Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-11 / 2. szám

zódtak meg. Ezen túlmenően az álta­lános emberi kérdéseket s e kérdé­sekre a költő által megfogalmazott válaszokat Is megtaláljuk a kötetben. Török Elemér ars politikája az em­berség, a magyarság, s a természet hármas egységének a szintézise. Ezért perel fényért, emberségért. A hazai magyar irodalom után szól­ni kell az egyre népszerűbbé váló Diákkönyvtár sorozatról, amelyben három klasszikus Írónk munkái jelen­tek meg. Arany János Toldi trilógiájá­nak harmadik, befejező része, a Toldi estéje, Mikszátíh Kálmán regénye A Noszty fiú esete Tóth Marival és végül Móricz Zsigmond Rokonok-ja. Nyilvánvaló, hogy a Diákkönyvtár so­rozatban megjelenő könyvek tanuló­­ifjúságunk köriében nagy érdeklődésre tarthatnak számot, mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy olcsók, s így a diákok számára is hozzáfér­hetőbbek. A világirodalom klasszikusait a je­len esetben egyetlen könyv, Emily Bronte regénye, az Üvöltő szelek kép­viseli. Harminc éves se volt ihég a szerző, amikor — egy évvel halála előtt — megírta ezt a regényt, amely a világirodalom legkülönösebb szerel­mi regénye lett. Valóság és látomás, természet és lélekelemzés, vadság és odaadás furcsa szövedékét foglalja magába; egy magába forduló roman­tikus írói lélek vallomását a szere­lemről és a szenvedélyről. Fekete István történelmi regénye A koppányi aga testamentuma is a fiatal olvasók számára íródott. Oglu aga, a koppányi vár ura párviadalban megöli Babocsai Gáspárt. László, a megölt magyar vitéz fia viadalra hív­ja ki Oglut. A halálra sebzett török tiszt utolsó perceiben békejobbot nyújtott ellenfelének, és arra kéri, hogy leányát, Zsuzsát, akit magyar felesége szült, vegye gondozásába, így kezdődik a romantikus történet, amelyben a szerző hitelesen mutatja be a dunántúli végvári harcosok hét­köznapjait. A népszerű delfin könyvek soroza­tában két könyv jelent meg. Az egyik Fehér Klára regénye A földrengések szigete, amely a XXI. századba viszi el az olvasót; abba a korba, amikor mór az emberiség nem ismeri a há­borút, csupán egyetlen pusztító erő tartja rettegésben, a földrengés. Ben­­cze András tudós geológus e kérdés felderítésére és megoldására szánja életét. Az expedíció, a három utánuk szökött gyerek nehéz küzdelmeit ele­veníti fel a regény. A másik regény szerzője Thomas Mayne Reid. A re­gény címe: A Fehér törzsfőnök. A 11. szombat Dunaszerdahely 19.30 Hazudj igazat 12. vasárnap Színid 19.30 Hazudj igazat 16 csütörtök Taksony 19.30 Hazudj igazat 17. péntek Komárom (premier) 19.30 Ének a romok felett 18. szombat Alsószeli 19.30 Ének a romok felett Kiske8zi 19.30 Hazudj igazat 19. vasárnap Bős 19.30 Hazudj igazat Komárom 19.30 Ének a romok felett 20. hétfő Bratislava 19.00 Hazudj igazat 23. csütörtök Nagymegyer 19.30 Hazudj igazat Érsekújvár 19.30 Ének a romok felett 24. péntek Mocs 19.30 Sálemi boszorkányok 25. szombat Csiiizradvány 19.30 A bosszú 26. vasárnap Kéty 19.30 A bosszú 28. kedd Nyitra 19.30 Sálemi boszorkányok 30. csütörtök Negyed 15.00 Ludas Matyi 19.30 Ludas Matyi 31. péntek Komárom 19.30 Ének a romok felett Búcs 19.30 Hazudj igazat könyv hőse Carlos, aki lgazságszere­­tetével, bátorságával kihívja maga el­len egy városka spanyol hatalmassá­gainak haragját. A mindvégig léleg­zetelállítóan izgalmas regény hőse végül egy baráti indián törzs segítsé­gével diadalmaskodik. Boruvka felügyelő arcán tizenkét­szer Jelenik meg a végtelen nagy szomorúság Josef Skvoresck^ Boruvka felügyelő szomorúsága című művé­ben, amely tizenkét bűnügyi történe­tet tartalmaz. Izgalom, humor, játék, szigorú logika Jellemzi ezeket a „de­­tektívmeséket“, amelyek mindvégig érdekfeszítő olvasmányok. Még any­­nyit kell megjegyezni, hogy a történe­tek alapján nem egy nagysikerű de­tektivfilmet készítettek már a cseh filmesek. Befejezésül a híres cseh világutazó pár, Hanzelka és Zíkmund új köny­véről az Ezerkétéjszakáról kell, hogy megemlékezzünk. A könyv szerzői ez­úttal a rejtelmes Közép-Keletre ka­lauzolják el olvasóikat. Szíria, Jordá­nia, Irak, Kurdisztán és Kuwait életé­ről, tájairól és történelméről adnak érdekes képet írásban és sok művé­szi fotóban. A felsorolt könyvek a Madách ki­adó gondozásában jelentek meg.-gs-A Lear király dán-angol produkcióban A Lear király dán—angol produk­cióban készülő filmváltozatának for­gatására másfél millió koronát ha­gyott jóvá a dán filmalap. Ekkora összeget még egyetlen filmre sem költöttek Dániában. A Shakespeare film producere az Athéna és a Laterna vállalat. Rendező Peter Brook, a főszerepet Paul Sco­field Oscar-díjas színész alakítja. A film forgatását a jövő hónapban kezdik meg. SALjAPIN élete filmen Mark Donszkoj a szovjet államdíj­­jal nemrégiben kitüntetett rendező filmet készít Fjodor Saijapinról. Ideig­lenes címe Hírnév és élet. A film első fele a nagy orosz énekes fiatalságá­nak éveiről, a népszerűség elérésé nek útjáról szól, második fele pedig a szülőföldjétől elszakadt ember tra­gédiájáról. A rendező elmondta, az újságírók­nak, hogy müvében be akarja mutat­ni a XIX. század vége és 1938 közötti időszak orosz társadalmának és kul­turális életének keresztmetszetét. Megjelenik a filmben Makszim Gorkij, Valentyin Szjerov, Nylkolaj Rimskij- Korszakov, Ilja Rjepin, Konsztantyin Korovin és még számos művész és közéleti személyiség. Donszko| egyelőre még nem talált megfelelő színészt, aki elképzeléséhez híven tudná eljátszani az ifjú Saljapin szerepét. Ady Endre ötven évvel ezelőtt halt meg .Ady Endre, a magyar irodalom egyik legnagyobb kötlője. 1877-ben született Érdmindszenten, elszegé­nyedett, paraszti sorba süllyedt kisnemesi családból. Középiskolai és főiskolai tanulmányai után Deb­recenben lesz jogász és újságíró. Itt kezdődik költői pályája, itt is­merkedik meg behatóbban szín­házzal, Irodalommal, újságírással — s az éjszakai élettel. De pályá­jának fordulója az lesz, amikor 1899-ben átkerül Nagyváradra. Ez az élénk, mozgalmas, izgatott vá­ros, amely szellemi, politikai s tár­sasági életével messze túlnőtt egy vidéki város méretein, rádöbbenti a magyar viszonyok elmaradottsá­gára, a feudális-dzsentri uralom tarthatatlanságára. Itt bontakozik ki a kitűnő tollú, élesen látó, szé­leskörűen tájékozott, ragyogó új­ságíró. 1903 nyarán ismerte meg Dióst Ödönné Brüll Adélt, verseinek Léda-asszonyát, akihez csaknem tízéves szenvedélyes szerelem fűz­te. Az ő ösztönzésére és segítségé­vel megy ki Párizsba 1904-ben, majd 1906—1907-ben ismét több mint egy évet tölt Franciaország­ban. Ady Endre első párizsi tartóz­kodása után, 1905-ben Budapesten a Budapesti Napló szerkesztője lesz. Ekkor szólal meg új lírája is: azok az új versek, amelyek hang­jukkal és mondanivalójukkal any­­nyira különböztek minden eddigi magyar költészettől. 1906-ban je­lenik meg első új hangú verseskö­tete, az Üj versek, 1907-ben a Vér és arany — és sorban a többiek: Az Illés szekerén, Szeretném, ha szeretnének, A Minden Titkok ver­sei, A menekülő élet, A magunk szerelme, Ki látott engem? — s közben novelláskötetek, cikkek, beszédek. Már első új verseitől az irodalom, s csakhamar az orszá­gos érdeklődés középpontjába ke­rül. Ady Endre költői világa hatal­mas, tág világ, nyelve erős, egyéni nyelv; s versei tárgya: a forrada­lom felé mutató magyar hagyo­mány hősei és mozgalmai. Máso­dik témacsoportja a szerelem ezer­féle változata, a nagy Léda-szere­­lem éneke, s végül két nagyon fontos s nagyon új téma: saját el­hivatottságának, történelmi külde­tésének, egyéniségének rajza, s be­tetőzésül a forradalmat hívó, s proletariátusnak kezet nyújtó köl­tő* versel, amely valóban teljes, gazdag és új világ a magyar köl­tészetben. Később költészete még csak gazdagodik erőben és teljes­ségben. Ahogyan verseskötetei, cikkei, elbeszélései sorakoznak, úgy nő Jelentősége is. Ady lassan az ország legismertebb embere, a Nyugat vezetője lesz, és megkezdő­dik eposzi harca a régi, a feudális Magyarország vezetőivel, amikor tudatosan és elszántan odaáll a magyar munkásosztály, a szocia­lizmus mellé. Amikor kitört az első világhá­ború, a már fáradt, egészségileg is megviselt, annyi csalódástól té­pett költő szinte az egyetlen a magyar irodalomban, aki a fenn­tartás nélküli háború-ellenségnek ad hangot. 1915-ben megházaso­dik. Egészségi állapota állandóan romlik; de költészete mélyül, egye­temesebb s tisztább lesz. Kései szerelmes verseiben, a Csinszka­­versekben is hirtelenül új hang szólal meg. Utolsó verseiben — amelyeket A halottak élén című kötetben (1918) s posztumusz kö­tetében, Az utolsó hajókban olvas­hatunk — a magányos, de az em­beriségért lángoló és szenvedő költő hangja hallatszik. Súlyos betegen még megérthette az any­­nyira várt polgári forradalmat, amely nemzete legnagyobb fiaként ünnepelte, s amikor 1919 Január­jában meghalt, egy nép kísérte koporsóját. Az őszi rózsák Proletár-lyányok: dér-esettek, Mágnás-parkokban őszi rózsák. Hogyha nem szeretnek, lakóinak S lakóinak, hogyha már szerettek. Ha sok az álmuk, fonnyadoznak, Hogyha kevés, kidobják őket. Krizantém helyett pótvirágok Gomblyukában a gazdagoknak, őszi rózsák: proletár-lyányok, írisz Is volt hamupipőke S pótvlrág volt a krizantém Is, Lesztek ti még csodavirágok. Éjjelén sötétség WSmAZON AZ r borította a várat, A HEGYEKET, AZ EGET. DOBÓ ÉPPEN AZ ŐRSEGET ELLEN0R\ZTE, AMIKOR... ___ffi& Y^BÖRNEM/SSZA GERGELYT* MA/AD 'VÁM A GYŰRŰM, ENNALAM A F/AD, L f/A AKAROD Au GYERMEVEDET, . IDí A GYŰRŰMRE AZ EH ^ FELESEGEM \ ES GYERMEKEM SOPRONBAN VANNAh ÓK ONNAN EL NEM’/ MOZDULNAK. IP A MULL EJJEl " MEKCSDNEK K/ABAÍ TAK, ROGY TISZTELI Af FELESEGE ARSZLAN BÉGNEK VILÁGOSÍTSD MEG ŐKET, GERGELYf VlfÖS CSILLAGKÉNT mm És megvi­lágította A DOMBOT, . GYEREK NEM VOLT VELÜK. Könyvszemle E heti könyvszemlénkben e próza vezet. Ez a megállapítás egyaránt vo­natkozik a hazai magyar, a magyar­­országi, s a közelmúltban megjelent világirodalmi munkákra is. De lássuk csak közelebbről, miből is válogathatnak olvasóink. Az elmúlt év végén Jelent meg Sza­bó Béla Hűség című új regénye a csehszlovákiai munkásmozgalom ki­magasló alakjának, a fasiszták által elhurcolt és Buchenwaldban mártír­halált halt kommunista forradalmár, a komáromi születésű Steiner Gábor ifjúságáról. Szabó Béla a nála oly jól Ismert realizmussal rajzolja meg a fiatal Steiner Gábor alakját, környe­zetét, amelyben nevelkedett, s amely­ben felnőtt, foradalmárrá érett. A re­gény mellékalakjai Gábor hozzátar­tozói, barátai, tanítói, ellenfelei te­szik elevenné azt a környezetet, amelyben a regény hőse felnőtt, dol­gozott és küzdött. A hetvenedik életévét betöltő Jubi­láns Egri Viktor könyve Pergőtűzben címen jelent meg. Tulajdonképpen a Márton elindul és a Tűrj üllő című regények egy kötetbe foglalt, s így teljesnek tekinthető, befejezett re­gényciklust nyújt át az olvasónak a szerző. A két részből álló regény egy munkásélet összefoglalása. Az első rész az elindulást, a kezdést beszéli el: egy árvaházban nevelt gyermek sorsát, inaséveit, s az első világhábo­rút, amelyben Márton felnőtté érik. A második rész háttere az előretörő fasizmus, München és a második vi­lágháború. Dobos László Földönfutók című re­gényét a hazai siker után most a Budapesti Szépirodalmi Kiadó (a Ma­dách Kiadó gondozásában) Jelentette meg újra. Dobos a Földönfutókban a mai negyvenévesek emlékezéseit, tű­nődéseit és a háború utáni viszontag­ságait írja le. Dobos rendkívüli kor­ról és egy rendkívül bonyolult sorsú nemzedékről beszél hiteles erővel. A regény színei komorak, nem egy­szer balladisztikus tömörséggel vetí­tik elénk a háború utáni állapotok embertelenségeit. Első önálló versgyűjteményét adja az olvasónak a Három fiatal költő c. kötetből s a folyóiratok hasábjairól jól ismert költő, Török Elemér. Török Elemér Fényért perelek című verses­kötete a szerző 1960-tól írt verseiből ad válogatást. Amolyan modern „vé­gek dicséretének“ is nevezhetnénk ezt a gyűjteményt; nem csak azért, mert a költő hazánk legkeletibb csücskében él és alkot, hanem azért is, mert a versekben a féltés, ez itt élő magyarság gondjai, harcai fogam-A MATESZ januári műsorterve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents