Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-31 / 22. szám
HASZNOS TUDNIVALÓK. Halvédelefn Ä halak védelmi Időszakát, a halászati tilalmi Időt és a halászat mődját é halászatról szőlő Tt 102/1963. számú tőrvény szabályozza, amely törvénynek végrehajtó rendelkezéseit a volt Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium Tt 103/1963. számú hirdetménye sorolja lel részletesen. Március 16-től Június 15-ig a pisztnángos vizeken kívül tilos az összes halfajta halászata. Szeptember 1-től április 15-lg a plsztrángos vizekben tilos minden halfajta halászsása. Mindkét esetben kivételt képez az angolnák kifogása, kasokkal (lépőkkel) és varsákkal. Április 16-tól augusztus 31-ig engedélyezett a nemes lazac (55 cm), S pisztráng (25 cm), a tengeri pisztráng (50 cm), a tavi pisztráng (45 cm) és az amerikai pataki galóca (25 cm) halászása. Június 16-től március 15-ig halászható az ezüstös bálin, a dévér és keszeg (25 cm), a ponty (35 cm), a kárász, a compő (20 cm) és a kecsege (30 cm). Június 16-tól március 15-ig a nem pisztrángos vizekben fogható a ragadozó őn (45 cm), a fogas süllő (45 cm), az őnos Jász (25 cm), a fejes domolykó (25 cm), a nyúldomolykó (15 cm), a sügér, a paduc (25 cm), a rózsás márna (35 cm), a pirosszemü kele (25 cm), a veresszárnyú Ikoncér (15 cm), az Éva-keszeg (25 cm) és a harcsa (60 cm). Március 16-től december 31-ig a nem pisztrángos vizeken halászható a pénzes pér (30 cm) és a csuka (50 cm). Április 16-tól október 31-ig engedélyezett a szlvárványos pisztráng '(25 cm) fogása. Október 1-től október 31-ig halászni lehet a dunai galócát (65 cm). Rákot május 1-től szeptember 30-ig lehet fogni. A rákok legkisebb hossza 13 cm legyen, hogy kifogása után ne kelljen visszadobni a vízbe. A kövi rák az egész év folyamán védett, ugyanúgy a tojásokkal terhes nőstényrákok Is. Egész évben tilos az édesvízi gyöngykagylók, a kagylók, a békák ős a festőkagylók kifogása. A nem pisztrángos vizekben november, december, Január és február hónapokban 7—17 óráig, március, április, szeptember és október hónapokban 5—20 óráig, május, Június, Július és augusztus hónapokban 3—23 óráig lehet halászni. A pisztrángos vizekben Januárban, februárban, novemberben és decemberben 8—16 óráig, áprilisban 5—19 óráig, májusban és augusztusban 5—20 óráig, Júniusban és Júliusban 4—21 óráig, valamint március, szeptember és október hónapokban 7—17 óráig lehet halászni. —á— Az egyenértékű és megfelelő lakás A helyi nemzeti bizottságok a pétlakások kiutalása torán gyakran használják az egyenértékű és a megfelelő lakás fogalmát. Véleményem szerint a két fogalom közel áll egymáshoz. Vagy van valamilyen különbség a két fogalom között? A szövetkezeti tagoknak természetbeni juttatás címén adott bor utáni forgalmi adó Az érvényben levő előírások (a Pénzügyminisztérium 1967. május 22-én kelt 152/13.627/67 sz. végzése) szerint csak akkor nem esnek forgalmi adó alá az EFSZ-ek tagjainak eladott saját termésű árucikkek (amennyiben az eladási árak nem haladják meg a felvásárlási árat), ha ezek a mezőgazdasági és az erdőgazdasági ágazat termékei. Ez akkor is érvényes, ha a mező- és erdőgazdasági termékeket természetbeni Juttatás keretében számolják el. Ezzel szemben viszont a mező- és erdőgazdaságon kívüli más ágazatok termékeinek a szövetkezeti tagok számára történő eladásakor (természetbeni Juttatás) ezek forgalmi adó alá esnek, éspedig a kötelező beszolgáltatás adójával emelve. Tekintettel arra, hogy a bort élelmiszeripari terméknek (nem pedig mezőgazdasági terméknek) minősítik, tehát a természetbeni Juttatás formájában a tagaknak adott bor után forgalmi adót kell fizetni. A saját termésű és készítésű bor után — mivel élelmiszeripari termék — csupán akkor nem kell forgalmiadét fizetni, ha e bormennyiség az üzemen belüli fagyasztásra (például az üzemi konyhában, ünnepélyes alkalmakkor) kerül, éspedig legfeljebb egy hektolitert számítva egy hektár szőlőterületre. A nő és a csökkentett munkaidő Napjainkban egyre több nő keres a rendes munkaidőnél rövidebb foglalkozást. Elhatározásukat azzal indokolják, hogy az egész műszakos foglalkozás mellett nem marad idejűk gondoskodni a családrűl. A legtöbb vállalat vezetőségénél viszont nem találnak megértésre. Van olyan jogi szabályozás, amely a vállalatokat kötelezné eleget tenni az ilyen kéréseknek? Számos intézkedés célja enyhíteni a dolgozó nők helyzetén. Az említett intézkedések ellenére a nők munkafeltételeinek biztosítása terén még számos tennivaló van. Sdk problémát csak anyagi feltételeinkkel összhangban tudunk megoldani. Ugyanakkor olyan kérdések is vannak, amelyek nem találnak megértésre az illetékeseknél, holott anyagi előfeltételeik biztosítva vannak. Jogrendünk számos Jogszabályban Igyekszik megteremteni a nők érvényesülésének — mind a munkalehetőségek, mind az anyaság terén — feltételeit. E feltételek elsősorban a Munka Törvénykönyvében Jutnak kifejezésre. A Munka Törvénykönyvének vonatkozó rendelkezései a nők számára külön munkafeltételeket állapítanak meg. E feltételek közé tartozik pl. egyes munkák megtiltása a nők számára, az éjjelt munkák szabályozása, az áthelyezés kérdése, a munkaidő rendezése stb. Időzzünk egy kicsit a nők munkaidejének megállapításánál. Amikor a nők munkaidejéről beszélünk, a Munka Törvénykönyvében leszögezett elvből Indulunk ki, amelynek értelmében a nőik és az egyéb dolgozók számára csökkentett munkaidőt lehet megállapítani. Ez a Jogi elv elsősorban az olyan nők számára előnyös, akik ugyan be akarnak kapcsolódni a munkafolyamatba, viszont a gyermekek nevelését sem akarják elhanyagolni, s a háztartást Is szeretnék vezetni. A Munka Törvénykönyvének említett rendelkezése értelmében a vállalat a rendes munkaidőnél rövidebb munkaidőre Is alkalmazhat nőket, ha rendelkezik olyan munkahelylyel, ahol a munka Jellege nem követeli meg, hogy a dolgozók egész műszakban (7—8 óra naponta) dolgozzanak. Ha tehát a vállalatban van olyan munkahely, ahol bizonyos munkát pl. 4 óra alatt is el lehet végezni, úgy semmi akadálya annak, hogy a munka elvégzésére nőket alkalmazzanak. Ugyanakkor a vállalat számára lehetővé válik, hogy szakképzett dolgozót alkalmazhasson, mivel sok főiskolai és középiskolai végzettséggel rendelkező nő csak azért nem vállal munkát, mert nem felel nekik meg a rendes munkaidő. További előny a vállalat számára, hogy az ilyen munka elvégzése fele annyiba, vagy legalábbis kevesebbe fog kerülni, mivel nem lesz kénytelen egész munkaidőre dolgozót alkalmazni. A mondottakból kitűnik, hogy a megoldás nemcsak a nők, de a vállalat számára Is előnyös lesz. Az említett Jogi szabályozás a vállalatok kötelességévé teszi megteremteni a rövidebb munkaidővel történő foglalkozás előfeltételeit (65/1965 Zb. sz. törvény 156. § 1.—2. beik.). A rövidebb munkaidőről történő megállapodást még a munkaviszony létrejötte előtt szerződésbe lehet foglalni. Az olyan nők esetében, akik már munkaviszonyban vannak, a munkaszerződés módosításéval lehet a változtatást megvalósítani. A rövidebb munkaidőt nem kell a hét minden napjára elosztani. E rendelkezés a vállalatok számára lehetővé teszi, hogy a munkaidő helyes elosztásával a nők számára a gyermekek rendes nevelését és a háztartás vezetését Is lehetővé tegyék'. Elvi szempontok miatt az ilyen megállapodás nem vonhatja maga után a vállalat károsodását. Eltérően szabályozza a Munka Törvényikönyve a tizenöt éven aluli gyermekről gondoskodó és az állapotos nők munkaidejét. Ha Ilyen nők ^kérik munkaidejük csökkentését vagy a heti munkaidő jobb elosztását, úgy a vállalat köteles kérésüknek eleget tenni. Csupán komoly üzemeltetési okokből lehet a kérvényt elutasítani. (náv) A pőtlakás kérdése akikor válik időszerűvé, ha a bíróság vagy a nemzeti bizottság megszünteti a lakáshasználati Jogot. A Polgári Törvénykönyv (188. § 1. bek.) lényegében úgy rendelkezik, hogy a lakás használója a lakásból mindaddig nem köteles kiköltözni, amíg számára pótlakást nem utalnak ki. A Polgári Törvénykönyv ugyanakkor kimondja, hogy a lakás használója a lakásból pőtlakás kiutalása nélkül is köteles kiköltözni, ha a törvény értelmében elegendő csupán pőtelszállásolást biztosítani, vagy ha pótelszállásolást sem kell biztosítani. A kiutalt pőtlakás előfeltétele (kevés kivételtől eltekintve], hogy megfelelő legyen, vagyis, hogy olyan lakás legyen, amelyben a lakás használójára és háztartásának minden tagjára a lakóhelyiségek alapterületéből legalább 8 m2 essen. A lakás megfelelő voltát tehát nem a kiürített lakással történő összehasonlítás alapján állapítják meg. Amennyiben a kőt lakás összehasonlítására kerül sor, úgy a lakások egyenértékűségét állapítjuk meg. A nemzeti bizottságok csak a törvényben kifejezetten megállapított esetekben köteleseik tekintetbe venni a lakások egyenértékűségét (41/1964 Zb. sz. törvény 49. § 2. bek.). A törvényben megállapított egyéb esetekben nem szükséges, hogy a kiutalt pőtlakás a kiürített lakással egyenértékű legyen (a nagyságát és felszereltségét Illetően). Csak kivételesen lehet Ilyen módon eljárni, pl. a vállalati és a szolgálati lakások esetében, amikor a lafcáshasználó komoly ok nélkül más munkáltatónál vállalt munkát és a szervezetnek a lakásra más dolgozója számára szükség van. Hasonlóan lehet eljárni az olyan lakáshasználó ellen, aki azért kénytelen a lakást kiüríteni, mivel nem fizetett lakbért, illetve nem fizette a lakás használatával láré szolgáltatások (pl. központi fűtés, házmester fizetése stb.) utáni díjat, vagy súlyosan megsértette a lakáshasználó kötelezettsé gélt, vagy a szocialista együttélés elveit. Fontos, hogy a kiutalt pótlakás beköltözhető legyen, különben a lakás használóját nem lehet kötelezni a lakás elhagyására még akkor sem, ha a lakás kiürítésére vonatkozó határozat már végrahattiható. Pótlakást rendszerint abban a községben kell kiutalni, ahol a kiürítendő lakás van. Kivételesen más községben is ki lehet pétlakást utalni. Más községben akkor lehet pótlakást kiutalni, ha a vállalati vagy szolgálati lakás eddigi használója itt vállalt munkát, vagy ha a község a másik községgel területileg összefügg és nyilvános közlekedési eszközökkel megközelíthető. Más községben akkor lehet pótlakást kiutalni, ha a vállalati vagy szolgálati lakás eddigi használója Itt vállalt munkát, vagy ha a község a másik községgel területileg összefügg és nyilvános közlekedési eszközökkel megközelíthető. Más községben lehet pőtlakást kiutalni akkor is, ha a lakás használója azért köteles a lakásból kiköltözni, mivel a lakást komoly okok nélkül egyáltalán nem használja, vagy csak időnként használja, és végül, ha a kiürített lakás katonai, vagy a Belügyminisztérium számára fenntartott lakás. (náv) Milyen munkaruhára van igényem? Férjemmel a szövetkezetben 'dolgo-i zunk, én fejönö vagyok, férjem traktoros. Milyen munkaruhára van igényünk?. E. H. A fejőnő számára a szövetkezet személyes munkaruhaként fehér munkaköpenyt, gumicsizmát, fehér fejkendőt és télen ezenfelül gumikötényt szokott adni. E munkaruha élettartama 12 hónap, a fejkendőé 6 hónap. A munkaruha egyes részeit azonban a szövetkezet akkor köteles kicserélni, ha e ruhadarabok már nem felelnek meg a célnak, és letelt a meghatározott használati idő. Férjének, mint traktorvezetőnek, ha nyitott traktoron dolgozik, úgy impregnált esőköpeny, gumicsizma és szemüveg Jár. Ezenkívül télen kétrészes vattaruhára, meleg cipőre és bélelt bőrkesztyűre van igénye. A munkakabát, a ruha és a cipő élettartamát 36 hónapban 10 SZAZAD FÖLDMŰVES A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közlönyéből A Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium Közlönyének 2/1969. számában közli a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériumának, valamint a Pénzügyminisztériumnak meghatározásait a 339/68. számú — az állam és az egyénileg gazdálkodó földművesek kapcsolatainak rendezéséről szóló — kormányhatározathoz fűzött végrehajtó rendelkezéseit. A rendelkezések szerint az egyénileg gazdálkodó földművesek számára az eddig felülről megszabott beadási kötelezettség szétírását, a felvásárlásra jogosult felvásárló szervvel megkötött kétoldali szerződés váltja fel. A növénytermesztésből és az állattenyésztésből eredő termékeiket az egyénileg gazdálkodó földművesek ugyanolyan feltételek mellett adják el, mint a szocialista mezőgazdasági üzemek. A hirdetmény rendezi a magángazdák által Igényelt és a mezőgazdasági termeléshes szükséges Ipari készítmények, műtrágyák, vegyszerek, vető- és ültetőanyagoik, takarmányok és keveréktakarmányok, gépek és gépi berendezések beszerzését, vásárlását. A mezőgazdasági gépek, elsősorban a traktorok vásárlásánál be kell tartani azt az elvet, hogy ezeket elsősorban a mezőgazdasági munkák elvégzésére fogják felhasználni. Foglalkozik a hirdetmény az egyénileg gazdálkodó földművesek számára adható hitelek és állami hozzájárulások kérdésével, valamint e hitelek törlesztésének, visszafizetésének módozataival, és megszabja a hitelek kamatlábát és e kamatlábakban beálló változásokat. További részében foglalkozik a magángazdaságokban nélkülözhetetlen fajállattenyésztési problémákkal is. —u —y állapították meg, a szemüveg és a kesztyű élettartama 12 hónap, a gumicsizma élettartama pedig 18 hónap. Kicserélésük szempontjából itt is érvényes az a kikötés, hogy már. nem felelnek meg céljuknak. Amennyiben férje traktorával a vegyszeres növényvédelemben vagy a fák és a növények vegyszeres permezetését is végezné, úgy az említett munkaruhán kívül csuklyás gumiköpenyre, gumikesztyűre, gumikötényre, védőélarcra és légzőkészülékre van szüksége. Az összes munkaruha azonban a' szövetkezet tulajdonát képezi. Az őrszemélyzet jutalmazása A telepőrök, éjjeliőrök Jutalmazásának rendezéséről a Munka- és Szociálisügyi Minisztárium által kiadott új rendelet vonatkozik-e az államvasutak (CSD) és a földművesszövetkezetek őrszemélyzetére is, s ha igen, milyen Jutalmazás illeti meg ezeket a dolgozókat ünnepnapokon? K. László. A Munka- és Szociálisügyi Minisztérium Tt 103/1968. sz. az őrszemélyzet Jutalmazásáról szőlő rendeletét az egyes szervezetekben legkésőbb 1969. január 1-1 dátummal kellett bevezetni, éspedig mind az államvasutaknál, mind az EFSZ-ekben (amenynyiben olyan dolgozókról van szó, akik az EFSZ-szel munkaviszonyban állnak). A szövetkezeti tagokra (ha ilyen tisztséget töltenek be) a rendeletnek nem kell feltétlenül vonatkoznia, mert e munkakörben történő felvételükről az EFSZ szervei döntenek. Az előbb említett rendelet meghatározásai az olyan brigádosokra, nyugdíjasokra vonatkoznak és nem tagjai a szövetkezetnek, akik a szóban forgó munkát végzik, feltéve, ha nem egyeztek meg más munkafeltételekben. A rendelet szerint a vasárnapi munkáért az őrszemélyzetnek külön pőtdíjat nem fizetnek (ha ez nem Jelent túlórát). Az ünnepnapokon végzett szobiatokért' minden ledolgozott őrá után a szokásos béren kívül átlagos órabérük összegéig ]ór pötdíj. -1-Kétnapos anyagbörze Bratisiavában Az anyagbeszerzők nagy találkozásának Is nevezhetnénk azt a hasznos rendezvényt, amelyet a Nehézipari Minisztérium Anyagellátó Igazgatósága szervez a Pihenés és Kultúra Parkjának esztrádtermében ez év Június 4—5-én, 8— 14 óra közötti időben. M a s a r y k Ferdinánd igazgató, a Bezruö utca 12. szóm alatti szlovákiai területi iroda vezetője szerint, eddig százhúsz nagyobb cég jelentkezett, hogy börzeasztaloknál mutatja bs az olyan raktározott árukészletek mintáit, ábráit vagy jegyzékeit, amelyeket a tervidőszak terminusai szerint megrendeltek, a terv megváltozása vagy egyéb oknál fogva azonban jelenleg feleslegben vannak, miközben más vállalatok anyagbeszerzői ugyanazt az árut csak nehézségek árán képesek beszerezni. A börzére az összes gazdasági szektorok üzemeit meghívják, így felkínálásra kerülnek fémáruk, építkezési anyagok, bőranyagok, gumianyagok, vászonanyagok, villanyfelszerelési cikkek, motorok, gépek, festékek, pléhlemezek, valamint más áruféleségek és a félkészáruk százai. Az anyagbeszerzőknek lehetőségük lesz nemcsak eladniuk a feleslegben levő raktárkészletüket, de ilyen készleteket megvásárolniuk, sőt, számos olyan üzleti ismeretséget köthetnek, amelyekre a közeljövőben szükségük lesz. Akik eladni kívánnak, azoknak két napon át százhúsz koronáért egy asztalt bocsájtanak rendelkezésükre ülőhelyekkel, hogy az érdeklődők részére a kínálatot kényolmesen megtegyék. Több állami gazdaság, EFSZ meliorációs szövetkezet stb. jelentkezett a mezőgazdasági üzemek közül is árukínálatra. Egyes vállalatok, például a Technomat nemcsak mintákat mutat be, de szokás szerint árusítást is végez. Zömében azonban megrendeléseket nyújtanak át az eladó cégeknek az anyagbeszerzők és a szállítást utólag bonyolítják le. Igen előnyös a bizonyos anyagok szűkében levő mezőgazdasági üzemek számára, hogy néhány százalékos közvetítési díj ellenében egész éven át rendelkezésükre áll az Anyageliáté Iroda, csupán tanácsos az Írásos megrendelés megküldése előtt telefonon (Bratislava 51865 vagy 54976 számon) érdeklődni. —ksz— 1969. május 31.
