Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-12 / 15. szám

KULTÚRA Kitüntetetlek és a népművelés A közelmúltban a ludas fáklyavivőit ünnepeltük, köszön­töttük. Ünnepeltünk és társadalmunk megbecsülése pedagó­gusaink irányába azzal is kifejezésre jutott, hogy a legjobbak közül a legjobbakat „Érdemes tanító” megtisztelő címmel tüntették ki. Matej Lűöan, az SZSZK oktatásügyi minisztere a pozsonyi Komensk^ Egyetem dísztermében 105 pedagógusnak és 9 isko­lai dolgozónak adta át az elismerő oklevelet. A legelismer­tebbek között négy magyar tanitőt és egy iskolai doigozét is üdvözölhetünk. A kitüntetett magyar pedagógusok amellett, hogy több évtizedes tevékenységük alatt a legfontosabb posz­ton, az iskolákban példás munkát végeztek, sokat tettek a környezetük felnőtt lakosságának a nevelésében és formálá­séban is. Nem feledkeztek meg, hogy az üj generáció neve­lése csak ügy lehet zökkenőmentes, ha a felnőtt lakosság is művelődik, lépést tart a fejlődéssel. Most főleg erről a fáradt­ságot nem ismerő, áldozatkész oldalukról mutatjuk be a ki­tüntetett Érdemes tanítókat. HEROICS JANOS, a szenei gimná­zium igazgatóié, bár még fiatalos ki­­názésű, már harmincegy éve neveli, oktatja a jövő reménységeit. A vén folyó partján, Dunaradványon lépett, először a kíváncsi szemű gyerekek elé Később a b.etényl és őgyalíal álta­lános Isfeolát Irányította, s egy Ideig tanfelügyelőként tevékenykedett. Már köze! egy évtizede Szeneen műkö­dik. A kiváló pedagógusnak mindig ez volt a fő célja, hogy bizonyítsa a ma­gyar Iskola létjogosultságát. Mint az SZNT Islkolaügyt Megbízotti Hivatala mellett működő nemzetiségi szakbi­zottság tagja, az első sorokban har­colt a magyar Iskolák érdekéért. Talán a saját fián tudta a legjob­ban lemérni a magyar Iskolában érett-1 séglzett fiatalok helyzetét a főiskolán. Ifj. Herdlcs János az orvosi fakultáson mindig a legjobbal« közé tartozott. Persze, a fiatal orvos valójában most bizonyít Nagyfödémesen, ahol mint körzeti orvos tevékenykedik. Herdlcs János sohasem zárkózott el az Iskolán Ikívüll munkától. Ahol mű­ködött, ott szárnyalt a dal, folyt a sokoldalú ismeretterjesztés, tevékeny­kedtek a színjátszók. Most, bár ezer a tennivalója, még mindig részt vállal az önkéntes művelődési élet irányí­tásban Tagja a CSEMADOK Bvatisla i val Járási Bizottsága Elnökségének, ahol a Jótanácsa! aranyat érnek. De nemcsak tanácsot ad, hanem tanári karával együtt lelkes szervezője az évenként megismétlődő Szenczl Mol­nár Albert Napoknak. Emellett az Igaz sző fegyverével mindenütt csatasorba áll, ahol népe sorsát, művelődését elősegítheti. URGE IOLAN, a Galánta! Alapfok« Iskola tanítónőié, szérény, kedves asszony. Első lá­tásra nehezen hi­hető, hogy már 41 éve működik a pe­dagógiai pályán és nyugdíjba készül. Bodollő [kassal járás), Meny he és Béd (nyltrai Járás) volt a fiatal taní­tónő pályájának az útja. A nyltrai já­rásban hozta össze a sors férjével, aki­vel a Iháború után együtt élték át a Jogfosztottság kese­­\ rű évelt. Orgéné akkoriban még csak kony­hanyelven beszélt szlovákul, mégis az érthetetlen politika férjével együtt a Kvsuca melletti Llskovecre sodorta őket tanítani. Amikor odakerültek, keservesen sírt Három év elmúltá­val, amikor mindkettőjüket visszahív­ták a megnyíló magyar Iskolákba, — okét siratták meg az egyszerű szlovák emberek. — . Ott tudtam meg. hogy a szlo­vák nép sóhsein gyűlölt más nemze­­ttségfleket — állítja Ürgéné. — Már az első év után 16 barátságban vol­tunk. Nehezen ment, de még szín­darabot is betanítottunk a fiatalok­kal. Azt hiszem, sohsem felejtem el a kedves emberek között eltöltött bárom évet. Lfeskovecről Diószegre kerültek. A tanítás keserves volt abban az Időben. Semmilyen tankönyv nem volt. Éjfélig rajzolgatta az ábécét, hogy tanítani tudják másnap a gyerekeket. De azért kulturális tevékenységre ts ju­tott Idő Megszervezték a CSEMADOK- ot, annak keretében énekkart alakí­tottak és a többi népművészeti ágat Is szorgalmazták. Hasonlóan, mint annakidején Béden, Menyhén az Ürge házaspár élenjárt az lskolánkívüli népmű vetésben. Pedig sokszor még jó szó sem volt a flzettség, mégis éjt nappallá téve szorgoskodtak, mert tudták, hogy népükért teszik. — Talá akkor nem, de most utólag megköszönik a fáradtságunkat . ., — mondja a szerény pedagógus. — Annyi év után még most ts eljárunk a inenyhel búcsúba Amikor a volt diák­jaink és az idősebbek kijönnek a templomból s meglátnak bennünket, nem tudják, hogyan szorongassák a kezünket, s ml szépet, kedveset mond­­tanak. Ott az embergyúrűben valami mindig szorongatta a torkomat és ek­kor érzem Igazén: érdemes voltl A szlovák népművészet SáMdnnk lázas technikai fejlődés«, a gépesítés és automatizálás kora, az élet hihetetlpoü! meggyorsult üteme, a falu fokozatos elvároslasodása. a szüntelenül siető ember flj és megnö­vekedett igényei jószerivel megszün­tették a régi értelemben vett népi mű­vészetet Annál több megbecsüléssel ás érdeklődéssel fordulunk a múlt megőrzött emlékeihez. Gyönyörködve járjuk a pozsonyi Várban bemutatott nagyszabású kiállítást, amely a szlo­vák népművészet sokrétű megnyilvá­nulásaival ismerteti meg a látogatót. Köztudott, hogy kezdetben vala nemcsak az. ige, hanem a népművészet Is, Szülőanyja, ősforrása a nemzetek kultúrájának. A tárlatnak öt hazai múzeumunkból származó anyaga tárja elénk országunk 18—19. és 20. század eleji jellegzetes és tiszta népi meg­nyilatkozásait, A folklór közösségi művészet, amelynek kialakulásában az egyén és a közösség velük szüle­tett tehetségén, természetadta szép­érzékén kívül az illető terület füld­­rajzi fekvésének, gazdasági és tár­sadalmi viszonyainak is döntő befo­lyása van. Mindaz, ami óbba a tárgy­körbe tartozik: a lakóház, annak be­rendezése, s a munkaeszközök az em­ber életét szolgálják, teliét szüksége­sek, hasznosak. Ds gyakorlati jelle­gük mellett is mindenütt nyoma van rajtuk az ihletű népi képzeletnek, a szép szeretetének, a* fis! díszltű haj­landóságnak. Nyugat-, Kaiéi és Közép-Szlovákia vidékei természeti adottságuknál fog­va erősen különböznek egymástól és az népművészetükben is határozottan kifejeződik. Az enyhébb éghajlatú, könyebben megművelhető, bűvehb ter­mést biztosító nyugati részen jobban boldogul az ember, ami a népművészei gazdagabb formáiban és színeiben Is tükröződik. A szárított vagy égetett agyagtábláből épült, egykor zsúpfede­lű, később zsindelytetős házak formás oromzattal, oszlopos kapohejárattal büszkélkednek. Külső és belső falaik asszonykezek jóvoltából színes, díszítő motívumokban gazdag festéssel éke sek. Maguk készítette Hiitoraik is ügyesen faragottak. festettek. A kitűnő agyaggal rendelkező vidé­ken régi hagyománya van a fazekas­mesterségnek. A hajdan Svájcból és Németországból bevándorolt habánok híres művészetét vették át, s formál­ták újjá a szlovákok, amit a szép vi­lágos és csíkos kancsók, tálak, az ételhordók, az árvái komolybarna zo­­máncti edények s a változatos kék­­fehér módra! termékek jeleznek. ötletesek a F. Kostka műhelyében született, sokféle mesterséget és .népi típust ábrázoló szobrocskák. A falu­siak gyakran helyezték cl a házaik oromfalába mélyített fülkébe egy-egy i szentnek őszinte hittel formált szob­­rét, amelytől otthonuk és javaik vé­­í delmét remélték. Ugyanilyen szándék­­' kel készültek a szentek alakját muta­tó domborművek és festett méhkaptá­­rak. A hosszú téli estéken üregek és fiatalok szorgalmasan faragták az állat- és növénymotívumokkal díszes sulykolófákat, a borotva-, •*- és ka náltartókat és konyhaedény Jcet meg a Eussalyokat és orsókat, A. szövés­­fonásban jártas asszonyok üdeszinű és rajzú függönyei és takarói és a pompás hímzett népviseleti darabok, főképp a Pőstyén-környékiek, kitűnő Ízlésről, élénk képzeletről tanúskod nak. A regényes Közép-Szlovákla fában bővelkedik. A borona-falú házak, ge rondákból, fenyőfából épültek, amit vakolatréteg borított. Híresek a csics­­mányi szinesfalű házak. Az egysze­rűen formált bútorok tetszetősök A hegyvidék bányászatnak remekbe­­faragott betlehemein a bibliai szen­teket valóság embereivel és állatai­val vették körül. Fortéllyá! és nagv türelemmel helyezték el szűknyakú üvegekben a hányászélet jeleneteit szemléltető figurákat, Ftgyelemremél tó a hegyi legelők pásztorainak nem zedékrői nemzedékre szálló művésze te. A juhászok szebbnél szebb, dús alakos faragása merítő-edényeket, ka­nalakat, sajt- és oétepka formákat készítenek. Érdekesek a fémberakásos messzehangzó havasi kürtök, a fuvo­lák és a fantasztikus faragásé, botok és fokosok, Ruházatukhoz tartoznak a rézpitykés bőrtttszók s a díszes fém - csatok és kapcsok. A drótosok fém­szálakból alakított kosarai, kalitkái, vázái is leleményesek. Kelet-Szlovákla építészeti nevezetes ségs a mintegy SÓ templom. Legré­gibb közülük az Eperjes környéki XIV. századi görögkeleti templom. As északsárosiak és zempléniek Is rop pant festőink. Ödön belső berendezé­sük: a falfestmények, a szépen fara gott oltárok és csillárok, a szentelt víz- és gyertyaterték s a keleti hatá­sú. áhítatát keltő szentképek, az Iko­nok titokzatos hangulatot árasztanak, s a népi művészei becses darabjai Az agyagművasség itt majdnem olyan fejlett, mint a nyugati vidéken. Bártfa, Pazdics, Szína vidámszinfl, íz lése* díszítésű edényei országszerte kedveltek. Régi eredetű a kelmefestő*. Faragott falemezekkel nyomtatták az agyagra a népszerű képfestő é* több szinti mintákat. Kihalt iparág a itié­­zeskalácsosság. amelynek középpontja Igiő és környéke volt. Vásárokon és búcsúkon Árusították a színes képek­kel. cukorrözsákkal, kis tükörrel dí­szített sziveket, huszárokat, babákat ás szerelmes párokat, A szépen fara gott formákat, melyek segítségéve! készültek, múzeumok őrzik. Ugyan­csak faragott formákba öntötték as embert vagy testrészeit mutató viasz­figurákat, melyeket a hívók templo­mokban fogadalmi ajándékként he­lyeztek el, A kelet-szlovákiai népvise­let a szomszédos népek ízlésének be­folyása alatt áll. A tarka női rnhákon kevesebb a kézimunka, ezt készen vett szalagok, pántok és csipkék helyette­sítik. Legnevezetesebbek a zdiari he­gyi lakók öltözete Felüdülve, jóleső érzéssel hagyjuk el az élménytedó kiáilftást. mely a zá­log és ködös mindennapokban üdítő színfoltot képez ■ Párkány lenóné SZABAD FÖLDMŰVES 13 1989. április 12. jn^, a6 , 5 v U M 2 go ® — a Ltd , á Kit a? !>*C3 s Hit líil $. 2 .*'3 a ® “J át n ru Or S 'V 'O '«Í *“* J—> „ S 3 # 'Í0H K) „fii O O* NJ "3§f +-» 'A ^ Ilii X _ •*-* rl KTl (V) O 2* Q > 00 ■£ ■SÄ ® -2 tn q >..w is f $ S a a £ *&%9 M-® dl > * tO t- Ö <5 t?J ká jj f > BALOGH MARTA, a Kassal Pedagógiai intézet magvar nyelvű kated­rájának a vezetője. A sokoldalú nyelvész tizenhárom évvel ezelőtt ott­hagyta a katedrát, hogy hasznos tanácsadói munkát végezzen A kiváló pedagógus hat nyelvet beszél, így kapcsolata van külföldi nyelvészekkel, és ez jelentősen segít! sokoldalú tevékenységét Sokoldalú, mert a módszertani tanácsadás mellett már több könyvet fordított le ma­gyar nyelvre. Hasék Vilmossá! közösen megírták a Magyar helyesírás tanítása című módszertant segédkönyvet az alapfokú iskolák tanítót szá­mára, Cikkeket is rendszeresen ír a Szocialista Nevelés című folyóirat­ba Emellett pedagógiai tárgyú Ismeretterjesztő előadások egész sorát tartja meg a különböző összejöveteleken Balogh Mártát a kelet-szlovákiai kerület legkisebb falujában Is Isme­rik, s mindig bizalommal fordulnak hozzá. Nem tsmer fáradtságot a ta­nácsadásban, de nem szereti és következetesen bírálta azokat, akik ta­kargatják a nyelvtanítás gyengeségeit A sokoldalú pedagógus a nyelv fejlődése szempontjából nagy jelentősé­gűnek tartja, hogy az utóbbi Időben magyarországi szakemberek tartanak előadásokat a magyarszakos pedagógusok összejövetelein Szerinte ezek a tudományos előadások nagyban hozzájárulnak aljhoz, hogy pedagógusaink mélyebben megismerjék nyelvűnket. Márpedig Igazén csak az szereti anya nyelvét, aki annak kiváló Ismerője. Emellett, - aki saját nyelvének Jő Ismerője, rendszerint más nyelvek Iránt ts érdeklődik- Aki Igazán szereti a* anyanyelvit, «* a másokat is megbecsüli, vallja Balogh Márta. — Ez pedig korparancs egv több nemzetiségű or­szágban. SOMOGY! ISTVÁN Aligha hinné valaki, hogy a magas, szikár férfi már a nyolcvan ha­tárán Jár, és több mint ötven évig oktatta a középis­kolásokat matema­tikára és fizikára, A fél évszázad sem volt elég a vete­rán pedagógusnak. Üjbóí csatasorba állt és a mindenki Pista bácsija most a szakmunkás kép­zőben tanítja ked veit tantárgyait, Pista bácsi nemcsak oktatott, ha­nem hosszúéves tapasztalata! alapján rvém kevesebb mint tíz tankönyvei Irt. Sok órát tanított, tankönyveket írt, mégis Komárom közművelődése elvá­laszthatatlan Pista bácsi nevétől. Már a huszas évek eleién munkás-gimná­ziumot szervez, hogy a hajógyárnak legven magyar értelmisége Lelkes tágia volt.8 Jókai Egyletnek és sokáig a közművelődés! részleg vezetője. Emellett az Országos Tanltóegylet tit­kári, majd később elnök) funkcióját töltötte be r egyben ez egylet lapját ts szerkesztette. Sok tanítás, tengernyi társadalmi munka lellemzö a legidősebb pedagó gus életére. Talán ezért nem ért rá megöregedni a népét, nemzetét sze­rető pedagógus, akinek a tanítás so­hasem volt állás, foglalkozás, hanem hivatás.-ár — Nagyapám, apám nyomdokait követtem, amikor a természettudomá­nyt doktorátus után pedagógia! pá­lyára léptem — vallja magáról Or. MOLNÁR ZOLTÁN a fülek! atmná­­*jiim tanára. A Károly Egyetem elvégzése után « losonci, majd az ungvári gimná­ziumban tanította kedvenc tantárgyát, a biológiát. Pedagógiai pályájának 35 évéből a leghosszabb Időt a fülekl gimnáziumban töltötte, ahol lelenleg is tevékenykedik, A közkedvelt tanár nagy szeretettel tanítja a biológiát, és így az érettségiző diákok egylhar­­madánaik a választott tantárgya min­den évben a biológia, A sokoldalú tantárgy alapos Ismerete ahhoz Is hozzájárult, hogy a Fűteken érettségi­zettek közül sokan jelentkeznek e Nyltrai Mezőgazdasági Főiskolára. Dr. Molnár közéleti tevékenysége szintén figyelemremélté. Tagja a Szo­cialista Akadémiának és az ismeret­terjesztő előadások egész sorát tartja a környéken. Emellett ó vezeti az Iskolában az önkéntes madarászat! kört, amelynek a madárfajták alapos megismerése mellett legfontosabb fel­adata a kietlen télben a madárvéde­lem. A sokoldalú pedagógust kerület! méretben természetvédelemmel ts megbízták. Fülek környékén sok a védett terület. A vulkanikus eredetű hegyeken több várrom ts van. Az ot­tan! kőzetek kialakulása és a várak ismerete sokszor képezik a kiváló pedagógus előadásainak témáját. Sokáig lehetne még sorolni dr Mól nár Zoltán Iskolán kívüli tevékeny­ségét De talán inkább azt kérdezzük meg tőle, hogyan futja az Idejéből- Apámnak is. nagyapámnak is jutott arra ideje, hogy törődjön az iskolán kívüli népműveléssel Én az ő nyomdokaikon járok. Minden örömbe vegyül egy kis üröm is, Büszkeség tölt el bennünket, hogy ilyen derék, fáradtságot nem ismerő peda­gógusaink vannak. Másrészt kissé bánté, hogy a néhány ezer magyar pedagógus közül az idén is nagyon kevés volt az elis­mertek száma S talán azt sem hagyhatjuk sző nélkül, hogy a magyar tannyelvű mezőgazdasági iskolákon eléggé nehéz körülmények között szorgoskodö tanárok közül az illetékesek senkit sem javasoltak kitüntetésre, TÓTH DEZSŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents