Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-17 / 20. szám

SPORT Jó formában a válogatott-jelöltek 0 Szoros eredmények jellemezték a 21. fordulót £ Petráé is bekerült Marko csapatába • Hétközben ját­szották a 22. forduló mérkőzéseit # A Slovan Báselba, a válogatott-jelöl­tek Kassára utaznak 9 Május 22-én érkezik Budapestre a Csehszlovák válogatott • A május 25-i Magyarország—Cseh­szlovákia világbajnoki selejtező mér­kőzés előtti utolsó ligaforduló hét közben került lebonyolításra. A csa­patok ezúttal szerdán és csütörtökön mérkőztek egymással, utána a válo­gatott-jelöltek Kassára utaztak össz­pontosításra. Persze a Slovan já­tékosai nélkül, akik május 21-én Bá­­selban KEK döntőt játszanak a Bar­­celóna ellen. A válogatott keretben levő 17 játé­kos két nappal a nagyfontosságú ta­lálkozó előtt utazik Magyarországra, ahol Budapesttől mintegy 100 km-re egy különálló, csendes villában ké­szülnek majd Alberték ellen. Marko szövetségi edző az utóbbi liga-fordulókon, valamennyi, a válo­gatásnál számításba jövő játékos for­máját ellenőrizte és alig két héttel a magyarok elleni mérkőzés előtt vál­toztatott a kereten. Ján Capkoviő he­lyére a rendkívül gólerős Petráá ke­rült. A 17-es keret a következő: Vik­tor, Vencel — DobiáS, Pivarník, Hor­váth, Kvasnák, Plass, Hagara — Szl­­kora, Kuna, Geleta — B. Vesely, Jur­­kanin, Adamec, Petráé, Joikl és Kabát. Tartalékok: Fleéar, Hrdliöka, Tábor­­sky, Fr. Vesely és Ján Capkoviő. A magyarok elleni mérkőzés előtt a válogatottjelöltek formája bíztató. Különösen Horváth, Vencel, Szikora, Jokl, Jurkanin és Dóbiáé játszik az utóbbi időben Jól, de már Adamec is kezd magára találni. A 21. fordulót különben a szoros eredmények jellemezték. A Slovanon kívül, mely 2:0 arányban győzte le a Spartát, egyetlen csapatnak sem si­került több mint egygólos győzelmet aratnia. A csatárok ezúttal valamivel gyen­gébben lőttek, mint az előző forduló­kon. A hét találkozón csak 15 alka­lommal találtak a hálóba. A legpro­duktívabb csapatnak ezúttal a Pardu­bice bizonyult, mely három gólt lőtt. A VSS, a Sparta és a Trenőín viszont egyszer sem rezegtette meg az ellen­fél hálóját. A góllövő listát 17 góllal továbbra is Petráé vezeti, aki ismét eredményes volt, de jól hajrázik a nagyszombati Farkaé is. Ezúttal is bebizonyosodott az a régi labdarúgószabály, hogy a mérkőzés 90 percig tart. Három csapat ugyanis az utolsó percben ért el gólt. Ez a Trnava és a Lokomotive esetében két pontot, tehát a győzelmet jelentette, Teplicének viszont a 90. percben lőtt góljával csak szorosabb eredményt sikerült kicsikarnia. A 21. fordulóban is kitettek magu­kért a válogatottak. Talán csak a Sparta jobbszélsője, Frantiéek Vesely nyújtott gyengébb teljesítményt a Slo­van elleni villanyfényes rangadón, ám mentségére legyen mondva, hogy őt a nagyon jó napot kifogó Ján Zlocha fogta, és ha Zlochán esetleg túl is jutott, még mindig ott volt a csehszlo­vák válogatott csapatkapitánya Hor­váth. Horváthon kívül a győztes ha­zai csapat válogatottjai közül Vencel Sanyi megbízhatóan őrizte kapuját, Jokl is jól mozgott, sőt egy szép gólt is fejelt. A vesztes csapatból Jurkanin bizonyult a legveszélyesebb csatárnak és sérüléséig Kvaáííák is sokat dolgo­zott. A találkozón jelen volt Marko edző és segítőtársa Hucko is, akik elégedetten nyilatkoztak a találkozó után. Az Inter Bratislava Prágából a Duk­­la ellenében hozott haza egy értékes pontot. Kacsányi edző csapata ismét bebizonyította, hogy idegenben job­ban játszik, mint odahaza. Prágában is jól ment a sárga-feketéknek. Sziko­ra góljával vezettek is, és egy kis szerencsével, akár mindkét pontot is megkaparinthatták volna. A pozsonyi együttest különben nyugodtan nevez­hetjük a döntetlenek csapatának, hi­szen az eddigi 21 mérkőzéséből 9 vég­ződött pontosztozkodással. Igen nagy érdeklődés előzte meg az ún. kiesési rangadót, a Dukla Banská Bystrica és a Zilina között. Mindkét csapatnak nagyon kellettek a pontok, ezért izgalmas mérkőzésre, nagy harcra volt kilátás. Az általános véle­mény az volt, hogy az a csapat győz, amelyiknek sikerül az első gólt lőnie. Ez a hazaiaknak sikerült és ők is győztek, és bár a veterán Benc egyen­lített, a hajrában a katonacsapatnak volt ereje újítani s Petráé révén a győzelmet is megszereznii. A Zilina két pontot vesztett, legna­gyobb riválisa, a Slávia viszont le­győzte a kassai VSS-t, így a két csa­pat helyet cserélt. Rosszabb gólará­nyával ismét a Zilina lett a sereg­hajtó. Csaknem meglepetés született Trna­­ván. Már-már úgy látszott, hogy a Bá­nik Ostravának sikerül az, ami eddig még egyetlen csapatnak sem, vagyis elhozni a trnavai oroszlánbarlangból az egy pontot. A meglepetés azonban az utolsó percben Kabát jóvoltából mégis elmaradt, így a nagyszombati gárda továbbra is tartja ötpontos elő­nyét és impozáns 41:14-es gólarányá­val biztosan halad az újabbb bajnoki cím felé. A kassai Lokomotíva is csak az utolsó pillanatokban győzött Trenőín ellen. A 2 pont nagyon kapóra jött e vasutascsapatnak, mert ellenkező esetben igen kellemetlen helyzetbe kerültek volna. A pardubicei együttes még a Tep­­lice legyőzése után is a kieső jelöltek csoportjába tartozik. A tabella vége nagyon kiegyenlített és még sok csa­patnak lesznek gondjai. O. V. A nevelői munka fontossága Ki képviseli a csallóközi horgászokat? A nyugat-szlovákiai kerület sport­horgászai 1969. május 2-án tartották Komáromban 5. konferenciájukat. A konferenciát a kerületi elnök Kővár elvtárs vezette, aki a jelenlevő 74 delegátus és 30 vendég nagy meg­elégedésére gördülékennyé tette az értekezlet lefolyását. A bizottságok megválasztása utón a kerületi titkár megtartotta főbeszámolóját, melyben nagyon fontos célkitűzésekről és igé­nyes tervekről beszélt. A jelenlevők azonban úgy érezték, hogy a konferencia hangulatát nem hatotta át január szelleme. A jelöltek névsorából kimaradtak a Csallóköz, Diószeg, Galánta és más nagyobb szervezet képviselői. Senki sem ma­gyarázta meg, miért maradtak kf és minek alapján állították össze a je­löltek névsorát. A csallóközi szerveze­tek képviselői ismételten követelték, hogy az említett szervezeteket leg­alább egy-egy személy képviselje a nyugat-szlovákiai kerületi vezetőség­ben, de sajnos, ez nem járt sikerrel. Fontos itt megemlíteni, hogy a Duna­­szerdahelyi járás négy alapszervezete mintegy 1500 horgászt tart nyilván. Az elnökség véleménye azonban az volt, hogy a kerületi vezetőség nem érdekvédelmi szervezet. Mi ezt értjük és tudjuk is. Kérdés viszont, hogy ez a komáromiakra is vonatkozik-e. Mert a komáromi szervezetet, ahol szintén körülbelül 1500 tag van, hat név képviselte a jelöltek névsorában. Vajon ők képviselik-e az említett szervezeteket is? A helyi szervezetek szerették volna ha szorosabbá alakul a kapcsolat a kerületi vezetőség és a helyi szerve­zetek között. Az eddigi együttműködés azonban e téren sajnos nagyon gyen­ge volt, mert a kerületi vezetőség képviseltjével csak az évzáró taggyű­lésen találkoztak a helyi szervezetek vezetői. Ilyen körülményeik között, sajnos, nagy a távolság e kerületi ve­zetőség és az. alapszervezetek között, mert nincs, aki tolmácsolja, intézze az említett szervezetek panaszait, vagy egyéb ügyeit a felsőbb szervek­nél. Erre viszont az eddigi tapaszta­latok szerint a helyi szervezetek na­gyon ráfizettek. Szerettük volna, ha a konferencia tárgyalása a továbbiakban is helyes úton halad, mert a felszólalók sok konkrét javaslattal járultak hozzá a munka megjavításához. De 14 óra előtt a vitát megszakították és a kon­ferencia lezárult. A delegátusok viszont megjegyez­ték, hogy a kerületi konferencia há­romévenként csak egyszer van, s hely­telen, ha azt is „elsietjük“. Végül csupán annyit: fel a fejjel csallóközi horgászok, mert a Duna­­szerdahelyi Sporthorgász Szervezet elnöke Simon Sándor a kerületi veze­tőség póttagja lett és ha „jól viselke­dik“, részt vehet a kerületi üléseken. Olgyay Ede, a dunaszerdahelyi szervezet titkára Pikáns javaslat Az 1972-ben Münchenben megren­dezendő olimpiai játékok szervező bizottsága ajánlotta, hogy a sportolók — a régi görögök példájára — mez­telenül versenyezzenek. Ez természe­tesen a női sportolókra is vonatkozik. — így legalább — vélik a szerve­zők — nem merülhet fel kétség a ver­senyzők nemi hovatartozásával kap­csolatban. Látszik, hogy kapus voltál. Szocialista testnevelésünk jövőbeni fejlődése megkö­veteli, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk a szakkáde­rek nevelésének és a nevelés kérdésének általában. Mert anélkül sportmozgalmunk elképzelhetetlen. Hogy a bajokat megelőzzük, növelni kell az edzők, oktatók, ne­velők számát és ezzel párhuzamosan a munka minőségi színvonalát is. Az igényes és felelősségteljes feladatokat csak akkor tudjuk teljesíteni, ha azok megvalósítására tapasztalt szakembereket- vonunk be a munkába, akik eléggé ismerik a problémákat és nem félnek a nehéz­ségektől. A felmérések azt bizonyítják, hogy a komáromi járás­ban sem rózsás a helyzet. Kevés a szakképzett edző, oktató, nevelő és ez a kisszámú testnevelő is túl van terhelve munkával. A túlterheltség törvényszerű követ­kezménye, hogy a szakoktatók belefáradva a munká­ba, lassan leforgácsolódnak. A leforgácsolódás folyama­tát csak sietteti a meg nem értés és az a körülmény, hogy a sporttéren dolgozó edző, oktató, nevelő éppen munkája miatt kerül anyagilag hátrányos helyzetbe. Máskor pedig az elismerés hiánya miatt válnak passzí­vakká. A rendszeres és következetes nevelői munka hivatott arra, hogy elősegítse a hiányosságok felszámolását. Saj­nálattal kell megállapítani, hogy éppen ennek a fontos tényezőnek szentelik a legkisebb figyelmet. A sport­­szervezetek vezetői, aktívái részéről nem nyilvánul meg kellő érdeklődés a különféle iskolázások iránt, mert azon csak csekély létszámban jelennek meg az érdekel­tek, ami azután a nevelői munka fogyatékosságaiban je­lentkezik. A kerületi szervek által az elmúlt éveikben több sza­kaszon rendeztek iskolázásokat. Azok a személyek, akik részt vettek a propagációs-nevelő dolgozók részére szer­vezett iskolázásokon, egyöntetűen azt állítják, hogy ezen iskolázások színvonalasak voltak és megfeleltek a kitűzött célnak. Sajnos, nem minden járásban értették meg e jószán déKú kezdeményezést, de még a sportszer­vezetek vezetői sem mindenütt tették magukévá e nemes gondolatot és nem képviseltették magukat az iskolázá­sokon. A jószándékot sok esetben a bürokrácia is fékez­te, és rendszerint éppen azokban a sportszervezetekben jelentkeztek a hiányosságok. E jelenségekkel a komáro­mi járásban is találkozunk. Alig van olyan sportszerve­zet, ahol törődnének az ifjúság nevelésével, emberfor­málásával. Pedig elsődleges feladatuk lenne ezzel törőd­ni, mert a sportolók életszemléletének, embertiszteleté­nek kialakításában igen sokat tehetnének. Tudatosítaniuk kellene azt is, hogy a társadalmi fej­lődés struktúrája állandóan és rohamosan változik és ezzel lépést tart az ifjúság igénye is. Éppen ezért, a járási sportbizottságoknak kötelességük törődni a dolgo­zók — főleg az ifjúság — eszmei, politikai és kulturális nevelésével, és ennek elérése céljából olyan módszere­ket kell alkalmaznia, amelyek legjobban megfelelnek a céloknak. A sportnak elsődleges feladata, hogy az ifjú­ság egészséges fejlődését elősegítse. Mert közös célunk, hogy az ifjúság szellemileg friss, fizikailag erős legyen. A sport elsősorban játék, de nevelőeszköz is, és ezért arra kell törekedni, hogy a legszélesebb tömegek szá­mára hozzáférhető legyen. A sportfejlesztéssel egyide­jűleg a nevelői tevékenységet is növelni kell, mivel ez a testnevelői munka szerves részét képezi. Szeretném leszögezni, hogy a nevelés állandóan is­métlődő folyamat és ennek jelentős szerepe van a spor­tolók jellemének formálásában. Éppen ezért, az ifjúság minél nagyobb tömegeit mozgósítani kell a versenymoz­galomban, mely egyúttal társadalmi kötelezettség is. A versenymozgalomnak azonban mentesnek kell lenni minden külső befolyástól, a klubsovinizmustól, mert ezek közvetlenül befolyásolják a kitűzött célokat és az ellenségeskedés csíráit rejtik magukban. A nevelési mód­szerek megválasztása igen bonyolult, de minden esetben konkrétaknak, érdekeseknek és hatásosaiknak kell lenni és mindig az adott helyzethez kell viszonyulnia. Ha fi­gyelemmel kísérjük az egyes sportolók viselkedését, magatartását, azt tapasztaljuk, hogy legtöbb esetben a játékvezetővel szembeni szabálysértésben nyilvánul meg kedvezőtlenül. Ez a jelenség azonban nemcsak a játé­kosoknál észlelhető, hanem a sportvezetők, edzőik és szurkolók széles rétegében is, akik minden legcseké­lyebb hibát a játékvezető tevékenységében keresik. Arra nem gondolnak, hogy a játékvezető tevékenységét hány­féle körülmény befolyásolhatja. A szabályok következe­tes betartását elsősorban az említett személyeknek kel­lene szorgalmazni, gyakorolni. Csak ezek teljesítése után kérhetnék számon a mások által elkövetett hibákat. De az ellenfelek egymás iránti viszonyában is sok a kivetni való. Nem mindig a sport játssza a döntő szerepet, ha­nem kimondottan a pontokért folyó harc, amelynek el­éréséhez minden eszközt felhasználnak. A küzdelem so­rán elkövetett szabálytalanságból eredő sérelmet, még hónapok múltán is emlegetik és az első kínálkozó alka­lommal igyekeznek törleszteni. Pedig a sportmozgalom célja pontosan az ellenkező. Olyen terület, ahol az adottságok, a versenyzők felkészülése dönti el a verseny sorsát. A versengés az a terület, ahol a társadalmi kap­csolatok helyes kiépítésére törekszünk és a nevelés eszközével a kollektív szellem kialakításán fáradozunk. A nemes versengés révén kitartásra, neveljük a fiatalo­kat, akik az élet nehézségeit minden körülmények kö­zött képesek lesznek leküzdeni. Hogy e téren eredményes munkát végezhessünk, ösz­­szefogásra van szükség, mert enélkül semmire se me­gyünk. Éppen ezért az edzők, oktatók, nevelők és a sportszervezetek vezetői tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a felnövő generációból becsületes spor­tolókat és polgárokat neveljünk. ANDRISÉIN JÖZSEF ERESZTREJTVÉNY ggfíffffl I Fi UJJ lllWtfIBXUi+HWIHiam Kerti vetemények Mai rejtvényünkben különböző kerti vetemények neveit rejtettük el a vízszintes 1., 27., 65., függőleges 9., 13., 17., 47. és 59. számú sarokban. VÍZSZINTES SO­ROK: 9. Csuk. 10. Papírmérték. 11. Paripa. 12. Lepke része. 14. Boldog­ság. 16. Napszak. 18. Göngyölegsúly. 19. Nem kevés. 20. Tik ikerszava. 21. Római ötszáz-öt­száz. 23. Ékezettel: kerti szerszám. 25. Francia névelő. 26. Kása. 28. Fürdő­alkalmatosság. 29. Aluminium vegyje­­le. 31. Szóvégző­dés. 33. Személyes névmás. 34. Vég­nélküli síkság. 37. Nagy magyar for­radalmi költő. 38. Egyiptomi napis­ten. 40. Csődör. 42. Fohász. 43. ü. S. 44. Becézett Ilona. 46. Nyugalom pesti ki­fejezéssel. 48. Én latinul. 49. Állam Ázsiában. 51. Ü. B. E. 52. Hegycsúcs. 53. Időmérő. 54. A negyedik dimenzió. 56. R. R. L. 58. Folyó Szibériában. 60. Zamatja. 62. Több mint jó ismerős. 64. Becézett női név. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Veszteség. 2. Izmos. 3. Kérdőszó. 4. Régi római köszöntés. 5. Folyó Erdélyben. 6. Ás­vány. 7. Szlovák nyomás. 8. Levegő — görögül. 15. Fehérneműt tisztít. 18. Szovjet sakkmester. 22. Napszak. 23. Kevert éra. 24. A-betűvel a végén: női név. 25. Szemével észlel. 30. Verskel­lék. 32. Község Kassa mellett. 35. Sul­fur. 36. Oxigén jele. 37. Vonatkozó névmás. 39. Török férfinév. 41. Kukac. 42. Nyelvtani fogalom. 43. U. G. O. 45. Szlovák helyeslés. 48. Energia. 50. Je­gyes. 52. Mutatószó. 55. A pók igéje. 56. Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom szlovák röv. 57. Csüng. 58. Állati lak. 60. Római négy. 61. Ö — néme­tül. 62. Rés peremei. 63. Kettős betű. 64. Csacsihang. Beküldendő: a vízszintes 1., 27., 65., függőleges 9., 13., 17., 47. és 59. szá­mú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 18. számában közölt keresztrejtvény megfej ése a következő: „Ez évben ünnepeljük fel­­szahadulásunk huszonnegyedik évfor­dulóját.“ Könyvjutalomban részesülnek: Gábris J., Tardoskedd Ripcsu Katalin, Királyhelmec Rideg Gyula, Vyáne n/Hronom Hangya Lászlóné, Sikeniőka Pécsi Klára, Michal na/0

Next

/
Thumbnails
Contents