Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-28 / 26. szám
Munkabiztonságot a mezőgazdaságban A fejlődés rohamléptekkel halad falvainkon is. Ez számos új elemmel gyarapítja mezőgazdasági dolgozóink életét. Ugyanakkor nagyon sok, a kellő ismeret hiányából adódó veszélyt is rejt magában. Ezt a veszélyt megelőzni mindannyiunk érdeke, ezért az alábbiakban néhány igen fontos munkabiztonsági rendszabályra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét. Munkabiztonság és egészségvédelem a vegyszerekkel végzett munkánál Jelenleg mezőgazdasági termelésünk Intenzív kemizálásának vagyunk tanúi. A kemizálás folyamata a növénytermesztés és állattenyésztés növelése és jobbá tétele, fgy aktívan segíteni az élelmiszeralap biztosításánál a lakosság számára és biztosítani az ipar számára szükséges nyersanyagalapot. Ezt a műtrágyák különböző fajtáinak alkalmazásával, a különböző betegségek és kártevők, a gyom stb. elleni harccal, a gazdasági növények védelmét szolgáló korszerű vegyi készítmények segítségével érik el. A növények vegyi védelme a haladó agrotechnikai intézkedések rendszerében nélkülözhetetlen tényezővé vált. Ez a minőségi fordulat a mezőgazdasági termelés jellegében szükségszerűen megköveteli az egész tág problematika rendszeres megvilágítását, amely ezekben az összefüggésekben keletkezik. Komoly problémák egyike, amellyel foglalkozni kell, a dolgozók védelme a vegyszerekkel és vegyi készítményekkel szemben. Nagyon időszerű és tág problémáról van szó, amely a dolgozók egyre szélesebb körét érinti. Igényességét növeli a& a tény is, hogy a mezőgazdasági termelésben új, még elméletileg sem megoldott kockázatról van szú. Ha ehhez hozzászámítjuk a ragaszkodást, a hagyományokhoz és annak a kockázatnak lebecsülését, amelyet az ember számára a vegyszerek és a vegyi készítmények jelentenek, igényes probléma keletkezik, amelyet azonnal meg kell oldani, hogy megelőzhessük a mérgezéseket vagy a vegyszerek és vegyi készítmények káros hatásának más megnyilvánulásait az emberi szervezetre. Az egészségben bekövetkező károk megakadályozására társadalmi és gazdasági okok késztetnek bennünket. Ezért nagy figyelmet fordítunk a veszély elhárítására a vegyi anyagokkal végzett munkánál. Általánosságban az ártalmas vegyi anyagokról A mezőgazdaságban olyan vegyszereket és vegyi készítményeket alkalmazunk, amelyek többé-kevésbé biológiailag aktívak. Az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk szempontjából beszélhetünk anyagokról, amelyek nem hatnak károsan az emberi szervezetre, és olyan anyagokról, amelyek kárt tesznek az egészségben — s végül a mérgekről. A továbbiakban csak az egészségre ártalmas anyagokkal és a mérgekkel fogunk foglalkozni. HASZNOS TUDNIVALÓK. Az egészségre ártalmas anyagok és a mérgek tehát biológiailag aktív anyagok, amelyek a szervezetben hirtelen a patológiai állapotok egész sorát idézik elő (mérgezéseket stb.), és amelyek hosszabb ideig tartó behatásnál (expozíciónál) foglalkozási betegségeket okoznak. E hatásokon kívül további negatív tulajdonságokkal is számolni kell, mint amilyen például a szervezet akcióképességének csökkenése az idegrendszer működési állapotának befolyásával, ami a dolgozóknál a figyelmesség és az éberség csökkenésében mutatkozik. A mérgekkel foglalkozó tudományt toxikológiának nevezzük; az ipari toxikológia olyan mérgekkel, illetve ártalmas vegyi anyagokkal foglalkozik, amelyekkel az ember munka közben érintkezésbe kerül. Az egészségre ártalmas anyagok és mérgek az ember egészségét gáz, gőz, köd, por, füst és aerosol alakjában ve szélyeztethetik. A gáz megjelölést azon anyagoknál alkalmazzuk, amelyek 25 °C hőmérsékletnél és 760 tormái gáz halmazállapotúak. A g ő z megjelölését azon anyagok párolgási fázisánál használjuk, amelyek 25 °C hőmérsékletnél a normális atmoszférikus nyomás mellett cseppfolyósak vagy szilárdak. A köd megjelölést a folyadék apró, a levegőben szétoszlott, a milliméter század-, sőt ezredrészét kitevő részecskéinél használjuk. Por alatt a szilárd anyagok apró részecskéit ér?" A füst szilárd anyagoknak a levegőben szétszóródott részecskéiből áll. Az aerosolok fogalmába sorozzuk a levegőben szétszóródott 0,01—0,1 milliméter nagyságú szilárd vagy cseppfolyós testecskéket. Aszerint, hogy milyen úton kerülnek az emberi szervezetbe, feloszthatjuk őket olyan anyagokra, amelyek a szervezetbe kerülnek: a) a légzőszerveken keresztül; b) az emésztő szerveken keresztül (a higiénia elveinek be nem tartásánál az étkezésnél, a dohányzásnál, az ajkak megnyalásánál, a nyál lenyelésénél); c) a bőrön keresztül (a bőr leöntésekor vagy a bőrre való leülepedéskor). Hogy a vegyi anyagok milyen mértékben képesek kárt tenni a szervezetben, az ezen anyagok kémiai és fizikai tulajdonságaitól, mennyiségüktől, a munkahely hőmérsékleti feltételeitől, a levegő áramlásától stb. függ. Azonban tudatosítani kell, hogy az ártalom hatásfoka függ a szervezetnek a káros befolyásokkal szembeni ellenálléképességétől is, továbbá attól, hogy milyen állapotban vannak a szervezet védőeszközei. Köztudomású, hogy bizonyos emberek jelentős mennyiségű ártalmas anyagot képesek elviselni anélkül, hogy szervezetükben kár keletkezne, míg más emberek ezeket a levegőben fellelhető koncentrációkat képtelenek elviselni. Bizonyos minimális mennyiségű ártalmas anyagot minden szervezet elvisel. A szervezet megsérülésének módja nagyon bonyolult. Ezzel kapcsolatban tisztázni kell néhány fogalmat. Heveny (akut) hatásnak vagy heveny mérgezésnek nevezzük azokat az elváltozásokat, amelyek bizonyos kártékony anyag egyszeri, rendszerint időben korlátozott és relatívan rövid ideig tartó hatására keletkeznek. Jellegzetesen heveny hatás a narkózis. Heveny mérgezéseknek nevezzük a szervezetben vagy a fontos funkciókban bekövetkezett általános elváltozásokat, például ciángázos mérgezés következtében. Idült (krónikus) hatás alatt rendszerint azokat az elváltozásokat vagy ártalmakat értjük, amelyek heveny mérgezések következtében lépnek fel. Idült mérgezésnek nevezzük azokat az elváltozásokat, amelyek a mérgező anyagok viszonylag kis adagjai hatásának következménye gyanánt keletkeznek a szervezetben. (Folytatjuk) KORLÁTOZOTT HITELEK Módosítások a kölcsönök folyósításában A piaci készletek szabályozásával kapcsolatos intézkedések keretében a kölcsönök nyújtásában is bizonyos rendezés vált szükségessé. Hogy az e kérdésben várható, illetve már foganatosított módosításokról olvasóinak tájékoztassuk, kérdéseket intéztünk a Szlovák Állami Takarékpénztár főigazgató helyetteséhez. jjc Milyen új intézkedéseket tettek, Repcík elvtárs, a kölcsönök folyósítása terén? — Elsősorban a kiegészítő kölcsönök nyújtásában következett be változás. Ezt a föderális és a nemzeti kormányoknak a kölcsönök összetételét és terjedelmét szabályozó áprilisi határozatai tették szükségessé. Ugyanis korlátozni kell a lakosság számára fogyasztási cikkek vételére adott kölcsönök összegét. Ennek következtében megváltozik a kiegészítő kölcsönök után számított kamat is. A kiegészítő kölcsönök megadásánál az igénylőnek az áru vételárából nem 15 százalékot, mint eddig, hanem harminc százalékot kell készpénzben lefizetnie. Kivételt képeznek a hangszerek vásárlására adott kölcsönök, amelyeknek megadásakor a vételár 40 százalékát kell készpénzben lefizetni. A kölcsön után számított kamatláb is ezentúl 5 százalék lesz. További újítás az, hogy kibővül azoknak az árucikkeknek jegyzéke, amelyeknek vételekor nem lehet kölcsönt igényelni. Ilyen árucikkek a személygépkocsik, a rendelésre készült áruk, a mérték után kézművesipari áruk, üveg- és porcelánáruk, gáztűzhelyek és gázkályhák, filmezögépek, a kapitalista országokban gyártott fényképezőgépek, motorkerékpárok, szőnyegek, víkendházak, nemes fémből készült árucikkek és mások. Tehát elsősorban olyan árucikkek, amelyekből hiány mutatkozik. Továbbra is adunk kölcsönöket a televíziós vevőkészülékek vételére, változatlan feltételek mellett, ami azt jelenti, hogy a részletek fizetése eddigi előnyös formájában megmarad és a kérvényezőnek nem kell a vételár egy részét készpénzben lefizetnie. Viszont az e célra adott kölcsön kamatlába 6 százalékra emelkedett. j(c Másfajta kölcsönökben nincs változás? — Ezután is adunk készpénzkölcsönöket, s ennél a kamatláb egyelőre változatlan. A kölcsön megadását azonban szigorúbb elbírálásnak vetjük alá. Elsősorban a kérvényező szociális helyzetét, valamint a kölcsön szükségességét és sürgősségét vesszük tekintetbe. Ezeknek a kölcsönöknek azonban nem szabad a csökkentett számú kiegészítő kölcsönöket helyettesíteni. jje Ml a helyzet a gépkocsik vételére adott kölcsönök terén? — A gépkocsik vételére adott készpénzkölcsőnöket kizárólag azokra az esetekre korlátozzuk, amikor a kérvényezőnek a gépkocsira hivatása végzésekor van szüksége, esetleg a gépkocsit munkaadója érdekében használja majd. (oy) Árvák járadékjogosultsága A Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium legújabban kiadott magyarázata szerint árvasági járadékra nemcsak a teljesen árva, hanem a félárva gyermekek is jogosultak, amennyiben az elhunyt szülő aggkori, rokkantsági, vagy egyéb nyugdíjat kapott, illetve fennállt nyugdíj-jogosultsága, mert halálát megelőzően munkaviszonyban volt. Az árvasági járadékra az iskolakötelesség végéig jogosultak az árvák, vagy 26 éves korukig, ha jövőbeni foglalkozásukra készülnek, esetleg rossz egészségi állapotuk, betegségük miatt nem készülhetnek. Az árvák 1968. július 1-től nemcsak árvasági járadékra, hanem gyermekpótlékra, esetleg nevelési pótlékra is jogosultak. Az árvasági járadék elismerését az elhunyt szülő munkaadója (esetleg a szövetkezet) révén, bizonyos esetekben a lakóhely szerint illetékes JNB társadalombiztosítási osztályának közvetítésével kell igényelni. Ezt azonban idejekorán kell megtenni, mert ellenkező esetben a kérvényezők kárt szenvedhetnek, mivel az .igénylés napjától számítva legfeljebb egy évre visszamenőleg részesülhetnek árvasági járadékuk elszámolásában. Az elárvult gyerekeknek Igényük érvényesítésében az elhunyt szülő munkaadója, továbbá az illetékes szakszervezeti közeg, valamint a nemzeti bizottság nyújt segítséget nemcsak tanáccsal, hanem kérelmük mielőbbi elintézésében is. (o. k.) Szocialista gazdálkodásunk* nak a bűncselekmények és más káros jelenségek előli védelme a szocialista állam egyik fontos funkciója és joga. Ugyanakkor nagyon komoly társadalmi probléma Is, melynek megoldásában lényeges részt vállal közbiztonsági szervünk. A nyugat-sziovákiai kerületben elkövetett gazdasági jellegű bűncselekmények elemzése azt mutatja, hogy az utóbbi esztendőkben állandóan jelentős a mezőgazdaság terén elkövetett bűncselekmények száma. Legjobban elterjedt törvénysértések a mezőgazdaságban a szocialista vagyon eltulajdonítása, az állattenyésztési és a növénytermesztési cikkekkel történő spekuláció, valamint a szocialista tulajdon megrongálása. Földműveseinket sokan meglopják, károsítják. Találkozunk olyan személyek csoportjaival, akik visszaélnek munkabeosztásukkal, jogtalanul gazdagodnak mezőgazdasági üzemeink kárára és így természetesen a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat, a Zöldségforgalmi, a baromfiértékesítő üzemek olyan lelkiismeretlen dolgozói, akik a minőség felcserélésével, nagyobb levonásokkal stb. lopják meg a mezőgazdasági üzemeket, így bizonyos terményfelesleget alakítanak ki s ezeket különféle, meg nem engedett módon értékesítik. Még mindig előfordul, hogy a mezőgazdasági üzemeket az ezeket irányító egyes dolgozók és funkcináriusok Is megkárosítják. Az utóbbi esztendőkben aránylag gyakran nyert megállapítást, hogy különböző spekulánsok károsítják és lopják meg a mezőgazdasági üzemeket, különösen a hiánycikket képező mezőgazdasági termények és termékek (heremag) vétele és eladása során, valamint az állatokkal, lovakkal folytatott spekuláció útján. Aránylag nagymértékűek az EFSZ-ek melléktermelésében elkövetett visszaélések, amelyek által az itt dolgozó egyes személyek akarnak meggazdagodni. De hadd beszéljenek a tények: R. V. mérnök, a Vinohrady-i (galántai járásJ.EFSZ állattenyésztője, amikor a szövetkezet pulykáit adták el a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat galántai részlegének, E. P.-vel a felvásárló vállalat dolgozójával megegyezett abban, hogy neki 48 pulykát nyilvántartás nélkül kiad. A felvásárló E. P. megegyezett a Felvásárló Vállalat további alkalmazottjával J. T.-vel, hogy ez neki hamis felvásárlási elismervényt állít ki 48 pulykáról. E megállapodás szerint J. T. kiállította a 36 794 számú felvásárlási elismervényt Szabó Ferenc deák! 474. névre és címre, amelyen 494 kg tiszta súlyt tüntetett fel 21 korona egységárral. Az így szerzett 10 374 koronát egymás között elosztották. A Dvorníky-i EFSZ-ben az Állategészségügyi Szolgálat trnavai kirendeltsége gümőkór-vesztegzárat rendelt el. A betegség felszámolása után 80 tehénnel kellett feltölteni a szarvasmarha törzsállományt. A. K., a szövetkezet elnöke érintkezésbe lépett S. L. inszemináclós technikussal, a Tenyészállat-Nemesítő Igazgatóság trnavai alkalmazottjával, hogy segítsen neki a fejőstehenek beszerzésében. Ugyanakkor megállapodtak a később kitudódott törvényellenes cselekedet megvalósításában is. Az „üzlettársak“ 12 esetben olyan polgároktól „vásároltak“ teheneket, akiknek tehenük nem is volt. Természetesen megegyeztek az „eladókkal“, hogy a címükre érkező pénzösszegeket nekik átadják. Ilyen módon 115 795 koronára tettek szert. Ugyanakkor más községekben 12 olcsó tehenet vásároltak. A mesterkedésükkel törvénybe ütköző módon szerzett összeg és a 32 845 korona tényleges kiadás közötti különbözetet egyszerűen zsebrevágták. Ezen kívül a tehenek vásárlásakor lebonyolított egyéb üzletekkel jogtalanul további pénzösszegeket szereztek. Mindent egybevetve a Dvorníky-i EFSZ-t 50 605 koronával károsították meg. A Svinnei Állami Gazdaság neporadzai telepén dolgozott F. L. mint gép-karbantartó. A közbiztonság közegei az ÁG raktárából eltulajdonított 480 kg heremag szállítása közben csípték el, amint szerzeményét éppen eladni szándékozott. A megejtett házkutatás során a közbiztonsági közegek F. L. lakásán további eltulajdonított értékeket találtak, többek között 7 gombolyag madzagot, 11 ékszíjat és sok más egyéb holmit koboztak el. A gazdaságnak okozott kár 35 ezer korona. Amint már említettem, sok helyütt a melléktermelés dolgozói jogtalan keresetre tesznek szert munkaadójukat, a szövetkezetét károsítva. Karol Hrabovsky, a Kávái EFSZ kútfúró csoportjával az alsópéteri szövetkezet számára készített kút munkálatainál dolgozott. Az elvégzett munka kiszámlázására szolgáló építkezési naplóba olyan teljesítményeket vezetett be, amit el sem végeztek. Nem építették be a furatba 86 méter mélységre az acél csöveket, hanem csak 35 méter hosszan vékony öntöző csöveket helyeztek el, és egyéb feltüntetett munkát sem teljesítettek. A kiszámlázott összeg jogtalanul ugyancsak 15 792 koronát tesz ki, amelynek 36 °/o-a a fúrócsoportot illeti meg, azonban a végeredmény ennél sokkal komolyabb kárt jelent — mert a kút teljesen használhatatlan. S mi lesz a már beruházott pénzösszegekkel? Vajon ezt ki téríti meg? A melléktermelésben gyakran alkalmazottként olyan polgárokat vezetnek, akik ott nem dolgoznak és a nevükre kiszámlázott bért rendszerint a részleg vezetője veszi fel és megtartja. Például R R., a Zálesiei EFSZ melléktermelésében létesített építkezési csoport vezetője a bérelszámoló listán olyan brigádmunkásokat vezetett, akik itt nem dolgoztak. Az így nyert 22 800 koronát egyszerűen megtartotta. Hasonló esetet még sokat sorolhatnánk fel, a szemléltető példa és az okulás szempontjából azonban úgy vélem ennyi is elég. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy az adott esetben folyamatos buntevékenységről van szó, amelyet csupán kivételes esetekben jelentenek fel és leleplezésük a közbiztonsági szervek dolgozóinak aprólékos gonddal végzett munkáját dicséri, És a keletkezett károk? Bizony a mezőgazdaságban keletkezett károk a legutóbbi négy esztendő során 6 millió 800 ezer koronára rúgnak. Meggyőződésem azonban, hogy a tényleges károk ennél jóval nagyobb összeget tesznek ki, és a felfedett esetek csupán egy töredékét jelentik az eltulajdonítással okozott károknak. Az említett számadatokba nem foglaltuk bele azoknak a spekulánsoknak nyereségeit, akik földműveseink becsületes munkáján élősködnek. Azonban szeretnénk rámutatni még egy körülményre. Az utóbbi esztendőkben a nyugat-szlovákiai kerületben nagyon rosszul gazdálkodunk a természeti kincsekkel, különösen az erdei és mezei vadakkal. Habár e téren vannak érvényes törvényeink, ezeket nem tartják be és az állatokat szinte pusztítják. Például a galántai járásban a szelicei vadásztársaság az elmúlt évben 7 őz kilövésére kapott engedélyt. A sókszeiőcei vadászok azonban 17 őzet lőttek. Mitsem törődtek azzal, hogy tenyészőzeket pusztítottak el, méghozzá meg nem engedett módon. Véleményem szerint célszerű lenne, ha ezzel a kérdéssel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium is foglalkozna, mivel az ilyen eljárást csakis mint orvvadászatot lehet minősíteni. Csupán néhány problémára mutattam rá. Ilyen probléma azonban sokkal több akad. Befejezésül szeretném megkérni szövetkezeteink tagjait és minden egyes földművest, hogy óvják és védjék a nehéz munkájukkal kitermelt értékeket, támogassák közbiztonsági szervezetünk tagjait a közös tulajdon károsítői és a spekulánsok ellen folytatott küzdelmében. JUDr. POMOTHY Ján, alezredes Együttes erővel a törvényszegők ellen
