Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-25 / 4. szám
Ez a mi falunk Ének a romok felett A MATESZ SZÍNPADÁN A Magyar Területi Színház szervező titkára Kovács József e napokban Járja a falvakat és szerződést köt a mezőgazdasági üzemekkel, hogy a központilag legjobban megfelelő művelődési otthonban mindig telt ház legyen. A szervező titkárt nem mindenütt fogadják egyformán, s bizony több helyen nem sikerül meggyőzni a közös vezetőit, s főleg az állami gazdaságok szakszervezeti funkcionáriusait a bérlet megvásárlására. Egész másképp történt ez a Gombai Állami Gazdaságban. Tavaly 65 bérletet vettek, hogy a gazdaság dolgozói Csallóközcsütörtökön meglátogassák a MATESZ előadásait. A most megkötött szerződésnél Ravasz János a szakszervezet elnöke kérte, hogy emeljék fel a létszámot 80-ra, mert egyre nagyobb az érdeklődés a színházlátogatás iránt. Nemrégiben arról írtam, hogy sok állami gazdaságban nem törődnek a falu kulturális életével. Nos, egész másképp van ez a Felső-Csallőközben lévő Gombai Állami Gazdaságban. A színházi látogatáson kívül évente egy-két fellépésre szerződtetik az Ifjú Szívek együttesét. A szabadtéri fellépések Iránt mindig nagy ez érdeklődés. Ha jobb filmek vannak, közösen járnak Bratislavába moziba, s különböző kiállításokra. Tavaly a jégrevűn is 360-an voltak. A ihelyi nemzeti bizottságnak azt is felajánlották, hogy ha jónak látják, átveszik a helyi művelődési otthon gondozását. Nem tudni, mi okbői, a Minifilmek maxisikere Eegyen bár szó a felfújt tyúktojásról, amely a távoli égitestek felé száll, avagy Pec mester kalandos utazásai-Lengyel szépség népviseletben helyi irányítók nem igénylik ezt a segítséget. , Az ifjúsági klub tevékenységét is jelentősen elősegítik. Tavaly televíziót, gramofont vásároltak a fiataloknak. Azonkívül két pingpong-asztalt is beállítottak egy helyiségbe. A falusi fiatalokból összetevődött asztaliteniszezők nemcsak gyakorolnak, hanem vetélkednek is a szomszédos szövetkezetek csapataival. A szakszervezet arról is gondoskodik, hogy a kiránduló fiataloknak ne legyen szállásgondjuk. Húsz kétszemélyes sátrat vásároltak, és a saját autóbuszukon bármikor különösebb gond nélkül ellátogathatnak hazánk történelmi vidékeire, és megcsodálhatják a természeti szépségeket. Gombán és az oda tartozó hét gazdaságban rendszeresen törődnek a dolgozók szakmai továbbképzésével is. A növénytermesztés, állattenyésztés, munkabiztonság, állategészség vonalán, valamint a gépesítésre vannak üzemi munkaiskolák. Évente mintegy 350-en vesznek részt a tanfolyamokon. A tanulnívágyók anyagilag is jól járnak, mert az átlag órabért megkapják az előadásokon eltöltött időre. Nemcsak kulturális hanem szociális téren is sokoldalú a gondoskodás. A közelmúltban a gazdaságból 24-en voltak téli üdülésen. Ami még lényegesebb és örvendetes, hogy a 950 dolgozó közül az idén 42-en mennek gyógykezelésre. Ez már olyan szám, amely megfelel az egyéb munkahelyekről gyógykezelésre járó arányszámnak. A fiatalokkal való sokoldalú ról a földkerekség minden táján, a gyerekek — s velük együtt a felnőttek is — őszinte tetszéssel fogadták azokat a fantáziadús ötleteket, amelyekkel a lengyelországi Tusinúban működő minifilm-stúdió sorozatos alkotásai örvendeztetik meg nézőiket. 1967-ben 34 filmet készítettek ott, s csaknem valamennyi eljutott külföldre is. Tizenhat közülük kitüntetést kapott. A Bielsko Bialában létesített rajzfilmstúdió, valamint a rövidfilmek Varsóban tevékenykedő stúdiója mellett, a Lodz közelében szorgoskodó tusinói minifilm-stúdió a nagy népszerűsítésre szert tett lengyel trükkfilmek harmadik forrása. Ezekben a munkakOzpontokban eleinte kizárólag gyermekfilmeket forgattak, de az alkotó művészek a továbbiakban mindinkább a felnőttek számára is készítettek trükkfilmeket, amelyek vidám hangulatban és szeretetre méltóan kedves stílusban, kellemetlen Igazságokat is kimondanak és társadalmi fonákságokat ostoroznak. Az 1945 őta kibocsátott lengyel minifilmek száma immár hatszázra emelkedett. Nem szabad megfeledkezni az e filmeket kitöltő témák sokféleségéről, nagyszerű változatosságáról. Tusiló filmjei e tekintetben vetik meg lábukat, mitológiai mondák feldolgozásához láttak hozzá. Eddig elkészült ilyen tárgyú klsftlmjeik maximális sikert aratnak a mozikban majd pedig a tv képernyőjén. S máris több nemzetközi filmfesztiválon értékes díjakat érdemeltek ki. RIDE törődés során az utóbbi években 1 millió 800 ezer koronát fizettek ki stabilizációs kölcsönre. Ez annak az igazolója is, hogy egyre több fiatal helyezkedik el a gazdaságban. A szakszervezeti elnök és Kovács Mihály a központi pártszervezet elnöke ottlétemkor éppen arról beszélgettek, hogy ki adja át este az ajándékot az egyik férjhez menő lánynak. Anélkül nincs lakodalom, hogy a szakszervezet vagy a gazdaság valamivel ne lepné meg a frigyet kötő fiatalokat. Egy állami gazdaságban Jártunk, ahol az irányítók tudatosították, hogy ők, mint a falu gazdasági ereje, kötelesek törődni a lakosság kulturális fejlődésével. Azt hiszem, ez a törődés még sokoldalúbb lehetne, ha a község vezetői az állami gazdaság gondjaira bíznák a művelődési otthon fenntartását. Akkor talán nem kellene Csallóközcsütörtökre járni a MATESZ előadásaira, mert a gazdaságnak módjában lenne kellemessé fűteni a kultúnház helyiségeit. Tóth Dezső Jó filmek vetítését ígéri a tv A Magyar Televízió az új esztendőben növeli a filmek és tv-játákok importját. Ugyanakkor gondoskodik arról, hogy a magyarországi termést megismerje a nagyvilág. Az exportimport létrejöttének fontos fórumai a fesztiválok, bemutatók és vásárok. A monte-carlói fesztiválon az idén februárban a „Csodálatos mandarin“ színes változata és Fejes Endre „Vigyori“ című tv-játéka képviseli Magyarországot. Az első idei filmvásárra Cannes-ba szintén főként színes produkciókat — köztük a „Csodálatos mandarinét és a „Mézga család“ című 13 részes rajzfilmsorozatot — küldik. Az intervíziós országok filmcseréjének elősegítésére júniusban bemutató lesz egy év magyar terméséből. Az intervíziós partnereknél a magyar szakemberek is részt vesznek hasonló vetítéseken — az év első felében Szófiában, Varsóban, Moszkvában, a második félévben pedig az NDK-ban és Csehszlovákiában. Állandó gond a televízió változatos filmmüsorának biztosítása. Ezért ez évben is többfelé kutatják a szakemberek a kölföldi piacot; az első félévben például Párizsban. Londonban, Rómában és Nyugat-Németországban válogatnak. HUSZONÖT ÉVES SZÍNHÁZ A martini színház 25 évi fennállásának alkalmából rendezett ünnepségeket január 19-től 22-lg tartották meg. Martinban 1944-ben katonaszfnház létesült, amely 1951-ben a hadsereg színházává változott, s kilenc év után ismét polgári igazgatás alá került. A színház együttesei 25 év alatt sok kimagasló sikert arattak, s jelentősen járultak hozzá Szlovákia kulturális életének felvirágoztatásához. Egri Viktor államdíjas író, érdemes művész, 1968. évi Csehszlovák Békedíjas születésének 70. évfordulója tiszteletére mutatta be ismét a Magyar Területi Színház az „Ének a romok felett“ című verses drámát. Az 57-es bemutatóra emlékezve meg kell állapítanunk, hogy e mű akkor Is komoly feltűnést keltett. Mács József többek között így ír az első bemutatóról: „Az Ének a romok felett nagy közönségsikere figyelmeztet. A dolgozók lelkesen fogadják mindig az olyan színpadi müveket, melyek témájukat a múltból veszik, de vele a mának és a jövőnek szólnak.“ Az irodalmi kritika elismeréssel adózik ennek a drámának. Dr. Turczel Lajos írásából idézünk: „Ez a szimbólumot hordozó szép költői történet — szimbolikus és egyenes jelentésében egyaránt — mélységesen megható és megrázó. Mindkét jelentésében szabályos tragédia. Ha egyenes, konkrét jelentését nézzük, akkor tragédia lesz azért, mert a korba ültetett, de egész lényével egy új világot megtestesítő Erzsébetnek a kor vad erkölcseivel és embertelen eszméivel szemben el keli buknia. Szerelmese, az idegenből jött Timur és nevelője Lea fejedelemasszony sem menthetik meg őt, mert a nyers erőtől tobzódó Lőrincznek korával szemben ők is gyengének bizonyulnak. Erzsébet elbukik, de halála megdicsőült halál. Csak tragikus hős halhat meg ilyen fenségesen: szívszorftó fájdalmat fakasztva, de megtisztulva és bennünket is megtisztítva és felemelve.“ Ennyit — idézetekben — a darabról, a korról. Arról a korról, amely a magyarság új hon-teremtésének tragikusan hősies példáját szolgálja napjainkig. Arról a korról, amikor a vad idegen hordák hagyta romokon új életet teremtettünk. A mostani bemutató, Konrád József rendezése, koncepciója Igyekszik mindezt kidomborítani. Kerülve a pátoszt, a helyenként szentlmentalizmusra csábító részeket mintegy gyorsabb, egyszerűbb pergést kíván adni a drámának. A szereposztásról szólva el kell mondanunk, hogy szolid alakításokat láthattunk, s a teljesítményeket mintegy a dráma lehetőségei determinálták. Máté várurat Turner Zisgmond, Erzsébetet, a leányát Lelkes Júlia, Lea apáca-fejedelemasszonyt Ferenczy Anna, Lőrincz urat Bugár Béla, Timúrt Ropog József, Kingát Németh Ica, Margitot Szabó Rózsi, Bálint apót Király Dezső, a fiút Petrécs Anna, az íjászt Fazekas Imre, Bélát Várady Béla s a Harcost Finta László alakította. Kitűnőnek bizonyultak Platzner Tibor díszletei, jól hatottak Nagy Eszter jelmezei s Dobi Géza kísérőzenéje. (b) DOBÍa TORON/ DEREKÁNAK IRÁNYOZTA AI Á6KÜKAT ÉS A TORONY ME6IN06, HINT VALAMI RÉSZEG ÓRIÁS: SA KÖVEKBŐL CSÓRÓIM. A TÖRÖK VER, MINT SZÜRETI J SAJTÓBÓL A BOR.' .a
