Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-26 / 17. szám

TERMELÉSI TAPASZTALATOK

A magnézium tartalmú műtrágyák használatának

kérdései

A legújabb tapasztalatok szerint az eddigi négy fő tápanyag mellett a termelésben szükség mutatkozik egy ötödik tápanyagra, — a magnéziumra. Néhány évvel ezelőtt a szakkönyvek is kevés lelentöséget tulajdonítottak a magnéziumos trágyák használatának. Az utóbbi időkben a dél-csehországi, a dél-morvaországi részeken és kisebb mértékben Szlovákia területén is chlorózisra jellemző betegségek mutatkoztak az egyes vetésterületeken, amit a vizsgálatok szerint magnézium hiány okozott. Ettől kezdve a magnézium magára vonta a kutatók figyelmét. Az 1960^as évek kezdetén járásonként vizsgálatokat végeztek a talaj magnézium tartalmának megállapítására. Ezen vizsgálatok eredményét — tekintettel hogy Szlovákia területén nem fordult elő e Jelenség nagy mértékben — nem hozták e mezőgazdasági üzemek tudomására. Az 1905. évtől kezdődően az agrochémiaí vizsgálaton belül a mezőgazdasági üzemeknél a talaj magnézium tartalmának megállapítására is sor került. A vizsgálatok eredményét csak 1907-től hozták a mezőgazdasági üzemek tudomására, amikor az egyéb talajvizsgálati adatok mellett az egyes talajmintáknál a talaj felvehető magnézium tartalmát is feltüntették. Nálunk a rimaszombati járásban az eddigi talajvizsgálati adatok szerint, magnézium hiányt csak kis mértékben észleltünk. járásunk területén a talaj magnézium tartalma közepes, vagy jól ellátott.

írásomban nem térek ki részletesen a magnézium jelentőségére a növényre, de nagy vonalakban szeretném részletezni fontosságát, majd a tavaly szerzett gyakorlati tapasztalataimat ismertetem, amelyet az őszi búza termesztésénél szereztem A talaj magnézfumoxtd (MgO) tartalmát Bergman szerint a következőképpen osztályozhatjuk: (mg 100 g talajban):

A talaj MgO tartalma szántó, rét és legelő talajánál könnyű közepes nehéz (kötött) alacsony 4,0 mg-ig 5,7 mg-ig 9,9 mg-ig

közepes 4,1—8,4 mg 5,8—11,7 mg 10 0 — 20,0 mg

jól ellátott 8,5 mg felül 11,8 mg felül 20,1 mg felül

A talaj MgO tartalmának hiánya az egyes növények esetében különbözőképpen mutatkozik, de az egyes tünetek sok esetben azonosak. Kelés után a növények normálisan fejlődnek Az első jeleik e MgO hiányáról a harmadik-negyedik levél kifejlődésénél észlelhető. Az alsó levelek fokozatosan sárgulni kezdenek, majd elhalnak. Ez a folyamat a felsőbb levélzeten is folytatódik. A levelek fokozatosan megkeményednek, elhalnak, akárcsak vízhiány esetén. A gabonaféléiknél a levelek elhalása, sárgulása a chlorózis betegségre emlékeztet. Ezen tünetek sok esetben nem mutatkoznak az egész parcellán, csak kisebb területen foltokban. Ez e MgO hiány. Szükségességét az eddigi kutatások többféleképpen magyarázzák. Jelenléte a növényben fajtánként különböző. Legtöbb mutatkozik az olajos növényeikben és legkevesebb a rost növényekben. Az eddigi kutatások szerint a legtöbb magnéziumot tartalmaz a növényzet magja, vagyis a magnézium tartalom az érés folyamán a foszforral együtt a magban tárolódik. Több esetben észlelték, hogy magnézium trágya esetén a megtermékenyülés tökéletesebb. Jelentősége ezek szerint a magra termesztett növényeknél nagyobb, bár egyéb növények — mint például a cukorrépa — is nagymennyiségű magnéziumot tartalmaz. Sok esetben az eddigi megálpltás szerint az egyes fűfélék magnézium tartalma fajtánként Is változik.

A talaj magnézium tartalmának pótlásáról néhány éve még az volt a nézet, hogy erre nincs szükség, mert elegendő amennyi az istállótrágyával visszakerül a földbe. Ez a nézet jelenleg megváltozott, mivel az istállótrágya MgO tartalma elég alacsony. A P2O5 és K2O-I10Z viszonyítva a következőképpen alakul:

istállótrágya: P2O5 K2O MgO tartalma

minimális 0,07 % 0,23 % 0,02 %

maximális 0,34 % 0,74 °/o 0,16 %

átlagosan 0,25 % 0,50 % 0,08 %

Sokkal nagyobb jelentősége van a MgO tartalom viszszapótlásának a talaj meszezésével kapcsolatban, mivel a mésztrágyék közül az őrölt mészkő MgO tartalma sok esetben elérheti a 25 % MgO tartalmat is.

A MgO tartalom műtrágyával történő visszapótlásánál a nálunk használt műtrágyák csaik kisebb mértékben jönnek számításba, MgO tartalmuk aránylag alacsony. Ilyen tartalmú műtrágyát a közeljövőben gyárt majd iparunk. Viszont az NDK-ból behozott Kieserit műtrágya magas MgO tartalmánál fogva alkalmas a magnéziumtartalom visszapótlására oly talajokon, ahol erre szükség mutatkozik. Két változata van forgalomban: a Kieserit H és a G. Nálunk a pardubicef Syntéza üzem gyárt maid MgO tartalmú műtrágyát SYMAG elnevezéssel, mely 21 % magnéziumot tartalmaz. Továbbá a nyugati államokból importált kombinált műtrágyák egy része is tartalmaz Ilyen anyagot, bár kisebb mennyiségben. Mivel a jelenlegi talajvizsgálati adatok szerint Szlovákiában a magnéziumhiány jelentéktelen, a forgalomban lévő műtrágyák fölhasználása elegendő.

Az előző adatok szerint járásunkban a talaj MgO tartalma kielégítő, de amint már előzőleg említettem, a magnéziumtrágyázás kihatással van a terméshozamra. A lénártfalvl szövetkezetben a múlt év folyamán kísérletet folytattunk őszibúzán olyan parcellán, melynek a talajvizsgálati adatok szerint kielégítő volt a magnéziumtartalma. Előrebocsátom, hogy a tavalyi jó terméseredményekhez képest a kísérleti parcellákon aránylag alacsony volt a hozam, de^ ez a késel vetésből és a rossz talajelőkészítésből eredt. Az eredményeknél tehát csaik az egyes parcellák közötti arányt vehetjük figyelembe.

Az egyes parcelláik területe egy hektár volt öt váltó zatban (középkötött talaj). Az elvégzett talajvizsgálati adatok a következők voltak: pH érték (KCL) 4,9, fel vehető foszforpentoxld 1,8 mg, felvehető káltumoxid 10,7 mg magnézlumoxid 50 mg. Ezek szerint mind foszforban. mind káliumban szegény savanyú talajon kísér léteztünk. A búza előveteménye cukorrépa volt, amely alá 450 q Istállótrágyát és 350 kg (NPK tiszta tápanyagban) műtrágyát adtak. A talaj előkészítése középszántással, rögtöréssel és boronálással történt.

A kísérleti parcellák trágyázását a következőképpen végeztük:

szántás előtt vetés előtt

A. Kénsavas ammónia 100 kg 100 kg

Szuperfoszfát 250 kg 150 kg

Kálisó 150 kg 100 kg

B. Kénsavas ammóniák 100 kg 100 kg

Szuperfoszfát 250 kg 150 kg

Reform-káli 250 kg 150 kg

C. A'aptrágyát nem kapott

D. Kénsavas ammónia — 200 kg

Szunerfoszfát — 400 kg

Kálisó — 250 ikg

E Kénsavas ammóniák — 200 kg

Szunerfoszfát — 400 kg

Reformkálí — 400 kg

A fejtrágvázást egyenlően végeztük mind az öt parroilán. Az ei'ő fejtrágvázást az I. feflődésl szakaszban 100 kg 30 %-os TnészealétroTnmal (1007. XT. 7-én). a második feitrágváaást a II. és III. feUfldési szakasz között kora tavasszal (1908. TI 14-én) 75 kg 30 %-os mészsaiéfrommal, maid az utolsó feltrágvázást IV.—V. fet'ődési szakasz a’kalmával á szárba Indulás után (1968. ITT. 24-énl szintén 75 ke 30 %-os mászsalétrommal történt. Az egves parcellákon a fejlődés terén alig volt elérés. A C parcellán lemaradás mutatkozott. Az érés előtt minden parcellán levéltetű fertőzést észleltünk, malv körülbelül 10 %-os terméscsökkenést Idézett elő. A növényt tavasszal boronáitnk henpereztflk. maid Dikotex-szel igvomta'anftnttuk [ba-ként 4 kgl. A búza fellődése a későt vefés miatt eléeieá lemaradt. Az érés eevidőben történt minden parcellán. Az aratást 1968. VII. 7-én végeztük.

A parcellánkénti hektárhozam:

A fkállső két részben) 296 mázsa

B (reformkálil 331 mázsa

C (alaptrágya nélkül) 27.0 mázsa

D fkéliső eigv részben) 27,5 mázsa

E (reformikáli) 32,9 mázsa

A termésből mintát vettünk.' maid elvégeztük a laboratóriumi vizsgálatot a tisztaság, ezerszem súly. hl-súly és a sikértartalmat Illetően A vizsgálatok ez egves parcellák között különösebb eltéréseket nem mutattak.

Az eredmények közötti eltérés a magnéziummal trágyázott parcella tavára mutatkozott. Az A és B parcelláknál. amelyeknél a műtrágyákat két részben adtuk, 3 50 mázsás volt az eltérés, míg a D és E parcella (között 5 3 q volt a különbség, a reformkálíval trágyázott parcella iavára. A terme'ási költségek szintén a reformkálival trágyázott parcellák javára alakultak.

Parcella Termelési költség Kis Jövedelem Kős

A 2292 Kős 5316 Kis

B 2388 Kős 5945 Kős

C 1801 Kős 3047 Kős

D 2292 Kős 4956 Kős

E 2388 Kős 5908 Kős

A magnézium tartalmú műtrágyák használata a fentebb közölt adatok szerint eredményes még az esetben is, ha a talaj MgO tartalma megfelelő. Használata mind termelési, mind jövedelmi szempontból indokolt. Felhasználásánál azonban ügyeljünk arra, hogy nagymenynylségű magnéziumszulfát, vagy magnéziumklorid hatása káros Is lehet. Huszti Elemér

Számtalan nehéz munka, amelyhez régebben sok-sok emberi erőre Tolt szükség, ma már nagyrészt mechanizálhatő. A megváltozott körülmények az utóbbi két évtizedben a táplálkozási igényeket is lényegesen módosították. Régeb'.-en — mivel a nehéz fizikai munka általános volt — főleg nagy kalóriaértékű, tehát elsősorban zsíros ételeket fogyasztónak. Ma viszont — szinte általánosan — inkább a fehérjékben gazdagabb, biológiailag értékesebb állati eredetű táplálékot (sovány hús, tej, tofás stb.) keresik a vásárlók. A mezőgazdaság, közelebbről az állattenyésztés, ezekhez a megváltozott igényekhez azzal alkalmazkodik, hogy korszerű állattartási és takarmányozási módszerekkel több — és minőségileg jobb — állati termék előállítására törekszik. Ezt azonban a világon szinte mindenfl't elsősorban az akadályozza, hogy a magas szintő állati termékhez nélkülözhetetlen fehérje csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. A szakemberek két problémával állnak szemben: hogyan lehet a fehérjehiányt csökkenteni és hogyan lehet a meglevő fehérjét gazdaságosan felhasználni?

Az állati termékek legértékesebb alkotórésze a fehérje. Fehérjét a szervezet csak fehérjéből képes előállítani. Ezért a nem kérődző állatok (sertés, baromfi) takarmányában szerepelni kell a hús, illetve tojás előállításához szükséges fehérjének, helyesebben e fehérjét alkotó „építőköveknek az aminosavaknak. Más a helyzet azonban a kérődző állatok (szarvasmarha, joh) esetében: ezek nem feltétlenül igénylik takarmányukban a fehérjéket, mivel egyszerű nitrogéntartalmú anyagból is fedezni tudják fehérjeszükségletük egy részét. Ilyen egyszerű nitrogéntartalmú anyag a karbamid is.

A takarmányozás egyik korszerű módszere a karbamid etetése

A karbamid (kémiai nyelven: a szénsav diamidja) az első olyan szerves vegyület, amelyet szintetikusan is előállítottak (Wőhler, 1828). Ebből a fehér színű, kristályos anyagból 1964-ben Magyarországon 250, 1970-ben pedig 1200 vagon mennyiséget használunk fel a kérődző állatok takarmányozásához. Ez igen jelentős fehérjepátlást jelent, hiszen minden kilogramm karbamid kereken másfél kilogramm nyers fehérjét helyettesit, és például egy kilogramm karbamid 10—15 kilő korpával vagy 4—5 kilő olajpogácsával egyenértékű.

Az előbb azt mondottuk, hogy fehérje az állati szervezetben csak fehérjéből keletkezhet. Ez Így igaz! A karbamid viszont nem fehérje. Akkor hogyan hasznosítja a szarvasmarha és a juh a tej vagy a hús fehérjének előállításéhoz? Más szóval: hogyan lesz a karbamidből hasznosítható táplálóanyag, fehérje. A karbamid nem közvetlenül hasznosítható táplálóanyag a kérődző állatok számára, viszont a bendőben — a több üregű összetett gyomor egy részében — a karbamid az úgynevezett ureáze-enzim hatására szénsavra és ammóniára bomlik. A szénsav normális életfolyamatok esetén kiürül a szervezetből. A visszamaradó ammónia viszont a bendőben élő milliárdnyi baktérium számára kiváló táplálékul szolgál, amiből e bendőbaktérumok felépítik saját testállományukat, testfehérjéjüket. Ez a milliárdnyi baktérium az emésztőcsö további szakaszaiban elpusztul, és az állat — emésztőnedvei segítségével — megemészti azokat. A megemésztett baktériumfehérje felszívódik, és az állat már ezt a felszívódott és aminosavakra bomlott fehérjét használja fel a hasznos állati termék (a tej- ás húsfehérjék) előállításához. Tehát ez esetben is a fehérjéből keletkezett, mégpedig úgy, hogy a megetetett karbamid közvetve (a baktériumok közbejöttével) hasznosul valódi fehérjeként.

A tudósok körében még vitatkoznak arrél, hogy a kérődző állatok fehérjeszükségletének milyen hányadát lehet karbamiddal — vagy esetleg más egyszerű nitrogéntartalmú anyaggal — fedezni. Egészen a közelmúltig az volt a felfogás, hogy a kérődző állat fehérjeszükségletének legfeljebb egyharmadát lehet karbamiddal pótolni. Nemrég dr. Baintner Károly professzor a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen ismertette A. I.Virtanen Nohel-díjas finn tudósnak nyilvánosságra hozott eredményeit. Eiru nevű kísérleti tehenének valódi fehérjét egyáltalán nem adott, ehelyett teljes egészében karbamiddal etette. A tehén mennyiségileg kevesebb, de — és ezen van a lényeg — fehérjében, valamint zsírban gazdagabb, tehát értékesebb telet termelt, mint annak előtte, amikor még nem fogyasztott karbamidot. Ugyanakkor a szokásosnál kisebb, de életerős borjút hozott a világra.

Az eredményes karbamldetetésnek azonban szigorú szabélyai is vannak. Ha egyszerre csak kevés, lassan bomlö karbamid kerül e bendőhe, akkor a képződő ammóniát — az ismertetett módon — e baktériumok hasznosítják. Amennyiben viszont a felhasználhatúnál több ammónia keletkezik, súlyos zavar támadhat. Ha ugyanis a bendőből felszívódó, nem hasznosított ammóniát — éppen a nagy mennyiség miatt a máj nem tudja ismét karbamiddá alakítani, és ezáltal közömbösíteni, akkor a véráramba kerülő és ott keringő ammónia súlyos esetekben elhullással is végződő megbetegedést okozhat.

Mit lehet tenni, hogy erre ne kerüljön sor, hogy a karbamid valóban hatékony, fehérjepótlé takarmány legven? Természetesen csak annyi karbamidot kell etetni, amennyit a bendőbak tóriumok értékesíteni tudnak. Fokozatos hozzászoktatással, napi kétszeri etetésre, a takarmányban egyenletesen elkeverve, 600 kilós szarvasmarhának 120—180 grammot, 50 kilós juhnak pedig 10—12 grammot kell adni. Ha ilyen elővigyázatosak vagyunk, az állat nem betegszik meg. De ha netán mégis — akkor van egy jöl bevált óvintézkedés: 2 liter ételecetet vízzel háromszoroséra felhígítani és ezt kell a beteg szarvasmarhával megitatni. Ilyen kezelésre az állat félórán belül rendbe jön.

LASZLÖ LÁSZLÓ, tudományos kutató, Mosonmagyaróvár

A gyógynövényszedés népgazdasági és egyéni jelentőrége

Amint arról még tavaly beszámoltunk, a múlt évi aszály és az augusztusi rendkívüli események folytán olyan érzékeny pangás állott be a győgynövénybegyüjtésben, hogy azt gyógyszeriparunk is megsínylette — export-lemaradásunkról nem is szólva. Hazai gyógyszergyártásunk egyes cikkeiben hiány mutatkozott, hiszen több mint 200 gyógyszer előállításához nem álltak rendelkezésünkre kellő mennyiségben a növényi hatóanyagok.

Felkerestük tehát a hlohoveci SLOVAKOFARMA gyógynövényfelvásárlő osztály pozsonyi központját, ahol Maleöek igazgató elvtárs készségesen tá)ékoztatott bennünket a (elenlegi helyzetről és a hiányok feltöltésére irányuló hatékony Intézkedésekről. Ezeknek lényegét az alábbiakban Ismertetjük gyógynövény-szedőinkkel:

Az elmúlt évekhez viszonyítva a felvásárló szervek mindenekelőtt vagy 30 növényfajta árát lényegesen emelték. Az anyagi érdekeltség felkeltésére továbbá 10 százalékos pótlékot fizetnek olyan növényfajták felvásárlás! árán felül, amelyeknek beszolgáltatására a begyűjtők előzőleg megkötött kölcsönös szerződés alapján kötelezték magukat bizonyos mennyiség erejéig. íme egy példa: a már áprilisban begyfllthető szagos müge szárának kilóiéért az eddigi 9.50 helyett 12 koronát fizetnek szárított állapotban. Ez az összeg 10 százalékkal, tehát 13.20-ra emelkedik, ha a begyűjtő legalább 50 kg leszállítására kötelezte magát. És éppen ezek a 10 százalékos felárral „megtoldott“ növényfajták főleg a rimaszombati, losonci, rozsnyői, terebesi, dunaszerdahelyl, galántai és knmfiroml járásban találhatók nagy mennyiségben. A felvásárló szervek Jelenleg nagy súlyt helyeznek a nagy- és kislevelű hárs virágzatának, valamint a málna és a fekete szeder levelének tömeges beszolgáltatására. amelyek hiánycikket képeznek.

Maleíek elvtárs megbízásából felkérjük a győgynövényszedő „úloncokat“, ne kezdjenek a növényszedésbe, hanem kérléik ki előzőleg a Slovakoferma (azelőtt: Lieöivé rastliny n. v.) felvásárlási árjegyzékét a következő címen: Nyugat-Szlovákiában Bratislava, ul. Cervenej armády 85, Malacky, ul. Dukelsk^ch hrdlnov 651, Vojnice, Hlavná 451, Zlaté Moravce, ul. 29. augusta 4, Közép-Szlováklában: Zvolen, Leninova 2, 2iltna, Zápotockého 35, Kelet-Szlovákiában: KoSice, Leninova 108, Humenné, ul. Mieru 30.

Magyar nyelvű megkeresésre a vállalat ugyancsak magyarul válaszol. Szaktanáccsal látja el a növényszedőket, megmagyarázza a szárítás lehetőségeit, a helyes csomagolás és szállítás módozatait és elküldi a szükséges göngyöleget Is. Magánszemélyeknek készpénzben fizetik ki az 1000 koronát meg nem haladó összeget, szervezeteknek, iskolai munkaközösségeknek stb. átutalják, szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak pedig bankszámlájuk lávára íratják a lárő összeget.

Előre figyelmeztetjük a leendő begyflltőket, ne szedjenek fel bármilyen gyógynövényt, hanem szakosítsák magukat a körzetükben bőven termő 2—3 növénytanéra. Ne Irtsák ki lelkiismeretlenül a növények lelőhelyét, gondoljanak a szanornlat megőrzésére! Ne kötdtenek be silányabb minőségű, szenynyezett anyagot, mert ilyent nem vesznek át a felvásárló szervek. Ne szedjünk gyógynövényt esó után, reggelt harmat vagy esti nyirkosság idején, mert lényegesen csökken a növények szárítási esélye! Főleg a kivitelre szánt gyógynövények átvételénél igényesek a külföldi felvásárlók.

Eígvelőre csupán „ízelítőként“ felsorolunk néhány gyógynövényt, mely legkésőbb júniusban bégvfijthető. Zárójelben Ismertettük a régi és ez új, felemelt felvásárlási árat a szárított áru kg-jáért:

A fehér akác virága (3,60 — 10,—), a kntyabenge kérge (5,

— 6), a fekete bodza virágzata (6 50 — 81, a kis ezerjftfű szára (16 — 20), a cseregalagonya virágzata (23 — 301, a gyermekláncfű gyökere (6 — 81, a tövises lgllce gvökértörzse (10

— 151, a tavaszi és sugárkankalin virágzata (14 — 20j, a pinacs virága (40 — 60), a fekete szeder levele T4 50 — 7) a ke«erfi vidrafű levele (10 — 201. az erdei szamóca levele (6,50 — 10) stb.

Ha szabad Időnket győgynövénygyűltésre fordítjuk, elsősorban tevőlegesen elősegítfük népgazdaságunk izmosodását és devizakészleteink gyarapítását. Hozzátárulunk továbbá olyan gyógyszerek előállításához, melyekre embertársainknak, szeretteinknek, esetleg saját magunknak maholnap égető szüksége lehet, végül pedig nem megvetendő keresetet biztosítunk magunknak és családunknak. Kozics Ede