Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-19 / 16. szám
K U T, T 0 R A Űjítást a falusi népművelésben Megváltozott e falu rétegeződétől fi A televízió nnra ad meg mindent 9 Differenciálni kell a népművelést • Ajt értelmiségiek összefogása döntó jelentőségű. • Köztársaságunk köztiszteletben álló elnöke, Ludvfk Svoboda, nemcsak el vas, hanem folyékonyan ts beszél magyarul. A Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének fogadása alkalmával anyanyelvűkén beszélt a magyar nemzetiségű küldöttekkel, ősz elnökünk ugyanis még az első világháború utáni években Unigvárott élt, ahol annyi-Abban az Időben, amikor szervezetten és tervszerűen kezdtünk törődni a népműveléssel, egész más képet mutattak falvalnk, mint napjainkban. Manapság mindenütt szembetűnő fényeik tanúskodnak arról, hogy parasztságunk egész életmódja eltér a régitől Két három évtizeddel ezelötl kisen középparasztokra, nagyigazdákra, valamint föld nélküli mezőgazdasági munkásokra rétegeződött a falu népe. Az értelmiségiek száma még a nagyobb községekben sem haladta meg a tucatnyit. Néhány falu kivételével bz Iparban Is elenyészően kevesen dolgoztak. A lényeges változást falvalnk életében a mezőgazdaság szocialista átszervezése hozta. Az előbbi rétegeződés lassanként megszűnt, a falvakból sbkan járnak el dolgozni az Ipari centrumokba és jelentősen megnőtt az értelmiségiek száma. Közel két évtized telt el azóta, hogy Fámádon Is lerakták e közös gazdálkodás alapjait. A lévai járásban levő faluban szintén megsokszorozódott az értelmiségiek száma és a szövetkezetben dolgozók sem aszerint rétegeződnek, hogy a közép- avagy a kaparásztok csoportjába tartoztak-e régebben. A mai rétegeződés mindinikább a munkahely szerint van. A támad! szövetkezetben 130-an dolgoznak az állattenyésztésben, 30-an a dohánykertészetben, közel 60 a traktorosok száma és Így sorolhatnánk tovább. Ezek az emberek napról napra együtt vannak a munkában, beszélgetnek, vitatkoznak a prnhlémákrál, sőt rendszerint együtt szórakoznak Is. Hasonlóan van ez más falvakban Is, mivel a mezőgazdasági üzemeik dolgozóit összekovácsolta « munkahely, ugyanaz a foglalkozási ág és érdek-' kör. Most a traktorosok vagy a fejögulyások mulatnak — jegyzik meg a kocsmából (kifelé tartók. De a táncmulatságban Is rendszerint együtt ülnek, szórakoznak a különböző foglalkozási ágban tevékenykedők. Példák egész sorával Igazolhatnánk, hogy lóban-rosszban együtt vannak a hasonló munkahelyen tevékenykedők. Az utóbbi Időben sokszor halljuk a falusi népművelőiktől: „nincs érdeklődés az ismeretterjesztő előadások és egyéb rendezvények lránt. A legjobb szervezés mellett alig néhányan lézengenek a tágas kultúrházban. Nincs értelme az egész erőlködésnek — Jelentik ki. Különben Is, a rádiő, a televízió betölti az Ismeretterjesztő szerepet.“ A televízió valójában lelentős szerepet tölt be a népművelésben. De az ts tény, a televízió sok millió embernek sugározza műsorát, s nem biztos, hogy mflsorpol!tiká|a minden nézőnél megértésre talál. Több millió ember kapja ugyanúgy, ugyanazt. Minden bizonnyal ez Is hozzájárult, hogy éppen a televízió elterjedése óta sajátos, belső átalakulás kezdődött a népművelést munkában. Az ötvenes évek elején Jelentkező spontán tudásvágyat mostanában bizonyos jóllalkottság váltotta fel és a művelődés, valamint a szórakozás ajánlatai között egyéniségünknek megfelelően válogathatunk. Ez azt jelenti, » népművelésnek alkalmaz kedni kell helyi igényekhez, az egyé nek és kisközösségek felkészültsége hez, érdeklődési köréhez. Vagyis a differenciálás, a népművelés haté konyságának a kulcsa. Talán ez alább) kis anekdota leg jobban érzékelteti az eddigi sablonos népművelést. Elfogtak egy csempészt a határon. — Ml van a zsákban? — kérdi a határőr a megszeppenttőt. — Madáreledel — hangzik a válasz. Kirázatták vele a zsák tartalmát. — De hiszen ez kávé! — mondja meglepődve a tiszt. — Ezt nem eszik a madarak. — Ha tetszik nekik, ha nem, mást nem kapnak. Ha tetszik nekik, ha nem, mást nem kapnak elgondolás alapján nem lehet manapság népművelést tevékenységet kifejteni. Éppen ezért kell felismerni a ma falujában kialakult rétegeződést, és az egyes csoportok Igénye alapján differenciáltan Irányítani a népművelést tevékenységet. Megkérdezni, kutatni az egyes csoportokba tartozók között, ml érdekelné őket legjobban, miről hallanának legszfvesehhcn. Természetesen a sokoldalú véleménykutatás csak akkor valósul meg, ha a különböző szervezetekben. Intézményekben dolgozó értelmiségiek még jobban egymásra találnak és közös erőfeszítéssel keresik a korszerű népművelés útját. (Ijltőkra van hát szükség, ha hatékonyabbá akarjuk tennt a falusi népművelést. —litre elsajátította a nyelvet, hogy az államvizsgát Is letehette. Petőfi egyes költeményeit ma Is még hibátlanul elmondja. És amikor Svoboda elnök elolvasta Ján Smrek bratlslavai költő és műfordítónk szlovák nyelvbe átül-HÍREK tetett Petőfi-verseit, a szlovák fordítás tanulmányozása közben többek között ez „Egy gondolat bánt engemet“ című költemény eredeti magyar szövegét ts fennhangon hozzámondotta.- ♦ - , # A Szlovák fröezővetaég pozsonyi klubjában ünnepélyes külsőségek között dijakat és jutalmakat osztottak ki azoknak a Jeles műfordítóknak, akik az elmúlt év folyamán a szépművészeti világirodalom egyes termékeinek fordításával szereztek érdemeket. A Szlovák frészövétségén kívül a Könyvkultúra Szlovák Központja és a Szlovák Irodalmi Alap Is kiosztották a „Ián Holl? dílat“. • Zenetörténészek közremúkodé sével sikerült rekonstruálni néhány zenekari mű hiányos partitúráját (vezérkönyvét), amelyeknek szerzője Anton Zimmermann volt a 18. században. Az 1741-ben Ismeretlen helyen született Ztmmerniann hosszú éveken át a pozsonyi dómtemplom orgonistája és gróf Batthyányi józsef bercegprtmás-btboros karmestere volt. A fiatalon elhúnyt karmester zenekari szerzeményeit, nevezetesen karácsonyi hangulatot árasztó „Symphonie In G“-jét most Supraphon védjegyű hanglemezekre vették fel a Muslca antiqua slovaca kiadásában. tavaszi Áradás szólok: bizony nem ts kell csúcsforgalom ahhoz, hogy a jármüvek csak lépésben haladhassanak. Az is természetes, hogy hiába kerestük a nálunk már megszokott zsúfolásig telt villamosokat. Ugyanígy kongott az ürességtől az a nagy étterem, ahol 35 silltngért fogyasztottuk el az ebédet. A város régi múltját őrző emlékek annál csodálatosabbak. A Schönbrunn nyaraló 1440 lakosztálya nagy részében ugyan most lakások és hivatalok vannak, de a többiben lel halmozott múzeumi kincsek mesés értékűek. Azt lehet mondani, hogy Kelet és Nyugat művészeti remekei itt adnak egymásnak találkozót: velencei tükrök, francia gobelinek, porcelánok, kályha- és bútorcsodák, a kínai teremben pedig káprázatos virágdíszekkel tapétázott falak. Nem közömbös megjegyezni, hogy a második világháború alatt a kastély területére ledobott 200 bomba közül csak egyetlen érte az épületet! Estére már Sopronba, a hűség városába érkeztünk, ahol a gyönyörű fekvésű Fenyves szállóban pihentünk meg. Reggel városnézés után a terv szerint keleti irányban megtekintettük a Fertői kastélyt. Ennek építtetője, a kismartoni Észterházy Miklós herceg a Versailles! kastélycsodát mtntáztatta meg. Méretei ugyan csak tizedrésze a bécsi nyaralónak, de a sok háborús viszontagság után megmaradt művészi értékei egyenkint felveszik a versenyt a császári nyaraló kincseivel. Bizony kár lett volna ezt a megnyugtató érzést keltő összehasonlítást elmulasztani! A két budapesti nap már semmi különös újat nem hozott, de azért ott ts kitűnően szórakoztunk. Gábris József Levelezőink írják Q Rár fpolyszakállasnn nincs megfelelő kultúrház, mégis tevékenykedik a színjátszó csoport. Urbán Béla, a CSEMADOK helyi szervezete elnökének vezetésével legutóbb Gárdonyt Géza „Bor“ című színművét tanulták be. A helyt bemutató után a környező falvakba Is ellátogat a szlnészgárda. (Paultk Ferenc, Ipolyszakállas) 0 Vökön nemrégiben Petőfi est lel egybekötött tanitőnapot Ilitek a kis csallóközi falu lakót. Petőfi Sándor élete és munkássága mellett megemlékeztek a nagy pedagógusról, Komenskyről is. Az ünnepség keretében a hazai iskolásokon kívül fellépett az Éberhardi Alapfokú Kilencéves Iskola énekkara is A kedves, tartalmas estet azóta is emlegetik a falu lakói. (Árva János, Fél) Fővárosunk történetéből I. Mielőtt Szlovákia kultúrtörténeti fejődésével foglalkoznánk, vessünk egy pillantást fővárosunk keletkezésére. eredetére és többrendbeli elnevezésére. Történelmileg bebizonyított lény, hogy a város alapját még a régi rómaiak vetették meg „Posonlum" néven, miután letgázták a dákokat, kiűzték a keltákat és kvádokat. Az előretolt római légiók itt ts ún. „limest“ t, afféle határmezsgyét vagy végvárat . létesítettek barbár törzsek betörése ellen. Posonlum lett a XIV. és XV. római légió katonai támaszpontja, amiről számos ókori lelet tanúskodik. jóllehet biztosra vehető, hogy a Római Birodalom összeroppanása után a mai Szlovákiát markomannok és a rómatak elől menekülő kvádok népesítették be. a történelmi feljegyzések csupán germán településekről emlékeznek meg. Cervinka, neves réglségbuvár, a dévényi vár körül végzett ásatások alpján Is azt állnia, hogy kvádok uralták a ml Szlovákiát egészen a Dunáig, legalábbis az i. u. első századokban. Ugyancsak germán eredetű kvádok foglalták el akkoriban Morvaországot, amelynek lakét főrészt a dunántúli Pannóniába szorultak. Ezzel szemben Attila betörése után már vitathatatlanul csakugyan germánok, valamint germán származású gepidák és svébek harcoltak a hunok ellen. —• I ii 350-ben egyes szláv törzsek vándoroltak be keletről jövet inai hazánkba, noha a történelem csak a 7. században emlékszik meg róluk. Ezeket 560 körül teigázták a török tatár eredetű nomád avarok, akiket viszont Nagv Károly német-rőmal császár győzött le 796 ban. Az avarok végleges leverése után szláv hercegek vetélkedtek egymással a hatalomért a Kárpátok övezte területen (Mojmír, Pribina stb.j. Rastlslav morva herceg állítólag a bevehetetlennek tartott dévényi várban székelt, ahonnan 846 ban elindult a szlávok első önállósulási törekvése, a germán fennhatóság megdöntésére Mindenekelőtt meg akarták akadályozni a bajor htttérltők beszivárgását, akik még Pfibtna engedélyével élve, árasztották el az orszá got. Rastlslav unokaöccse volt Svtitopluk, akinek nevét már Ismerjük a történelemből. VAROSUNK ELNEVEZÉSE Ha, nem Is bizonyítható, mégis kézenfekvő. hogy a Pozsony szót az egykori Posonlumből vezették le. Történelmileg Indokolt, nem önkényesen alkotott elnevezésről van tehát sző. — Sokkal homályosabb a német nyelvű Pressburg eredete, amelynek összetételében mindmáig nem egyeztek meg a német nyelvtudósok. Mivel a „pressen“ ige sajtolnl-t Jelent, egyeseik a hagyományos borsajtolással. préseléssel hozták összefüggésbe a város elnevezéséi. Mások viszont az egykori fogyasztási vámokra vonatkoztatják a szót, amelyeket a Burg kisajtolt, kipréselt az átutazóktól. Létezett ugyanis vízi- és szárazvám (innen a Szárazvám, (Suché mjHo) elnevezése ma ts még). Mindez abból az Időből származik, amikor még a Kis-Duna pontosan a mostani Duna-híd alatt ágazott el a folyamból, amikor a ma) Hal téren, Hvíezdoslav terén, a Duna utcán (Innen az elnevezése) és a Malomllgell úton vízfolyások hömpölyögtek végig mellék- vagy holtágak alakjában ... És a város német elnevezése konokul tartotta magát, amin mltsem változtatott a magyar honfoglalás, az egyes korszakok nemzeti megmozdulásai, sem az 1848-as magyar szabadságharc vagy a századunk elején elindított ún. tulipán-mozgalom. Nemcsak a lakosság zömét képező németek, hanem a Dunántúlról érikező magyarok Javarésze Is csakhamar „pressburglnak“ vallotta magát. Sőt, az akkoriban főleg a városkörnyéken élő szlovákok is csaik „Preáporok“-ként emlegették Pozsony hivatalos nevét. Sok régi, eredeti szlovák népdal szél „PreSporokról“. Végül pedig Fr. V. Sasi nek Ismert szlovák történetíró Is azt állítja, hogy a fuldai kolostor évkönyveiben említett „antiqua urbs Rasticl“, vagyis Rastlslav ősi városa nem Dévény, hanem a magyarországi ..Preäporok“ volt. Lépten-nyomon, még külföldi vonatkozásban is, beleütközünk tehát a meggyökeresedett Pressburg-PreSporok elnevezésbe! Megkülönböztetésül1' a mai szlovákok Is „bratlslavCan“-ként emlegetik a városba telepedett szlovákot, az őslakost pedig „preáporátk“-nak hívják. HONNAN SZÁRMAZIK A BRATISLAVA ELNEVEZÉS? Semmilyen bizonyíték vagy történelmi adat nem támasztja aíá egyes kutatók — köztük Ballus és Korablnsk^ — állítását, amely szerint Rastislav az egykori római település romjain újjáépíttette volna a várost, amelyet1 latinosán „Urastlslaburgum“-nak nevezett el. Olyanok Is akadtak, akik „Rastlslav“ (illetve Vrasttslavj nevéből Igyekeztek levezetni a Bratislav, azaz a mat Bratislava városnevet mondván, hogy a 10. században a „V“ betűt „B“-nek Is lehetett ejteni (?). Mivel azonban a városunk átkeresztelésére Irányuló első javaslatot (Wilsonstadt], mint nem szláv eredetűt és hangzásút elvetették, alighanem mégis magukévá tették az illetékes szervek a fenti érvelést és elfogadták a Bratislava elnevezést. Egyúttal közhírré tették, hogy a város új nevét semmilyen más nyelvre „lefordítani“ nem lehet. Mindezek ellenére maguk a csehszlovák hatóságok még 1919 után ts sokáig használták a „Pressbnrg“ és „Pozsony" elnevezést főleg akikor, ha valamilyen háromnyelvű felhívással, kívánsággal vagy tilalommal fordultak a lakossághoz. Amint már említettük, még az Osztrák-Magyar Monarchia Idején, majd annak felbomlása és a csehszlovák állam megalakulása után is sokáig tartotta magát a német nyelv a magyar mellett. Számos hivatal „hasábosán“, vagyis szlovákul és németül, sőt szlovákul, németül és magyadul adta ki a lakosságnak szánt értesítéseit, határozatait, döntéseit. Például szolgálnak erre az Állami Nyugdíjintézet által kiadotton. „vymer“-ek városunk járadékosai számára, amelyeket csaknem a második világháború kitöréséig kézbesítettek „hasábosán“. A régi pozsonyi járásbíróság mellett működő telekkönyvi hivatal betétjeiben még az 1867-es „kiegyezés“ után is sokáig német nyelven eszközölték a bejegyzéseket. Magyar nyelvű bejegyzésekkel csak a már említett tulipán mozgalom elindítása után találkozunk, ezek viszont gyakran „belenyúltak" első köztársaságunk éveibe. De már a kültelki és peremvárost dűlőik eredeti elnevezéseit még a magyar bejegyzések Idején is meghagyták eredeti német alakjukban és újabb bejegyzések foganatosításánál Is németül használták őket a magyar szöveg kellős közepén. 1919 óta anynyiban változott a helyzet, hogy a különben bajosan lefordítható dűlőneveket most szlovák fonetikával írják. így lett a Krammer dűlőből „Knamáre , a Poschenból „Poáefi“, a Kuhhaldeből „Kuchajda“ stb. Szlovák nyelven használatosak azok a dűlők, amelyek értelmük szerint lefordlthaték (pld. Ziegelfeld = Tehelné pole, Mtlhlau = Ml^nske ntvy, Brenner = Pálenisko stb. 1 K. E. (Folytatjuk) SZABAD FÖLDMŰVES 13 1989. április 19. A Pedagógusok Napja megünneplésének egyik záré pontjaként arról a jutalom-kirándulásról ikell megemlékeznem, amelyre az érsekújvári magyar tannyelvű AKI tanítói és vendégei Indultak el március végén. A négynapos autóbuszút Iránya: Brattslaván át Bécsbe, majd Sopron és Budapest 'következett. Vajon milyen emlékek ragadták meg a résztvevők figyelmét a régi császárvárosban? Először talán a minden negyedik lakosra eső autóról Felejthetetlen kirándulás Ilyen kihalt néha fővárosunk központja
