Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-24 / 21. szám

SPORT

gzép Idő, jőtalajú pálya, lelkes ** közönség, vérbeli kupamérkőzések. Távirati stílusban iigy jellemezhetnénk a Szabad Földműves vándorserlegéért vívott kétnapos labdarúgótornát, az Ipolysági, a Szepsi és a Komáromi MMKI, valamint a magyarországi vendégcsapat a Szécsényi Mezőgazdasági Technikum labdarúgói között.

A kétnapos küzdelmek során valóban volt mit nézni és aki kijött a stadionba, nem bánta meg. A fiatal fiúk hihetetlen akarással és határtalan lelkesedéssel játszottak minden egyes mérkőzésen. Nem ismertek elveszett labdát, a játékvezető utolsó sípjeléig harcoltak. A fiúk önfeláldozó játékára jellemző, hogy az együk szepsi játékos pl. sérülten, vérző szájjal is visszatért a játéktérre, anynyira szivén viselte csapata sorsát. Ez a balszerencsés sérülés az egyébként nagyon korrekt, baráti légkörben lefolyt találkozókon az utolsó mérkőzésen történt, mely a várakozásnak megfelelően a legszínvonalasabb és legizgalmasabb labdarúgást hozta.

A tribün két oldalán helyet foglaló szurkológárda szinte szünet nélkül biztatta a csapatokat, sőt a szepsi szurkolóik még a zenekaruk egyes tagjait is bevonták a drukkolásbn, akik síppal, dobbal, cintányérral és trombitával ösztönözték csapatukat újabb és újabb rohamokra. Persze a hazai nézőközönség sem maradt adós. Fergetegesen zúgott az Ipolyság, Ipolyság bíztatás, így aztán a lelátón is legalább olyan nagy harc folyt a két szurkológárda, mint a pályán a labdarúgók között. A valódi dél-amerikai hangulathoz igazán már csak a petárdák robbanásai hiányoztak.

Ha már a szurkolókról beszélek, szükségesnek tartom megemlíteni a dunaszerdahelyi kislányokat is, akiik pénteken délután ugyancsak jelesre vizsgáztak a bíztatásból. Valósággal rekedtre kiabálták magukat. Igazán nem rajtuk múlott, hogy a Komáromi és a Dunaszerdahelyi MMKI közötti döntő harmadik selejtező mérkőzésen nem az ő iskolájuk jutott tovább. Terminus hiányában ugyanis már lehetetlen volt előbb eldönteni, melyik csapat kerüljön a hármas döntőbe, így erre az utolsó kérdőjelre a semleges ipolysági pálya adta meg a választ.

Természetes, hogy mindkét csapat az előző egy győzelem és vereség s a 3:3 gólarány után a gyözniakarás szándékával lépett a pályára. A szerencse ezúttal a komáromiaknak kedvezett. A 20. percben tizenegyesből megszerezték a vezetést, s három perc múlva erősen lesgyanüs helyzetből újabb gólt lőttek. A második félidőben aztán, hogy minden kétséget eloszlassanak, egy szép akciógóllal tetőzték be sikerüket. A szerdahelyi fiúik ezúttal halványabb teljesítményt nyújtottak, és edzőjük, Gál Mária, a mérkőzés alatt vagy két doboz cigarettát is elszívott idegességében a

gyása miatt bosszankodhattak, de egyben elismeréssel nyugtázták a vendégkapus bravúros védését. Négy perc múlva 2:0-ra növelték előnyüket, majd újabb négy perc múlva már 3:0 volt az eredmény. A gyorsan bekapott gólok láthatóan megzavarták a szécsényieket, így a 28. percben az ipolysági jobbszélső egyéni akció után közelről a hálóba pofozta a labdát, s ezzel tulajdonképpen már el is dőlt a mérkőzés sorsa. A második félmiak csapatkapitánya, aki együttese legjobbjai közé tartozott, a félpályán könnyelműen cselezett, elvesztette a labdát, és Csatlós, az ellenfél gyorslábú csatára egyedül törhetett a kapura: 1:1. Az egyenlítés nem törte le a komáromiakat és a félidő utolsó percében egv balról beívelt szabadrúgást a hálóba feleltek. A második félidőben ismét növelhették volna előnyüket, de egyik csatárjuk száz százalékos gólhelyzetben csak a kapusba lőtte a labdát. Ez a helyzet még egyszer megismétlődött, de ismét hasonló eredménnyel. A gólhelyzetben levő játékos hosszan szöktette magát, és így odalett a nagy lehetőség. Ezután a szécsényiek is vezettek néhány veszélyes támadást és ismét felzűgott a „Hatrá. Szécsénv!“ bíztatás. Nem eredménytelenül. A 25. percben Csatlós egyéni akció után egyenlített, maid a 30. percben az elelvó védők mai'ett a szécsényiek a

A másik elődöntőn a hazai, az ipolysági együttes a sárgamezes szécsényiekkel mérkőzött. Ez a találkozó már az első félidőben eldőlt. Az ipolysági szunkolók mindjárt az első percben gólt kiálthattak. A 10. percben ugyan egy óriási helyzet kihaidőben a hazaiak egy kissé csökkentették az iramot, de így is berúgták az ötödik, majd a hatodik gólt. A szécsényiek becsületgólja közvetlenül a kezdés után született. Góllövők: Dóka, Bóna és Lőska 2—2, illetve Francia.

%#asárnap délelőtt az előző két

* vesztes, a harmadik és a negyedik helyért találkozott. Ezen a találkozón láthattuk, milyen hátrányt jelentett a komáromiaknak a Szerdahely ellen vívott selejtező mérkőzés. Míg a többi csapat csak 2—2 mérkőzést játszott, addig ők három napon belül háromszor léptek pályára. Míg bírták szusszal, jól játszottak. A vezetést már az ötödik percben megszerezték. Fél óra múlva egyenlített a magyarországi csapat. A komárogyőztes gólt is berúgták. Az utolsó percben még nyílt egy nagy gólszerzési lehetőség a komáromi csatárok előtt, de ezt az utolsó alkalmat sem használták ki, így a döntetlen reménye végérvényesen szertefoszlott. Góllövők: Lackó, Molnár, illetve Csatlós 2 és Francia.

A döntő összecsapáson a Szabad

** Földműves vándorserlegéért ezúttal első ízben teljesen megteltek a lelátók. Míg a nézők a mérkőzés kimenetelét latolgatták, addig az öltözőben a játékosok lázas izgalommal készülődtek. A szepsi fiúk kifeléjövet az öltözőből még egyszer megsimogatták kabalájukat, a kékszínű plüssmackót, majd kifutottak a gyepszőnyegre. Még a játékvezetői hármas meg sem jelent a pályán, máris zúgott a Moldava, Moldava, és az Ipolyság, Ipolyság bíztatás. A két csapat a következő felállításban lépett pályára: Szepsi: Fördős — Kollár,

Molnár, Czető, Snonik — Gábor, Ferencz — Kocsis Bálint, Kocsis Béla, Németh, Bacsovcsin.

Ipolyság: Csonka — Galaba, Nagy

L., Spetk — Marinyer, Lóska — Nagy A., Dóka, Bóna, Szetin, Bodnár.

A csapatok az első perceiktől fogva nagy iramot diktáltak, így gyors, változatos volt a játék. Hol az egyik, hol a másik kapu forgott veszélyben. Bebizonyosodott, hogy valóban a két legjobb csapat jutott a döntőbe. Lélektanilag nagyon fontos volt, ki rúgja az első gólt. Ez a szepsieknek sikerült. A 23. percben Kovács Béla nagyon mutatósán emelte a hálóba a labdát. A gól meghozta a vendégek kedvét, és egyre jobban beszorították az Ipolyságiakat. Csonka kapuja előtt parázs jelenetek játszódtak le. A védők azonban jól állták a sarat és a csatárok is minden alkalmat kihasználtak a gyors ellentámadásra, de gólt már egyik csapatnak sem sikerült lőnie. A másik 40 percben az ipolyságiak mindent egy kártyára tettek fel, a támadásra. Mindenáron egyenlíteni akartak, és újult erővel ostromolták ellenfelük kapuját. Az annyira áhított gól azonban elmaradt, sőt, a 47. percben egy gyors ellentámadás után Kocsis fejese az egyik hazai védőtől másodszor is az ipolysági hálóba jutott. A gól után a szepsiek érthetően a labdatartásra törekedtek. Lassították a játékot és csak biztos leadásokra mentek. Ebben az időszakban a vezető csapat szurkolói nem viselkedtek a legsportszerűbben. „Futballozni tudni kell“ és más, az ellenfelet kigúnyoló mondatokat kiabáltak a pályára. Tíz perccel a mérkőzés befejezése előtt a játékvezető kiállította Bacsovcsint, de a szepsiek tíz emberrel is megtartották előnyüket. A találkozó végét jelző sípszó után óriási volt a boldogság a győztesek táborában. A játékosok levegőbe dobálták edzőjüket, majd siettek az öltözőbe, hogy mielőbb ott lehessenek az ünnepi aktuson. A kupa átadása közben még egyszer felzúgott a szepsi diákok bíztatása.

A tornát tehát a szepsiek nyerték Ipolyság, Szécsény és Komárom előtt.

Eredmények: Szepsi—Komárom 1-0 (1:0), Ipolyság—Szécsény 6:1 (4:0), Szécsény—Komárom 3:2 (1:2), Ipolyság—Szepsi 0:2 (0:1).

(Ordódy)

BIZAKODÓ HANGULAT URALKODIK A CSEHSZLOVÁK LABDARÚGÓK TÁBORÁBAN

A csehszlovák labdarúgó válogatott a Kassa melletti Bankovban tíznapos összpontosításon készült a magyarok elleni VB-selejtezőre. A keretből természetesen hiányoztak a Slovan Bratislava játékosai, akik mint tudjuk, május 21-én Bázelban KEK döntőt játszottak a Barcelóna ellen. Marko szövetségi edző úgy határozott, hogy abban az esetben, ha ezen a mérkőzésen nem születik döntés, és ismétlésre kerülne sor (május 23-án), akkor a Slovan egyedül a válogatott csapatkapitányát, Horváthot lesz kénytelen nélkülözni és a többi válogatottjelölt csapata rendelkezésére állhat.

A játékosok és a vezetők körében az Irefc elleni győzelem után jó a hangulat, valamennyien bizakodással készülnek a nagy összecsapásra. Marko edző éppen a holnapi mérkőzés napján lesz 46 éves, és ahogy mondotta, reméli, lesz oka az ünneplésre.

A játékosok is bíznak a jó szereplésben, és ha tartanak is legnagyobb ellenfelüktől, nem titkolják, hogy a csoportgyőzelmet végül is Csehszlovákia vívja majd ki.

A holnapi nagyfontosságű találkozó előtt négy játékosnak öt egyforma kérdést tettem fel a budapesti mérkőzéssel kapcsolatban:

1. Mi a véleménye a jelenlegi magyar labdarúgásról?

2. Hogy készül a magyarok elleni VB-selejtezőre?

HAMLETI TÖPRENGÉS A VILÁGBAJNOKI SELEJTEZŐK ELŐTT

— Benne leszünk vagy nem leszünk benne, az itt a kérdés...

14 SZABAD FÖLDMŰVES

1969. május 24.

3. Kit tart a legveszélyesebb magyar csatárnak?

4. Gondolja, hogy már május 25-én minden eldőlhet?

5. Milyen eredményt vár?

Horváth, a csehszlovák csapat kapitánya (18-szoros válogatott):

1. Jól ismerem a magyar labdarúgást. Nemcsak a válogatottat, de az élvonalbeli klubcsapatokat is, így nyugodtan kijelenthetem, a magyarok még mindig a legjobbak közé tartoznak. Fő erősségük? A technika, a gyorsaság és az utóbbi időben már az erőnlét is.

2. Mint minden fontos találkozóra, vagyis kemény edzéssel.

3. Benét és Dunai Il-őt.

4. Nem tartom valószínűnek. A magyarok otthon esélyesebbek, Prágában viszont mi leszünk előnyben. Valószínűnek tartom, hogy az elsőség kérdése az ún. két gyengébb csapat elleni találkozón dől majd el.

5. Sohasem tippelek, így ezúttal sem bocsátkozom jóslatokba.

Jokl (14-szeres válogatott):

1. Három melléknévvel jelezném a

jelenlegi magyar labdarúgást: jó,

gyors, technikás.

2. Noha nem vágyóik benne biztos, hogy a Népstadionban pályára lépek, nagyon lelkiismeretesen készülök a magyarok elleni találkozóra.

3. Gondolkodás nélkül Benét teszem az első helyre, aki az utóbbi időben ismét „tokiói“ formában van. Az ő semlegesítésével úgy érzem, kihúznánk a magyarok „méregfogát“.

4. Nem hiszem. Pesten a magyarok győznek egy góllal, a visszavágón pedig mi. Nekünk persze nagy előnyünk van, hogy a pesti találkozó után már csak odahaza játszunk, Albertókre viszont még csak várnak a nehéz kinti mérkőzések.

5. Nem könnyű tippelni. Ahogy az előbb említettem, egygőlos magyar győzelmet várok, de azért titokban bízom a döntetlenben.

Vencel (9-szeres válogatott):

1. A jelenlegi magyar labdarúgás még nem érte el a valamikori „aranycsapat“ színvonalát, de így is a világélvonalba tartozik. Ezt különben az angliai VB-n is bebizonyították a magyarok. A mai fiatal játékosok eredményes, szemre is tetszetős Játékot produkálnak.

2. Már most bizsereg a vérem, ha rágondolok a Népstadion százezres szurkológárdájára. Ez a találkozó eddigi pályafutásom legfontosabb mérkőzése lesz, ezért rendkívüli gondossággal és becsvággyal készülök május 25-re.

3. Jól ismerem a magyar csatárokat. Sokat személyesen, sokat a tévé képernyőjéről. A televízióban közvetített NB I-es találkozókat, hacsak időm engedi, mindig megnézem, s ennek alapján Benét és az ezüstcipős Dunai Il-őt tartom a legveszélyesebb csatárnak.

4. A futballban minden lehetséges, én ezt a lehetőséget mégsem tartom valószínűnek. Sokkal inkább elképzelhető, hogy a magyarok Írországban, esetleg Dániában „felejtenek“ egy pontot, ami természetesen a mi malmunkra hajtaná a vizet.

5. Hazai környezetben a magyarok nem igen szalasztják el a győzelem lehetőségét, ezért szoros hazai győzelmet várok.

Szikara (16-szoros válogatott):

1. A magyarok kitűnő labdarúgók, bár nem mindig nyújtják azt, ami „bennük van“. Én személy szerint a Vasassal szimjxatizálok. Kár, hogy nem a KK döntőjében kerültünk öszsze.

2. Társaimmal együtt összpontosításon készültem erre a rendkívül fontos találkozóra. A hangulat az írek legyőzése után jó és remélem, a magyarok elleni találkozó után sem lesz túlságos okunk a bánkódásra.

3. Nem tudom kit állít majd Sós Károly a csatársorba. A pillanatnyi forma az Újpesti csatárok mellett szól, de úgy hiszem Albert, ha nincs is jelenleg valami kirobbanó formában, mégis sokat jelent. Ha az ő esze és Bene robbanékonysága párosul, igen nehéz dolga lesz hátvédeinknek.

4. A magyarok már vagy 14 éve nem győztek a csehszlovákok ellen. Most bizonyára mindent megtesznek, hogy ezt a kedvezőtlen sorozatot megszakítsák. Ök vannak otthon, ők az esélyesebbek, de vigyázat, a papírforma nem egyszer felborul. Esetleges vereségünk esetén sem lesz még semmi veszve, hiszen hátra van még a víszszavágó is. Az én véleményem tehát az, hogy a csoportelsőség kérdése csak később tisztázódik.

5. Elvből nem tippelek, csupán annyit mondok, óriási harcra van kilátás. Ha kihúznánk a döntetlen eredményt, úgy hiszem, teljesülne nagy álmom, a mexikói világbajnokság.

Ordódy Vilmos

*> ♦> ♦> ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> <♦ ♦> ♦> ♦> »> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> «J

ERESZTREJTVENY

GYÜMÖLCSÖSKERT

Mai rejtvényünkben tíz ízletes gyümölcs nevét rejtettük el a vízszintes 1., 32., 58., 59., függőleges 5., 9., 10., 26., 31. és 34. sorban.

VÍZSZINTES SOROK: 10. Bölény.

11. Híres francia író. 12. Sír. 13.

Nagy tó Közép- Ázsiában. 14. Költeményben van! 15.

Fogoly. 16. Szlovák év. 17. Színültig.

18. Papagáj név.

19. Ha ugyan Szlovákiában. 20. Ránc.

21. Vékony fémkorong. 22. Az amerikai autókirály. 23a.

Kevert tea. 24.

Szlovák tehenek (fon.). 26. Európa nagyobbiik része.

27. Kecskehang. 28.

Becézett Ilona. 29.

Azonos mássalhangzők. 30. Sjwrtág. 31. Durva — németül (RAU). 33.

A madarak királya.

35. Izomkötő. 37.

Német névelő. 39.

Azonos mássalhangzók. 40. Hasznos rovar. 42. Gyulladás. 43. Gábor Sándor. 45. A hajó hátsó része. 47. Mindenféle ócskaság. 48. Ajándékoz. 49. Lim ikerszava. 511 Nem egészséges. 53. M. D. E. 54. Finom műszerész. 56. Dolog — latinul. 57. Folyó a Szovjetunióban.

FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Kölesféle növény. 2. Fél szakma. 3. Szélhárfa.

4. R. N. 6. Kis Zoltán. 7. N. L. T. 8. Yard része. 12. Iker helyragok. 14. A hét egyik napja. 15. Európai főváros. 17. Becézett Teréz. 18. Szlovák nyár. 20. R-betűvel a végén: féreg.

21. Gerle betűi felcserélve. 22. Kisebb település. 23. Gutor betűi. 25. Meghasad a jég. 27. Kérdőszó. 29. Vissza: gebe. 30. Kétes! 36. Fogadási összeg. 38. Omladék. 41. A sör tetején úszik. 42. Csüng. 44. Végzet. 46. Gazdaságunk pillére. 47. Vadász állás.

48. P-betűvel az elején: város Olaszországban. 50. Lakik. 52. Növény. 53. Római háromezer. 55. Igen olaszul. 57. Aluminium vegyjele.

Beküldendő: a vízszintes 1., 32., 58., 59., függőleges 5, 9., 10. 26., 31. és 34. számú sorok megfejtése.

A Szabad Földműves 19. számában közölt keresztrejtvény megfejtése a következő: „Egy kétemeletes ház Pesten — A szegény ember dolga csupa komédia.“

Könyvjutalomban részesülnek: Dömény Tamás, Dunaszerdahely Bankó Katalin, Nnvy Zivot Fekete Gáborné, Hetény Fukács Árpád, Fiilek Pathó Ilona, Muzsla

A Szepsi MMKI nyerte

a „Szabad Földműves"

vándorserlegét

kispadon. A vereség után azonban senkit sem hibáztatott, sőt, ő vigasztalta vígasztalhatatlannak tűnő diákjait. Ügy látszik sikerrel, mert másnap már nyoma sem látszott a fiúkon az előző vereségnek és nagy hanggal szurkoltak az első elődöntőn Szepsi és Komárom között. (Persze, a szepsieket biztatták.)

Ez a találkozó jó iramú változatos játékot hozott. Az erősebb fizikumú Szepsiek többet támadtak ugyan, de az ő kapujuk is sokszor forgott veszélyben. A mérkőzés egyetlen s a győzelmet jelentő gólját, egy kapufa vezette be. Röviddel utána, a 27. percben szögletrúgáshoz jutottak a szepsi focisták, és a jobbról beívelt labdát Kocsis Béla nagyszerű érzékkel, a hálóba feielte. 1:0. Hét percre rá a komáromiak szabadrúgáshoz jutottak. A mintegy 20 méterről lőtt labda a sorfal mel'ett nagy erővel, félmagasan vágódott a bal sarokba, az egyik komáromi csatár azonban lesre szaladt, így a játékvezető nem adta meg ezt a nagyon szép bombagólt. A szünet után a szepsiek beszorították ellenfelüket, de a komáromi védelem jól állt a lábán, sőt, a hajrában felülkerekedtek, sorra vezették veszélyes támadásaikat, de egyenlíteniük már nem sikerült.