Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-07-05 / 27. szám

IPAR-KERESKEDELEM Élelmiszerellátásunk j elenlegi helyzete és távlatai Bizonyos hézagosság, rendellenesség tapasztalható az utóbbi időben élelmiszerellátásunk folyamatában, ami főként a húsellátás területén jut erőteljesebb kifejezésre. Az előforduló hiányosságok oka különféle jellegű, olykor az árpolitika, máskor a szervezés felületesen átgondolt intézkedéseivel függ össze. Manapság, amikor a mezőgazdasági üzemek vezetőinek már bizonyos mértékben módjukban áll ellenszegülniük az előreláthatólag ráfizetéssel járó termelési feladatok vállalásának, kirívóan megmutatkozik, hogy melv^intézkedés helytelen és mely árszint megszabás nem indult ki a reális előállítási költségekből. Ha valamely áruból a szükségesnél kevesebbet termel a mezőgazdaság, az árszabályozó szerveknek módjukba áll magasabb ár megszabásával serkenteni a termelőket a hiányzó árucikk fokozottabb mértékben történő előállítására. A szakosítás helyes elképzeléseit egyes munkaszakaszokon következetlen szervezéssel hajtják végre. Egyes járásokban például rákényszerítették a mezőgazdasági üzemeket a kisebb méretű baromfitelepek felszámolásá­ra, viszont a termelési feladataikat átvevő nagyobb telepek létrehozása még nem történt meg. Az árpolitikában és a szervezésben előforduló hibák következményei azután fokozott erővel jelentkeznek és okoznak gondot a kereskedelemben, az élelmiszeriparban és végeredményben a lakosság élelmiszerellátásában, mert megbont­ják az egyensúlyt. A helyzet változik, alakul, s az elemi erővel jelentkező hiányosságokból keresni kell a ki­vezető utat. Mindezekkel kapcsolatban az erre legilletékesebb személytől, a Mezőgazdasági és Küzélelmezésügyi Minisztérium kereskedelem-politikai főosztályának igazgatója § p a ö i n s ky L. mérnöktől CSc. kértem felvilá­gosítást. — Milyen az 'Élelmiszerellátás fej­lődésének Irányvonala Szlovákia terü­letén? — vetettem fel a nem éppen legnépszerűbb és legegyszerűbb kér­dést. — Ä közélelmezést az jellemzi, hogy á kereslet nagyobb mint amilyennel eredetileg számoltunk. Ha figyelembe vesszük az élelmiszerellátás tervének idei mutatészámait, úgy megállapít­hatjuk, hogy az eladás üteme majd­nem kétszerese annak, mint amilyet feltételeztünk. A kereslet leggyorsabb Ütemben a Jobbminőségű élelmiszerek iránt fokozódott, főleg a hús, a ba­romfi, a szeszesitalok, a bor, a cukor­ka, és a maradandó sütőipari készít­mények árucsoportjában. Például az év első négy hónapjában az elmúlt év ugyanilyen időszakához mérten a hús­eladás több mint 9 százalékkal növe­kedett a baromfieladás 33 százalékkal, a szeszes italok eladása 40 %-kal, a bor eladása 24 %-al, a cukorka eladá­sa 25 %-al stb. Egyidőben csökkenés, illetőleg stagnáció észlelhető a liszt, a cukor, valamint a kenyér eladása terén, amit az ésszerű táplálkozás szempontjából csakis helyesléssel fo­gadhatunk. Nagy általánosságban az élelmiszerellátás elfogadhatónak mond­ható. A tűrhető helyzetű húsellátáson belül bizonyos hiányosságok mutatkoz­tak a sertéshús ellátásban. A keres­kedelmi szervezetek a mészárszékben árusított hús több mint 50 %-át ser­téshúsban kérik, viszont Jelenleg csu­pán 30—45 %-os mennyiségben va­gyunk képesek e kívánságukat telje­síteni. Ezen a téren tehát a keresletet nem tudjuk fedezni. Hasonló a helyzet a tojásellátással kapcsolatban is. A szocialista termelési szektorban be­állott Jelentős tojóstyúk állomány csökkentés következtében, amely 1968-hoz viszonyítva több mint 300 000 tyúkkal megcsappant, természetesen a tojásfelvásárlás is visszaesett, ami hézagosságot okozott a tojáseladás­ban. A májusi ünnepsorozatok alkal­mával beállott kisebb élelmiszerellátá­si zavart a húsellátáson kívül az okoz­ta, hogy nagy volt az ünnepnapok összpontosítása. Az elseje körüli há­rom munkaszüneti naphoz csatlakozott a vasárnap is, amely bár munkanap­ként szerepelt, falun mégis ünnepnap­ként kezelték. Sem üzleti hálózatunk, sem pedig élelmiszerfeldolgozóiparunk nincsen ennyi összpontosuló munka­szüneti nap kiegyenlítésére berendez­kedve. Minisztériumunk vezetőinek az a véleménye, hogy a közélelmezés nem lehet kizárólag a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ügye. Az úgy­nevezett Impuf népgazdasági ágaza­toknak is megfelelő mértékben ki kell venni részüket a közellátási munká­ból. Ez vonatkozik csomagolóeszkö­zökre, amely a göngyölegipar feladata, valamint a szállításra. Követelésünk van a Pénzügyminisztériummal és az Állami Tervhivatallal szemben Is, mégpedig olyan értelemben, hogy fon­tosnak tartjuk a kért devizatételek folyósítását a déli gyümölcsök s egyéb szükséges élelmiszerek behazatalára, hogy az élelmiszerellátás egyensúly­ban lehessen. Az üvegpalackokkal tör­ténő ellátás ez évben az előző évek­hez viszonyítva jelentősen csökkent és így még elégséges nyersanyagkész­letek esetén sem képes élelmiszer­­iparunk a kívánalmaknak eleget ten­ni. — Milyenek a kilátások a közélel­mezés területén ez év harmadik ne­gyedévére vonatkozóan? — A Szlovák Szocialista Köztársa­ság Mezőgazdasági és Közélelmezési Minisztériuma a vállalatokkal kar­öltve értékelte a piaci áruellátás hely­zetét erre az időszakra, és a termelés fokozása érdekében több intézkedést tett. Eredetileg az agrokomplexumból tizenhat milliárd ötvenkilenc millió korona értékű élelmiszert kellett vol­na a piacnak átvennie, ami az 1968-as évhez viszonyítva 4,4 %-os növekedést jelentett volna. A termelés fokozásá­nak lehetőségei folytán tizenhat mil­liárd hétszázhetvennyolc millió koro­na értékű élelmiszert vehet át a ke­reskedelem az agrokomplexumtól, ami 9,1 %-os emelkedést jelent az elmúlt év teljesítéséhez mérten. Ami ezen belül a harmadik negyedévet illeti, kijelenthetjük, hogy a követelménye­ket az összes főbb élelmiszerekben fedezni tudjuk. Bizonyos problémák azonban lesznek az egyes alapvető fontosságú élelmiszerek struktúráját illetően. Ez a sertéshúsra vonatkozik. A kívánalmakban szereplő 38 310 ton­na teljes hűsszükséglet fedezve lesz, azonban a sertéshús-szükségletet még a bizonyos mennyiségű behozatal elle­nére sem tudjuk kielégíteni. Miniszté­riumunk már az év elején intézkedé­seket tett a sertéshús termelésének fokozására. Az első negyedév végén szerződéskötést akciót szerveztünk 140 000 sertés hizlalására. Ezidáig több mint 100 000 sertés hizlalására kötöt­tek a mezőgazdasági üzemek szerző­dést. Az akció folyamán hiány mutat­kozott a választott malacokban. Mi­nisztériumunk ezért erélyes és gyors intézkedéshez folyamodott. Sikerült külföldről, nevezetesen Lengyelország­ból választott malacokat behozni, me­lyek feltöltik a hazai állományt. To­vábbá Magyarországról 70 000 tonna takarmányt vásároltunk a tervezett húsbehozatal helyett, amely mennyisé­get felhasználjuk a hizlalásra. Az anyasertések növelésére pénzbeli ser­kentéssel igyekszünk hatni. Jóváha­gyásra került egy olyan javaslat, mely értelmében minden anyasertésért, amely az év folyamán növeli az 1969 évi január elsejei anyasertésállo­mányt, a gazdaság 1000 koronás álla­mi szubvencióban részesül. Az árcso­portokban is változást hajtottunk végre. Bevezettük a vágósertések 120 kg-ig terjedő súlycsoportját. A felvá­sárlási ár ugyancsak fokozódott, ami­ről a mezőgazdasági lapok, köztük a Szabad Földműves is hírt hozott. Mindezek az intézkedések azt céloz­zák, hogy a lehető leggyorsabban fo­kozódjék a sertéshústermelés. Hason­ló intézkedéseket teszünk a baromfi­hús termelése terén. Ennek folytán azzal számolunk, hogy 6000 tonna ba­romfihússal fokozódik a termelés az 1969. évi társadalmi megrendeléssel szemben, amely 20 000 tonnára szólt. A termelés fokozására már kiutaltuk az állami készletekből a szükséges takarmányt. A harmadik negyedévben halhúst, tonhalat hozunk be 1000 ton­na mennyiségben, de további nyitott lehetőségünk van ezen a téren. A fel­sorolt intézkedésekből következik, hogy a húskereslet összmennyiségét elérjük, a sertéshús teljes ellátását pedig előkészítjük. Sertéshúsból a har­madik negyedévben mindössze 40 szá­zalékra vagyunk képesek teljesíteni a keresletet, ami a többi negyedévhez mérten a legkisebb százalékarány. A többi élelmiszerek ellátása előrelátha­tólag gördülékeny lesz. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya jú­lius 6-án tárgyalta meg az élelmiszer­­ellátás megjavításáról szóló javasla­tunkat, és az Iparügyi Minisztérium feladatául adta a fém- az üveg-, a pa­pír-, valamint a műanyag göngyöle­gek ellátásának azonnali javítását. Ha ezen a téren megtörténik a javulás, nem fékezik majd a felvásárló üze­mek az áru átvételét a mezőgazdasági üzemektől. A kormány javaslatunkra rendelkezésünkre bocsátott bizonyos valutát a takarmánykeverékekhez szükséges komponensek beszerzésére. Ha mindez a gyakorlatban is megvaló­sítását nyer, úgy a kilátásokkal elége­dettek lehetünk, kivéve az említett sertéshús-problémát. — Az elmúlt évi valósággal szem­ben ezidén összmennyiségben jelen­tősen fokozódik a húsellátás, ez azon­ban, ha eltekintünk is a sertéshús terén kialakult különös helyzettől, mégsem folyamatos. Véleménye sze­rint mi ennek az oka? — Szerintem a lakosság élelmisze­rek iránti fokozott keresletének két fő oka van a többi mellékesnek te­kinthető hatáson kívül. Legfőbb oka a vásárlóerő túlságos megnövekedése, pontosabban a terven kívüli arány­talan fokozódása. Másik oka a hosz­­szabb használati idejű ipari készítmé­nyek és gyártmányok hiánya a pia­con. A szabadon levő pénzen legegy­szerűbb élelmiszert vásárolni. Amikor a SZSZK Kereskedelemügyi Miniszté­riumával közösen vizsgáltuk a kis­kereskedelmi forgalom alakulását, ki­tűnt, hogy az elmúlt év hasonló idő­szakához mérten, ez év első negyedé­ben eladott élelmiszerek értéke 14,2 százalékkal, vagyis 538 millió koroná­val nagyobb volt. Ez az ötszáz millió korona fölötti növekedés akkora, amekkorát az egész idei évben vár­tunk. — Milyenek az előfeltételek a hely­zet ez év negyedik negyedében tör­ténő javulására? — A jónak ígérkező termésre való tekintettel és az állattenyésztés vona­lán végrehajtott intézkedések követ­keztében a negyedik negyedévben a helyzet javulását várjuk. Elég sertés­hús és baromfi lesz a piacon, de a többi árucikkek esetében is kielégítő lesz a helyzet, a kilátás tehát meg­nyugtató. — Számolnak a jövő évre vonatko­zóan bizonyos pénzügyi vagy szerve­zési jellegű intézkedések megtételével az élelmiszerellátás gördülékeny le­bonyolítása érdekében? — Ezekben a napokban készítjük elő a közvetlen és közvetett ökonó­miai intézkedések javaslatát a követ­kező évre. Az illetékes szervekkel történő egybehangolás után, jóval az év kezdete előtt, ismertetni fogjuk a jóváhagyott intézkedéseket a mező­­gazdasági üzemek vezetőivel, hogy a szerződéskötés idején már ökonómiai számításokat végezhessenek és a me­zőgazdasági üzemek termelését e sze­rint vehessék tervbe. Fontosnak tart­juk, hogy az ökonómiai serkentőténye­zőkről minél hamarább szerezzenek tudomást a mezőgazdasági üzemekben, nehogy felesleges adminisztratív mun­kát okozzunk a késedelemmel. A ké­sedelem egyébként felesleges élelmi­szerellátási bonyodalmakat okozhat. — A mezőgazdasági gépek, a mű­trágyák és egyéb szükségletek, vala­mint szolgáltatások ára emelkedett, ami a mezőgazdasági termelés jöve­delmezőségében zavaróan tükröződik. Ennek vagy a mezőgazdasági termé­nyek felvásárlási árának emelésében, vagy más módon kellene kifejezésre jutnia. Az említett ökonómiai intézke­dések Javaslatában az erre vonatkozó kiegyenlítéssel is foglalkoznak majd? — A szükségletek és szolgáltatások árának emelkedésével kapcsolatban megegyezés történt, hogy ezeket a mezőgazdaságnak az állam megtéríti. Minisztériumunk a napokban dolgozott ki egy helyzetelemzést erre vonat­kozóan. ahová ugyan nem minden apróság de a legfontosabb tehertéte­lek kerültek be. Ezt átadtuk az ille­tékes központi pénzügyi szerveknek, végrehajtás végett. Éppen ezért a köz­vetlen és közvetett ökonómiai intézke­désekkel foglalkozó említett javaslat­ba ezt a témát már nem építettük be. — Milyen lehetőségek mutatkoznak a mezőgazdasági termékek tervezett kivitelének esetleges növelésével kap­csolatban? — A húsellátás pillanatnyi helyze­téből kiindulva bizonyos intézkedése­ket tettünk a kivitel szabályozásában. Kivitelre csak a szerződésileg lekötött és tervbevett húsmennyiségek kerül­nek, amelyek ellenében a mezőgazda­­sági és az élelmiszeripari üzemek gé­peket és egyéb fontos szükségleteket hoznak be külföldről. Ezen kívül ki­vitelt csakis a központ beleegyezé­sével lehet megvalósítani, amit ez a hazai szükségletek fedezése után en­gedélyez. A devizaszabályozás csak egyes állattenyésztési termékekre vo­natkozik, azon kívül lehetőség van a kivitelre. Exportálni lehet például ju­hokat, gyöngytyúkot, főleg azonban zöldséget és gyümölcsöt. Kivihető a hagyma, a fokhagyma, a barack, az őszibarack, bizonyos mennyiségű alma és más gyümölcsfélék, például a ri­bizli, a fekete ribizli és az erdei gyü­mölcsök, amelyek iránt különösen nagy az érdeklődés. Ezen az úton te­hát devizához Juthatnak azok a mező­­gazdasági üzemek, amelyek termelé­sük fokozására technikai felszerelése­ket, vagy egyéb fontos szükségleteket kívánnak behozni külföldről. — Az 1970 évi zökkenőmentes hús­ellátással kapcsolatban milyen intéz­kedéseket készít elő a minisztérium? — A sertéshússal és egyéb húsféle­ségekkel történő ellátás zavartalansá­ga érdekében a következő évre olyan intézkedéseket készítünk elő, amelyek az idei helyzet kialakulásának okaiból indulnak ki. Az ökonómiai serkentő tényezőkön kívül, amelyekről már említést tettem, azzal is számolunk, hogy mélyebben fogjuk vizsgálni a mezőgazdasági üzemek takarmányellá­tottságát és ha ez szükségesnek mu­tatkozik, úgy a központi készletekből adunk takarmányt a termelőknek. Sze­retnénk ha az ezekre vonatkozó tud­nivalók már augusztus végén a mező­­gazdasági üzemek vezetőinek rendel­kezésére állnának. A hibákból okulva remélhetőleg olyan következtetéseket vonnak le a központi szervek, hogy nem elég kí­vánni valamely mezőgazdasági termék megfelelő mennyiségben történő elő­állítását, hanem a termelés végrehaj­tására meg kell teremteni a feltétele­ket, főként ökonómiai szempontból. A mezőgazdaság a kívánt termékből képes eleget termelni, ha tisztességgel megfizetnek érte. KUCSERA SZILÁRD Két olyan gépet matatott be az NDK-beli Fortschritt társulás, melyek alkalmazása, tekintettel a küszöbön álló aratásra, igen időszerű. 0 A K- 442 jelzésű magasnyomású szalmaprés két helyen átkötött göngyöleget készít a learatott szalmából, vagy a 30—40 százalékos nedvességtartalmü renden fekvő szénából. Óránként 4—5 kilomé­teres munkasebességgel működik. # Összesen 345 darab újtípusú, E-512 jelzésű aratókombájnt importál Cseh­szlovákia július végéig az NDK-ból. A nagy teljesítményű kombájn tízórás műszakban 13,6 hektárról képes beta­karítani a gabonát, miközben azt olyan tökéletességgel tisztítja, hogy a szem kellő szárazsága esetén közvetlenül beszállítható a felvásárlóüzem raktá­rába. A vágógerendely és a cséplő­rész alatti szemveszteség mindössze két százalék körüli, ami hozzávetőleg 50 %-a az eddig szokásos vesztesé­geknek. Jó munkaszervezéssel kell azonban gondoskodni a kombájn ki­használásáról, amely a lucerna, a vö­röshere, a repce, a füfélék és más termények betakarítására is alkalmas mivel ára 154 000 korona. -ku­(Kovács István felvételei) SZABAD FÖLDMŰVES | 1969. július 5.

Next

/
Thumbnails
Contents