Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-18 / 3. szám

ELETKEPEK PRIVIGYÉTÖL TOMSZKIG — TOMSZKTŐL SÖSSZIGETIG Apró pelyhekben hull a hő, Inget cserél a dermedt mező. A sok millió, milliárdnyi hópihe vakító fehérre va­rázsolja a környéket. Barátommal Rá­kóczi Lajos növénynemesítővei, elné­zegetjük a természet eme szépségét, miközben lassan poroszkálunk kitű­zött célunk Veneni Lajos lakása, ör­­dögistván felé. Bár csendesen beszél­getünk, innen-onnan fácán rebben a magasba. Akarva-nemakarva is zavar­juk a természet békéjét. Ördögistván. Furcsa név. Sajnos, nem tudtam kideríteni eredetét, pe­dig további szokatlan nevekkel talál­kozunk a környéken; Szilágy puszta, Tilalmas, Hőtvízi erdő, Huszamér, Zsi­vaj stb. Kisebb-nagyobb megszakítá­sokkal közbeékelődött szántóval, job­bára erdőség uralja ezt a területet. A régi világban gróf Pálfy János ba­­sáskodott erdő-mező felett, majd ké­sőbb Sloboda bérelte a grófi jussot. Itt Ördögistvánban az isten háta mögötti helyen éli ünnep és hétköz­napjait Veneni Lajos, a Sősszigetí Nö­vénynemesítő Állomás megalapítója, a csehszlovák növénynemesítők neszto­ra. Az állomás épületétől mezei út vezet lakásáig. Most havas, csúszós, nyáron poros, tavaszi és az őszi eső­zések alkalmával sáros, szinte járha­tatlan. Tizenöt éve lakik a grófi épü­let első emeletén. * * * Kopogásunkra felöltőben nyit ajtót mondván, délelőtt kissé hűvös a szo­bája. Annál melegebben szorítunk ke­zet, régi ismerősünkkel, lapunk nagy­­rabecsült munkatársával. Amikor te­kintetünk végigsiklik haján, bajúszán, úgy érezzük, a táj fehérségéből egy darabka ide a szobába is belopódzott. Ezüstfehér színben játszik Veneni professzor üstöké. Tavaly, december 17-én nyolc év­tized zárult mögötte. Szép idő, kevés ember dicsekedhet ily hosszú élettel. Mindamellett a tudósnak mindmáig friss a járása, jó az emlékezőtehet­sége. Ennek köszönhető, hogy meg­kaptuk mit tőle vártunk. « • « Cavojon a privigyei járásban szüle­tett. Apja erdész volt. így már gyerek­korában sok alkalma adódott a ter­mészetjárásra, a növények megisme­résére. Lényegében már ekkor szegő­dött örök időkre a természethez. Iskoláit Prtvigyén, Nyitrán, majd Kas­sán végezte. Első nemesitől munkáját Magyaróváron Grábner Emil igazgató vezetése alatt végezte 1913—14-ben. Az első világháború forgataga őt sem kerülte el. A frontra küldték, ahol fogságba esett és a szibériai Tomszk városába került. Nem volt rózsás a foglyok sorsa annál inkább, még kimenőt sem en­­gelélyeztek számukra. Ám Veneni, aki az orosz nyelvet hamar elsajátította, töbször is engedélyt kapott, hogy ki­mehessen. A természet szeretete itt is olyannyira hatalmába tartotta, hogy a városkörnyéki határt járta, az ot­tani növényekkel ismerkedett. A bú­zavetéseket nézve felismerte, hogy ezek a területek gazflag búzatermés­sel fizetnének, ha az éghajlati viszo­nyoknak megfelelő búzafajtát nemesí­tenének. A lakósokkal történő beszél­getésekor azt is megállapította, hogy olyan búzafajtára volna szükség, amelyből kiváló tészta készíthető. Ugyanis a szibériai lakosság nagyon kedvelte a tésztaféléket, különösen a „bulkát“. A főiskolán és az előző munkahelyén szerzett tapasztalatai alapján javaslatot tett egy olyan bú­zafajta kinemesítésére, amely minden tekintetben megállná helyét. Javasla­tát átnyújtotta a foglyok érdekeit képviselő svéd megbízottnak, aki azt a földművelésügyi minisztériumba to­vábbította. Ennek nyomán a minisz­térium értesítette Talanovot, a világ­hírű növénynemesítőt, oki a nyugat­szibériai növénynemesítő állomás igazgatói tisztségét viselte. Talanov rövid idő alatt intézkedett, hogy Ve­neni Omszkba, a központi növényne­mesítő állomáshoz kerüljön. Ott az állomás legigényesebb munkarészle­gét, a tenyészkert gondozását bízták rá. Felettesei nem csalódtak a neme­sítésben jártas állandó javaslatokkal előálló fiatal nemesítőben. Négyévi eredményes munkáját példázza, hogy amikor a háborút követő években Új­helyi Andor magyarországi osztály­­tanácsos látogatást tett az Omszki Nemesítő Állomáson, a sokszáz s ezer kéve kísérleti anyagként' begyűjtött búza láttán nem hitt szemének. Meg­lepetése fokozódott, amikor tudomá­sára hozták, hogy a tenyészanyag előállítása egy hadifogoly vezetésével történik. * * * A „szerencsés“ fogoly munkaköre mellett óriási igyekezettel és akarat­erővel bővítette tudását. Talanov mű­helyében erre meg Is volt minden lehetősége. Figyelmét főleg a búza és árpa nemesítésére fordította. Ám a honvágy erősebbnek bizonyult, mint a nemesítés Ezért 1921-ben hazatért. Itthon összeköttetést teremtett a gaz­dasági egylettel és Rimaszombat mel­lett Jánosovban a Triticum durum bú­za tavaszi változatának nemesítése mellett megkezdte a csehszlovák és amerikai fajta búzák nemesítését. Megjegyzendő, hogy ekkor még a du­rum őszi változata nem volt ismere­tes, már pedig a mi viszonyaink kö­zött az őszi vetés nagyobb hozamok­kal kecsegtetett. Ezért Veneni hozzá­látott a durum őszi változatának ne­mesítéséihez. 1923-ban Losoncra ment dr. Szilasi­­hoz nemesítőnek. Mivel a durum búza a dél-szlovákiai éghajlat között ter­mett a legjobban, Nyitraivánkára jött, ahol létre hozta a durum hibridjeit, sőt annak keresztezését a Secale ce­­realeval. Ebben az Időben gazdag nemesítői anyagával Veneni részt vett az ipolysági gazdasági kiállításon. Itt felfigyelt munkájára az egyházi bir­tokok felügyelője Payer és felaján­lotta számára, az egyházi birtokokkal történő együttműködést. Dr. Holub, az egyházi birtokok ve­zérigazgatója megértéssel fogadta Veneni munkásságát. A miklósi gaz­daságban látott munkához, mely a perbetel birtokhoz tartozott. Búzát és árpát nemesített. A második világháborút követően a nemesítésre szánt anyag javarésze tönkrement. Veneninek csak egy kis töredékét sikerült megmenteni. A ne­mesítőnek tehát újabb erőfeszítésébe került, hogy munkáját sikerrel foly­tassa. Ebben az időben hozzálátott a dinnye nemesítéséhez is, a bajcsi álla­mi gazdaságból szerzett anyagból. Ek­kor méltó munkatársra talált Rákóczi Lajos személyében. Fő céljuk az volt, hogy szaporítsák a meglévő anyagot. További állomásaként Gombára ke­rült, ahol megalakította a magneme­sítő állomást. Itt további segítséget kapott Bartalos Menyhért mérnök személyében. A gombai terület azon­ban nem felelt meg a kitűzött célok­nak. Ezért Veneni professzor újabb helyet keresett a környéken. Döntése Sósszigetre esett, ahol az állomás most is működik. Itt a szudánifű, cirok és dinnye egyes fajtáinak nemesítésén fáradoz­tak. Ezen kívül a durum minőségének javísátát szorgalmazták. Ugyanakkor a cukordinnye nagyobb vitamintartal­mának elérésére, hektárhozamának növelésére törekedtek. Tervüket né­hány évvel ezelőtt siker koronázta. Jelenleg már számos gazdaság termeli az általuk kinemesített cukordinnyét a „Solarturt“ és a „Dunaj“ görög­dinnyét. A cirok és a szudánifű ne­­mestésében is kiváló eredményeket mutatnak fel. * * * A professzornak nemcsak a termé­szet szépsége nőtt szívéhez. Nemcsak a növényeket ismerte, nemesítette, de az emberi értékeket is kereste. Ra­jong az alkotóművészetért. Szenvedé­lyes műgyűjtő. Például ő volt Szabó Gyula losonci festő felfedezője, szárnybontogatásának elősegítője. Ha­mar észrevette alkotó tehetségét, nagy értéket, halhatatlan művészetet látott munkájában. Szabó első kiállí­tása rendezésének oroszlánrészét is vállalta. Szlovákiában jelenleg Véne­mnél található Szabó Gyula műveinek legnagyobb gyűjteménye. A nemesítő nemcsak rajongója, de jelenleg Is testi-lelki jóbarátja Szabónak. Veneni mint műgyűjtő a régebbi időkben oly sokszor megfordult Po­zsonyban a Zsidó- és Kapucinus ut­cákban, hogy minden gyerek ismerte. Ha netán valamelyikük talált vagy ráakadt valamilyen régiségre, kabát­jánál fogva huzigálta, hátha megveszi a holmit néhány koronáért. Jelenleg nehéz felbecsülni azokat az értékeket, amelyeket a professzor élete folyamán összegyűjtött. Ám min­den darabhoz fűződik valamilyen él­ménye, minden darabnak megvan a sajtáossága, maradandó értéke, és nem utolsósorban szépsége. * # * Miközben az idős tudós Szabó Gyula leveleit, verseinek összegyűjtött má­solatait rendezgeti, kitekintünk szo­bája ablakán. A természet kellős kö­zepét látjuk. Fák, bokrok, náderdők. Most, télvíz idején is szép a látkép, hátmég rügyfakadás, madárköltés idején. Ez húzta, csalogatta e helyre a természetszerető, szépségimádó em­bert, s tartja rabul a mai napig. Rokonai, ismerősei összkomfortos lakással kínálták Pozsonyban. A fő­város minden csábító hatásánál erő­sebbnek bizonyult a természet örök szép varázsa. A nemesítő most is meglátja, észreveszi mit kínál számá­ra a természet. Elragadtatva beszél a napsütésben csillogó hó káprázatos szépségéről, a hallgatag, lombtalan fákról, a rejtelmes, susogó nádasról, a tarka-barka ruhába öltözött fácá­nokról, s mindarról, ami körülötte éli sajátos világát. Délutánonként az ab­lakhoz ülve hosszan elnézegeti az eléje táruló mindenséget. mely szülő­földjére, gyerekkorára emlékezteti. Ott, az erdészlakkal szemben, komor hegyoldal sötétlett, itt a nagy fák alkotnak hasonló hátteret. Veneni Lajos a növénynemesítők nesztora Ördögistvánban megtalálta otthonát. • • • Künn apró pelyhekben hull a hó. A szobában immár barátságos meleg költözik. Körülöttünk az asztalon, székeken rengeteg könyv, sajtóter­mék, levelek kötegei és miegymás. A sok-sok holmi között frissen mo­zog a ház lakója. Tudományos és kul­turális munkásságának bizonyítékai hevernek előttünk. A sok-sok baráti és hivatalos levelezések anyaga Euró­pa számos nemesítőjével, tudósával és hírnevet szerzett ismerőseivel. Nem messze tőlünk a másfél évtizede fel­épített nemesítő állomás, mely Veneni professzor nevéhez fűződik. Körülötte a kísérleti parcellák százai, ezrei. Az épületben serény munkáskezek dol­goznak. Magvak számos fajtáját tisz­títják, osztályozzák, hogy a legneme­sebbje kerüljön a tenyészkertbe. Most már a tanítványok, munkatársak őr­ködnek azon mű felett, fáradoznak továbbfejlesztésén, amit Veneni Lajos professzor úr öt évtizedes munkássá­ga során rájuk hagyott. SÁNDOR GÁBOR A nemesitő megkóstolja az általa kinemesített cukordinnyét. A baromfiönetető-berendezés karbantartása A KDSD—5000 jelzésű önetetőt ta­karmánykeverék elkészítésére, szállí­tására és adagolására használják 5000, 10 000 és 15 000 tojóstyúk eteté­sére. A keverő-, daráló-, mozgó- és szállítószerkezetből áll. Négy keréken gördül. Villanymotor meghajtású, egyetlen dolgozó kezeli. Állandó hasz­nálhatósága és kifogástalan műszaki állapota érdekében minden egyes műszak után, továbbá hetenként, ha­vonként, 3- és 6-hónaponként üzem­zavar-megelőző ellenőrzést kell vé­gezni a készüléken. Műszaki karbantartása. 1. A napi karbantartás a következő teendőkből áll: — a takarmányhulladéktól és szennyező anyagoktól való tisztoga­tás; — a terelősínek tisztítása az ön­etető sima gördülésének biztosítására; — olajozás az előírások értelmé­ben; — a működés ellenőrzése. A karbantartást 40—50 perc alatt végzi el a kezelő. 2. A heti karbantartást a műszakok befejezése után előírt karbantartási munkálatoktól függetlenül kell vé­gezni: — az alapos tisztogatás, a takar­mányhulladék és a szennyező anya-Termést hozott a pálma Azzal a határozott szándékkal in­dultam a kissallói szövetkezet kerté­szetébe, hogy egyet s mást megtudjak múlt esztendei eredményeikről. Saj­nos, azonban Tamás Károly főkertész „házon kívül“ tartózkodott, s ennél­fogva nem maradt más választásom, mint az, hogy Strubely Erzsébettel a virágok szakképzett gondozójával be­szélgessek. Persze megnéztem a sok szép virá­got, a fehér ciklámeneket, az aspará­­gusokat, a primulákat, amelyek a nő­napra vásárolható állapotban lesznek. A fiatalasszony „birodalmában“, az üvegházban rend és tisztaság honolt. Említést érdemel még az is, hogy a kertészet szép pálmával is rendelke­zik. Beszélik, hogy egy alkalommal babántermést hozott, s számolnak vele, hogy az idei nyár újra termést érlel a pálmán. Múlt évben a kissallói kertészet a zöldségféléken kivül több fa|ta virá­got is termelt. Erzsi asszony meg­jegyzése szerint a virágokból gazdag volt a bevétel, de a virágmagvakért még nem kapták meg a „pénzmagot“. Próbálkoztak vízinövényekkel is, melyeknek egy részét Nyugat-Német­­országba szállították. A körülbelül 3000 Echinodorus palántákért 4000 gok eltávolítása után az egyes része­ket öblítsük le vízzel; — a villanymotort és a járó szer­kezetet a hozzávaló villanykábellel együtt tisztítsuk meg; — a láncáttételt, a járó szerkeze­tet és a daráló ékszíjait megfelelően ellenőrizzük; — új, vagy fő­javításon átment önetetőknél olajat kell cserélni á vil­lanymotorok kap­csoló szerkezetei­ből és B 2-es olaj­jal leöblíteni a ke­verő tengelyét. Cse­rére a PP 13-as olaj alkalmas; (lásd a táblázat 9. és 10. pontjait); — az önetető ke­nése az előírt mód­szerrel; (lásd a táblázat 3., 4., 5., 6. pontjait); — az önetető működésének ellen­őrzése. A heti karbantartás 1,5—2 óra alatt elvégezhető. 3. A napi és heti karbantartási munkálatok után a havi karbantartás következik, amely ezekből a teendők­ből áll: — a szeletelő csuklós részeinek és az önetető tartálya burkolatának tisz­tántartása; — a láncáttétel és a szállítószala­gok stabilizálása, valamint a daráló ékszíjainak megfeszítése (olajozás és kenés az ábra 7. és 8. pontjain); — a működés ellenőrzése. A havi karbantartási teendők idő­tartama 1,2—1,5 óra. 4. A háromhavi műszaki karban­tartás a következőkből áll: Sor- A kenés helyének A kenőanyag A kenés A kenés szám megjelölése fajtája ideje módja 1. Keverőtengely csapágya T-AV2 egyszer kenőprés napjában 2. Keverőtengely csapágya T-AV2 egyszer kenőprés napjában 3. Alsó szállító-adagoló T-AV2 egyszer kenőprés csapágya hetente 4. A szeletelő tengelyét T-AV2 egyszer kenőprés hetente 5. Az adagoló tengelyét T-AV2 egyszer kenőprés hetente 6. Futókerekek T-AV2 egyszer kenőprés hetente 7. Alsó csigaszállító 0A-PP13 kétszer olajjal láncáttétele havonta 8. Szállítóadagoló OA-PP13 kétszer olajjal láncáttétele havonta 9. Az önetető hajtó OA-PP13 egyszer olajcsere motorjának áttételeinél évente 10. A keverőt hajtó motor 0A-PP13 egyszer olajcsere áttételeinél évente márkát kapott a szövetkezet, de még mindig van belőle 1500 darab a hazai érdeklődök számára is. GÚLÁI ÉVA, Nagysalló A KDSD-5000 jelzésű önetető kenés­re szoruló helyeit a fenti ábra szem­lélteti. STANISLAV PROKES mérnök, a SZSZK Földművelési és Élel­mezésügyi Minisztériumának dolgozója Szakképzett karbantartó 1—1,5 óra alatt elvégzi az említett teendőket. 5. A félévi ellenőrző műszaki kar­bantartás a kővetkezőkből ál: — a villanymotorok áttételei műsza­ki állapotának ellenőrzése és a kenő­anyag-készlet pótlása; — az önetető darálójának szétszere­lése, tisztítása és ellenőrzése; — valamennyi alkatrész állapotá­nak felülvizsgálása; — a szállítószalagok, a kések és az adagoló szétszedése, tisztítása és megvizsgálása; — a takarmányozó gépsor keverő tengelye és az egész vlllanyszerkezet gondos ellenőrzése, esetleg javítása, valamint — az önetető működésének felül­vizsgálása. A teendők 18—21 órát igényelnek. Kenési terv: — valamennyi kapcsolás ellenőrzé­se, az anyák és a csavarok meghú­zása; — a csapágyak és a Stauffer-féle kenőszelencék műszaki állapotának ellenőrzése, valamint feltőltése; — az önetető működésének ellen­őrzése.

Next

/
Thumbnails
Contents