Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-12 / 15. szám
SZÖVETKEZETEINK ÉLETÉBŐL HARC a legnagyobb KINCSÉRT A H»ít#s»«ge* mnakéban megöregedett falusi ember legnagyobb büszke séga az volt, ha unokáinak elmondhatta, hogy életében sohasem volt beteg ás orvosnak még a színét sem látta. Sokan voltak olyanok faluhelyen, akik egészséges életmódot folytatva, halálukig nem Ismerték a betegséget, az orvost. Tény, hogy a nyugodt falusi élet kedvezően hatott a földművesek szervezetére, Jól, egészségesen táplálkoztak és így ellemállóak voltak e betegségekkel szemben Is, Igaz, nyáron ugyancsak meg kellett lógni * kapa és a kasza nyelét, azonban a tél!, pihenési Időszakban duruzsoló tűzhely mellett gyűjtötték az erőt a tavaszi, majd a nyári és az őszi munkákhoz, Egész télen csak az állatokat etették és olykor-olykor szán elé fogták a Jóvérű paripáikat vagy az ökrökkel megjáratták a vetést takaró hóbundát, hogy a növények levegőhöz Jussanak. A falusiak ebben az Időben le Is nézték azt, aki orvoshoz Járt, azt mondták rá, hogy „megheptyl - kásodott“. Gyógyfürdőbe Igen kevesen kerültek, mert ezt luxusnak tekíntettéik, Tény, íhogy a földművesek az évszázadokon keresztül kialakuló öngyógyítással, betegség-megelőzéssel óvták egészségüket. A nyugodt életmód volt a legjobb védelem. Azonban a gépek korszakában faluhelyen ts megváltozott a helyzet, Zűgnak-bügnak a traktorok, rugós ülések rázzák a traktoros gyomrát, gumicsizmás állatetetők szerzik a reumát, egyszóval, faluhelyen is egyre több az olyan munka, ami káros az egészségre minden szakaszában. A felsőbb szerveknek tehát ezt Is figyelembe kellene venni. Danis elvtársnak ez a véleménye, hogy a föderáció valami eredményt hozott ezen a téren és reméli, hogy a Jövőben még több szlovákiai földműves szerezheti vissza egészségét az ország gyógyfürdőiben. Még- . pedig olyan fürdőkben, amire a felgyógyuláshoz szükség van. Mert többnyire gyomorbetegségekre küldenek ki beutalókat, viszont inkább a szív-, a reumás és az Idegbetegek gyógykezeléséről kellene gondoskodni. Beszélgetésünk befejező részében még felvetettük azt a kérdést, vajon a fürdő-beutalóknál kik részesülnek előnyben. Danis elvtárs elmondotta, hogy főleg fiatalok, vagyis azok. akik feltehetőleg a gyógykezelés után öjra munkába állhatnak. Persze, ez nem Jelenti azt, (hogy ez Idősek teljesen háttérbe szorulnak. Azonban a lövőben szigorúbban felül fogják vizsgálni azokat az eseteket, amikor egyes Idős betegek valósággal kibérelik a kórházakat és a fiatalabbak nem Juthatnak gyógykezelésre. Hogy meg ne sértődjenek az idősebb bácsik és nénik, Itt nem arról van szó, hogy őket már nem kellene kezelni, hanem olyan esetekről, amikor nem túl súlyos a betegségük, és mégis hónapoglg a kórházban vannak, mert otthon nincs aki gondozza őket. Az utóbbi eset elég szomorú és Inkább ezen kellene változtatni, mégpedig oly módon, hogy a nemzeti bizottságok a rászoruló Idős betegek kezelésével megbíznának valakit. Épp a dunaszerdahelyl Járásban hallottam, hogy vannak ún, vándor egészségügyi-nővérek, akik meglátogatják a magukra hagyott betegeket és segítséget nyúltanak nekik. Évente son kérvény és mindössze 250 beutalás. Bizony ez silány eredmény Az ipari vagy más dolgozók százalékarányban sokkal többen mennek fürdő-kezelésre. Ezen a téren, habár van Is némi Javulás, még nagyon sokat kell tenni, hogy a földművesek Is az egyenjogúság alapján ugyanolyan előnyöket élvezhessenek, mint az Ipari dolgozók. Búcsúzóul Danis elvtárs még fölvetett egy Igen érdekes ötletet, amit megszívlelhetnének a szövetkezetek. Elmondotta, hogy von lehetőség fürdőbeutalók vásárlására, tehát a szövetkezetek a szociális alap egy részét ' erre fordíthatnák. így lényegesen több szövetkezet! dolgozó kaphatná vissza egészségét. Ha néha hazamegyek falura, már kora hajnalban olyan éktelen traktor zúgást hallok, hogy a pozsonyi zaj meg sem közelíti. Tehát roár( vidéken ts egyre Jobban romlanak az Idegek, szaporodnak a szív-, a reumatikus betegségek, Egyszóval, több a beteg faluhelyen, mint a múltban Mégpedig több a fiatal, koránál fogva még munkaképes beteg. Ha pedig! így áll a helyzet, valamit tenni kell. Tenni ám, de hogyan ?1 Erről a kérdésről beszélgettünk Danis Vilmossal, a Dunaszerdahelyl lárásl Szociális Bizottság elnökével, és Tóth tászlóval. a Járási nemzeti bizottság szociális osztályának vezetőjével. Az első témakör az volt, hogy milyen betegségek uralkodnak most faluhelyen. Elsősorban jóval több a térti-, mint a női beteg. Szerintük ez azért van, mert a férfiak a mezőgazdaságban Is télen-nyáron dolgoznak, tehát több olyan munkát végeznek, amely egészségükre ártalmas. A nők általában 55—62 éves korukban rokkannak meg Ezzel szemben a férfiak 35—50 éves korukban, tehát akkor, amikor még teljes erővel dolgozhatnának A férfiaknál különösen a 35. évben nagyon sok az Idegbeteg. A földművesek között az első helyen a szívbetegségek vannak, a második helyen a reumatikus megbetegedések, a harmadikon a rák. a negyediken pedig az Idegbetegségek. Ez a négyfajta betegség évente a dunaszerdahelyi lárásban 100 mezőgazdasági dolgozót sorol a rokkantak közé Bizony ez nem kevés. Valamit tenni kellene, hogy ez a szám csökkenjen. De valón milyen módon? Elsősorban az egészségesebb munkakörülmények megteremtésével lehet ne megelőzni a betegségeket, de sokat segíthetne az orvosi kezelést követő gyógykezelés is. Viszont amikor erre tereljük.« szót, már az első mondatoknál kitűnik, hogy ezen a téren nem valami rózsás a helvzet. A szociális osztályra évente 500 kérvény érkezik, de a betegeknek csak a felét küldhetik gyógykezelésre. Biztató, lho,gy az utóbbi Időben valamit javul a helyzet. Amíg három évvel ezelőtt csak 150 földművest küldhették fürdőre, a múlt évben már 250-et. Tavaly a második negyedévre mindössze csak 22 beutalást kaptak, most pedig 46-ot. Nagy baj az Is, hogy a fürdő beutalásokat többnyire csak a téli Időszakra kapják, pedig a gépesítés mai üteme mellett már a földművesek Is elmehetnek gyógykezelésre az év Óvakodjunk a mérgező növényektől! A tlunaszerftahelyl Járási Nemzeti Bizottság szociális osztálya mindent megtesz a földművesek egészségének védelméért. A szó szoros értelmében harc folyik a legnagyobb kincsért, az egészségért A föderáció első hónapjai ezen a téren biztatóak. A szociális és munkaügyi problémák intézésének élére olyan miniszter került Mária Sedlftková személyében, aki nagyon szívén viseli a földművesek problémáit és segít, ahol lehet. Egyrészt oly módon, hogy a föderációs minisztériumban kiharcolja, hogy a szlovákiai földművesek Is megfelelő arányban kerülhessenek gyógykezelésre, másrészt, ha hozzá fordulnak sürgős esetekben, azonnal Intézkedik. A sajtóban már több olyan esetet olvastunk, amikor az új miniszter a szövetkezeti tagok érdekében közbelépett, és amíg ezelőtt évekig hiába panaszkodtak, most pár napon belül fürdőkezelésre kerültek. Tehát remény van arra, hogy a helyzet megjavul és földműveseink közti! e megfelelő (kezelés révén egyre többen visszaszerezhetik egészségüket, Balle József Jég a porlasztóban Nemcsak cséplőgépek, traktorok, szállító berendezések gondatlan kezeléséből származhatnak munkabalesetek. Szép számban terem nálunk olyan kerti- és gyomnövény, amelynek felelőtlen rágcsálása vagy szopogatása klsebb-nagyobb veszedelmet rejt magában. Amíg városi szülők gyermekei ritkán Jutnak mérgező növényekhez, addig a mezőgazdasági dolgozóiknak fokozott mértékben kell óvakodniuk a ..természet lágy Ölén“ kínálkozó alattomos méregtől. Saját, és gyakran bizony felügyelet nélkül Játszadozó gyermekeik érdekében! A televényföldben, kertekben, szántóföldeken előforduló farkasalma talán a legveszedelmesebb. Apró almára hasonlító, zöld színű bogyójának mérgező fehérjeanyaga vese- és bélgyulladást, sőt szlvbénulást Is okozhat. Udvarok, szemétdombok Ismert cserléje a fekete bodza, Annak ellenére, hogy sokan Izzasztó teát főznek belőle, a növény levele és éretlen termése nagyobb mennyiségben mégis mérgező hatású, mert a szambunigrln nevű glukózét tartalmazza Ennek egyik bomlási terméke pedig a rettegett cíánhldrogén. Ugyancsak vlzelethajtó teát főznek a burgonyaföldeken honos hashajtó szélfűbűl, Ez ts komoly bántalmakat okozhat, ha az orvos által javallott mennyiségnél többet fogyasztunk belőle. Kertjeink egyik legpompásabb díszvirágának, a ricinusnak magva szintén mérges. A hashajtóként alkalmazott rtclnusolajból előzőleg kivonják a mérget, de a tarka színű sajtolatlan magvakban Jelenlevő rlcin nevű méreg már számos halálos áldozatot követelt. A szemétdombok környékén, virító beléndek virága ptszkossárga színű. Termése némileg hasonlít az éretlen zöldpaprikára, gyermekek szívesen ropogtatják. Levele és termése kisebb mennyiségben ugyan görcsoldó és iá)dalomcstllapító hatású, de nagyobb adagja megbénítja a központi Idegrendszert A beteg Ilyenkor úgy érzi, hogy „repül". A maszlag tölcsér alakú virágzata fehér színű, termése a vadgesztenyére emlékeztet. A mérgezésbe esett beteg fájdalmai néha az őrjöngésig fokozódnak. És oktalan anyák mégis a maszlag főzetével Igyekeznek gyermeküket álomba ringatni, néha — örökre! Az ebszólű színes bogyói felkeltik' a gyermekek érdeklődését. Rágcsálják, ropogtatják, lenyelik. Ha nem hányják ki hamarosan, a termésben lévő solanln alkaloidja feloldja a vörös vérsejteket, a szívműködés és lég zés bénulását eredményezhet!. Televényes erdőszélen vagy kerítések tövében burjánzik a vérhulló fees kaffl. Szárából sárgás gyanta és hatféle alkaloidot tartalmazó tejneriv csöpög, ha letépjük. Jóllehet keresett gyógynövény, nagyobb adagban halálos. A plrosló pipacs terméséből készül az ópium nevű kábítószer, a fájdalomcsillapító morfin és papaverln, valamint a köhögést enyhítő kodein. A főtt mákfejjel rendszeresen „elringatott" csecsemőknél kóros elváltozások észlelhetők az idegrendszerben, amelyek sokszor egész életükre kihatnak. Főleg szérúskertekben fordul elő a magas növésű foltos bürök, amelyet a gyermekek „pipa“ módjára szeretnek szopogatni A szárában és levelében lévő konlüi nevű mérgező alkaloid nagyobb mennyiségben bénítóan hat a légzőközpontra. Virágoskertjeink legpompásabb, de legveszedelmesebb növénye a sisak virág. Hatóanyaga az akonltln nevű mérgező alkaloid. Mérgezés beálltával először csak lényegtelen bőrvlszketegséget érez a beteg, amely később szív- és légzésbénuláshoz vezethet. Helyszűke miatt csak a leggyakoribb mérgező növényeket soroltuk fel. Mivel mindenkinek más-más a szervezete és ellenállóképessége, egyetlen orvos sem képes előre megállapítani, melyik növényből milyen mennyiség okozhat mérgezést. Énp ezért legyünk tehát résen! K. E. Tél végén — tavasz elején fordul elő leggyakrabban, hogy Jég keletkezik a karburátorban, megakad « fojtószelep és a motor nem kap elég levegőt. Ilyenkor történik meg, hogy menet közben előforduló üresjáratnál a motor leáll, vagy nincs meg a kellő ereje, ha nagy gázt Is adunk. A tapasztalatlan vezető rögtön a legroszszabbra gondol, a szerelő azonban semmilyen hibát nem talál. Ha ugyanis a kocsi melegebb helyre kerül, a lég gyorsan elolvad. A tiibát úgy vehetjük észre legkönnyebben, ha megérintjük a karburátor és az üzemsnyagvezeték közötti részt. Ha hideg, sőt esetleg zuzmarás, a porlasztó hőmérséklete a fagypont alá süllyed és a keletkezett tég miatt a fojtószelep megszakad. A porlasztó olyan, mint a hfítőszokrény A porlasztó feladata, hogy kellő arányú levegő és benzingőz keveréket hozzon létre. Amikor a benzin a porlasztóban elpárolog, leköti, elvonja környezete melegét. Ugyanez történik, ha kezünkre benzint öntünk. A gyors párolgás következtében elvonja testünk melegét, Illetve lehűti a kezünket, A levegőben levő vízgőz, a benzin elpárolgásánál ktvállik, és az erőtelies hűtés miatt Jéggé fagy. A nyár folyamán a karburátorban kicsapódó pára nem fagyhat meg, de á hűtés jelensége észlelhető. Persze ennél a Jelenségnél nagy szerepet Játszik a benzin minősége és a porlasztó szerkezete Is. Néhány évtizeddel ezelőtt nem sokat törődtek * karburátor tisztításával, mert a benzin akkor még gyengébb minőségű volt és nem párolgott el olyan gyorsan, mint most. Jegesedé» fagypont fül lift A karburátor eljegesedése miatt sok autó válik üzemképtelenné menet közben. Ezt a Jelenséget a gyárak különleges konstrukcióval igyekeznek megelőzni és elősegíteni, hogy felmelegedjen « fojtószelep és a szívótorok környéke, Olyan anyagokat kevernek a benzinbe, amelynek hatására a vízgőz alacsonyabb hőfoknál fagy meg. Jegesedés a porlasztóban akkor áll elő, amikor a külső hőmérséklet plusz 2 és plusz 7 Celslus-fok között váltakozik, és a levegő viszonylagos páratartalma 65—75 százalék. Nagyon gyorsan keletkezik Jég a karburátorban mérsékelten hideg, de ködös időben. Megtörténhet ez nyáron Is, 1800 méternél nagyobb magasságban. A Jelenséget az alább! módon küszöbölhetjük ki: Járassuk a motort magas fordulatszámmal, üresen, a légszűrőt pedig állítsuk át a téli feltételekre. Ezzel lehetővé válik, hogy a motor melege átterjedjen a hideg szívótorokra és felolvassza a karburátor belsejében keletkezett Jeget. Segíthet esetleg a gáz adagolása hirtelen változtatása Is. A porlasztó belső nyomásának váratlan változása elejét veszi a Jegesedésneik és a fojtószelep fennakadásának. Sajnos, ezen még a szakember sem sokat segíthet, mert ha a levegő relatív páratartalma 65—^5 százalék' között van, a hőmérséklet pedig valamivel a fagypont fölött, akkor könnyen bekövetkezik a Jegesedés. amely olyan sok aggodalmat és riadalmat okoz a kezdőiknek. Az utóbbi Ideiben agyra több gondot fordítunk az utak rendbehozására. Az ipolynyáki—szelenyi útszakaszon Is teljes erővel folyik az útjavítás, hogy gépkocsijaink a jövőben gyorsabban és biztonságosabban közlekedhessenek. Bállá felv. Mi legyen az elsősegélynyújtási szekrényben? Baleseteknél, vagv más, gvorsan fellépő betegségeknél nagyon fontos. hogv munkahelyeink és háztartásaink egyaránt fel legyenek szerelve elsősegélynyújtási kellékekkel Az elsősegélynyújtás! szekrény, ha Jól van felszerelve, sokszor vezethet az emberélet megmentéséhez. E helyen röviden felsorolom azokat a szereket, «melyeiknek nem lenne szabad egy elsősegélynyújtás! kollekcióból sem hiányozniuk. Vérzések elállításához nagyon célszerű, ha Esmarcb-féle gumlmanzsetával vagyunk ellátva Különféle kötszerek, vatta és géz nem hiányozhatnak sohasem Legcélszerűbb magunkat steril, azaz eslramentes kötszerekkel ellátni, amelyek * patikákban különféle méretekben kaphatóik. Legcélsze- j rűbb a 8 cmX5 m-es méret, amely alkalmas a kisebb és nagyobb sebek bekötésére egyaránt. A kötszer leragásztásához használjunk angoltapaszt Legcélszerűbb méret az 5 cm X 5 m-es. Vattából elég 100 g, A sebek kimosására nagyon Jő, ha friss bórvíz van kéznél, legalább egy liter, vagy hidrogén 3 százalékos 500 g, A jódtlnktúrát csak a seb környékének a fertőtlenítésére használjuk. Ugyanerre j a célra alkalmas az AJatin tinktúra Is. Flcamodások esetében Jő, 1 ha kéznél van az őlomecet. Seb- : tisztításra használhatunk tiszte j szeszt Is és a seb környékének j megtisztítására lő a tiszta benzin is. 16, ha van az elsősegélynyújtáshoz töréseket rögzítő „sínünk“ Is legalább egy darab. Láz esetében legyen kéznél egy-két csomag lázcsillapító, pl. Acylplrln, Acylcofftn, vagy az erősebb fájdalomcsillapító hatású Algena, Sedolor vagy Alnagon, Gyomorrontésnál, vagy mérgezések esetében nagyon célszerű. ha orvosi széntabletták vannak kéznél, mint például a Carbantox vagy a Cttrocarbon. Eszméletlenség esetében Jó szolgálatot tesznek az erős szagú vegyszerek, mint például az ammóniák, szalmiákszesz, erős (kőin! vagv benzin Gyomorfájdalmakná! nagyon Jő, ha kéznél vannak az úgynevezett Hoffmann-cseppek, vagy Contraspan, amelyekből vlzpe csepegtetünk 20 cseppet és Így Itatjuk meg a beteggel. Székrekedés esetében hashajtót adhatunk, pl Laxylt, Laxafelt, paraffin vagy ricinus olajat. Szemhéjgyulládás esetében Jő, ha kéznél vannak a szemcseppek, például a 3 százalékos targesln oldat, vagy valamiféle szemkenőcs, mint pl. Albldol, Tetraform, vagy Sulfathlasol-opthalmo ung. Ezeket használhatjuk akkor Is, amikor valami a szemünkbe esik. Ne hiányozzék a szekrényünkből a kamilla sem. amelynek főzete kitűnő hatású borogatás formájában, gargarizálásnál, szemmosásnál és ivókúra formájában is. például az emésztőszervek megbetegedéseinél vagv belélegezve a légzőutak megbetegedésénél. E gyógyszereken kívül nagyon célszerű, ha e kollekció ki van egészítve még hőmérővel, pinzettával 1 csipesszel 1. blztostükkel és Ivópohárral ts. Abban az esetben, ha nagyobb gondot fogunk fordítani az elsősegélynyújtási szekrény vagv láda felszerelésére, biztosan fogunk tudni segíteni önmagunkon és embertársainkon egyaránt. A könynyebb eseteket majd ki Is tudjuk így kezelni és nem kell őrákhoszszat várakoznunk az orvosi rendelők előtt. Azt hiszem, hogy már csak ezért ts érdemes nagyobb gondot fordítani a kollekció összeállítására és megéri ez a nem tű! nagy anyagi kiadást is. MlJDr, luhász István, Tisza csernő
