Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-21 / 25. szám

_____________________________SZÖVETSÉGI SZEMLE______________________________ Ismerkedés a kolhozok alapszabályzat-tervezetével VI. fejezet A szervezés, a díjazás és a munkaerkölcs elvei A kolhoz munkafeladatait a tagság végzi. Más szervezetekből történő dol­gozók és szakemberek alkalmazása csak Indokolt esetekben fordulhat elő, ha például nincs elegendő tagja vagy szakembere a kolhoznak a mun­ka gyors elvégzésére. A kolhoz a leg­újabb tudományos módszerek beveze­tésével gazdálkodik és gondoskodik a munkaerők okszerű kihasználásáról. A napi munkaidőt, a szabadnapot, az évi fizetett szabadságot, s az évi munkanapok számát a házirend rög­zíti. A szervezés tökéletesítése érde­kében munkaszakaszokat, farmokat, csoportokat, csapatokat és más sza­kaszokat létesítenek, s a konkrét fel­tételekhez, továbbá a színvonalhoz mérten megszabják a speciallzáclót és a termelés technológiáját. Az egyes szakaszokra képesség, kvalifi­káció és kívánság szerint csoporto­sítják a dolgozókat. A munkaszakaszok számára a föld­területet több esztendőre mérik ki gazdálkodás céljából, s ezzel egyide­jűleg leltárilag átadják számukra a termeléshez szükséges gépi eszközö­ket, igavonó állatokat, épületeket és egyéb kellékeket, hogy a chozrascsot elvei alapján a saját költségvetés ke­retében gazdálkodjanak. A tagok fő jövedelme a kolhozban végzett munkából származik. A díja­zást a feladatok mennyiségi és minő­ségi teljesítése alapján határozzák meg, vagyis a Jól végzett munka, a Jobb eredmények elérésének elve szerint, s ez többletjövedelemhez is Juttathatja az igyekvőket. A munka díjazása az elvégzett munka terjedel­mében, s a termékek mennyisége, esetleg idő, akkordbér formájában ne­hézségi osztályok szerint történik. A kifogásolható minőségű munkát nem jutalmazzák, vagy csupán csökken­tett formában díjazzák. A mezőgazdasági és más jellegű munkákra vonatkozó normákat, az osztályokat a tagság és a szakembe­rek széleskörű részvételével szabják meg, s ezt a vezetőség jóváhagyja. A kolhoz, az elvégzett munkáért ga­rantált munkadíjat fizet. A költségek csökkentése, a termelékenység növe­lése és más igyekezet fejében a kol­hoztag prémiumot kap. Azok a kolhoztagok, akik nem tel­jesítik a munkából eredő feladatu­kat, s nem dolgozzák le a házirend­ben megszabott évi munkanap-mini­mumot, az elnökség döntése alapján nem kaphatnak teljes pótjutalmat vagy más juttatást. A kolhoztagok el­látása céljából természetbeni Juttatási alapot létesítenek, melyből az egyes személyek az elvégzett munka terje­delmében részesülnek. A természet­beni elosztását vagy megvásárolható­­ságát a taggyűlés határozza meg. Az elnökség mindent elkövet azért, hogy a tagság a munkadíjat kellő időben kézhez kapja, a pénzt havonta leg­alább egyszer, a természetbenit azon­ban, amikor készlet van belőle. Az évvégi elszámolás legkésőbb a zár­számadás utáni hónapban megtörté­nik. A vezetőség az alapszabályzat értelmében kimutatást készít a mun­kadíjazásról a költségvetés keretén belül, a taggyűlés határozata értel­mében. A kolhozban minden egyes dolgozó köteles a munkavédelmi és biztonsági intézkedéseket betartani. A kolhoz pénzeszközeiből biztonsági s egész­ségvédelmi eszközöket, munkaruhá­kat. lábbeliket vásárol a tagság szá­mára, ingyenesen vagy a taggyűlés által meghatározott összeg fejében. A terhes nőknek és az aprógyerme­kes anyáknak a kolhoz az érvényes előírások keretén belül szabadságot ad, s a terhesség kezdetétől a szülé­sig, vagyis a szabadság megkezdéséig könnyű munkára osztja be őket. A szoptatós anyák részére megfelelő munkafeltételeket biztosít, hogy sza­bályos Időközökben elláthassák a kisdedeket. Indokolt esetekben rend­kívüli szabadságot ad az anyáknak. A kolhoztagok kiváló munkája, újí­tójavaslat benyújtása költségmegta­karítás, hosszúéves példás munka, valamint egyéb érdemek elismerése céljából a taggyűlés és a vezetőség az alábbi intézkedéseket hozza: A nagy nyilvánosság előtt dicséret­ben részesíti az arra érdemes tagot, prémiumot vagy tárgyi Jutalmat ítél meg számára, elismerő oklevéllel Ju­talmazza, bejegyzi nevét az érdemes dolgozók könyvébe vagy a becsület­táblára. Különleges eredmények ese­tén odaítéli számára a példás vagy a becsületbeli kolhoztag címet, s a tag­gyűlés határozata alapján más ser­kentő módozatokat is alkalmazhat. A példás vagy a becsületbeli kolhoz­tag cím odaítélését a kolhoz házi­rendjében elfogadott elvek alapján végzik az ezzel járó kivételezésekkel. A munkafegyelem vagy az alapsza­bályzat megsértése esetén a taggyűlés vagy az elnökség az alábbi rendsza­bályokat alkalmazhatja: Nyilvánosan figyelmeztetheti az il­letőt, megrovásban részesítheti, áthe­lyezheti (három hónapra) olyan mun­kaszakaszra, ahol alacsonyabb a ke­reset, fölmentheti előző funkciójából, figyelmeztetheti a kolhozból való ki­zárás esedékességéről. A kizárást azonban csak rendkívüli esetekben alkalmazzák, s csak azok­nál a személyeknél, akiket előzőleg több alkalommal figyelmeztetésben vagy megróvásban részesítettek, még­is megszegik a munkafegyelmet és az alapszabályzatot. A kolhozból való kizárásról szóló határozatot az illető a helyi és a Járási szovjet végrehajtó bizottságánál megfellebbezheti. A kol­hozból kizárt személyek elvesztik a tagok jogaiból származó előnyöket. A kolhoz elnöke, az ellenőrző bi­zottság elnöke és tagjai, valamint a vezetőség tagjai ellen megfelelően indokolt esetekben a taggyűlés eljá­rást indíthat, a szakemberek ellen pedig a taggyűlés és a vezetőség in­díthat eljárást. VII. fejezet A kolhoz nyerstermelésének elosztása A jövedelem elosztásánál okszerűen kell bánni a felhalmozás és a szük­ségletek alapjával, hogy hatással le­gyen a termelőerők fejlesztésére, to­vábbá az alapok feltöltésére, s vég­eredményben a kolhoz tagjainak jobb életkörülményeire. A nyerstermelésből fedezik a ter­melési anyagköltséget. Ebből az alap­ból létesítik a kolhoz munkadíjazá­sának alapját is. A tiszta bevételt a kolhoz felhasz­nálja az adó, valamint az államnak kifizetésre kerülő egyéb eszközök térítésére, az alapeszközök, valamint a termelési alapok gyarapítására, a kulturális, a szociális célokra, a kol­hoztagok anyagi megsegítését szol­gáló, az anyagi érdekeltséget serken­tő, továbbá a tartalék és más célokat szolgáló alapok feltöltésére. Az alapeszközök és a termelést ser­kentő alapok feltöltése kötelező. Az összeg terjedelmét a termelés társa­dalmi növekedésének összehangolása alapján a szükségletekről szóló kimu­tatás szabja meg. A növénytermesztés és az állatte­nyésztés nyerstermeléséből a kolhoz a saját szükségletnek megfelelő vető­magalapot létesít, teljesíti a szerződés szerinti eladás tervét, téríti a kölcsö­nöket, alapot teremt a kolhoz tagjai­nak természetbeni juttatására, s a felesleget — ha módjában áll — el­adja, a felvásárlóknak, teljes mérték­ben fedezi a közös állattenyésztés igényeinek megfelelő takarmányala­pot, s ha lehetősége nyílik, a kolhoz tagjainak is juttat takarmányt ingye­nesen vagy pénzért. Biztosító és átmeneti alapokat léte­sít, melyeket az alábbiakra használ fel: vetőmagkészletre és élelmezésre, vagy a közös étkeztetésnél, a gyerme­kekről gondoskodó intézmények tá­mogatásánál, a nyugdíjasok és a rok­kantak megsegítésénél, valamint szo­ciális eseteknél. A kolhoz a hátramaradt termék­­mennyiséget vagy a fogyasztási szö­vetkezetnek adja át, vagy pedig a kolhozpiacon értékesíti, esetleg saját céljaira használja fel. Az egyéb for­rásokból származó pénzeszközöket el­sősorban a kolhoz tagjai munkájának díjazásánál, egyéb költségek térítésé­nél, az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségek és pénzkölcsönök té­rítésénél, valamint a társadalmi alap létesítésénél használhatja fel. VIII. fejezet A kolhoz tagjainak szociális ellátottsága Az érvényes törvények alapján a kolhoz tagjainak öregségi és rokkant­sági nyugdíjra, a családfönntartő ha­lála után pénzbenl juttatásra, a nők­nek terhesség esetén és a szülésnél támogatásra van jogigényük az álla­mi alapból. Azonkívül a tagsági gyűlés jóváha­gyása után a kolhoz támogathatja a munkaképtelen tagokat, térítheti a szanatóriumi költségeket, s a nyugdí­jasokat is sokoldalúan segítheti. Azoknak a munkaképtelen tagoknak, akik nem kapnak állami segítséget, a kolhoz saját alapjaiból nyújt anya­gi támogatást. A taggyűlés hozzájá­rulhat saját vagy kolhozközi szanató­riumok, pionírtáborok és az idős nyugdíjasok számára szociális ottho­nok építéséhez. IX. fejezet Az életszínvonal megteremtésére A kolhoz tagjai kulturális igényei­nek kielégítésére klubokat, könyvtá­rakat stb épít. Támogatja a testneve­lést és a sporttevékenységet, bölcső­déket és óvodákat létesít. Segít a csa­ládok gyermekeinek otthoni és isko­lai nevelésénél, az iskola politechni­kai munkára való nevelésénél s erre földterületet is ad az iskolának. Gon­doskodik a kolhoztagok termelési és szakmai fölkészültsége, valamint kul­turális műszaki színvonala növelé­séről. Az érvényes előírások kereté­ben főiskolára, középiskolára és kü­lönféle tanfolyamokra küldi tagjait. Ha a szükség megkívánja, közös ét­keztetést szervez. Segíti az egészségügyi szerveket, betegség esetén díjmentesen szállítja tagjait a specializált gyógyintézetek­be. Korszerű lakásokat épít, aktívan részt vesz az elektrffikációnál, a ve­zetékes rádió beszerelésénél, segíti tagjait a lakásépítkezés vagy javítás alkalmával, lakást ad a szakemberek­nek vagy más dolgozó tagoknak. X. fejezet A kolhozcsalád (település) tulajdona A kolhozcsaládnak (településnek) lehet saját lakótelepe, lakóháza, hoz­závaló gazdasági épületekkel együtt, lehetnek gazdasági és haszonállatai, tarthat baromfit, méheket, birtokolhat apróbb gazdasági felszereléseket a háztáji megmunkálására. A kolhozcsalád saját célra 0,5 hek­tár háztájit kap zöldségféle és gyü­mölcs termesztésére a beépített terü­lettel együtt, melynek szomszédságá­ban esetleg 0,2 hektár öntözéses te­rülete lehet. A háztáji terjedelmét mindenkor az alapszabályzat szabja meg. Ugyan­akkor az előbbi mezőgazdasági artel alapszabályzata értelmében kimért háztáji területet meghagyhatják. A kolhoz a mezőgazdasági település közelében a lakásokhoz közel méri ki a háztáji kisebbik részét, a nagyob­bik felét pedig a lakótelepen kívül. A településen belüli háztáji nem ha­ladhatja meg az alapszabályzat sze­rinti nagyságot. A háztáji földterületet a kolhozcsa­lád tulajdonában hagyják, ha: a csa­lád tagjai munkaképtelenekké váltak; ha az egyedüli munkaképes személyt katonai szolgálatra behívták; ha va­lamilyen funkcióba megválasztották; ha iskolába küldték; ha a kolhoz be­leegyezésével az illető más munka­­szakaszra ment; vagy ha a család­ban csak kiskorú gyermekek vannak. A többi esetben a háztáji meghagyá­sáról a taggyűlés dönt. A háztáji terület más családokra vagy személyekre át nem ruházható, megművelésére nem fogadható fel idegen munkaerő. A vezetőség a házi­rend értelmében a háztáji megműve­lésére a munkaképtelen személyeknél segítséget nyújthat. A vezetőségnek kötelessége ellen­őrizni, hogy betartják-e a háztáji te­rületek kimérésének alapelveit. Ha visszaélést észlel, a többletterület termését a kolhoz számára díjtalanul kisajátíthatja. A kolhozcsaládnak le­het egy tehene borjúval egyéves ko­rig, lehet egy szarvasmarhája kétéves korig, egy anyakocája malacokkal háromhónapos korig, vagy két hízó­sertése. Tarthat tíz juhot, lehet kecs­kéje, tarthat méheket, baromfit és házinyulakat. A gazdasági állatok száma egyes járásokban és körzetekben a nemzeti szokások szerint az említett mennyi­ségnél akkor lehet magasabb, ha ezt a Szövetségi Kormány jóváhagyta. Máskülönben a kolhozcsalád tulajdo­nát képező állatok fajtakénti mennyi­ségét az alapszabályzat határozza meg. A vezetőség gondoskodik tagjai ál­latainak egészségvédelméről, és a ta­karmánnyal való ellátottságról, vala­mint a legelőről. A tagsági gyűlés háztáji földterületet hagyhat jóvá, továbbá a kolhozfaluban élő tanítók­nak, orvosoknak és másoknak, akik ott tevékenykednek. A tartalékföldek­ből háztájihoz juttathatja a munká­sokat, rokkantakat, akik a faluban élnek. XI. fejezet Irányítás és ellenőrzés a kolhozban A kolhoz vezetése és irányítása a széleskörű demokrácia alapján a kol­hoz tagjaival való szoros együttmű­ködésben történik. Az ügyeket a tag­gyűlések közti időszakban a vezető­ség intézi, a legmagasabb vezető- és irányító szerv azonban a taggyűlés. A taggyűlés hagyja Jóvá a kolhoz alapszabályzatát. Vezetőséget és el­nököt választ, valamint megválasztja az ellenőrző bizottságot. Megerősíti a vezetőség döntését a tagok fölvétele és kizárása tekintetében, jóváhagyja a házirendet, a munkadíjazás for­mált, a költségvetést és a terveket. Véleményét nyilvánítja az ellenőrző bizottság és a vezetőség beszámoló­jához, jóváhagyja a kolhozzal kap­csolatos alapvető létkérdéseket, me­lyek kizárólagosan a taggyűlésre vo­natkoznak. A taggyűlést a vezetőség évente legalább négy alkalommal hívja egy­be, de ha a tagságnak több mint har­madrésze kéri, máskor is köteles a taggyűlést egybehívni. A taggyűlés akkor határozatképes, ha a tagság kétharmada megjelenik a gyűlésen, a döntés, a szavazat-többség elve alap­ján érvényes. A vezetőség a gyűlés egybehlvásának időpontjáról hét nap­pal előbb értesíti a tagságot. Nagyobb kolhozokban, amelyekben nehézséget okozna a tagság egybehí­­vása, lehetőség nyílik a csoportgyűlé­seken választott küldöttek egybehívá­­sára, akik döntő Joggal képviselik a tagságot. A meghatalmazott küldöt­tek szám szerinti választásáról a tag­gyűlés dönt. A küldöttek tagjainak kétharmada szükséges ahhoz, hogy a gyűlés határozatképes legyen. A vezetőség a kolhoz végrehajtó szerve, mely tevékenységéért a tag­gyűlésnek felelős. Teljes felelősség­gel irányítja az üzemszervezést, lebo­nyolítja a pénzügyi műveleteket, se­gíti a kolhozon belüli kulturális és népnevelő munkát. Mindenben a kol­hoz tagjainak széles rétegeire támasz­kodik. A vezetőséget háromévenként újra­választják. A vezetőség évente beszá­mol a gazdasági tevékenységről. Az elnökség szükség szerint, de havonta legalább egyszer ülésezik. Határozat­­képességéhez tagjainak kétharmada, és a döntéshez a szavazattöbbség szükséges. Az elnököt a taggyűlés bárom évre választja. Az elnök egyben a vezető­ség elnöke is. Feladata, hogy végre­hajtsa a taggyűlés és a vezetőség ha­tározatait, tárgyaljon a kolhoz érde­kében az állami és más szervekkel. A vezetőségen belül egy vagy két elnökhelyettest választanak. Az elnö­köt és a vezetőség tagjait, akikkel szemben a tagság bizalmatlanságot tanúsít, a választási időszak lejárta után a funkcióból visszahívják. Az elnökség a tagság soraiból kivá­lasztja, vagy máshonnan szerződésre fölveszi a főkönyvelőt, aki a könyv­vitellel kapcsolatos összes teendőket köteles elvégezni, illetve megszervez­ni. A főkönyvelő az elnökkel együt­tesen írja alá az évi zárszámadás ki­mutatásait, a bevételekről és a kiadá­sokról szóló bizonylatokat stb. A kolhoz egyes munkaszakaszainak vezetését és irányítását a vezetőség speciális szakemberekre bízza, akik felelősek a rájuk bízott munkasza­kasz termelési, pénzügyi gazdálkodá­sáért. A szakemberek útmutatása a kolhoz tagjaira és a vezetőségre kö­telezőek. A tagság széleskörű bekapcsolódá­sát a kolhoz irányításába a munka­­csoportok és szakaszok gyűlésein ér­vényesítik. Az összejövetelen megbe­szélik a csoport vagy a szakasz mun­ka- és pénzügyi feladatait stb. Véle­ményt nyilvánítanak a munkaerkölcs összes kérdéseiben, a vezetőséghez fölterjesztik jutalmazásra az arra ér­demes dolgozókat. A gyűlésen meg­választhatják a csoport vagy szakasz tanácsát, melynek jogait és hatáskö­rét a kolhoz vezetősége szabja meg. A csoport és a szakasz vezetőinek szakmai javaslata és a munkára való irányvonal az ott dolgozókra kötelező. A csoport és a szakasz vezetője min­denben aláveti magát a vezetőségnek, szakmai téren pedig a szakemberek­nek. Az ellenőrző bizottság tevékenysé­gében a kolhoz alapszabályzataiból és az érvényes törvényekből indul ki. Felelős a tagságnak a közös va­gyon védelméért, a szerződések és a gazdasági ügyletek törvényes lebo­nyolításáért, a pénzügyi természetű kiadásokért, a természetbeniek igaz­ságos juttatásáért, a panaszok, továb­bá a kérelmek gyors és kedvező el­intézéséért. Az ellenőrző bizottság évente legalább két alkalommal vé­gez ellenőrzést a kolhoz gazdasági­pénzügyi tevékenységének megállapí­tására. Megvizsgálja továbbá a mun­kacsoportok és a szakaszok tevékeny­ségét stb. Az ellenőrzésről szóló je­lentését a taggyűlés hagyja jóvá. A vezetőséget, az elnököt és az el­lenőrző bizottságot nyilvánosan, vagy titkos szavazással választják úgy, ahogyan ezt a taggyűlés előzőleg eldöntötte. A vezetőség és az ellen­őrző bizottság létszámáról a taggyű­lés dönt. A kolhoz rendelkezhet gazdasági tanáccsal, vagy ökonómiai elemző bi­zottsággal, továbbá olyan bizottság­gal, amely a kulturális és az életszín­vonal emelése körüli feladatok telje­sítésével foglakozik. Lehet ezenkívül önsegélyező bizottsága, mely ugyan­csak társadalmi vonalon fejthet ki hatékony tevékenységet. A kolhozban tág teret nyitnak á társadalmi szervezetek működésére, amelyek a pártszervezet vezetésével részt vesznek a dolgozók kommunista nevelésében, a társadalmi életbe való bekapcsolásában és a munkaverseny kibontakoztatásában. XII. fejezet Az alapszabályzat jóváhagyása és regisztrálása Az alapszabályzatot a taggyűlés hagyja jóvá, majd regisztrálás céljá­ból beterjeszti a jápási vagy a városi szovjet végrehajtó bizottságához. A változtatásokat vagy módosításokat a fejezetekben sorrendben vezetik be. A regisztrált alapszabályzatot a kolhozban, a Járási mezőgazdasági hivatalban, a járási vagy a városi szovjet végrehajtó bizottságán helye­zik letétbe. A kolhoz saját alapsza­bályzata és a törvényesség elve sze­rint Jár el. A kolhoznak, mint Jogi személynek lehet saját bélyegzője és lehet saját zászlaja. ★ Ennyit a kolhozok alapszabályzat tervezetéről. Tény, hogy sok új gon­dolatot fölvet, és ez számunkra is út­mutató. Bárcsak mi tudnánk Ilyen világosan megszövegezni saját új szövetkezeti törvényünket és, a ké­szülőfélben levő nemkötelező alap­­szabályzatot, hogy szövetkezeteseink világosan láthassák mik a feladataik és kötelezettségeik. Vitathatatlan, hogy az összehasonlítás számunkra előnyös lehet. JUDr. Michal Üurdiak, az SZÉP KB dolgozója SZABA'3 FpI.DMtlVES J 19B9. június 21.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents