Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-07 / 23. szám
SPORT A sportélet terén is mostohán kezelték Szlovákia déli területeit Szomorú s egyben elgondolkoztató „sportesemény“ adta kezembe a tollat. Az az érzésem, hogy nagyon kevesen vannak, akik a sorra kerülő kérdéssel akárcsak gondolatban is foglalkoztak vagy foglalkoznak. Sportújságunk, napi- és hetilapjaink sportrovatai és azok munkálői a világ sporteseményeivel foglalkozva nem találnak időt és helyet hazai sportéletünk kevésbé látványos vagy hangulatos Jelenségeinek kritikai méltatására. Nem figyeltek fel például arra, hogy tavaly négy régi, és bátran mondhatjuk, nagymúltú futballcsapat: Losonc, Fülek, Rimaszombat és Ragyolc egyszerre esett ki abból az osztályból, amelyikben „végigküzdötték" a bajnokságot. (Fülek, Rimaszombat, Ragyolc ma már Járási szinten álló bajnokságokban szerepeli) Ez a négy futballcsapat az első köztársaság idején több mint Jelentős szerepet töltött be akkori sportéletünkben. Ezért kell figyelnünk — ha kissé elkésve is —• mostani dicstelen szereplésükre és feltenni a kérdést, miért ez a nagy visszaesés? És ami súlyosbítja a helyzetet, Losonctól akár keletre, akár pedig nyugatra eső úgynevezett déli magyar városok, községek sportéletét elemezve, hasonló helyzetet találunk. Klrályhelmecen, Szepsiben, Tornaiján vagy akár Ipolyságon, Lévén, Komáromban, Galántán, Szencen — hogy csak egy párat említsek közülük. Dunaszerdahelyen, mondjuk pillanatnyilag Jobb volt a helyzet. De sajnos, csak volt... helyt tud-e állni a csapat majd a divízióban? Losonc, Fülek, Rimaszombat futballcsapata abban az időben töltött be vezető szerepet Szlovákia labdarúgósportjában, amikor Losonc iparát teljesen leépítették, amikor egyetlen gyár sem működött a városban, a szomszédos Apátfalván sem működött a posztógyár (ennek ellenére volt külön, jól szereplő csapata az ADC1), Fülek küzdött zománcgyárának leépítése ellen, Rimaszombatnak pedig egyáltalán nem volt Jelentős ipari vállalata (három labdarúgócsapat volt RPOS, RME és TMSC). Ragyolc pedig, mint határmenti község Játszott Jelentős szerepet az akkori CSAF—MLSZ középkerületi labdarúgók életében, és aratott sok szép sikert, amilyennel Igen csekély számú falusi futballcsapat dicsekedhetett. (Tavaly ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját.) És nézzük, mikor következett be a letörés, a teljes visszaesés Akkor, amikor Losonc-Apátfalva textílgyára sikerekben gazdag százéves múltját teljes virágzásban ünnepelte, amikor a város Ipara a rohamos fejlődés útjára lépett (legalább 6 nagyüzeme van ma Losoncnak!); amikor a fülekl zománcgyárat állandóan fejlesztik, bővítik és a városka a BÉKE bútorgyárral gazdagodott; amikor Rimaszombatban a konzervgyár mellett több mint 3 éve üzemije helyezték a cukor- és a sörgyárat... Bármennyire hihetetlen, ez a valóság. Az említett 3 város Ipari fejlődésének arányában nyomorodott el bennük nemcsak a futballsport, hanem sekélyessé vált a sportélet általában. Ugyan ez a helyzet az előbb felsorolt többi, Szlovákia déli részein elterülő városokban is. Valamennyi Iparilag megerősödött, s közben sportélete elsorvadt... Még valamiről szólnom kell, ami ezt a kérdést még bonyolultabbá teszi. Soha ezekben a városokban, a különféle iskolákon nem működött annyi szakképzett testnevelő tanár, mint az utóbbi években. (Pl. Losoncnak egyetlen egy testnevelő tanára volt, Füleknek egy sei) Ez vonatkozik Ragyolcra is, ahol a múltban nem volt kilencéves alapiskola, most pedig, bár egy igazgatóság alatt, de kettő (szlovák és magyar) is működik a községben, és ezekben az iskolákban szaktanítók látják el a testnevelési órákat. Milyen eredménnyel? Nézzük a fenti helységek sportéletét! Azt pedig már csak megemlítem, hogy a múltban ezekben a városokban nyoma sem volt olyan, az alkalmazottak számában Is megnyilvánuló Jelentős sportapparátusnak, mint amilyenek most egy-egy Járás és város sportéletét építik, fejlesztik és irányítják, vagy legalább Is kellene, hogy azt tegyék ... Ugye megdöbbentő ez az ellentmondás ... Ugye, hogy érdemes lenne ezzel a kérdéssel behatóbban is foglalkozni, hiszen nem helyi és nem egyéni esetről van szó. Hiszen Szlovákia déli Járásaiban, más városaiban is — mint említettem — ha nem is talán Ilyen kirívó formában, találkozunk hasonló Jelenségekkel. Szerény Írásomat vitaindítónak szánom. Szóljanak hozzá az illetékesek mellett Dél-Szlovákia régi és mai sportvezetői és sportolót. Tárják fel az erős visszaesés, a hanyatlás okait, találjanak módot és lehetőséget a segítésre, a baj, a hiba megtalálására és orvoslására. És mint arra legilletékesebbek szóljanak erről a kérdésről Szlovákia sportszövetségének vezetői. Felfigyeltek-e ők is a szomorú tényre? Foglalkoznak-e ezzel a kérdéssel, keresik-e a Javulást biztosító lehetőségeket? Miért kezelték a Szlovákia déli részén fekvő városok sportéletét a múltban Ilyen mostohán? Miért nem kaptak a Jobbára magyarok által lakott városok olyan arányban segélyt, mint kaptak a többi szlovákiai városok? Tárják fel a visszaesések objektív (tárgyi) és egyéb okait, hogy az arra legilletékesebbek megkezdhessék majd ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetését. Erre pedig annál is inkább szükség van, mert nem lehet, de nem Is szabad ezt a kérdést helyi Jelentőségűvé degradálni, és kézlegyintéssel, esetleg vállrándítással elintézni. Sólyom László ÁLOM Előfordul, hogy az ember furcsákat álmodik. Néha nagyon furcsákat. Egyszer például azt álmodtam, hogy sportújságíró szeretnék lenni. Izgatottan jelentkeztem a szerkesztőnél, akt bizalmatlanul mért végig, rátermett vagyok-e erre a pályára. No majd megláttuk, s vizsgáztatni kezdett: — Meg tudná-e mondani, mit csinált a hazat fölény? Örömmel vágtam rá: — Góllá érett. — fó. Es milyen esemény volt még? — Említésre méltó. — Mit csináltak magukról a védők? — Elfeledkeztek. — Várton csak, most nehezebbek főnnek. Csak úgy záporoztak a kérdések. — Mit felelteti az öltözőben Kökény? — A góllövő Cipőiét. — Helyes. Hogyan mutat és mire a Játékvezető? — Határozottan a tizenegyes pontra. — Vagy? — Középre. — Mlfe is lőtt meg a közönségnek? — A hangja is. — Mit csinál Golyvás a szögletrúgásnál? — Előre lopakodik. — Igen ... Mondja meg milyen Jó volt a mérkőzés? — Egyébként Jó. — Tehát hogyan is győztünk megérdemelten? — Ilyen arányban ts. Hátradőlt székében és elismerően nézett rám: — Látom fiatalember, maga mindent tud. — Akkor remélhetek? Fel tetszik venni futballtudósítónak? — Ugyant Ilyen tudósítónk már elég van. Kinek van igaza? A falusi labdarúgócsapatoknak mindig voltak vérmes szurkolói, akik gyakran így bíztatták a csapatukat: „Törd el a lábát!“ „Rúgd bokán!“ Ez úgy valahogy magától jött. A technika csodái, a televízió sok jó és hasznos oldala mellett akaratlanul is a magáról megfeledkezettek segítségére sietett. A nagyhangú drukkerek láthatják, hogy a ligában, sőt a nemzetközi mérkőzéseken is gyakori a „marha“, „állat bíró“ bekiáltás, rej pitinek az üvegek, Ulőpárnák, „bomba“ robban és sok minden, aminek semmi köze a szurkoláshoz. Tavaly Bakán (dunaszerdahelyi járás) voltam fültanúja hasonló jeleneteknek. A Baka—Medve II. osztályú bajnoki mérkőzésen mindent hallottam egyes magéról megfeledkezettektől, csak éppen szép, őszinte, buzdító szavakat nem. Amit elbír belőle az újság etikája, megírtam. A játékosok számlájára semmit, mert nem érdé melték meg. A játékvezető is kézé ben tartatta a mérkőzést, semmi különlegesebb szabálysértés nem történt. Egy év eltelte után újból Bakán jártam és szót váltottam a játékosokkal. Nagyon meglepődtem, amikor a fiúk ezt mondták: „Még sem kellett 14 SZABAD FÖLDMŰVES 1969. június 7. volna azt megírni! Mit szólnak más vidéken rólunk, a falunkról?! Különben is a medveiek megérdemelték! Ott nemcsak a közönség kiabált nszsze-vissza, hanem a játékosok is durvák voltak. Nem sokáig vitatkozhattam, mert a játékvezető a sípjába fújt. Megkezdődött a mérkőzés a járási bajnokság III. osztályában játszó Baka és Szap között. Figyeltem a játékot s talán még jobban a közönséget. A pályán, mint mindig, előfordult szabálysértés. Ez a játék hevében természetes. Ám más valami la az. A közönség tapsa, bíztatása a szép, eredményes Játékért. Bakán ezt hallottam, s a közönség jól vizsgázott a labdarúgókkal együtt, akik lelkes Játékkal 3:0-ra fektették kétvállra ellenfelüket, s ezzel a győzelemmel is közelebb jutottak, hogy jövőre újból a II. osztályban rúgják a bórt. Most már felteszem a kérdést: Kinek van igaza? Lehet, sőt biztos, hogy nemcsak a tavaly megírt újságcikk segített. De egy tény, hogy a bakai közönség jelesre vizsgázott! —tt— A szapi labdarúgók a bajnoki mérkőzés előtt. Két nehéz erőpróba előtt Sós Károly csapata A múlt héten lejátszott Dánia—Írország világbajnoki selejtező mérkőzés után holnap újabb nagyfontosságú találkozóra kerül sor a második selejtező csoportban. A magyar válogatott június 8-án Dublinban lép pályára Írország ellen. Mint tudjuk, a dán—ír mérkőzést 2:0 arányban a hazai válogatott nyerte és ezzel a győzelmével Jóformán elütötte az Íreket a csoportelsőség lehetőségétől, ugyanis az eddigiek folyamán már az írek Is hasonlóan, mint a dán válogatott 4 pontot vesztettek és ez olyan hátrány, melyet legfeljebb már csak elméletileg lehet behozni. Pontszerzés szempontjából eddig Sós Károly csapata van a legelőnyösebb helyzetben, Eddigi teljesítménye 100 °/o-os, míg az ellenfelek mind vesztettek legalább egy mérkőzést. De a helyzet csak látszólag ilyen előnyös, mert míg Marko gárdájára már csupán odahaza vár két mérkőzés, addig Albertékre még öt igen nehéz 90 perc vár, ebből három idegenben, s az egyik igen nehéznek ígérkező találkozóra már holnap sor kerül. Noha ahogy már előbb említettem az íreknek már csak elméletileg van lehetőségük kijutni a mexikói világbajnokságra, nem lesznek könnyű ellenfél, sőt valószínűleg éppen a magyarok ellen fogják akarni kiköszörülni a csorbát. Dunaira és társaira tehát roppant nehéz feladat vár. mert ha nem akarják elszalasztani a nagy lehetőséget, nincs más megoldás csak a győzelem. Ahhoz pedig hogy idegen pályán is diadalmaskodjanak, jóval több akaraterő, lendület és lelkesedés szükséges, mint amilyet például az újpesti Játékosoktól láthattunk a múlt hét derekán a Newcastle ellen a VVK első döntőjében. Ez a találkozó bizonyára Sós Károlyt sem örvendeztette meg túlságosan, hiszen ismeretes, hogy a válogatott gerincét éppen a lila-fehér együttes alkotja s a múlt heti játékuk kiábrándító volt. Sem Bene, sem Dunai nem nyújtotta azt, amit a szurkolók joggal vártak tőlük, de a többi válogatott Jelölt sem remekelt. A hazai környezetben mindig veszélyes írek ellen ez a teljesítmény bizony kevés lenne. ^ A magyar válogatott a holnapi mérkőzés után sem pihenhet sokat, hiszen az Írek elleni találkozó után újabb világbajnoki selejtez® következik és ismét idegenben. Az ellenfél ezúttal Dánia, mellyel Június 15-én Koppenhágában Játszik a magyar csapat. Ez a találkozó sem Ígérkezik sétalovaglásnak, hiszen a dánok éppen az esélyesebb Írek ellen mutatták meg, hogy a csapat formája felfelé ível. A hazai együttesben elsősorban a Hollandiából visszatért és ismét amatőrré vedlett Madsen és különösen az Íreknek két gólt lövő Sörensenre kell majd ügyelni a magyar védőknek. A magyar válogatott helyzete annál Is nehezebb, mert három napra az Írek elleni mérkőzés után a Dózsa Játékosai visszavágót Játszanak Newcastle ellen, ami azt Jelenti, hogy az újpesti válogatottaknak alig lesz idejük pihenésre. A magyar szövetségi kapitány különben a következő tervet állította össze a két világbajnoki selejtező előtt, illetve között. Szombaton, azaz ma edzés a mérkőzés színhelyén. Vasárnap mérkőzés az Írek ellen, hétfőn visszatérés Dublinből. Az újpesti Dózsa válogatottjai klubjukkal készülnek a VVK visszavágójára. A keddi napon ugyancsak az újpestiek nélkül készül majd a magyar válogatott. Csütörtökön Benéék csatlakoznak a válogatotthoz és pénteken utazik a csapat Koppenhágába, hogy megpróbálja azt, ami már a csehszlovák együttesnek sikerült, vagyis a győzelem kiharcolása. A holnapi Írország—Magyarország mérkőzés előtt a következő a helyzet a második selejtező csoportban: 1. Csehszlovákia 4 3 0 1 6:3 6 2. Magyarország 1 1 0 0 2:0 2 3. Dánia 3 1 0 2 2:4 2 4. Írország 2 0 0 2 1:4 0 O. V. ♦♦♦ * ♦♦♦ «$♦ ♦♦♦ «$» <$♦ ,j. ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ «$♦ ♦♦♦ „♦* ♦♦♦ »♦« .♦* ,* ERESZTREJTVÉNY iiüiiffliiiwiaitiffluiPUuiiimBiujmffl A HELYES NEVELES VÍZSZINTES: 1. Égitest. 3. Semmikor. 6. A tölgyfa termése. 10. Tova. 11. Viharos északi szél a dalmát partokon. 12. Görbe. 13. Olaj angolul. 14. Nyugalom pestiesen. 16. Tok. 18. Angol főnemesi rang. 19. Római ezerötven. 20. Város Szlovákiában. 21. Becézett férfinév. 22. Idegen Tamás. 23. L. A. Y. 24. Kakasfajta. 25. Hiányos vírus. 26. Tér peremei. 27. A szőlőtő támasztéka. 28. Járat. 29. Fejfedő. 30. Literátus. 31. Nurml betű! felcserélve. 33. Ilyen a Jó borotva. 35. Részvénytársaság röv. 36. Ide-e betűi. 37. Női név. 38. Vágány. 39. Szlovák vér. 40. Dajka. 41. Keverten edzi. 42. Latin kötőszó. 43. Kicsi szlovákul. 44. Város Franciaországban (i-y). 45. Lakat. 46. Pedagóugus. 49. Jegyzék. 51. Idom. 52. Juttat. 53. Az első bárkás. 54. Játszma (a teniszben). 55. Eladási értéke. FÜGGŐLEGES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 5. és 9. sorban. 2. Fél alma. 3. Magánszám. 4. Arany — franciául. 5. A függőleges 1. folytatása. 6. Félig meglendít. 7. Becézett Mária. 8. Károly Dénes. 9. A függőleges 5. folytatása. 11. .......fa, akasztófa. 12. Szerszám. 13. Párizs repülőtere. 15. Angol hosszémrték. 17. Ékezettel: kutyafajta. 19. Cigány. 21. Kevert ária (é. h.). 22. Növendék állat. 24. Kisebb település. 25. Költemény. 27. Fegyver. 28. Kérdőszó. 29. Város a Szovjetunióban. 32. Kötőszó. 34. Becézett női név. 35. Senki — franciául. 37. Angolna — németül. 38. Hint. 40. Gríz. 41. Tanuló. 43. Férfinév. 44. Lant betűi. 45. Kevert szó. 47. Angol világos sör. 48. Lírai költemény. 50. Izomkötő. 51. Névelő. 52. Aranyban van! Beküldendő a függőleges 1., 5. és 9. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 21. számában közölt keresztrejtvény megfejtése a következő: Cseresznye, körte, szilva, alma, szőlő, ribizke, barack, egres, ringló, szeder. Könyvjutalomban részesülnek: Androvica Anna, Králov Brod Gubó József, Lédéc Andreas Sándor, Kassa Csámpai Balázs, Nitrany Szakáll Katalin, Dióspatony
