Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-05 / 14. szám
KULTÚRA. Igények és szükségletek Mindazok, akik érdeklődnek a műkedvelő színjátszás iránt, tele vannak elképzelésekkel, ötleteikkel, gyakran hasznos Javaslatokkal. Van úgy, hogy ezek az ötletek ellentétesen csengenek — vita támad belőlük, majd hasznos konklúzió, amit értékesen használhatunk fel a Járási, kerületi vagy más országos méretű rendezvényeinken. Ezekből az elképzelésekből fakadó indítékok képessé teszik ez egyént is arra, hogy a kedvező és kedvezőtlen körülmények, a kellemes és olykor kellemetlen tények és (helyzetek, az előretörekvés és az átmeneti visszazökkenések szövevényes hálózatában {elismerhesse a haladás fő vonalaiban mutatkozó tennivalókat. S ez így helyes, mert bal lenne, ha műkedvelő színjátszóinknak nem lenne egyéni véleménye, alkotó gondolata, s nem lennének optimista célkitűzései, A nevelőmunka egyik kulcskérdése, hogy színvonalasan nevelten. A társadalmi és gazdasági életünkben bekövetkezett változások ts ezt sürgetik! így hát köznevelésünkben is számos tartalmi és módszertani kérdés „átszervezése“ válik szükségessé. Elvi, szervezeti és nem utolsó sorban módszertani kérdések merülnek fel, amelyeket ma már nem egyszerű programegyeztetéssel kell elintézni, hanem olyan közös és iránytmutató programmal, amelynek keretén belül az akcióprogram kulturális tézisei Jutnak előtérbe. Ez nem zárja ki az önálló kezdeményezéseket, a helyt akciókat, de feltételezi a magasabbszintü népművelési koncepciót. Szükségesnek bizonyul mielőbb megteremteni a művelődéspolitikai feladatok és a lakosság művelődési igényeinek áz összhangját. S ha ez valóra válik, bizonyosak lehetünk abban, hogy műkedvelő színjátszó mozgalmunk tevékenysége Ismét gyümölcsözőbb lesz. Szükséges tehát egy hálózati és módszertani központ létrehozása, amely kimondottan a hazai magyar népművelési célok szolgálatában fejtené ki elméleti, főleg gyakorlati munkáját. Van az országban több jólmüködő szervezetünk, ahol gyakran és rendszeresen mutatnak be színdarabokat. Járásainkban bőven találhatók olyan pedagógusok, akik a művészeti tömegmozgalom valamelyik ágában szívesen vállalják egy-egy csoport vezetését. De ezek az emberek, a határtalan lelkesedésük mellett, Joggal igényelik azokat a szakmai ismereteket Is, amelyek a régi és az ó| problémákat taglalják. Bebizonyosodott ugyanis, bogy a lelkesedés és a tehetség nem mindig elegendő. Csupán nélkülözhetetlen feltétel, ami szorgalom, állandó önképzés és tanulás nélkül nem teljes értékű. Ezért a prtncípumot, a vezérelvet kell összhangba hozni a társadalmi Igényekkel. Egybevetni korunk népművelésének célkitűzéseivel, ami azt Jelenti, hogy az elért gyakorlati eredmények tapasztalatainak leszűrésére és főleg hasznosítására kell törekednie. S ha fejlődésünk fokát aktív színjátszó csoportjaink színvonalához mérjük, nyilvánvaló, hogy nem a műkedvelőknek kell ezt vagy amazt bebizonyítaniuk. A színjátszás társadalmi életünk szerves tartozéka. És ott. ahol a vitázó szocialista műveltség légkörében él és fejlődik, s aktivitása legalább akkora szellemi erőfeszítésre képes, mint az a néző, aki látott már értékes színjátszást, ekkor a kívánt mérce Is egyet Jelent a színvonallal. Egy-egy Járás Ily vonatkozású színvonala viszont sok mindenben függ a Járási dramaturgiai tanácsok munkájától, a népművelési koordinációs bizottságok tevékenységétől. Az ifjúsági alkotó versenyek elegendő alkalmat nyújtanak a felméréshez. Ezért nagy felelősség hárul a Járást zsűrikre, mert pótolhatatlan pedagógiai hibát követ el, ha egy-egy bemutatott színdarab után a rendező nem kap kimerítő magyarázatot, ha a szereplőket nem értékeli kellő komolysággal, és figyelmen kívül hagyja a csoport összmunkáját, céltudatosságát. Módszertant és szervezési hibát követ el viszont akkor, ha vetélkedő után nem vitatkozik kellő hozzáértéssel a bemutatott színdarabok stílusáról, eszmei-művészi koncepciójáról és ennek során a hazai műkedvelő színjátszásról és egyéb esztétikai problémákról. írásomat úgy szeretném közrebocsátani, mint előhangot a márclusbanáprilisban zajlő Járási találkozókhoz. Mert minden Járásban megrendezik a színjátszók vetélkedőjét. Ezért szólunk a rendezőkhöz, a dramaturgiai tanácstagokhoz, akik az irodalom és művészeti megismerés módszerével, az élet szüntelen figyelésével és ihletett tolmácsolásával haladnak életünk nagy eszméinek nyomában, akik képesek arra, hogy összegyűjtsék a tényeket, az eredményeket és tapasztalatokat, elemezzék a bevált módszereket, hogy a Jövőben még értékesebb szinten állhassanak ki a közönség, a közvélemény elé. Szuohy M. Emil A közgyűlés margójára A lapnk már hírül adták, hogy a csehszlovákiai magyarok egyetlen szervezete, a CSEMADOK országos szinten értekezett. A küldöttek is viszszatértek alapszervozeteikbe és örömmel, talán Jugos büszkeséggel mesélik társaiknak, barátjaiknak, hogy szervezetünk húsz éves munkáját megbecsülik, értékelik és elismerik az arra legilletekesebhek, pártunk és kormányunk vezető körei. Megkaptuk a Munkaérdemrendet. Bizonyára akadnak majd „jóakaróink" között néhányan olyanok, akik Injcsóválással veszik tudomásul ezt a visszavonhatatlan tényt, de ez ne csöggesszen cl henniinket. A fontos az, hogy végre egy olyan társadalmi rend építéséhez láttunk, melyben csakis a tiszta emberi magatartás, a józan igyekezet, az ország és a nép érdekeit szolgáló cselekedet kaphat helyet. Tagadhatatlan tény, hogy a CSEMADOK megalakulása éta szüntelenül azou fáradozott, hogy a hasznos cél érdekében összefogja és irányítsa a hazai magyar dolgozókat. Ezt mindig a CSKP legjobb törekvéseinek szellemében cselekedte. Nehéz időket éltünk meg az elmúlt húsz esztendőben. Bizonyára hibákat is követtünk el. sokmindent okosabban. Jobban is lehettünk volna, de kétségtelen, hogy hazafisághél. a szülőföldhöz velő bőségből és ragaszkodásból kitűnőre vizsgáztunk. A rendkívüli, X. közgyűlésen is ezt erezték a küldöttek. Fővárosunk felszabadulásának szimbóluma Nem akadt egyetlen olyan ielszólaló sein, aki kicsinyes, egyéni érdekek követésével figyelmen kiviil hagyta volna a közös érdekeket. Okosan, fegyelmezetten és bátran, korunkhoz méltó emberi magatartással foglaltunk állást az egész országunkat érintő kérdésekben. A csehszlnvákial magyarság, visznnylagos szabadságának húsz éve alatt, felnőtté vált, komoly társadalmi és politikai tényezővé érett. Semmilyen szinten nem lehet többé figyel men kívül hagyni minket az ország ügyeinek intézésében. Szól kérünk és szél kell kapnunk az élet minden tnrUletén, hiszen az ember egy közösség eleven része, alkotó eleme, márpedig csak olt lehet boldog közösségről beszélni, ahol elégedettek, boldogok és életerősek az egyének is. Mi nemcsak saját magunkért rselekszttnk. Általunk egy ország lehet (reméljük lesz is) gazdagabb, életképesebb. Aki a mi kibnntaknzódásunk útjába akar állni, az saját emberi mivoltát gyalázza meg, saját hazáját taszítaná vissza a történelmi és politikai elterdülések korszakába, vagyis nemzetiségre való tekintet nélköl, minden csehszlovák állampolgárnak közös ellensége. Az idő csakis a haladásnak, az egymásra utaltság okos felismerésének és megértésének kedvez. SZENK SÁNDOR „Az írónak még a lába nyomát sem közelíthetem meg. Tehát nem kenyerem az írási De azért mégis szeretek írni, mert Jól esiik az embernek, ha néha-néha mások előtt kitárhatja szívét." — írja legutóbbi levelében BUJDOS lánog. fmelyi nyugdíjas. Ebből a leveléből megtudtuk azt Is, hogy az újságszerkesztőségekkel való kapcsolata nem mai keletű. Harmincöt éves volt, amikor az első cikkével kopogtatott a szerkesztőségek ajtaján. Akkor azzal bíztatták, hogy bár gondolatat Jók, de mégis helyesebben teszt, ha az eke szarvánál marad. A tanácsot megfogadta: ott maradt, mert nem akart ő hívatásos író lenni. De az írásról nem mondott lel S persze továbbra Is útnak lndjtotta a hosz-Isten veled édes Piroskám A CSEMADOK naszvadl szervezetének színjátszót az elmúlt évben Dosztojevszkij „Két férfi az ágy alatt“ című színművével első helyen végeztek a Járási színjátszó fesztiválon. Bár technikai okok miatt a kerületi vetélkedőre nem ikerült sor, mégis a naszvadiak kerületi méretben ts II. osztályú minősítést kaptak. A színjátszók ez év januárjában bemutatták Szenes Iván — Dohos A1 lila: „Isten veled édes Piroskám" című operettjét. A rendező Holubek László, a szövetkezeti klub vezetője volt, és talán az ő gazdag színházi tapasztalatának köszönhető az operett nagy sikere. A mlni-beat operett nemcsak a hazai közönséget hódította meg. hanem a többi Járásban is oszthatatlan síikért aratott. A nagy sikerre jellemző, hogy már eddig tízszer Játszották és a meghívások szerint még legalább negyven helyen lejátsszák az operettet. Ezzel kapcsolatban Holubek László a következőket mondja. — Úgy tervezzük, Ihogy a tavasz folyamán ellátogatunk Kelet-Szlovákta néhány községébe. Ezt követően pedig a kiskőrösi járásba ts [Magyarország). Külön említést érdemel az operettet kísérő Melódia néven Ismert népszerű zenekar, amelyet Miskolci János Irányított. A komáromi járásban ez az egyedüli zenekar, amely 1B regiszteres Matador vlllanyorgonával rendelkezik. A klub vezetője nagyon elégedett a színjátszók munkájával, mert a fiatalok fegyelmezettek, s nagy kedvvel játszanak. Ezért vannak olyan elgondolások Is, hogy Imely és Martos községek színjátszóival közösen egy állandó színjátszó csoportot szerveznek, amely minden hét végén szerepel majd a szomszédos községekben Emellett azon Is fáradoznak, hogy szlovák színjátszó csoportot is létesítenek. Holubek László, a szövetkezeti klub vezetője még nem régen működik a komáromi Járás egyik legnagyobb falujában, de már ez a rövid idő is Igazolta sokoldalú, Jő munkásságát. Andriskin József szú téli estéken készült írásait a szerkesztőségek felé. S nem hiába, mert bár hosszú várakozás után, de az írását mégiscsak megjelentek. Állítása szerint több alkalommal vitacikkeket is írt, melyekben őszintén kifejtette véleményét, mely megegyezett a falusi szegényparasztok véleményével. Ilyen esetekben természetesen óvatos volt, álnevet használt. Rájöttek és többször sürgették, hogy tárja fel kilétét. A sürgetésekre az alábbi verssel válaszolt az egykori szerkesztőségnek: Jobbágy volt az édesapám Urak rabszolgája, De lelkében ott lobogott A szabadság vágya. Zsellér Gergely fia vagyok Nem vagyok én báró, Nem visz engem üveghlntón A Kesely, s a Sáró. Hat hold földet örököltem Dolgozgatok rajta. Egyet-kettőt vettem (hozzá Így lettem kisgazda. Zsellér lános az én nevem, Nem Ismer a rendőr. Nyugodtan alszik miattam Szolgabírő s csendőr. Békességben, csendben élek, De biz' ez csak látszat. Mert szivemben fészket rakott A fekete bánat. Új könyvek A Madách Könyvkiadó legfrissebb újdonságai közül a következő kiadványokat ajánljuk olvasóink szives figyelmébe: Jiff Mucha: ELMOSÓDOTT ARC Az immár élete delén túljutott író első művel a háború alatt Jelentek meg I,ondonban. Röviddel a háború után már Prágában kezdett publikálni, és minden regénye (Tűz a tűz ellen, A leégett vetés, Üvegfal, A háború folytatódik) megérdemelt sikert aratott. Az elmosódott arc az ötvenes évek társadalmának emberi problémáit mutatja be józan bölcsességgel. A könyvet Zádor Margit fordította magyarra (14.— Kési. Jnhann Dávid Wys*. ROBINSON CSALÁD A regény története valamilyen titokzatos Egyenlítő környéki földrészen Játszódik, ahová hatnapos vihar után vetődnek partra hőseink: egy svájci házaspár és négy fiuk. Ezer és ezer kedves, szórakoztató, és Izgalmas kaland közben hódítják meg maguknak kis tartományuk buja trópust növényzetét és azt a töménytelen sok állatfajtát, amely több világrész faunájának egyedülálló keverékét aikot|a. A fordítás és átdolgozás Fazekas László munkája (15.50 Kis). Szilágyi Ferenc: F0NIXMADÄR Zrínyi Miklósnak, a költőnek és hadvezérnek állít méltó emléket ezzel a könyvével a szerző. A rendkívül gazdag élet leírását egykorú dokumentumok másolatai egészítik ki (12.— Kős). Thury Zsuzsa. APOLLONIA KISASSZONY VENDÉGEI A Csíkos Könyvek sorozatában Jelent meg ez a bizonyára nagy érdeklődésre számottartó regény. A sok szívvel, gazdag kedéllyel és finom arányokkal megalkotott művet Retch Károly megkapóan szép rajzai díszítik. lókai Anna. KÜTÉL NÉLKÜL Egyéni liangú, szigorúan zárt novellákat és gazdagon motivált, érett elbeszéléseket tartalmaz a fiatal írónő könyve. „Novelláimnak ez az első gyűjteménye ... Szeretem a történeteket, mert tudom, hogy ami velünk igazán történik, annak önmagában is megvan a jelentése. Szeretem az újat, a valóban korszerűt... Érdekel a sorsunk“ — mondja Jókai Anna kötetével kapcsolatban (15.50 Kis). Émile Zola: NANA Vajthö László fordításában látott Ismét napvilágot a kiváló francia író világhírű alkotása a Világirodalom Remekel sorozathan. Az utószót Bajomi Lázár Endre írta (21.— Kős). Berzsenyi Dániel összes művei Ez a kötet bizonyára nagy örömet szerez a magyar könyv, a klasszikus magyar irodalom értőinek és barátainak. Az ünnepélyes kötésű könyv a kiváló magyar költő tel|es életművét tartalmazza (2950 Kős). Bárány Tamás: RÁKÓCZI ZASZLAI Az Író ú) kiadásban megjelenő, népszerű történelmi regénye két főhőse sorsán keresztül az egész Rákőczikorba kitűnő betekintést nyerünk. Esze Tamás zászlóbontásától kezdve látjuk a kor nagy csatáit, megismerkedünk a vezérekkel, közkatonákkal és megtanuljuk tisztelni a szabadságért fegyvert ragadó népet (Móra Könyvkiadó — 18 — Kős). SZABAD FÖLDMŰVES 1 3 1989. április 5. „Nem vagyok író“
