Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-19 / 16. szám

_ FALVAINK

Megtalálták a fejlődés útját

Néhány évvel ezelőtt vette kezdetét a kisebb gazdasági egységét képező szövetkezetek összevonása. Kezdetben bizony egyesek féltek az egyesítéstől, mert ezzel ugyan lobé feltételeket teremtettek a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez, — de ugyanakkor a problémák is gyarapodtak. Főleg azért, mert általában nem egy színvonalon gazdálkodó szövetkezetek egyesültek. A gyakorlat, a szövetkezetek gazdasági eredményei azonban azt bizonyítják, hogy a kisebb gazdasági egységek összevonása hasznosnak bizonyult. Ezen tapasztalatok és a helyi adottságok felmérése alapján napjainkban is akadnak olyan szövetkezetek, ahol a nagyüzemi termelés további fejlődését az egyesítésben látják.

Az ö] nagykürtöst Járásban általában sok problémával kall megbirkózniuk a mezőgazdasági termelés irányítóinak. Bizony nem ikönnyű dolog ebben a Járásban fellendíteni a mezőgazdasági termelést.

A 440 lelket számláló Kővár község a Járás azon szövetkezetei közé tartozik, ahol a múltban Jó eredményeket értek el. Azonban a jövőbe ts bátran tekintenek, mert megtalálták a további fejlődés útját. Ugyanis ez év Januárjában egyesültek a szomszédos haraszti szövetkezettel. Elhatározásukat a tagság mindkét szövetkezetben alaposan megfontolta. A két kis szövetkezetből létrehozott közösben Jobban kt tudják maid használni a gépeket és a termelés szakosításához is megvan a lehetőség. Az egyesítés egyébként teljesen Indokolt, hiszen ezután is mindössze 619 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik majd a szövetkezet. Ebből a szántóföld 365 hektár.

A (két szövetkezet tagsága megértette, hogy az egyesítés elősegíti a termelés színvonalának emelkedését. A szövetkezet élére Tandel Lászlót, a kővári szövetkezet elnöikét választották meg, akt 1965-től töltötte be ezt a tisztséget.

Az elnök szerény, megfontolt ember. Szereti a mezőgazdaságot és szívügyének tekinti a felmerülő problémák gyors megoldását. A kővári szövetkezetben egyszerre az elnöki és az agronómusi tisztséget is betöltötte, amit az EFSZ kis területe tett Indokolttá. Fáradozásait ezidáig siker koronázta. Az elnök tevékenysége valóban elismerést érdemel. Odaadó munkáját ékesen bizonyítják az 1968-as esztendő terméseredményei. Búzából a tervezett 36 mázsa helyett 43 mázsa termett hektáronként. A cukorrépatermésért sem kell szégyenkeznie, hiszen 515 mázsát takarítottak be hektáronként, nem beszélve a 967 mázsás takarmányrépa hektárhozamről. A Jő eredmények megmutatkoznak a béralap növekedésében is. A tavaly kifizetett 943 ezer korona már háromszorosa a munkabéreik fejében 1958- ban szétosztott pénzösszegnek.

A szakosításban látják a jövőt

A tlzenkétáves múltra visszatekintő kővári szövetkezetben már 1967-ben kezdetét vette a termelés szakosítása. A szarvasmarha tenyésztésben felszámolták a hizlalást, és a tejtermelésre, a sertéstenyésztésben pedig a malacnevelésre helyezték a fősúlyt. Az egyesítés után ezeket még szeretnék tovább fejleszteni.

Tavaly tehenenként 2675 liter tejet termeltek, így a tejtermelés! tervben előirányzott 280 ezer liter tej helyett 303 ezer litert értek el. Hamarosan 2800 liter tejet akarnak tehenenként fejni. Igaz. az említett számok messze elmaradnak Szlovákiában a tejtermelés éllovasainak eredményeitől, de a nagykürtöst járás körülményeihez képest az említett eredmény kitűnőnek mondható. A jelenlegi 150 darab tehénállomány száma a Jövőben sem változik lényegesen.

A tejtermelés fokozása érdekében mindent elkövetnek majd az egyesített szövetkezetben. A kővári részlegén például a tehénállomány mintegy 75—80 százaléka fiatal f4-—7 éves), ami a tervek megvalósításának biztos előfeltétele.

Bélák István zootechníkus személyében megbízható, kitűnő szakember irányítja az állattenyésztést. A tehénállományban egyébként elsőfokú ellenőrzés folyik, ami elősegíti a jó eredmények elérését.

A zootechníkus igyekezete minden bizonnyal nem lesz hiábavaló, mert a szakszerű tenyészmunka hamarosan meghozza gyümölcsét. Az állomány felfrissítését szem előtt tartja, de csak a 3000 literes tejtermelésen felült egyedektöl nevelik fel az tíszőborjűkat, továbbtenyésztés, az állomány feltöltése céljából.

A sertéstenyésztésben Is jő eredményekről beszélhetünk. Anyakocánként 15 malacot választottak el. amit a jövőben 18-ra akarnak növelni.

A szomszédos haraszti szövetkezet gazdasági eredményei összehasonlítva a kőváriak eredményeivel, már nem annyira meggyőzőek. Reméljük azonban, hogy az egyesítés itt is fellendíti a termelést. Az említett szövetkezet gazdálkodását egyébként kedvezőtlenül befolyásolta a munkaerőhiány. Az adott lehetőségeket bizony jobban iki lehetett volna használni. Például a 850 mázsa kapacitású sertéshizlaldának csak a felében tartottak sertéseiket. Ezen a téren komoly tartalékok mutatkoznak, amelyet az egyesítés után bizonyára jobban kihasználnak majd.

A haraszti részlegen a tejtermelést (jelenleg 2200 liter tehenenként) szintén tovább akarják fokozni. A tehénállomány számát előreláthatólag 135 darabról 150-re növelik.

Az lpoly-menti földműveseik bátor tervekkel indulnak, amelyek megvalósítását komoly, megfontolt szövetkezeti vezetők irányítják. A helyi adottságok alapos elemzése után született meg a termelés szakosítása.

Az Ipoly szabályozásának befejezése

után komoly lehetőség adódik a növénytermesztés további fellendítéséhez, mert a szántóföld jelentős részén megvalósíthatják majd ez öntözéses gazdálkodást. Mintegy 67 hektáron intenzív rét és legelőgazdálkodást akarnak bevezetni szakaszos legeltetéssel, amely megoldja a tejtermelés fokozásának kérdését. A silókukoricát szintén öntözéses gazdálkodással termesztik majd. A takarmányalap megteremtése érdekében a szántóföld 25 százalékán fehérjedús takarmánynövényeket szándékoznak termeszteni,

A tíz hektáros kertészetet, amihez kitűnő feltételeikkel rendelkeznek, egyelőre nem akarják bővíteni. A szövetkezet vezetői szerint a kedvezőtlen árpolitika és a sok nehézségekbe ütköző értékesítés miatt, egyelőre ez nem lenne célszerű. Érdemes megemlíteni a fűszerpaprika termesztését. E téren gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. Ha az illető feldolgozóüzem nagyobb érdeklődést tanúsítana, szívesen bővítenék a fűszerpaprika termesztését.

A jövőt illetően tehát az egyesített Ikővári-lharasztl szövetkezetben a szakosításnak megfelelően alakul a növénytermesztés struktúrája. Fő céljuk megfelelő mennyiségű szemes- és szálastakarmányt biztosítani az állattenyésztés részére.

Hozzáértő emberek állnak a szövetkezet élén, akik azon fáradoznak, hogy a kitűzött terveket maradéktalanul teljesítsék.

A kővári szövetkezet tagsága ezld'áig elégedett volt a fközös gazdálkodásával. hiszen munkáinkért megkapták jutalmukat. Cseri t.nrincz Iraktoros is elégedett a szövetkezette). Tavaly 21100 koronát keresett, a természetbeniekben 12,6 mázsa gabonát kapott, amit még kiegészít a háztáji gazdaság termése.

Reméljük, hogy az egyesített szövetkezetben ts megtalálják számításukat a kővári, haraszti lakosok, és még kellemesebb lesz az Ipoly völgyében is az élet. Ennek érdekében mindent elkövetnek az EFSZ vezetői és Valko Imre, a HNB elnöke.

A korszerű mezőgazdaság továblTi fejlesztésének feltételeit tehát megteremtették az egyesített szövetkezetben. Az jij termelési technológia bevezetése az öntözéses gazdálkodás széleskörű alkalmazása, a gépesítés maximális kihasználása, a vezetők gyakorlati és elméleti szaktudása lényegesen elősegíti a munkatermelékenység növelését, ezáltal pedig meggyorsítja a közös gazdálkodás további fejlődését. Kajfor Pál

I#étszer ts leültünk beszélgetni.

** Valójában egyszer sem sikerült''’ szót váltani, mert az elnököt valami halaszthatatlanul fontos ügy mindig elszólította.

Megértettem, mert Jól tudom, milyen elfoglalt ember Retkes Lajos, a húcst szövetkezet elnöke.

De ha az ember írni akar valakiről, mégis csak illik megkérrieznt egyet-mást. Aztán elgondolkoztam, és arra a megállapításra jutottam, nem fontos őt faggatni, hiszen hosszú évek óta sokszor ültünk egy asztalnál, meghánytuk-vetettük az ország és a szövetkezet sorsát. Közel húsz évvel ezelőtt alakult Búcson a közös. Retkes Lajos, mint fiatalember ott volt a szövetkezet bölcsőjénél. Huzavona, veszekedés, ez jellemezte e kezdetet. Végeredményben senki sem tudta, mit akar. Retkes Lajosnak, aki a negyvenes évek elején Kecskeméten elvégezte a (hároméves kertészeti szaktanlntézetet, volt bizonyos elképzelése. Ez azonban nem talált meghallgatásra. Ezért Inkább a közeli állami gazdaság szőlészetében keresett boldogulást. Nem sokáig maradt ott, mert a faluja visszahívta, s rövidesen nyakába szakadt a könyvelés bonyolult munkája. Közel tíz évig kísérte figyelemmel a közös gazdálkodását, mígnem 1.962 ben elnökké választotta a tagság.

Vajon mennyit fejlődött azóta a szövetkezet?

Nem illenek Ide a számok, mégis

Szerkesztőségi kollektívánk szívből gratulál as ötvenedik életévét betöltő Retkes Lajosnak és továbhi munkájához erőt, egész séget kíván!

Kölcsönös

a megbecsülés

Ä zétényiek jubileuma

Zétény község lakossága szintén húsz évvel ezelőtt határozta el magát a közös gazdálkodásra. Háromszáznyolcvan hektár földterületen indult meg a nagyüzemi termelés. Ma már a zétényi EFSZ 1490 hektáron gazdálkodik.

Gazdag volt az 1968-as év a Zétényi Egységes Földművesszövetkezetben. Ezért a munkaegység értéke 44 korona a természetbeniekkel együtt. Búzából a tervezett 29 mázsa helyett 38,5 mázsát értek el, cukorrépából pedig a tervezett 409 mázsa helyett 695 mázsa termett hektáronként.

4 SZ-'SJAT földműves

1969. április 19,

Az állattenyésztés terén is bíztató a fejlődés. Ez évben 40 darab fajtiszta anyasertés tenyésztését kezdték meg továbbtenyésztés céljából.

Megállapításom szerint a zétényi szövetkezetét szakmailag jól képzett vezetők irányítják. A vezetőség Plutko András mérnökkel az élen jő munkát végzett. A siker tehát nem a véletlen müve.

A zétényi EFSZ olyan trakturos- és gépjavító csoporttal rendelkezik, hogy a legbonyolultabb gépek javítását is el tudják végezni Bodnár István irányításával. A közös géppark értéke 2 millió 609 ezer knrnna.

Az alapító tagok emlékei

Id. Kekes József 76 éves, nyugdíjból él, de a magas kora mellett még mindig ellátogat az EFSZ udvarábn.

— Ma már mindenki elégedett — mondja —, de amikor 1949 őszén elhatároztuk, hogy szövetkezetét alakítunk, igen nehéz volt a kezdet. Háromszáznyolcvan hektárnyi földterületen kezdtük a közös gazdálkodást. Nehéz időket éltünk át akkoriban, mert sok ellensége volt a szövetkezetnek. Bár ma is megvan a lehetőség arra. hogy bárki kiléphet a szövetkezetből, senki sem hagyja ott a közöst. Az idén is nyolc személy, aki eddig az iparban dolgozott, kérte felvételét a szövetkezetbe. Nemis csoda, hisz itt a dolgozók havi átlag keresete meghaladja a 2600 koronát.

Szabó Andrásnő így emlékezik a* eltelt húsz évre:

— Nehezen indult a közös gazdálkodás. Ml hetediknek léptünk he az EFSZ-be. Nagyon kellett igyekeznünk, hegy legalább egy korona osztalékot kapjunk, nem beszélve arról, hogy a tavaszi vetéshez szükséges vetőmagvakot otthonról hordta össze a tagság, s csak tgy tudtuk bevetni a földet.

— Aki akart, 1953-han kiléphetett az EFSZ-bol — mondja Horváth Sándnr. -— Élve ezzel a lehetőséggel, én is kiléptem. Ma azonban már latom, milyen nagy előnye van a közös gazdálkodásnak. Fiam, Miklós mint pincér dolgozott, de a jobb kereseti lehetőség miatt otthagyta a szakmáját és szövetkezeti tag lett. Meg vagyok elégedve, s a fiam is elégedett.

Szabó Jolán szerint az eltelt húsz év alatt megváltozott az emberek gondolkodásmódja. Mindenki megél az EFSZ-böl, sokkal jobban, mint a kezdőt kezdeten.

Pokol Gyuláné így emlékszik vissza:

— Bizony annakidején sokan megszólítottak bennünket, miért járunk lehajtott fej|cl?l Gúnyolódtak, fenyegetőztek. A férjem a járáson dolgozott. 1954-ben hazajött a szövetkezetbe, s megválasztották elnöknek. Azóta évről évre jobban ment a közös gazdálkodás.

Az 1969-es évet a zétényiek még jobb eredményekkel akarják zárni. Az évzáró taggyűlésen elhangzott felszólalásokból kitűnt, hogy meg is van rá a lehetőségük, hiszen mindenkinek egy a célja, a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztése.

Szűrős Imre, Zétény

azzal kell igazolni a „nagy ugrást“, amit a szövetkezet tett. 1961 ben például egy hektárról 5000 korona volt a piaci termelés, s tavaly már meghaladta a 11 5Ü0 at.

Az elnök érdeme ez?

Erre az ö válaszát Idézem „Elsősorban is a tagság szorgalmának és megértésének az eredménye a gynrs fejlődés. Persze, nagy szerepet játszott benne a .hozzáértők — közvetlen munkatársaim — odaadó tevékenysége. Szerintem csak az a szövetkezet boldogulhat Igazán, ahol az elnök élvezi a tagság többsége és az irányításában dolgozók bizalmát.“

Retkes elvtárs, a komoly, de gyakran mosolygós arcú férfi nemcsak mondja, hanem valójában ilyen szemüvegen keresztül néz a közös fejlődésére. Nem szeret parancsolgatni, hanem tnkább minden tennivalót megbeszél, megvitat. Persze, ennek ellenére is előfordult már, hogy a fejéhez vágták:

— Könnyű parancsolgatni!

Ahhoz Is volt türelme, s megmagyarázta, neki a legnehezebb, iha valakire keményebben kell szólni.

Az elnök különben azt vallja, a munka mellett írni, olvasni és néha derülni, utazni is kell. Valamikor ő is a határt járta napról napra. Manapság szerinte ez már túlságosan drága passzió. Ezt a feladatot kitűnően elvégzik a szakirányításban dolgozók. Az elnök amellett, hogy olvas, szakmailag lépést tart a fejlődéssel, legyen kereskedő, üzletember.

A bücsi szövetkezet jó része manapság egy óriási gyümölcsöskertre hasonlít. A korszerű szőlőtelepítés, végeláthatatlannl sorol az azelőtt ritka rozsot térmő homokban. Pedig a telepítés nehezen Indult. Nem volt ültetőanyag. Az elnök nem kesergett, hanem összefogott a járásiakkal, és több mint harminc hektárba Magyarországról hoztak szőlővesszőt. Egy időben rosszul ment a tojástermelés. Próba-szerencse alapján Bábolnáról vásároltak hibrideket. Még manapság is onnan szállítják a csibéket és az eredmény ktmagasló. Az elmúlt évben 232 tojás volt a tyúkonként! átlag. Ez 40—50 darabbal többet jelent, mint ami a hazai fajtáktól várható.

Ennek ellenére mégis vannak olyanok a közösben, akik azt mondják, sokat utazik ez a Iajos. Persze legtöbben már tudják, minden útnak jelentős gazdasági eredménye van, és meggyőzik a kételkedőket.

Szét kell nézni a világban. Retkes elvtárs ezért járt már Franciaországban, Algériában, hogy megismerje az

ottani szőlőtermesztést. Sok mindent látott, tapasztalt. Azt ts, hogy a mi viszonyaink nem egyeznek az ottanival, s nekünk más országok nyomdokain kell haladni. Természetesen nemcsak ő utazik, hanem a többi vezetőik és a tagság jelentős része ts.

— Jó, hasznos dolog szétnézni másutt, az mindig hoz valamit a konyhára, — mondogatja Retkes elvtárs.

Sokat utazik az elnök, mert a helyt járási funkciók mellett tagja a Szlovák Nemzeti Tanácsnak. De nemcsak a Pozsonyban megtartott ülésekre jár szorgalmasan, hanem választókörzetébe is, ahol tanácsokat ad, ügyeket intéz és részt vesz a különböző gyűléseken.

Ketikes Lajos azt Is jól tudja, hogy a gazdasági fejlődéssel lépést kell tartani a kultúrának is. Éppen ezért ők voltak azok, akik az első szövetkezeti klubot létesítették. Olyan hajlékot emeltek a kultúrának, ahol öröm tevékenykedni.

A népszerű elnök rendszeresen részt vesz a tömegszervezetdk tanácskozásain Is. Nőhány évvel ezelőtt tanúja voltam, mikor felszólalt a CSEMADOK ünnepi taggyűlésén és arról beszélt, milyen kár származhat abból, ha az illetékesek nem értik meg a magyar nyelvű szőlészeti gyiiniölcsészeti technikum és n mezőgazdasági főiskola létesítésének szükségességét. Azt Is kijelentette, nem ért egyet azokkal a magyar vezetőkkel, akik nem támogatják a Dél-Szlovákia mezőgazdasága fejlődésének szempontjából nagy jelentőségű Iskolák létrehozását.

— Szomorú — mondta már többször is —, hogy pont olyanokat kérdeztek meg e komoly dologban, akiknek vajmi (kevés közük van a mezőgazdasághoz. Ml, sajnos, néhány év múlva kidőlünk, s mi lesz akkor, ha idegenből jön a szakember-utánpótlás?! Ha olyan mérnökök és szőlészni l szakemberek lesznek falvainkhan, akiket más vidékről Importálunk, aligha törődnek annyit a helyt és járási kulturális rendezvényeikkel, és egyébbel, mint a jelenlegi Irányitők.

Szavaiból kitűnik, mennyire félti a falu és a járás kulturális felemelkedését.

Jó szövetkezeti elnök csakis sokoldalú ember lehet. Egy közülük az emberszerető Retkes Lajos. Becsüli munkatársait, és elsősorban a tagságot, az anyagi javak legfőbb megteremtőit. A megbecsülés nem marad viszonzatlan s az elnökről, „Lajosról", elismerő hangon beszél a tagság és a falu népe.

Tóth Dezső

»2«•*! »*« *j» ♦*« *** «j* »*• »*« «j* »** «$♦ **♦ »** •** *** «$♦ *** *j* »;« *** «j* »** »J* *2* *2* **« «2» *j