Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-14 / 24. szám

KULTORA séget Is ígér a Habsburgok ellen. A levelezését a francia királlyal elárul­ják Bécsnek, Rákóczit elfogják nagy­­sárosl kastélyában és Bécsújhelyre hurcolják. Onnan azonban egy német kapitány segítségével megszökik és Lengyelországba menekül, ahol már várják Bercsényiék. Várják a földes­urak, polgárok, a robotos Jobbágyok, bujdosók, magyarok, szlovákok, ru­szinok. Mind, akiket egyformán sújtott az osztrák ostor. A „Hazáért és a szabadságért“ zászló alatt tízezrek sorakoztak, hogy lerázzák magukról az osztrák zsarnokságot. Rákóczi nemcsak jó hadvezér volt, hanem kiváló politikus is. A dicső kuruc háború nyolc éve alatt sokat harcolt a becsületes békéért. Azt kér­te, hogy a békét közvetítő hatalmak Június 13. Péntek Komárom (prem.) 19.30 Handabasa Június 15. Vasárnap Komárom 19.30 Handabasa Június 17. Kedd Nagysalló 19.30 Handabasa Június 19. Csütörtök Csallóközcsütörtök 19.30 Handabasa Június 20. Péntek Súkszelőce 19.30 Handabasa Június 21. Szombat Csúz 20.00 Handabasa Június 22. Vasárnap Felsőpatony 20.00 Hazudj igazat Bátorkeszi 19.30 Ének a romok felett Június 24. Kedd Nyitra 19.00 Handabasa Június 26. Csütörtök Csilizradvány 19.00 Handabasa Zselíz 19.00 Volpone Június 27. Péntek Nagymegyer 19.00 Volpone Dunamocs 19.00 Handabasa Június 28. Szombat Gúta 20.00 Hazudj igazat Alsópéter 19.30 Ének a romok felett Június 29. Vasárnap Bardonnvo 20.00 Hazudj igazat Hatan a szépségverseny résztvevői közül A iegméltóbb lenne, bi az ilsi kastélyban tájjellegű n- izeumot rendeznének be. A MATESZ júniusi játékterve Kontás Jana — Martos, Póda Irén — Gelle, Szabó Éva — Herdics Teréz — Vieska, Baka. helyezzék a magyar ügyet nemzetközi ellenőrzés alá, mert csak ez garantál­hatja Magyarország biztonságát. Rákóczi nevéhez fűződik az első magyar újság is, az „Igazmondó“. La­tin nyelvű volt a lap, s azzal a céllal írták, hogy a bécsi hivatalos újság hamis híreit, rágalmait ellensúlyoz­zák. Sajnos, a francia „napkirály“ nem tartotta be adott szavát, a kuruc sza­badságharc végétért, s megkötötték a szatmári békét. II. Rákóczi Ferenc emberi nagysága a békekötés után abban mutatkozott meg, hogy inkább vállalta az önkéntes számkivetést, de nem alázkodott meg az emberi hatal­masságok előtt. A hőslelkű vezér Rodostóban halt meg. Most csontjai a kassai Dóm kriptájában pihennek. Kassán, amelyet mindig kedves városának tartott, és ahol oly lelkesedéssel fogadták 1706. december 1-én. Két évszázad múlva, 1906. október 29-én hajnalban ért Kassára az a vo­nat, amely Rákóczi hamvait hazahozta Törökországból. A nagy vezért ezrek kíséretében helyezték örök nyugalom­ra az ősi földön. Szobrot lepleztek le Borsiban A kuruc szabadságharc hőslelkű vezérének több szobrot állítottak fel Magyarországon. Egy szobor leleple­zésére Zólyomban 1912-ben került sor. Bár Rákóczi zászlaja alatt a szlová­kok vállvetve harcoltak a magyarok­kal, a megnemértés mégis eltávolítot­ta az emlékművet. Aztán több mint negyven évig a zólyomi vár múzeu­mában volt elhelyezve. A vár tataro­zása során majdnem örökre eltüntet­ték. A véletlen, vagy inkább egy be­csületes történész, a Madách cente­nárium ünnepség előkészítőinek java­solta, hogy vigyék el a szobrot. Né­hány lelkes kultúrmunkás el is szállí­totta azt. Az ősi várrom alatt sokat vitatkoztak, mi legyen a szobor sorsa. Végül a CSEMADOK funkcionáriusok egyik tanácskozásán eldöntötték. A tőketerebesi járási titkár, Iván József mérnök bejelentette, hogy Rákóczi emlékünnepélyt szeretnének rendezni. A losonci járási titkár, Koncz Béla ott ajánlotta fel a Füleken levő szob­rot. Egy kis huza-vona után a lelkes királyhelmeciek elszállították a vezér szobrát a legmegtlletőbb helyre — Borsiba. Az ősi kastély előtt, 1969. jú­nius 1-én leplezték le és koszorúzták meg az impozáns szobrot. A június 1-ei vasárnap délután bizonyára soká emlékezetes lesz a borsi és a környék­ről oda sereglett embereknek. Mi lesz a kastéllyal? A kastély még áll, de nagyon bele­mart az idő vasfoga. Hámlik a vako­lat, rogyadozik a mennyezet. Raktár­nak és isten tudja minek használták évek hosszú során. Most legtöbb helyi­sége üresen tátong, valamire vár, ami méltó lenne az épülethez. A CSEMA­DOK vezetői, a járási művelődést irá­nyítók már lépéseket tettek, s komoly ígéreteket is kaptak, hogy a kastélyt új „köntösbe“ öltöztetik. Ha a környék régi vágya megvalósul, semmi mél­tóbb nem lehetne az épületből, mint egy Bodrog menti tájmúzeum. Sok lelkes történelmet, kultúrát szerető ember él Kelet-Szlovákiában, akik mindent elkövetnek, hogy az álom valóra váljon. Az ősi fák árnyékában Kétnapos ünnepre jött össze a falu és a környék népe a kastély melletti ligetben. Az égbetörő tölgyek, nyárfák alatt a szorgalmas borsiak betonkoc­kából szemnektetsző szabadtéri szín­padot építettek. Az új színpadon est­hajnalkor Dr. Czine Mihály irodalom­­történész, budapesti egyetemi tanár, méltatta II. Rákóczi Ferenc életét és munkásságát. A lelkes előadás után, amikor megszólalt Burka Sándor nép­művész tárogatója és visszaidézte a szebbnél szebb kuruc nótákat, sokan törülgették a lélekből fakadó könny­től a szemüket. Gál Gabriella buda­pesti énekesnő s a nálunk is köz­kedvelt Béres Ferenc, a Magvar Rádió és Televízió népdalénekese és mások, tudásuk legjavát adták. Kuruc est volt a javából, s nemcsak a tábortűz fénye világított, hanem a szívet-lelket gyönyörködtető műsor is. Vasárnap még gazdagabb program­mal lepték meg a szépszámú közönsé­get. A Rákóczi-est szólistái mellett együttesek fellépése tette még színe­sebbé a műsort. Nemcsak Bodrogközből, hanem Lo­soncról. Fülekről, Rimaszombatból. Kassáról s ki tudja még honnan vet­tek részt a jól megszervezett, gazdag mfísorú emlékünnepélyen. Aki ott volt, felejthetetlen élményt vitt haza a tar­solyában. A rendező iskolaügyi szakosztály, a művelődési ház és különösen a CSE­MADOK járási bizottsága s nem utol­sósorban a helyi szervezetek derék munkát végeztek. Ezt legjobban a lel­kes tapsvihar igazolta, amelyben a közönség részesítette a szereplőket, és az, hogy az ősi kastély előtt áll Rákóczi szobra. Tóth Dezső Dojcsan Ilona Kéménd, és Holly Ilona — Egy kis történelem II. Rákóczi Ferenc 1670. március 27-én egy kis kelet-szlovákiai faluban, Borsiban született. Elődei közül sokan hírneves szabadságharcosok voltak. Anyja, Zrínyi Ilona asszony létére hősiesen védte Munkács várát a csá­szári seregek ostroma elől. A vár fel­adása után a 12 éves Ferencet elszakí­tották édesanyjától, s Prágában és Bécsben a jezsuiták nevelték. Fiatalon nősült, s visszatért Sáros­ba. A császári udvarban azt hitték, a vér vízzé vált, és a fiatal Rákóczi nem követi apja, nagyapja nyomdo­kait. Rákóczi hazatérése után a nyugta­lan hegyalján újból fellángolt a job­bágy-mozgalom, s Esze Tamás regi­mentje Rákóczi nevét éltette. Amikor a felkelést leverték, Rákóczi Bécsbe sietett, igazolni akarta magát, hogy ártatlanul keverték hírbe. Kérte, ha nem hisznek neki, cseréljék ki birto­kát. Egy udvaronc azonban elszólta magát. „A császár csere nélkül is el­viheti a földjét, ha akarja.“ Rákóczi szemét végleg kinyitotta e cinikus beszéd, és a szabadságharc élére állt. Fellelkesíti a szomszédos földesurakat, és kapcsolatot teremt XIV. Lajos francia királlyal, aki segit-KI LESZ a „MISS SZABAD FÖLDMŰVES“? MEGTUDJUK 1969. JÜNIUS 21-ÉN, A MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZŰ magyar leányok szépségversenyén! A verseny rendezője: A Szabad Földműves szerkesztősége, a Dunaszerdahelyi Üzemi Klub közreműködésével. A szépségversenyt szórakoztató kultúrműsor és táncmulatság gazdagítja! Jegyelővétel és rendelés: Üzemi Klub vezetősége, Dunajská Streda. Egy szobor „hazatér“ A szülőhelyén is áll már Rákóczi szuura A CSEMADOK ÉLETÉBŐL 0 A lévai járás déli részén, a csen­desen foiydogálö kiír patak alsó fo­lyása mentén egy történelmi neveze­tességű domb tövében épült Százd. Régen e dombbal összefüggésben em­legették (rejtett alagút ja a török hó­doltság éveiben épült), ma jól gaz­dálkodó szövetkezetéről híres. Azt azonban kevesen tudják, hogy 102 tagú CSEMADOK csoportja az elsők között alakult meg, még 1949. április 4-én. — 1949 virágdlszes tavasza tettre serkentette a százdí magyarokat is — emlékszik vissza Belányi jános, a kul­­túrcsoport egyik alapító tagja. Vanya József, Pénz Antal, Szabó János, Tóth István, Bállá András kezdeményezé­sére tartottuk alakuló gyűlésünket és rövidesen 55 tagja lett szervezetünk­nek. — Felújítottuk a hagyományokkal rendelkező színjátszó csoport tevé­kenységét, kapcsolódik be a beszél­getésbe Pénz Antal. Kultúrház hiá­nyában kezdetben az iskolában adtuk elő a betanult színműveket. A község magyar tanítói kezdettől fogva aktivan bekapcsolódtak a CSE­MADOK munkájába. E téren jelentős tevékenységet fejtett ki Dobos Sán­dor, a falu első magyar tanítója, Kiss Gyula a színdarab betanítása mellett az új kultúrház felépítésének egyik kezdeményezője és a munkálatok szervezője volt. Az átszervezett tevé­kenység azonban Nyúl József tanító lelkes munkája nyomén lendült fel, aki 1953-ban költözött a faluba. A szerény pedagógus határtalan lelkese­déssel kapcsolódott be a CSEMADOK munkájába. Titkári teendői mellett a színjátszó csoportot is irányítja. Ké­résemre összefoglalta a csoport ed­digi tevékenységét: Az eltelt 20 év alatt 22 színdarabot adtunk elő és 21 táncmulatságot szerveztünk, ebből 14-et kultúrműsorral. A szüreti nép­szokások ápolása érdekében az 1960— 1964-es években szüreti parádét ren­deztünk. Két alkalommal a MATESZ színtársulatát, háromszor pedig ma­gyarországi vendégművészeket fogad­tunk. A tagság érdeklődésének meg­felelően két kirándulást szerveztünk Balatonra és Budapestre. Rendszere­sen részt vettünk a faluszépítést ak­cióban, a mezőgazdasági csúcsmun­kák idején pedig segítséget nyújtot­tunk az EFSZ-nek. Tevékenységük eredményességét ékesen bizonyítják a CSEMADOK já­rási bizottságától kapott elismerő ok­levelek. BUDAI ERNŐ

Next

/
Thumbnails
Contents