkezdték az új iskola építését, de célul kell kitűzni a többi iskola kiépítését is. Ismeretes, hogy a magyar tannyelvű iskolák diákotthonai nem megfelelők sem kapacitás, sem pedig korszerűség szempontjából. Az ipolysági iskola diákotthona a volt megyeházában kapott elhelyezést, a dunaszerdahelyi, nagykaposi a volt JNB épületében, a tornaijai pedig •4—5 helyen szétszórva. Egyedül a komáromi iskola kapott a dunai katasztrófa után új, modern internátust. Sok iskolán a diákotthonnal együtt hiányzik a tornaterem is, ami megnehezíti a testnevelési oktatást.

Igen fontos követelmény továbbá a tangazdaságok kialakítása és fejlesztése. A szlovák iskolákhoz viszonyítva megfelelő tangazdasága csak a komáromi és dunaszerdahelyi iskolának van. Szükséges lesz megteremteni tangazdaságok létesítésére a feltételeket a többi iskolákon is. Az ipolysági iskolán a feltételek adva is vannak: a helyi ÄG pereszlényi (2—3 km távolságra) farmját vehetnénk át. Miért csak vehetnénk? Mert az épületek értéke 600 ezer korona, amelyre még a minisztériumunk nem tudta megteremteni a szükséges összeget. Bízunk benne, hogy ez is meglesz, hiszen ez ügyet úgy a járási pártbizottság, mint a JNB és JMT is támogatják. Magyar tannyelvű mezőgazdasági középiskoláink tantestületi összetétele jő, semmivel sem maradnak el a testvéri szlovák iskolák tantestületeitől. Munkájukhoz azonban meg kell teremteni a nyugodt légkört azzal, hogy az iskolák hálózatát véglegesen stabilizálják!

A Szabad Földműves hasábjain nemrégen jelent meg Takács Lajos tanárkolléga cikke „Miért mostoha a Tornaijai Mezőgazdasági Középiskola“ címmel. Bár együttérzek a cikkíróval, nem hiszem, hogy a tornaijai iskola áthelyezésével megoldódnak a problémái is. Szerintem minden iskola fejlődéséhez hozzájárul a tradíció, amely csak akkor alakul ki, ha az iskola egy helyen működhet. Az említett cikk azonban azt mutatja, hogy problémák ezen a téren is vannak. És minél előbb oldódnak meg, annál jobb lesz ez mindnyájunk számára.

A felvetett probléma tehát igen széleskörű. Cikkemet is ezért inkább vitaindítónak szántam. Remélem, hogy a legilletékesebbek, a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozói is hozzászólnak a magyar tannyelvű mezőgazdasági középiskolák munkájához és a fejlesztésükkel kapcsolatos bonyolult kérdésekhez.

Ing. DANIS FERENC igazgató, MMK Ipolyság

• VITATKOZZUNK • VITATKOZUNK % VITATKOZZUNK • VITATKOZZUNK • VITATKOZZUNK • VITAT

Nyugtalansáa

... „Lesz-e ember, aki megérti — rímbe kovácsolt lelkedet?!“ Fecsó Pál első könyvének bevezető versében teszi fel ezt a kérdést. A szlovákiai magyarnak igennel kell válaszolnia. Ma különösképpen sok — ha nem is rímbe — a versbe kovácsolt lélek a szlovákiai magyarok közt. Ezek a versbe kovácsolt lelkek új nekilendüléssel többször is elindulnak, kevesebb s több sikerrel, de mindig bizakodó reménységgel. Fecsó nem a legfiatalabbak közül való. Kissé megkésve érkezett első könyvéhez. S mint láthatjuk, nem a legszerencsésebb válogatással. Hiányoljuk több versét, amit lapokban olvasva, igen szépeknek találtunk. Talán nem is az ő hibájából maradtak ki.

Fecsó költészete sajátosan egyéni. Magányossága és fájdalma adja meg alaphangját mondanivalójának. Keserű szájízzel énekel, s így is rokonszenves. Magyarságunk saját sorsát fedezheti fel Fecsó el- A Szlovák Nemzeti Felkelés hőseinek emlékműve hagyatottságában. Kár, hogy a

Telgírtban. hagyományos formát nem fűti

Az elmúlt napokban lázas vásárlási láz volt a papírüzletekben. A szülők a tanévnyitást megelőző feladatoknak tettek eleget, táskákat, iskolaszereket vásároltak gyermekeik számára. Valóban, egy iskolai év eredményessége nemcsak a hatóság intézkedésein és a pedagógusok törekvésein múlik, hanem a szülők előrelátásától, segíteni akarásától is nagyban függ. Szükséges, hogy a szülők a tanév első percétől bekapcsolódjanak az Iskola életébe és segítsék, ellenőrizzék, hogy gyermekük az első tanítási naptól kezdve célszerű, folyamatos iparkodással végezze a tanulást. A szülők ellenőrzése gondos és tervszerű legyen. Ha az apa vagy az anya nem is ismeri kellőképpen a tananyagot, a felszerelést, a napirend betartását és a lecke ellenőrzését minden bizonnyal szemmel tarthatja.

A legtöbb iskolában manapság az oktatás feltételei megjavultak. Természetesen a korszerű oktatási eszközöket a jobb, hatékonyabb tankönyveket, az iskolai televíziót, a könyveket, a magnetofont és a szellemes szemléltető eszközöket eredményesebben kell felhasználni. Ha a pedagógusok az egyre javuló tankönyvek mellett még jobban igénybe veszik a korszerű segédeszközöket és sikerül még szorosabbra fűzni a kapcsolatot a családdal, bizonyára eredményes lesz az iskolaév.

A család és iskola együttműködésének eredménye a tavalyi iskolaévben mutatkozott meg legjobban. Ahol szoros volt a kapcsolat, egy álláspontra helyezkedett a szülő a nevelővel, ott eredményes iskolaévet zártak, a tanulók nem hőbörögtek, nem csináltak esztelenséget.

Sajnos nem volt ez mindenütt így, és tanulóifjúságunk sok bajt, keserűséget okozott a pedagógusoknak, szülőknek és az egész társadalomnak egyaránt. Sokan tanulás helyett tüntetésekre jártak, és ez nagyon megmutatkozott a tanulmányi eredményeken.

Társadalmunk valóban sokat tesz azért, hogy ifjúságunk a lehető legjobb körülmények között készüljön fel az életre, ezért joggal elvárja a tanulóifjúságtól, hogy maximálisan kihasználja a lehetőségeket és minél többet sajátítson el a tudás világában. Hogy ez valójában így legyen, elsősorban a szülőknek, pedagógusoknak kell tisztán látni a helyzetet, megmagyarázni a valóságot, nem pedig esztelen célok érdekében felhasználni a hiszékeny, ártatlan fiatalokat.

Kitárultak újból az Iskolák kapui. Kitatarozott, megszépült

épületek, tiszta barátságos tantermek, jól felkészült pedagógusok várják a tanulni vágyó gyermeksereget. Azt hiszem az új iskolai évben tanítók, szülők, tanulva a múlt nehézségeiből, jobban összefognak, újból tisztán látják a célt s a tanév sikeres lesz.

—tt

A Szlovák Nemzeti Felkelésben harcoló több nemzetiségű partizánok együttélését, összefogását felelevenítő táncok is szerepelnek az együttesek műsorában.

* o I

»it;

c i •a I

E .. o o •§ o 3 tu

a

’S

TS •

C tí ~ <o

CO

:0 fi)

8 «

<2 S

<u

a

c

'H ^

la

c:

£ P

co

Qj

'Ötq cu .

Jd OJ *2 -O ö 'Qj

«is| 2 Sí

Megnyíltak az iskolák kapui

elég művészi igényesség. Sok szép gondolatát több helyen megtöri a hiányos rím. Néhol darabos, mintha az új áramlat ragadná magával: verssorai

szertelenek. A fontos azonban, hogy mindig és minden körülmények közt érthető. Ezlrányú törekvése érezhető valamennyi versén. Fecsónak ez erénye még akkor is, ha ma divat elítélni az értelemhez appellálást. A kis kötetet végig lapozva arra a megállapításra jutunk, hogy a költő nyugtalanságát idővel a bizakodás váltja fel, erre utal néhány versében a felcsillanó remény, s a hit, amit nem csupán sejtet, de példázva ki is mondja: „s a gyenge fű — halkan kinő a szívünk alól“.

Korának meggyötört embere Fecsó Pál, az emberi fájdalom énekese, aki szívének melegével közeledik azokhoz, akik oda tudnak hallgatni, ha vala hol költő énekel.

(A kis kötetet a Madách könyvkiadó adta ki 1969-ben.)

CSONTOS VILMOS