Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-18 / 3. szám

Dióhéjban a lévai járás sportéletéről Egy tárás sportéletét néhány sorban összefoglalni nehéz feladat, hiszen annyi mindenütt a probléma, a terv, a tavaslat, a kritizálni és dícsérnivaló, hogyha mindezt meg akarnánk írni, ahhoz több oldal ts kevés lenne. Mi hely hiányában ezért csak egészen tömören, szinte dióhéjban próbáljuk ismertetni a lévai Járás sportéletének jelenét. Léva és környéke sohasem rendel­kezett olyan gazdag sporthagyomá­nyokkal, mint pl. Fülek, Losonc, Ko­márom stb. De nemcsak a múltban tapasztalhattuk ezt az elmaradást. A jelenlegi sportélet színvonala sem ne­vezhető kielégítőnek, bár az utóbbi 15—20 évben ezen a téren is sokat javult a helyzet. Arra a kérdésre, hogy miért nem fejlődik gyorsabb ütemben az említett járás sportéletének szín­vonala, aránylag könnyű választ adni. A lévai járásnak a többi járással szem­ben az a hátránya, hogy aránylag nagy területen fekszik és a több mint 100 községe általában kicsi, átlag mindössze 1000 lakosú. Az egész vidék túlnyomórészt mezőgazdasági terület, ahol a közlekedési problémák ugyan­csak nagyban gátolják az élénkebb és sikeresebb sportéletet. Mindez magá­ban már elég magyarázatot adhat ar­ra, hogy miért nem érik el a járás fiataljai néhány sportágban még az átlageredményeket sem. Persze itt azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az aktív sportolók jó része csak szombat-vasárnap tartózko­dik odahaza, s Így a szisztematikus felkészülésről a legjobb akarat mellett sem beszélhetünk. A megfelelő szintű sportélet egyik további alapfeltétele: az ifjúsági test­nevelésnek kedvező körülményeket teremteni. E téren is sok még a tenni­való, hiszen a lévai járásban mind­össze 19 használható tornaterem van (ebből 9 Léván). Néhány esetben a tornatanárok szakképzettsége is kifo­gásolható. A további gátló körülmény az önkéntes testnevelési dolgozók ala­csony száma, és utoljára, de nem utol­sósorban a játékvezető hiány. A járásban 85 sportegyesület műkö­dik. A labdarúgás a legelterjedtebb, de távolról sem a legsikeresebb sport­ág. A focin kívül az asztalitenisz, a kosárlabda, a röplabda, a kézilabda, a teke. a könnyűatlétika, a gimnaszti­ka és az utóbbi Időben a jégkorong a legnépszerűbb. A többi sportág ritka­ságszámba megy. Néhány évvel ezelőtt ugyan még a Járás ökölvívói is bíz­tató eredményeket értek el, sőt a tol­mács! gárda négy-öt éve szlovákiai viszonylatban is az élvonalba tarto­zott. Sajnos a csapat anyagi nehéz­ségek miatt szétesett. (Egyik ismert ökölvívónk Heczey is innen került ki.) Jelenleg a kosárlabdasport éri el a legmagasabb színvonalat, s ennek megfelelően a legnagyobb népszerű­ségnek is örvend (legalábbis Léván). A Lokomotíva Levice együttese három évig küzdött a Il.-ligás pontokért. Három év után kiestek, de most ismét a legjobb úton vannak, hogy vissza­kerüljenek a II. ligába. A lelkesen küzdő csapat szép eredményeket ér el, s így a feljebbjutás reális tervnek látszik. A Iegörvendetesebb azonban az, hogy nemcsak a „nagyoknak", de az ifi kosarasoknak *is „megy" a já­ték. Olyannyira jól, hogy lehetőségük kínálkozik feljutni az ifi-ligába. A labdarúgó csapatok közül első­sorban az óbarsiakat kell kiemelni, akik a II. A-osztályban küzdenek, és a ba|noki cím komoly várományosai, de Palást, Málas és Oroszka csapatait is dicséret illeti. A labdarúgó mérkő­zések közönsége úgy látszik, jó útra tért. Az őszi idényben ugyanis egyet­len esetben sem ínzultálták a játék­vezetőt. Kétszer ugyan megkísérelték, de a rendezőség becsületére legyen mondva, a duhajkodőkat mindkétszer rendre intették. A rövid értékelésből nem lehet ki­hagyni a csata! Druístevník sport­­egyesületét sem, hiszen a községnek Köteles László tanító és sporttitkár vezetése alatt nemcsak jól szereplő labdarúgó együttese, de kézilabda, ko­sárlabda és asztalitenisz csapata is van. Az értékelésnél Tesmagot Is meg kell említeni. Ez a kis falu ugyan nem ér el különösebb eredményeket, de a község fiatal sportolói itt is igen sokoldalúak, őket Jankovics Ferenc tanító, az asztallteniszezők edzője irá­nyítja, aki maga is aktív játékos. Az asztalitenisz különben csaknem valamennyi községben igen népszerű, és ezért az I. A osztályban és több második osztályban már évek óta nagy csaták folynak az elsőségért. A ki­magaslóan legjobb együttessel Kéty rendelkezik. A kétyiek, noha nagy fölénnyel végeztek az 1. helyen, még­sem kerülhettek felsőbb bajnokságba, mert 5 helyett csak 3 játékossal ren­delkeznek. Kétyen kívül Lekér, Fegy­vernek, Ipolyság és Tesmag rendel­kezik ütőképes asztalitenisz gárdával. Annak, hogy a kaucsuklabda sportja egyre népszerűbb, a Léván évente sor­ra kerülő ifjúsági tornának is nagy érdeme van, melyen mindig szerepel néhány ifi válogatott. Ahogy már említettük, az utóbb! években a jégkorong is egyre nagyobb tért hódít, ezért évente megrendezésre kerül a felnőttek, az ifjúságiak és a diákok járási bajnoksága. A 67—68-as évadban például négy férfi- és öt ifjúsági csapat küzdött az elsőségért. Ennek a sportágnak az a nagy hát­ránya. hogy a csapatok telles mérték­ben ki vannak szolgáltatva az időjárás szeszélyességének, így már nem egy esetben fordult elő, hogy olvadás miatt az egyes mérkőzéseket a nyitral mű­jégpályán kellett lebonyolítani. A művészi' tornában Slávia Levice lányai érnek el dlcséretreméltó ered­ményeket. A kislányok többsége már megszerezte a második teljesítményi osztályt. A turisztika kedvelői is tevékeny­kednek. A múlt esztendőben többek között a „2.4 óra alatt 100 km-t" elne­vezésű akción vettek részt. Az idén Pukanecen egy 85 szobás turistaszálló építését Is tervbe vették. E sokak szá­mára ismeretlen sportágban a tolmá­­csiak a legaktívabbak. Befejezésül néhány mondatban szól­ni kell még a lekéri sportkedvelőkről is. Az ottani Zdravotník sportegyesület ugyanis az asztalitenisz, a röp- és ko­sárlabda sport mellett az utóbbi idő­ben egy igen szép, de elhanyagolt sportág, — a kajak-kenu felé kezd orientálódni. A csónakház már áll, és tavasszal, amint azt az időjárás enge­di, a fiatalok máris vízre szállnak, és elkezdik az edzéseket. A lekéri „vad­­evezősök" néhány „hajót" maguk épí­tenek majd fel, hiszen egyik vezetőjük a múlt év végefelé Kassán háromhetes csónaképítő tanfolyamon vett részt. fO. V.j Mem hiszem, hogy akad még város Szlovákiában, ahol olyan mostohán kezelnék a testnevelés, a sport kérdését, mint Losoncon. Az Országos Sportszövetség a besztercebá­nyai kerületi szerv útján eddig csak alamizsnát juttatott Lo­soncnak. Amíg pl. Besztercebá­nya, Zsolna, Zólyom, és a többi kerület több más sportolói te­kintélyes . támogatásban része­sültek, Losonc mindenből kima­radt. Hogy a ma már Losonc­hoz tartozó Apátfalván szép kis stadion van, az a Pofana dol­gozóinak érdeme. Az apátfalvai üzem áldozatkészsége folytén épült át több mint félmilliós költséggel ez a pompás sport­­létesítmény. A régi losonci lige­ti pálya siralmas állapotban van. A tribün roskadozik, a sa­lakpályát benövi a fű. A mint-3000 néző befogadására alkal­mas téli stadion a mostani li­geti futballpálya előtti három­szögben épül. A 100X60 m-es stadionnak a terv szerint 1969. szeptemberére kell elkészülnie. A részben társadalmi munkával épülő stadionnál főleg az isko­lai Ifjúság tevékenykedik. Pl. legutóbb Agócs Antal igazgató által vezetett fülekl építőipari tanonciskola növendékei mint­egy 2500 brigádóra ledolgozá­sával járultak hozzá a stadion építéséhez. Négy héten át na­ponta 20—30 tanoncfiú dolgo­zott az építkezéseknél. A téli stadion építése körül még ma is komoly viták foly­nak, megállapítva, hogy Losonc­nak ma nagyobb szüksége lett , volna uszodára, vagy fedett uszodára. Hiszen a több mint 20 000 lakosú városnak még Téli fedett stadion épül Losoncon egy 3000 főnyi tanulóifjúságnak tulajdonképen nincs is atlétikai pályája. A házilag, iskolai tár­sadalmi munkával készült pá­lyák szükségmegoldás csupán. Losoncon az új nagy stadion építésének terve 1945 óta több­ször felmerült. Sőt, egyszer pl. több mint 200 000 korona költ­séggel a tervrajz is elkészült, csak ekkor a jobb kéz nem tudta, mi csinál a bal... a terv megvolt, de hiányzott a fede­zet. Most beszélnek az első komo­lyabb sportépítkezésről. Téli fedett stadion épül Losoncon! Az építkezést még 1967-ben kezdték, s a részben társadalmi munkával épülő stadiont ja­nuárban már üzemeltetni is szeretnék. A fedőszerkezet még nem készülne el, csak mint nyitott jégstadion szolgálná már idő előtt a nagyközönséget. — Több mint 3 és Vz milliós költséggel épül a losonci téli stadion — mondotta Jezskó Géza, az OV-CSTV vezetője. A közfürdője sincs jelenleg. Mint ismeretes, Losoncon a jéghoki­nak nincs múltja. Az erősen az Időjárástól függő sportágat saj­nos Losoncon eddig még nem is igen űzték. Inkább csak a diá­kok között vált népszerűvé. így hát téli stadion épül, de kik fognak benne sportolni, játsza­ni? Lesz-e Losoncnak jéghoki csapata? — tettem fel a kér­dést Jezskó Gézának. — Az egyre fejlődő Strojár Luőenec-től komoly ígéretet kaptunk, hogy jéghoki-szakosz­­tályt szerveznek. S így remélem — mondotta Jezskó Géza —, hogy ez a csapat a túród Gép­gyárak erős fejlődése folytán életképes is lesz. 1969-ben tehát már Loson­con is (hódolhatnak a sportolók a mindjobban népszerűvé váló jéghokinak... Azonban a losonci nagy sta­dion és az ifjúsági sportpálya kérdése, vagy pedig az uszoda, fedett uszoda kérdése még min­dig nyitva marad. S. L. IKARUS UNOKÁI ERESZTREJTVÍNY iUHtWMIHMITIIWUIHiUllFWBnBiHli V. I. LENIN A síugrás a legszebb, de egyben legnehezebb téli sportok közé tarto­zik. A kinyújtott karokkal, előredőlő, és a levegőben másodpercekig „úszó" síugró teljesítményét még a sport­analfabéták is elismerik. Azt ugyan nehezen tudják megérteni, hogy nem mindig az győz. akinek leghosszabbak az ugrásai (úgy mint a távolugrók­­nál), de így is megcsodálják korunk Ikarosait. Eleinte, mintegy 100 évvel ezelőtt a síugrást valóban csak ugrásnak le­hetett tekinteni, hiszen a versenyzők mindössze néhány métert teljesítettek. Az egyre népszerűbb sportág azonban magával hozta a nagyobb és korsze­rűbb ugrósáncok építését is, úgyhogy ma már nem lehet „ugrásról" beszél­ni, itt már szállnak a versenyzők. Egyre nagyobb sáncokról, egyre mesz­­szebb. A síugrás első hivatalos rekordja a norvég Nordhetm nevéhez fűződik, aki 1868-ban 19 méteres csúcsot ért el. A további rekordokat is az északi versenyzők, elsősorban a norvégok állították fel. Az északi hegemónia 1913-ig tartott. Azután az amerikai Omeved került az élre 51,5 méteres ugrásával. A norvégek ugvan Omund­­seri révén ismét visszaszerezték a világelsőséget (54 ml, de csak rövid időre, mert az amerikai síugrók 1916- tól 1930-ig Ismét átvették a vezetést és fokozatosan javították a világcsú csókát. Legjobb teljesítményüket (73 m) azután 2 méterrel a svájci Badrtid javította meg. Általában minden sportágban van egy bűvös határ, melynek meghódí­tása évekig tartott. A kalapácsvetés ben pl a 70. a gerelyhaittásban a 90 m, a 100 m es síkfutásban pedig a 10 mo volt ez a határ. A síugróknál a 100 m-es táv telentette a bűvös távot. És hogy ez a távolság valóban bűvös határ volt. ezt az bizonyítja a legjobban, hogy kerek 68 esztendeig tartott, míg az első síugrónak sikerült túljutni ezen a távolságon. A világhírű norvég Ruud fivérek sorra aratták a-győzelmeket s több olimpiai bajnokságot nyertek. Szám­talanszor megjavították a világcsúcsot is, de a 100 m egyiküknek sem sike­rült. 1931-ben Sigmund Ruud előbb 76,5, majd 81,5 métert ért el, sőt test­vére Birger három év múlva a Jugo­szláviában a planicai óriássáncon 92 méterre szállt. Bloudek mérnök az óriássánc ter­vezője egy év múlva még tökéletesí­tette az akkor még egyedülálló sport­­létesítményt, amelyen aztán 1936- ban az osztrákok 17 éves síugrója Sepp Bradl elsőnek jutott túl a bűvös 100 méteren. Az osztrák fiút aztán egyre többen követték, sőt jóval túl is teljesítették (később maga Bradl is alaposan meg­javította, akkori csúcsát. 1951-ben 130 méterre szállt.) Meg kel! jegyezni, hogy az óriás, ún. mamutsáncokon való versenyzés merőben eltér a hagyományos síugrás­tól. Míg a rendes sáncokon nemcsak az ugrás hosszát, de a stílust is te­kintetbe veszik, addig az óriássánco­kon egyedül az ugrás hossza a mérv­adó. Örömünkre szolgál, hogy a leg­távolabbra szálló síugrók élcsoport­jában csehszlovák versenyző Is sze­repel. Dalibor Motellek 1964-ben ke­rült a legjobbak közé. sőt egy rövid ideig világcsúcstartó is volt. A érdekesség kedvéért feltüntetjük a világcsúcs fejlődését az óriássáncon: 1936 Sepp Bradl (Ausztria) 101,5 1938 Sepp Bradl (Ausztria) 107 1941 Rudi Gehring (Németo.) 108 1941 Franz Mair (Németország) 109 1941 Hans Lahr (Németország) 111 1941 Paul Kras (Németország) 112 1941 Rudi Gehring (Németo.) 11.8 1948 Fritz Tschanen (Svájc) 120 1950 Willy Gantsching (AusztriaJ 124 1950 Sepp Weiler (NSZK) 127 1950 Dan Netzell (Svédország 135 1951 Tauno Luiro (Finnország) 139 1981 Jozse Slibar (Jugoszlávia) 141 1962 Peter Lesser (NDK) 141 1964 D. Motejlek (Csehszlov.) 142 1964 Nilo Zandanel (Olaszor.) 144 1966 W. Bachler (Ausztria) 154 JiFÍ Raáka olimpiai aranyérmes sí­ugrónk így vélekedik a világ és cseh­szlovák csúcsról: — Azt hiszem, hogy kedvező idő­járás esetén megdönthetők ezek a csúcsok. Meg kell mondanom, hogy a síugrás és a repülés között nagy különbség van. Öriássáncon mindenki ugorhat csúcsot, aki nem ijed meg a gyorsaságtól. Én megpróbálok leg­alább 138 m-es egyéni csúcsot elérni. Ismerve legjobb síugrónk szívóssá­gát, lelkiismeretességét csaknem bi­zonyosra vehetjük, hogy ha Raéka megkísérli nemcsak a csehszlovák, de a világcsúcs is „veszélyben" lesz. (O. V.) TÚlkem'billálta. • «(Sportlvny. lgrf) VÍZSZINTES: 1. Lenin ismert mon­dását idézzük, foly­tatva a függőleges 9. és 18. sorban. 9. Bolt közepe. 10. T. Y. E. 11. Meny­asszony. 12. Régeb­bi hosszmérték. 13. Szláv férfinév. 14. Szövetség. 15. Sa­ját kezűleg röv. 12. Strázsa. 19. Almafa szélei. 20. Csacsi­hang. 21. Főisten az ókori görög mi­tológiában. 23. Hiá­nyos relé. 25. Öt­let. 27. Nem mo­zog. 28. Nem hi­deg. 30. Laoszi nép­törzs. 31. Hangta­lan gála. 33. Or­szág. 35. Részvény társaság röv. 36. Évszak. 38. Csuk. 39. ,. Bence. 41. Csípős gyökér. 44. Nem fel. 45. Sze­mével észlel. 46. A darák családjához tartozó madár. 47. Levegő. 48. Tér pe­remei. 50. Tudósítás. 51. Állati hang. 52. A beszéd tárgya. 54. Edény. 57. Folyó spanyolul. 60. Elefánt — szlo­vákul (az utolsó betű felesleges). 63. Figura. 65. Római három. 67. Ák! 68. Kettős betű. FÜGGŐLEGES: 1. Alumínium vegy­iele. 2. Fémmunkás. 3. Évszak. 4. Ja­pán pénzegység. 5. Szovjet sakkmester fexvilágbajnok). 6. Dal zenekari kísé­rettel. 7. Garat betűi felcserélve. 8. Kemény tárgy. 16. Szükséges. 20. Egyik gazdasági águnk. 22. U. L. 23. Föléje. 24. Talál. 26. Olasz névelő. 29. Gyom. 32. Fogadási összeg. 34. Gubós növény. 37. A Lengyel Légiforgalmi Társasáig röv. neve. 40. Lakat. 42. Öltöny. 43. Végnélkül! aorta. 44. Fo­lyadék. 47. Francia névelő. 49. Létra eleje. 51. Szag. 52. Végnélküli torna. 53. Nem holnap. 55. Földet túr. 56. Tanonc. 58. I. B. A. 59. Folyó a Dunán­túlon. 61. Olga Aranka. 62. Gyom. 64. Aki 65. Monte Christo várbörtöne volt ezen a szigeten. 66. Gyakori igevégzö­­dés. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 9. és 18. számú sorok megfej­tése. A Szabad Földműves 1. számában megjelent keresztrejtvény megfejtése a következő: „Sikerekben gazdag és boldog Üj évet kívánunk!“ Könyvjutalomban részesülnek: Vincze Anna, Gortva Kovács Éva, Rimaszombat Tóth László, Vághosszúfalu 1 Bábel Agnes. Ekecs Trencsík Irén, Marcelháza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents