Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-07 / 23. szám
KULTÚRA. Szikrából lesz a láng Kiállításbúi tájjellegű múzeum Közismert, hogy Kéménden és a környékbeli falvakban még nemrégiben Is különleges népviseletben Jártak az asszonyok, lányok és a sublőtflökokban, padlásokon, még manapság Is sok olyan népművészeti érték hever, amelynek kár lenne elkallódnia, fippen ezért a CSEMADOK helyi szervezet évzáró közgyűlésén már két évvel ezelőtt felvetődött egy néprajzi kiállítás megszervezésének a gondolata. Néhány hónappal ezelőtt négy lelkes pedagógus: Csepregt Gizella, Spátal Ernőné, Kelecsényt Pál és Bankházi Károly hozzáláttak a népművészeti és egyéb tárgyak összegyűjtéséhez, hogy megrendezzék a kiállítást. A gyűjtés áldozatkész munkát és sok leleményességet kívánt. A tanítók legjobb segítőtársai a gyerekek voltak. Véglgkutatták a portákat, érdeklődtek a nagyanyóktól és lázas Izgalommal Jelentették, ha valamit találtak. Persze nem ment ez mindenütt almán, s az Idősebbek sok helyütt bosszankodva mondták: „Mit akarnak azzal a sok régi vacakkal?“ Voltak olyanok Is, akik szőrért-szőrt alapon adták át a kiállításhoz szükséges tárgyakat. Kendőért kendőt, edényekért, tányérokért mait kellett vásárolni a CSEMADOK-nak. Szerencsére a lakosság többsége együtt érzett a gyűjtőkkel és minden ellenszolgáltatás nélkül adott amit tudott. Mivel nem volt alkalmasabb helyiség, a kiállítást az Iskola két tantermében rendezték meg. Ez abból a szempontból volt baj, hogy a tantermet nem tudták nélkülözni, és így a látogatók aránylag rövid Ideig szemlélhették a kiállított tárgyakat. A kiállítás keretében nemcsak kéménél, hanem a környékbeli legjellegzetesebb népviseleti és használati tártaién az volt, hogy nem helyezték bizonyos korba az egyes tárgyakat (mikor mire használták). Hiányzott a község krónikaszerű néprajza Is. Jó lett volna a mezőgazdasági kultúra Jellemző módozatait vizsgálva — főleg a szőlőművelést — a gazdasági termelésnek a közönség életére tett hatását Is bemutatni. Természetes a kiállítás így Is elérte azt a célját, amit Csepregt Gizella, az egyik lelkes gyűjtő mondott: — Azzal a céllal hoztuk össze az Itt látott tárgyakat, hogy a fiam, lányom és a többiek lássák, hogyan éltek nagyapáink, elődeink. Kéménél fiatalok nagyszülőik népviseletében Szakból a népi motive mokkái ékesített edényekből ettek Alsttgaram-mentén gyakat Is megtekinthették a kíváncsiak. A népművészeti és egyéb anyag elhelyezése nagyon ötletesen volt megoldva. Többek között bemutatták a hajdani lakáskultúrát, „pltart“ konyhát. szobát, eredeti berendezést. A népviseleti bemutató értékét az Is emelte, hogy a ruhák nem bábukon voltak, hanem élO alakokon gyönyörködhetett benne a látogató. A sokszínű kiállítás szépséghibája Mi legyen a kiállítás anyagával? Erről már a Fehérakác csárdában vitatkoztak, ahova vacsorára, frissítőre hívták meg a helyiek a szakembereket, vendégeket, és a környező nemzeti bizottságok és szövetkezetek képviselőit. A baráti beszélgetés során Takács András, a CSEMADOK KB-nek titkára elismerően nyilatkozott a kiállításról és arról beszélt, milyen jelentősége van a múltunk megőrzésének. Kg Tibor, a CSEMADOK Központi Bizottságának dolgozója elismerte, hogy eddig keveset törődtek a néprajzi gyűjtéssel. A Jövőben fontos lesz egy nemzetiségi néprajzi szakbizottság, esetleg néprajzi társaság megalakítása, amelynek tagjai szakszerűen végzik a néprajzkutatást és tanácsokkal látják el az egyes tájegységeken tevékenykedő gyűjtőket. • PÓsa László budapesti néprajzkutató nagyra értékelte a kéméndi pedagógusok munkáját és tanácsot adott a hogyan továbbra. Az őszinte eszmecserén a Jelenlevők arra a megállapításra Jutottak, hogy a kiállítás anyagát továbbra Is együtt kell tartani és mindent elkövetni egy állandó Jellegű múzeum megnyitására. Legtöbben azt Javasolták, hogy a múzeum ne helyt, hanem tájjellegű legyen és mér a meglévő tárgyak képezzék az alapanyagát. Sok szó esett a Jövendőbeli múzeum épületéről. Különféle megoldásokat Javasoltak. Szerintem legjobb lenne egy új ház fölépítése a Garam partján a csárda közelében. A Fehérakácba sokan Járnak, s ezért a közelben nagyon elkelne valami idegenforgalmi érdekesség, vagyis a múzeum, amelyben a látogatók megismerhetnék Alsó- Garam mente néprajzát. A múzeum hajlékának felépítése mellett szól az Is, hogy a környékbeli vezetők Inkább építkezési anyagot ajánlottak fel, mint pénzbeli segítséget. A Kéméndi Egyesült Szövetkezet vezetői szintén a legmesszebbmenO- ktg támogatják, hogy méltó épületbe kerüljön a múzeum, ahová később esetleg jlzetett vezetőt Is beállítanának. A tanácskozáson az újvári Járás képviselői szintén helyesnek tartották a múzeum létrehozását. Barta elvtárs, a Járási pártbizottság titkára konkrét Javaslatot Is tett az anyagi kiadások fedezésére. A Járási Iskolaügyi szakosztály vezetője Sáfl elvtár» 50 ezer koronát ígért, ha komoly előkészületek lesznek a tájmúzeum megalakítására. A CSEMADOK nemes kezdeményezése néhány pedagógus odaadó munkája és a kéméndi, valamint környékbeli lakosság megértése állandó Jellegű múzeum gondolatának a magvát ültette el. Azt hiszem a mag Jő földbe került, s már az első megbeszélés Is komoly eredményt Jelent. Gondolom, most már a tetteken a sor, és mtndent meg kell tenni, hogy a mag nemes növénnyé fejlődjön. A kiállítás helyén már újból a jövő nemzedékét oktatják. Talán az 6 érdekükben lesz a legfontosabb a múzeum megalakítása, ami minden bizonnyal a nemzeti önismeretünket teszi reálisabbá, teljesebbé. Tóth Oessó • • A CSEMADOK terebesi Járási vezetősége, a kultúrügyl szakosztály, a népművelődésl ház és a Borsi Nemzeti Front szervei az elmúlt hét végén Jól slkerttlt II. Rákóczi Ferenc emlékünnepélyt rendeztek Borsiban. A mlsorban a helyi együttesek mellett magyarországi hivatásos mávészek Is szerepeltek. (Az emlékünnepélyről részletesebb beszámoló e következő számunkban lesz.) „VIRÁGNAK VIRÁGA“ A kassal Batsányi Kör halkszavú, de céltudatos elnökének, Görcsös Mihálynak vezetésével április utolsó napjaiban Ismét csemegével szolgált Kelet-Szlovákia magyarságának. Budapesti művészegyüttes vendégszereplését valósította meg Rozsnyón, Kassán, Nagykaposon és Királyhelmecen. A központi előadás április 28-án Kassán ment végbe a megszokott hálás közönségsiker Jegyében. A Batsányi Körnek ma már megvan az utóbbi évek során kialakult patinás színvonala, mely bizonyíték arra, hogy estjein a magyar kultúra Igazi kincsei szólalnak meg és hódítják meg Ismét újra a sziveket. A vendégművészek merész vállalkozása igazolta elgondolásukat, mert a hat-hétszázesztendős nyelvi emlékek előadásával eleven és lüktető érzéseket tudnak ébreszteni. Az esten felhangzott Pray kódex „Halotti beszéde“, éppúgy, mint az „ömagyar Márta-siralom“, vagy a 17-ik századbeli Vitéz Kádár János balladája. A 18-ik századbeli „Siralmas énnekem“ szerzemény Bornemisza Péter tollából, valamint Tinódi Lantos Sebestyén „Egri históriájának summája“. De megszólalt Itt Balassi Bálint, Petröczy Kata Szidónia és Kodály Zoltán Is. Különös szemléletességet és változatosságot Jelentettek a letűnt századok táncbemutatói és a névadó virágénekek Is. Az Ismertető előadást dr. Falvy Zoltán zenetörténész tartotta. Jancsó Adrienne és Csengerl Adrienne mint előadóművészek szerepeltek. Az utóbbi évek folyamán Jancsó Adrienne már negyedszer állt a kassai dobogón. Korszerű hangszerekkel működtek közre Kecskés András lantos, Sallay Imre Máté, aki blockflőtét mutatott be és Darvas János, aki ütőhangszereken Játszott. A táncokat Takács Imre, Mikszáth Katalin, Czakó János és Túri Judit adták elő. Egy-egy Ilyen estnek kulturális életünkben Igen nagy a jelentősége. Hiszen Itt a régi magyar irodalom remekel kerülnek Ismét felszínre. Azok az alapok, amelyekre a Jelen kor Irodalma támaszkodik. Csak dicsérni lehet ezt a fiatal művészgárdát, hogy a nehéz feladatra Ilyen sikeresen vállalkozott és dicséret Illeti a Batsányi Kört Is, hogy négy esztendeje elkezdett munkásságát ily céltudatosan fejti kl. Mohr Gedeon ÉNEKESEK ÉS BEAT ZENEKAROK FESZTIVÁLJA SZŐGVÉNBEN A Halásxciárda közelében már másodízben rendezték meg a szógyániek az énekesek és beat zenekarok fesztiválját. A vetélkedőn a nézőtér csaknem teljesen megtelt. Ex bíztatóan hatott a rendezőségre, a helyi József Attila Ifjúsági Klub Irányítóira. A zsűri tagjai ►válót)anf zeneszakértők voltak. Elnöknek/S-jO n k oly Tibor tanítót válasjttniiUUCOjji már régóta foglalkozik zéijévejb;és egyben a szőgyénl ORFEUS együttes vezetője is. A maximális pontszám tíz volt, amit egy zenekar vagy énekestehetzég elérhetett. Az első helyezést az Ipolysági RED KI LESZ a „MISS SZABAD FÖLDMŰVES“ ? MEGTUDJUK 1969. JÚNIUS 21-ÉN, A MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZÚ magyar leányok szépségversenyén! A verseny rendezője: A Szabad Földműves szerkesztősége, a Dunaszerdahelyi Üzemi Klub közreműködésével. A szépségversenyt szórakoztató kultúrműsor és táncmulatság gazdagítja! Jegyelővétel és rendelés: Üzemi Klub vezetősége, Dunajská Streda. Kovács Ilona — Szalka FUlöp Erzsébet — őrsújfalu László Mária — Tőre Albert Erzsébet — Nagykapui Varga Margit — Nagydaróc • • Öten a szépségverseny résztvevői közül RIVER együttes kapta, amely tls pontot érdemelt kl. B e n k 6 László, a zenekar egyik gitárosa ezóttal la bebizonyította képességét, ugyanis a saját szerzeményeivel nagy sikert aratott, amelyet a közönség heves tapssal jutalmazott. A második helyen a csata! VfiNUS zenekar végzett, megjegyezhetjük, hogy nem kis sikerrel. A zenekarral együtt lépett fel Magát László csata! versenyző, aki az énekes kategóriában első helyezést ért el. A tardoskeddi beatesek a harmadik helyezést érdemelték ki. M o n c z László, Ipolyság
