Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-17 / 20. szám
TERMELÉSI TAPASZTALATOK A tavaszi növényápolás tapasztalatai A lerövidült tavaszi időjárás csúcsmunkákat eredményezett. Minden munka sürgős lett; a vetés, a tavaszi ápolási munkák stb., stb. Ez a kérdés nem Is olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Vetésre buzdít a tenyészidő lerövidülésétől való félelem, viszont az elkésett növényápolás súlyos anyagcsere-zavarokat idézhet elő a fejlődő növényeknél és komolyan befolyásolhatja a terméseredményeket. A növényápolási munkák a növények neme szerint változnak és eltérő lesz a sűrűn vetett növények ápolása a ritka sorokba vetett növényekétől. Ápolásuk szerint a növényeket két csoportba soroljuk. Nézzük e két növénycsoport tavaszi ápolási munkálatait és elemezzük azokat fejlődési szakaszaik alapján. Az első csoportba a sűrű sorokba vetett növényeket soroljuk. Az ősszel vetett növényeket; az őszi búzát, őszi árpát, rozsot, őszi hüvelyes takarmánykeverékeket, s a némileg eltérő ápolási műveletet igénylő áttelelő pillangós virágú takarmánynövényeket, mint lucernát, lóherét, baltacímot és ezeknek esetleges füves keverékét. A tavasszal vetett növények közül a tavaszi árpát, zabot, tavaszi búzát és a hüvelyes gabona takarmánykeveréket. Fonalas növények közül a lent és kendert. A ritka sorokba vetett növények csoportjába ősziek közül jóformán csak az őszi repcét említhetjük. Annál több a tavasszal vetett növények száma, melyek azonban többé kevésbé a kapások csoportjába tartoznak és sorközi művelésben részesülnek. Ilyenek pl. a cukorrépa, takarmányrépa, murok répa, kukorica, napraforgó, burgonya, dohány, mák, szántóföldi, kerti vetemények stb. A két csoport ápolási munkája között jelentős a különbség, s az ápolási munkáknak ehhez kell alkalmázkodniok. ... Az őszi kalászosok ápolási munkálatai már befejeződtek. A tavaszi hengerezést, mely a tavaszi fagyok által fellazult földet visszanyomja és ismét lehetővé teszi a gyökérzet tápanyag és vízfelvételét, mintegy két hét múlva követte a bajszálcsövességét megszüntető és vízelpárologtatást gátló fogasolás. Tudományos kísérletek bizonyítják, hogy a fogasolásnak legkésőbb az organogenézis 5-ik szakaszában kell megtörténnie, mert később a sarjbokrosodás felidézésével károsan hat a termés mennyiségi és minőségi eredményére. A tenyészcsúcs mikroszkopikus ellenőrzésével az organogenézis szakaszai könnyen ellenőrizhetők. Elkésett fogasolásnak tehát helye nincs, mert a növényzet anyagcserefogalmában alapvető rendellenességet eredményez, sok esetben kisebb a hiba az elmaradott fogasolás miatt, mint amikor azt későn végezzük. Az elkésett sarjbokrosodás ugyanis elvonja a főszártól a tápanyagot a csökevényes bokrosodási mellékhajtások javára, melyek azonban a további növekedés folyamán nem fejlődnek kalászthozó tövekké, de elsorvadnak és rontják a főkalászt hozó szár fejlődését is. Más a helyzet a rozsnál. A rozs tavasszal már alig bokrosodik, mert fejlődése a fogasolás idejében már elérte a szárbaindulás szakaszát, s ilyenkor már bokrosodás nincs. A fogasborona itt tehát csak gyomirtást és hajszálcsövesség megszüntetését, s ezzel kapcsolatban vízkonzerválást és talajátlevegőzést végez, viszont a szárbaindulás szakaszában a fogasboronák a vetésben több kárt, mint hasznot jelentenek. Ezért nem fogasolják a rozsokat tavasszal. Az őszi árpánál a helyzet még a rozsot megelőzően is súlyosabb veszéllyel járhat, mivel annak fejlődési szakaszai a rozsét is megelőzik. Az őszi árpa és rozs fogasolása csakis a korai tavaszi hónapokban végezhető. A fogasolást a pillangósvirágú takarmánynövényeknél, minden kaszálás után javasoljuk, de ennek gyorsan kell végbemennie, nehogy a fejlődő hajtásokat letördeljük, s ezzel nemcsak a következő kaszálás időpontját toljuk ki, de a termés nagyságát is csökkentjük. A második csoportba tartozó tavasziak közül a tavaszi kalászosok általában nem igénylik a hengerezést, mivel itt felfagyás veszélye nincs. A tavaszi kalászosok fogasolása annál inkább szükséges, mert később vetettük és gyomosodnak. Különösen a tavaszi szántásba vetett kalászosoknál szükséges a mechanikai gyomvédelem, mert ezeknél a gyom együtt kel a kultúrnövénnyel. Itt elkésett fogasolástól nem kell félnünk, mert az agrotechnikai határidőn belül végzett fogasolás semmi esetre sem találja ezt a növényt olyan fejlődési szakaszban, amikor alkalmazása zavarokat okozhatna. Ugyanez vonatkozik a tavaszi hüvelyes takarmánykeverékekre. A fonalasnövényeknél [len, kender) a fogasolás idejét a kelés ideje és a növény állapota határozza meg. Lehetőleg minél előbb fogasoljunk. Borsót sohase fogasoljunk reggel, amíg zsenge és törékeny, meg kell várni a déli felmelegedést. Külön elbírálás alá tartoznak a kapások csoportjába sorolt tavaszi növények, melyek kevésbé ellenállóak a gyomokkal szemben s minthogy ritkább sorokba vetjük azokat, nemcsak a gyomosodás mérve, de a vízpárolgásból származó veszteség is nagyobb lesz. Legtöbbjüknél az első talajápolási munka a fogasolás. Ezt rendesen kelés előtt végezzük, de a növények növekedésének figyelembevételével később is elvégezhető. Fogasolható a kikelt répa, kukorica, napraforgó, borsó, lóbab (kivéve a mákot), ha kellőképpen begyökeresedtek. E csoportba tartozó növények azonban még sorközi ápolást is igényelnek, mely gyomirtásból, nedvességvédelemből, talajhőszabályozásból áll. Az ápolási munkák végzésénél legyünk figyelemmel a növények gyökérzetének fejlődésére és arra a körülményre, tűrik-e a gyökérsérülést vagy sem. S ha igen, melyik fejlődési szakaszban nem reagálnak terméscsökkentő hatással. A sorközi ápolási munkák sarabolásból és kapálásból állnak, melyeket bizonyos talajmélységben végzünk idejük és módjuk szerint, lényegesen hatnak a talaj biológiai működésére, illetve ezzel kapcsolatos tápanyaggazdálkodásra. A sorközi műveletek száma, ideje, mélysége és a mélységének a szélességhez történő alkalmazkodása olyan kívánalmak, melyeket minden talajjal dolgozó szakembernek ismernie kell, ha nem akarja a termést veszélyeztetni. Előfeltétele: a növények gyökérrendszerének Ismerete, valamint az ápolási eszközökkel szemben tanúsított viselkedése. Ma már alig akad agronómus, aki ne tudná, hogy a répa első sarabolása teljes sortávi szélesség mellett csak sekély mélységre végezhető és minden további sarabolás a sorközi szélesség csökkentése, illetve a mélység fokozásával biztosítható. Erre azért van szükség, nehogy a répa víz- és tápanyagfelvétell hajszálgyökérzete sérülést szenvedjen, mert ezt nem tűri. A kukoricánál a helyzet fordított. Itt az első sarabolás, illetve kapálás kell, hogy mélyebb legyen, mivel a növény fiatal korban tűri a gyökérsérülést és mélyebb begyökeresedésével egyben szárazság elleni védelmet is nyújt, amikor a talaj felületi rétege már teljesen kiszárad. Minden más kapásnövénynél a fenti elvek szerint járjunk el az ápolási munkáknál. Külön fontossággal bír a műveletek számának és idejének meghatározása. Továbbá döntő jelentőségű, hogy milyen klimatikus viszonyok között folyik a növény termesztése. A növény és a talaj között tehát a legszorosabb összefüggés van, s ezt a műveletek számával hozzuk szoros kapcsolatba. Dr. Fridecky Ákos, mérnök A Területi Mezőgazdasági Állomás a földművesek szolgálatában Nyúltakarmány a házikertekből Az a jobbik eset, ha a nyúltartó kertjében a konyhakerti vetemények mellett a kert sarkában néhány négyszögöl lucerna zöldéit. Ez is valami, de nem minden. Az ügyes nyúlász az önköltség csökkentése, a több hús termelése érdekében minden talpalatnyi földet kihasznál, ha lehet egy év alatt többször is. A kert vetésforgóját úgy kell megtervezni, hogy koratavasztól késő őszig zöldtakarmányt teremjen a nyulaknak. A fő helyet természetesen a lucernának kell biztosítani, mert az tartalmazza a legtöbb növényi fehérjét, azonkívül zöldet is, meg szénát is ad. Ha eldöntöttük, hogy milyen korai, középkorai és kései takarmányféléket akarunk termelni, azután célszerű felosztani a rendelkezésre álló területet 3—4, esetleg 5—6 szakaszra. Az első ágyásba például korai borsót, a másikba sárgarépát, a harmadikba vegyes keveréket (zabosborsót), a negyedikbe sűrű napraforgót zabbal, árpával futóborsóval keverve, az ötödikbe karalábét, káposztát, a hatodikba takarmánykáposztát lehet vetni, illetve palántázni. A kert sarkában a kerítés mellé — árnyékos helyre — ültessünk csicsókát. Nyáron a dús levélállománya, ősszel és télen a gumója értékes csemege a nyíllak nak. A csicsókatelep éveken át termi a takarmányt. A terület még jobb kihasználása céljából érdemes a hagyma- és egyéb ágyások peremére, az utak szélére takarmányrépát, cukorrépát csokrokban, vagy salátát vetni. A talaj fokozottabb kihasználásának fontos előfeltétele természetesen a nagyobb adagú szerves- és műtrágyázás. Ha házikertünkben megtudjuk valósítani a zöldtakarmányok kora tavasztól késő őszig tartó termesztését (s ezért öntözni is érdemes), akkor a szemeskeverékek, a nyúltáp és a széna mellett igen értékes eledellel gazdagítjuk nyulaink étlapját. Sz. A. A mezőgazdasági termelés színvonalára a klimatikai, gazdasági és ta- i lajviszonyok mellett jelentős befolyással van a technikai fejlettség színvonala is. Ezt bizonyítják az eddig elért eredmények is, főleg a nyugatszlovákíal kerületben, ahol a kísérleti állomások nagy része működik. Ezek az intézetek a mezőgazdasági termelés előrehaladásának fő hordozói. Természetes, hogy az újdonságoík a mezőgazdasági termelés terén elsősorban a legközelebb eső járásokban érvényesülnek. A közép-szlovákiai kerületben a Rétek és Legelők Kutató Intézetének besztercebányai központján és a Tudományos Gazdasági Rendszer Intézetének három munkahelyén kívül nincs egyetlen intézmény sem, amely munkájával segítené az új technológia népszerűsítését. Ezért Ide bizonyos késéssel érnek az új irányzatok, sok esetben olyan késéssel, hogy már nem is számítanak újdonságnak. Mindezen körülmények csak fokozhatják azon tény jelentőségét, hogy gy évvel ezelőtt Rimaszombatba keült a Területi Mezőgazdasági Intézet zékhelye. Rövid beszélgetésünk soán néhány kérdést tettünk fel az ntézet vezetőjének, Hacsl Ervin mér.öknek, és az intézet további dolgoóinak: — Mi az intézet küldetése, mit ölel fel a munkaköre? — Fő feladatunk a hazai és külföldi forrásokból származó adatok feldolgozása a növénytermesztés és állattenyésztés szakaszán, valamint a nezőgazdaság gépesítése és kemizáása terén. Ezen Ismereteket ellenőrizzük, javasoljuk alkalmazásukat s amennyiben azt lehetőségeink megengedik, be is vezetjük az intézet hatáskörében. Intézetünk összekötő kapocs az alapvető kutatás és a gyakorlat között, olyan feladatokat teljesít, amelyet a kutatók kis mértékben már megoldottak, de a gyakorlati termelésben még nem alkalmaztak. A növénytermesztés terén a kenyérgabona, a kukorica és a cukorrépa termesztésének gazdaságosabbá tételére összpontosítjuk figyelmünket. A cukorrépatermesztés terén olyan módszereket dolgozunk ki, amelyek a lehető legcsekélyebb mennyiségű kézimunka igénybevételével a legjobb hozamokat biztosítják. Területünkön belül olyan új terményfajták alkalmazásával is kísérletezünk, amelyek eddig nálunk nem terjedtek el, mint például a ..Rubra“ nevet viselő félcukorrépa, vagy a búza és a rozs „Tritical“ néven ismert keresztezése. Az állattenyésztés területén komplex módon foglalkozunk a szarvasmarha-tenyésztéssel, különös tekintettel a borjúnevelésre. Ugyancsak ellenőrizzük, vizsgáljuk a szarvasmarhaállomány etetésének új módszereit, elsősorban a különböző monodiétákat. A vegyszerek mezőgazdasági alkalmazása terén vizsgáljuk az összes nálunk gyártott, vagy külföldről behozott herbicídek alkalmazását. A gépesítési szakunk munkája a legújabb hazai és külföldi gyártmányú gépesítési eszközök vizsgálására, alkalmazásuk ellenőrzésére irányul. — Tény, hogy az új gépesítési eszközök .és termelési módok alkalmazása nélkül elképzelhetetlen a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése, de az is bizonyos, hogy ezen tényezők meggondolatlan bevezetése már sok kárt okozott a múltban. — A haladásra való minden törekvésünk mellett rendkívüli felelősségérzettel és következetességgel kezeljük az újdonságok bevezetését, hogy semmi esetre se ismétlődjenek a múlt hibái, amikor átvettünk vagy át kellett vennünk mindent, ami új volt, tekintet nélkül megfelel-e. Emlékszünk rá, mikor Ilyen Irányítás mellett rizsföldeket készítettünk elő, a szövetkezetek szabadnevelésre alkalmas szarvasmarha istállókat építettek, drága pénzért új gépeket vásároltak annak ellenére, hogy ezek alkalmazása körülményeink között lehetetlen volt. Az ellenőrző vizsgálatok során természetesen negatív eredmények is jelentkezhetnek. Számunkra ezek az eredmények Is egyaránt értékesek, nem takargatjuk őket, hanem eltanácsoljuk mezőgazdasági üzemeinket a hibás módszerek további alkalmazásától. Persze, jobban örülünk a pozitív eredményeknek, amelyek számunkra örömet, mezőgazdasági üzemeink részére pedig anyagi hasznot jelentenek. — Milyen munkahelyek állnak rendelkezésükre a kísérletek végrehajtásához? — Nincsenek saját berendezéseink, de nincs is rájuk szükség. A mi küldetésünk a normális termelés viszonyai között szélesebb alapokon dolgozni, hogy a nagyobb számú és nagyobb méretekben végzett kísérletek eredményei alapján megbízhatóbb következtetéseket vonhassunk le, amelyek véglegesítése kis méretben, egyetlen berendezés keretein belül nem volna lehetséges. — Hány mezőgazdasági üzem biztosítja a kísérletek gazdasági feltételeit? — Két járásban, a losonciban és a rimaszombatiban dolgozunk, jelenleg a rimaszombati járásban 6, a losonciban pedig 2 mezőgazdasági üzemben folytatunk kísérleteket. Ez azonban nem jelenti, hogy el akarunk különülni a többi mezőgazdasági üzemektől. Épp ellenkezőleg, ha megkérnek bennünket, valamely részletfeladat bevezetésére és létrehozzák a szükséges feltételeket, szívesen segítünk. Egyelőre nem kívánjuk bővíteni a munkahelyeinket, nincs rá kellő kapacitásunk. — Milyen konkrét feladatokat végeztek az elmúlt évben? — Az 1968. esztendő elég mozgalmas volt számunkra. Ebben az évben költözött át az intézet Rimaszombatba, s ekkor jött létre a szakkáder alapja is. Ám ennek ellenére is szép eredményeket értünk el néhány szakaszon. Részünk volt például Nagybalogon a gabonaneműek kerületi rekordot jelentő 42,35 mázsa átlagos hektárhozamának elérésében. Vizsgáltuk továbbá hat amerikai kukoricafajta hibridjét, valamennyi 50 mázsán felüli hektárhozamot adott, sőt a PX—480 védjegyű hibridből 72 mázsa szemes termést takarítottak be egyegy hektárról. Jó eredményeiket értünk el a Tornaijai Állami Gazdaságban a cukorrépa kézi munkaerő igénybevétele nélkül történő termesztésénél. Az állattenyésztésben vizsgáltuk a borjúnevelés különböző módszereit a Tornaijai Állami Gazdaságban, a félszintetikus diétát az alsóvályí EFSZ-ben és másutt. A negatív eredmények közül meg kell említeni a herbicidek negatív hatását a cukorrépatermesztésben. Hat legújabb herbicidet és keverékeit próbáltuk ki, összesen 15 változatban, de az eredmény nem volt bizonyítható. — Milyenek az idei terveik? — Az intézet személyzete állandósult, idén már teljes ütemben akarunk dolgozni, ami azt jelenti, hogy tevékenységünk terve is gazdagabb és változatosabb lesz. Folytatni akarjuk a gabonatermesztés hatékonyabbá tételét, új fajtákat próbálunk ki, mégpedig hét fajta búzát, 10 fajta árpát, 4 fajta zabot, a növények tápanyagellátásának új módjait és a legújabb herbicídek alkalmazását is kipróbáljuk. Folytatjuk a cukorrépatermesztés új módszereinek kidolgozását és az új kukoricafajták vizsgálását. Minden bizonnyal érdekes eredményeket várhatunk a félcukorrépával és a búza, valamint a rozs keresztezésével folytatott kísérletektől Is. Az állattenyésztés terén a nagybalogi EFSZ-ben és esetleg máshol is folytatjuk a szarvasmarhatenyésztés hatékonyságának fokozását, amelynek keretében foglalkozunk a borjúnevelés új módszereivel. • — Hogyan dolgozzák fel a kísérletek során szerzett tapasztalatokat? — Bizonyos eredmények elérése csak részleteredmény számunkra. A kísérletek során elért eredményeket osztályozzuk, elemezzük gazdaságosságukat s csak azután döntünk további alkalmazásukról, elvetésükről, esetleg további vizsgálatukról. A jó eredményeket különböző úton népszerűsítjük, szemináriumokat, aktívákat, tapasztalatcseréket szervezünk. E téren természetesen Jó szolgálatokat tehet a szaksajtó is. A beszélgetésen részt vettek: ing. Senková, ing. Soukup és ing. Brndíar. KOVÁCS ZOLTÁN SZABAD FÖLDMŰVES "J 1969. május 17. s 2 ■“ '5 í I S 2'S.SÄ ’»■J? *3 I ■ , 0C S3 2 a— ® £3 •S 2 ö -3 s S a 2 i§ * 5 .5? " « 8 _ X o . O s <B Jt S-g « S B-2 a ■= a a ra 2 « u 2 -g x> </> X ^ “3 Ä ra u • « S Q 2 C £ -5 Sflísía 05 X '«8 S3 N c CB ”“*£2 <« a m fa _ N ^ > N3 ‘f M M 2» S| i oc S 5 60 Í s £ £ J 1 “ ; S > . U *'S ■ “ « s* b»£ | g * £ 'S j ac o 05 * 3 ® I 63 ~ ** 1 G M XC13 CA S1 f M = P 3 M .5 '« = 00 («TS*« ■2 = äs 3 2
