Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-28 / 26. szám
KULTÚRA, Szálljon (GONDOLATOK A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR PEDAGÓGUSOK ORSZÁGOS ÉNEKKARÁRÓL) Mottó: Hadd kívánjam azt, hogy ne csak nevéből, hanem ajkáról és leikéből is áradjék egész életében a zene, hogy ezzel magának és másaknak is mindig élményt, boldogságot szerezzen. Szeretett karnagyunk e szép gondolatait idézem, mielőtt megkezdeném rövid ismertetésem a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Központi Énekkaráról. A közeljövőben ünnepeljük énekkarunk újjászervezésének ötödik évét. Ugyanis az énekkart 1930-ban alakították meg első ízben. Ha visszaemlékezünk az elért sikerekre, ezek továbbiakra és a régiek tökéletesítésére ösztönöznek bennünket. Az ember örömét, vagy igazi bánatát leghfibben a szívből áradó zene hangjával fejezheti ki. A több mint 100 tagot számláló énekkarunk a történészek, irodalmárok, matematikusok, vegyészek és zeneszakosok színes összetételét foglalja magában, akik az ország különböző részein működő magyar iskolák aktív tagjai: Párkánytól Kassáig, Komáromtól Pozsonyig, Ipolyságtól Rimaszombatig. Anyanyelvűnkön kívül a lengyel, német, latin, cseh, szlovák, orosz, finn és olasz nyelven eredeti szöveggel adjuk elő a kórusénekek gyöngyszemeit, világhírű mesterektől. Egy-egy összpontosításra jövet alkalmával kollégáink általában „kellemes szórakozást“ és „jó mulatságot“ kívánnak. Valóban jól szórakozunk. Hisz reggel 8-tól délután 6-ig, az ebédszünet kivételével, a legkellemesebb perceket éljük át az énekek gyakorlásával. A jó mulatságban sincs hiány, mit egy-egy nem sikerült daliam újbóli ismétlése eredményez. Énekkarunk a köztársaságban működő magyar nemzetiségű pedagógusokat sokoldalúan segíti és aktív munkára készteti. Ráébreszti az embereket arra, hogy Kodály, Bartók, Suchoü, Trnavsky, Smetana, Dvofák és Erkel számára a haza, az igazi népi zene egyformán a legdrágábbat jelenti. Hazai koncertjeinken kívül külföldön is szerepeltünk. A Budapesti Zeneakadémián, Németországban, Lengyelországban. A debreceni nemzetközi kórusfesztiválon második díjat szereztünk, s jelenleg a finn baráti kórus meghívására skandináviai körútra, Finnországba és Svédországba készülünk. Sok tapasztalattal és újabb tudással, a művészi szint megfelelő emelésének fontosságával tértünk haza minden esetben. Mintegy befejezésül fáradságot nem ismerő, lelkes vezetőinkről szeretnék említést tenni. tehetségek kibontakozását egy-egy népdalfesztívál megszervezésével biztosítja. Vass Lajos karnagy úrnak két népes családja van, a budapesti és az itteni pedagógusok kórusa. janda Iván vezető karnagyunk a Pozsonyi Magyar Gimnázium igazgatója, a kórusművek szerzője. Márciusban gratuálhattunk megérdemelt kitüntetésének, amit a Tanítók Napja alkalmából kapott. Nagyszerű hangképzései, kimagasló vezénylései és tudása a zene területén az énekkar művészi előrehaladását szolgálja. Ag Tibor a nagymegyeri általános iskola tanítója, az ottani diákkórus és felnőttek kórusának karnagya, még a mi kórusunk irányításában is segítő kezet nyújt. A népdalok lelkes gyűjtője, s a kamarakórus vezetője. Az egyik legfontosabb irányítóról is említést kell tennünk. Dákon József központi tanfelügyelőről, énekkarunk titkáráról, összpontosításaink tartózkodási helyének megszervezése, szállás, koszt, fellépések, közönségszervezés, az egész tagság értesítése, karnagyok biztosítása a legapróbb részletekig mindmind őt terheli. Lelkiismerettel, ügyes lendülettel, hozzáértően irányítja munkánkat. Az énekkar elnöke Kulcsár Tibor, a Pozsonyi Magyar Gimnázium tanára, az iskola leánykórusán^k karnagya, a Forrás Irodalmi Színpad vezetője, költő és egyben műfordító. A tagság nevében ezúton szeretnénk köszönetét mondani vezetőinknak és a CSEMADOK Központi Bizottságának, hogy e nemes célt szolgáló művészi együttesnek lehetővé teszi az ilyen szép kibontakozását. A budapesti vendégkarnagyunk Vass Lajos, Erkel díjas zeneszerző, első kérésünkre örömmel Jött közénk. Havonta velünk tölt el pár napot, s az egész kórust, mint egy művészien kezelt hangszert szólaltatja meg. Kedves karnagyunk még a budapesti Vasas Központi Művészegyüttes vezetője is. Mint zeneszerző és népdalgyűjtő. nagy mestereink Bartók és Kodály munkájának méltó folytatója. Megismerte és megszerette az itt élő magyar és szlovák népet. Segítségünkkel német és angol tudása mellett elsajátította a szlovák nyelvet is. Nevelő hatású koncertlein keresztül nemcsak nálunk Ismert már a neve, hanem a franciáknál, a németeknél és az angoloknál is. Sokat jár külföldön, s így a svájci Alpok szépségét egyformán élvezi a Kárpátokéval. Mint a Balaton kék hullámaiban, oly otthonosan érzi magát az Adriai, Balti vagy a Földközi tengeren. Az ifjú nemzedéket neveli, oktatja, a fiatal Ez alkalommal önkénytelenül is tollámra kívánkozik ez az egynéhány szó. Rajtunk kívül még sok zenéhez és énekhez értő magyar pedagógus van iskoláinkon. Kedves kartársainkl Nem volna nemesebb dolog helyet foglalni szintén sorainkban és még magasabbra emelni az ének és a szép dallam zászlaját, amelyre nemcsak belföldön, hanem külföldön is méltó tisztelettel tekintenek? Herdics Éva Rövid pihenés közben aztán megvitatjuk saját problémáinkat. Beszélgetünk az új ismeretek elsajátításáról, amit a budapesti új segédeszközökkel oktató pedagógiai munka terén szereztünk. Hogyan működik a helybeli CSEMADOK, ml módon segítjük munkáját s miképpen kapcsolódik e szervezet munkája egybe a Magyar Ifjúsági Klub munkájával. Az idegen nyelvek elsajátítása érdekében egyszer németül, angolul konzultálunk, máskor eszperantó ismerteinket bővítjük. Melyik kedvenc olvasmányunk, a szlovák irodalomból, milyen új könyv jelent meg a kla szikiuoktó), hogyan, miről ír az írod) Imi S'.emle, miképpen tárgyalja a Hét c. folyóirat a CSEMADOK KB irodain: i lapja a nemzetiségi kérdést. Mit Jelent számunkra Németh László eg /-egy újabb regénye, ml újat várhatunk költőinktől vagy íróinktól. Az ünnepi ülés után munkaértekezlet következett és Teleki Tibor főbeszámolóját követően a CSEMADOK jelenlegi helyzete, valamint a lövő beni feladatai kerültek megvitatásra Qnódi jáoos |B elnöke tartotta az ünnepi beszámolót. Elmondhatjuk, hogy Nyitrán az ünnepi jubileumi ülés elérte célját és küldetését. Megjegyzendő azonban, hogy a CSEMADOK KB Nyitrán az ünnepi ülésen nem képviseltette magát. Sajnálatos, de való, hogy az ilyen munka a CSEMADOK járási bizottságokkal szemben nem értékelhető pozitiven, ami gyakorlatban annyit jelent, hogy a CSEMADOK által kitűzött nemes célok gátlásához vezet. Motesíky Árpád Május utolsó szombatján ülésezett a CEMADOK JB plénuma Nyitrán, hogy méltassa a 20 jubileumi évforduló jelentőségét. Az ülésen a JB tagjain kívül megjelentek a CSEMADOK helyi szervezeieinek elnökei, valamint az emlékérmek várományosai és további vendégek. A szokásos megnyíló utón az ünnepi beszédet Onódi fános, a JB elnöke tartotta, melynek során megemléke zett a CSEMADOK fennállásának 20 éves munkájáról a járás területén. A beszédből kitűnt, hogy a nyítrai járás egyike azoknak ahol a magyar dolgozók a kezdet-kezdetén megértették a CSEMADOK küldetését. Tekintet nélkül arra, hogy a járás magyarlakta falvai területileg elszigetelten élnek a délvidéki magyar falvaktól. Az ünnepi beszámolót követően az emlékérmek és díszoklevelek adományozására került sor. A kitüntetettek között volt: Csuthy Sándor Nemespanról, Kovács Gergely Zsáréröl, Bor hely András Gímesről, Maly Vince Nagycétényböl, Ladányi József Nyitráról és Horváth Józsi bácsi Bábindáról. A járási megbízott nemcsak az idősebb, alapító tagok munkáját értékelte, hanem a fiatalabb generá ciő soraiból is választott kitüntetésre méltó lelkes CSEMADOK tagokat. Köztük: Kósa Jánost Nagycétényről, Fii löp Vincét Menyhéről, Antal Lászlót Nyitracsehiből és Budai János Lédecről vette át a kitüntetést. TOMPA MIHÁLY NAPOK A CSEMADOK Rimaszombati Járási Bizottsága tavaly úgy döntött, hogy Tompa Mihály Napok cím alatt minden évben megrendezi a járás magyar nemzetiségű dolgozóinak kulturális szemléjét. Az idei Tompa-napok két legjelentősebb eseménye kétségkívül a CSEMADOK Rimaszombati JB mellett működő népművelési szakbizottság június 6-án. délután megtartott ünnepi ülése, majd az ugyanaznap estéjén megrendezett ünnepi akadémia volt. A szakbizottság ülésén három járás — a rimaszombati, a losonci és a rozsnyói — irodalommal, népműveléssel foglalkozó képviselői találkoztak, hogy megvitassák nemzeti lé tünk új formál megteremtésének lehetőségeit és feladatait. Olyan neves vendégek is részt vettek ezen az összejövetelen, mint Rácz Olivér, a Szlovák Nemzeti Kormány oktatásügyi miniszterének helyettese, Szombathy Viktor, Rimaszombatból elszármazott, ma Budapesten élő író, Böszörményi János és mások. Két képzőművészeti kiállítás is nyílt az idei Tompa napok keretében, az egyik a tornaijai fényképész-szakkör tagjainak alkotásait mutatta be, a másik pedig gömöri származású festőművészek: Mátray-Markovits Jenő, Holéczy Miklós, Vígh Bertalan alkotása'bói adott ízelítőt. K. Z. A közönség örömmel szemléli a tetszetős műsort Zselízi képeslap Kellemes környezetben, perzselő napsütésben már tizennegyedszer rendezték meg Zselízen a szlovákiai magyarok népművészeti fesztiválját. A népművészeti seregszemlén az ország magyarlakta vidékeinek minden részéből kitűnő együttesek jöttek el, hogy műsorukkal felejthetetlen perceket szerezzenek az összesereglett közönségnek. A zselízi hagyományos j kulturális rendezvény az idén is- i mét országos jelleget öltött, és így gazdagabb, tartalmasabb műsorban gyönyörködhettek a jelenlevők. Az idei kétnapos kulturális rendezvény szombaton este az Ifjú Szívek együttese műsorával és a magyarországi népdalénekesek Madarász Katalin és Bojtor Imre fellépésével vette kezdetét. Szép, napsütéses vasárnap reggelre ébredt Zselíz. A zenés ébresztő után a népviseletbe öltözött csoportok felvonulása következett. A délelőtt folyamán „A népművészet évkönyvéből“ című műsor szórakoztatta a közönséget. A tarka műsor főleg az idősebbek tetszését nyerte meg, mert felelevenedtek a régi hagyományok és népszokások. A délelőtti műsorban elég sok idő| sebb szereplő lépett fel, akik korukat meghazudtoló ügyes mozdulatokkal váltották ki a közönség elismerését. A kétnapos rendezvény kiemelkedő eseménye a vasárnap délutáni műsor volt. Az SZNF 20. évfordulója tiszteletére „Egy hazában élünk“ címmel ünnepi műsornak tapsolgatott a közönség, melynek küldetése az ünnepi beszédben is kihangsúlyozott testvéri barátság elmélyítése a nemzetek és a nemzetiségek között. Az említett műsor keretében felléptek az érsekúivári, deákl, színál, szepsi, lévai, ipolyszakállasi, oroszkai CSEMADOK szervezetek tánc- és énekcsoportjai, továbbá a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes, valamint a Nyitrai Pedagógiai Fakultás tánccsoportia. A műsor befejező részében ukrán, lengyel és a Konanifiiar vendégegyüttesek szórakoztatták a nézőket. A hagyományos zselízi 14. kulturális rendezvény a magyarországi vendégművészek fellépésével, illetve a táncmulatsággal fejeződött be. ürömmel állapíthatjuk meg, hogy a zselízi népművészeti seregszemle iránt nagy volt az érdeklődés. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a környékbeli községekből több autóbusszal érkeztek látogatók. Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy a szlovákiai magyarok népművészeti fesztiválja ismét jól sikerült, és a közönség maradandó élményekkel gazdagodva távozott a zselízi parkból. A jövőt illetően megvan rá minden remény, hogy még gazdagabb, tartalmasabb kulturális rendezvénynek örülhet a közönség. Talán azonban célszerű volna a műsort bizonyos mértékben egy kissé lerövidíteni, összesűríteni, mert hogy a közmondással élünk: „A jóból is megárt a sok!“ K. P. Sír a hegedű, száll a dal... Táncos lányok a színpad feljáróján. Még néhány perc és ők szórakoztatják a szépszámú közönséget. SZABAD FÖLDMŰVES 13 1969. június 28. Jubileumi ülésről
