Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-22 / 12. szám
Egy a tíz közül Aki csak véletlenül Is bepillant az oroszkai Benyő Lajos tágasnak éppen nem mondható udvarába, elsőként egy elegáns, zőldrefestett madánházlkó tűnik a szemébe. Egyelőre még üres. Azaz, mégsem teljesen. Egyetlen aranyos mókuska ugrándozik benne. Ha „Misi“ megúnja az egyhangú tornát, jóízűen ropogtatja a napraforgómagot. Ám egyed uralkodása már nem tart sokáig. Ha melegebbre fordul az idő, szebbnél szebb egzotikus madarak népesítik majd be ezt a kényelmes lakosztályt. Az udvar belső terében szinte nyüzsög a sok szárnyas. Fehér plimut tojók és pettyes gyöngyösök fogják körül Benyó nénit, s minduntalan arra unszolják, szórjon még nekik a szemes eleségből. S az állatokat kedvelő asszony e kísértésnek nem tud ellenállni. Mert ki más etetné, gondozná napközben ezt a népes, fajtatiszta jószágot, mint a ház szorgalmas asszonya. Férje? Túlhaladta már élete delelőjét. Negyvenhét éves. Három gyermekük van. Nagyon elfoglalt a házigazda. Zselízen dolgozik az állami gazdaságban, mint állatfelvásárló, eladó. Üzletkötéseik, adás-vételi ügyek intézése és más egyéb tölti ki napjait. Amikor munkahelyén megleltük, ugyancsak sietett — a franciáknak adtak el lovakat. Még az üzletkötés előtt váltottunk vele pár szót. — Mióta hobbyja a kisállattenyésztés? — Már suhanc korom óta nagyon érdekelnek az állatoik, vagyis mintegy harminc esztendeje. A beszélgetés során kitűnik: tulajdonképpen minden állatja törzskönyvezett, fajtatiszta. Oj-zélandi és Bécsi fehér anyanyűljaínak száma tíz; de egyetlen választás révén ötvennelhatvannal gyarapodik nyúlállománya. Mind ezekre, mind a Német kiállítási és Budapesti magasröpti galambjaira büszke lehet, hiszen a múlt évben Léván megrendezett kisállattenyésztési kiállításon egy-egy I. díjat érdemelt ki. Ami még a nyulakat illeti, tavaly összesen 250 kiló nyúlíhús kitermeléséről adott számot. Tíz merinói juhot is tart, jobbára a gyapjúhozamért. S van egy német idomított farkaskutyája is, amely igen goromba tud len-KISÁLLATTENYÉSZTÉS TAPASZTALATAIM , A KALIFORNIAI NYULROL Idegnyugtató HOBBY ni. Nem véletlen, hogy „lakat alatt“ tartják, nehogy bajt csináljon. — Kedvenc állatfaja? — Kivételt nem ismerek. Nekem az egyik állatfaj éppen olyan kedvelt, mint a másik. Csöppet sem lepődöm meg a válaszon. Ilyenformán képzeltem el. Hiszen az igazi állatrajongó nem ismerhet kivételt. — Takarmánygondja? — Nem mondhatnám, hogy nagyon bővében állok takarmány dolgából. De annyi van, amennyi szükséges. Terményt kapok az állami gazdaságtól. No meg a törzskönyvezett, fajtatiszta állatok után is Jár taikarmányadag a szervezettől. Megemlíti, hogy a szálas, illetve zöldtakarmány házhozszállításában nagy segítséget Jelent kis pónilova, amelyet nagy előszeretettel mutatott be kedves neje. Az is kiderül, hogy már 1965-től tagja a kisállattenyésztők helyi szervezetének, amelynek jelenleg huszonöt a taglétszáma. — Havi keresete? Benyó néni kedvenceit traktáija — Másfél ezer koronán felül kapok havonta. Mondani sem kell, ezek után nagyon jól jön egy kis mellékjövedelem a iházhoz. — S a mellékjövedelmen kívül mit nyújt számára ez a hobby? — Tétlen ember sosem voltam. Szabad időmet jobbára kedvenc állataimnak szentelem. Félreértés ne essék: a család dolga számomra az elsődleges. ön el sem tudja képzelni, napi munkám után mennyire jólesik egy kis kikapcsolódás. Odahaza, állataim körében teljesen megnyugszik idegrendszerem. S ez mindennél többet ér! Másnap testileg-szellemileg felfrissülve megyek a munkába. Ezek után merészelje valaki becsmérelni a kisállattenyésztőket! Másfél éve került tenyészetembe a Kaliforniai nyúl. Teljes értékeléshez ez az idő persze nagyon kezés, bizonyos következtetéseket azonban a másfél év alatt is le tudtam vonni, illetve összehasonlításokat tenni. öszehasonlítási alapon a (több éves válogatás eredményeként) jó tenyésztulajdonságú Csincsilla és Magyar Vadas nyulaim voltaik. Az első szembetűnő különbség, hogy Kaliforniai nyulaim az általában nyugodtnak mondható „kontroll“ csoportnál is jóval nyugodtabb természetűek. Az etetések közötti időszakok nagy részében fekszenek, sőt sokat alszanak. Ez ketreces tartásra vonatkozik, de kifutós tartás esetében is (egy részét így tartom) észrevehetően nyugodtabbak. Váratlan zajra és egyéb ingerre kevésbé reagálnak. Az utóbbi, véleményem szerint, a háztáji tenyészetekben nagyon előnyös tulajdonság (sok a kutyaugatás, motor, kocsi stb.). Egyrészt e nyugodt természet következménye a másik különbség: takarmányfogyasztásuk jóval kisebb, mint a „kontroll“ csoport hasonló korú egyedeié. Egyébként minden — általában használt — takarmányt elfogyasztanak. Súlygyarapodásuk háromhónapos korra jelenleg még azonos a kontrolinövendékek súlygyarapodásával, 3 hónapos korra 1,9—2,0 kg (meggyőződésem, hogy ez még javul), s ehhez 15—20 %-kal kevesebb takarmányt fogyasztottak. Nem kielégítő még az anyák párzási készsége, de remélem, hogy a teljes aklimatizálódás után gondos szelektálással, ez a jelenleg még kifogásolható. tulajdonságuk kedvező irányban megváltozik. A bakok párzási készsége kifogástalan. Próbálkoztam Kaliforniai bak és MIÉRT TILOS A Sokan nem értik, miért mondják mostanában a baromfifelvásárlók: -Úszta legyen a tojás, de ne mossák ara meg! A baromfitartó, aki ezzel az igénnyel csak újabban találkozik, nem tudja, mi baja származhat abból a tojásnak, ha vizes ruhával letörlik, megmossák. A mosáskor nem lesz baja a tojásnak, annyi bizonyos. Ha azonban áll néhány hetet — már pedig áll, hiszen a felvásárlótól nem a vevőhöz, hanem a raktárakba, boltokba kerül, s ki tudja, mikor talál vevőre — a mosatlannál hamarabb megromlik, apadt lesz. A tojás külső héját nyálkaszerfi bevonat védi. Ez lassítja a levegő beáramlását, a tojás nedvességtartalmának elpárolgását, s védi is a tojást a különböző kórokozók behatolása ellen. A tojáshéj vékony pórusain keresztül ugyanis légcsere zajlik le s szabadszemmel nem látható fertőző anyagok is átjutnak rajta, főleg ha a védőréteget lemossák róla. A tojásnak is, mint minden terméknek, megvan a maga felhasználási ideje. Ha a raktárakban, üzletekben a tojástárolás idejét a mosatlan tojásokra Magyar Vadas anya keresztezéssel, de ez eddig nem hozott észrevehető változást az utódoknál. Kaliforniai bak és Csincsilla anya ikeresztezéséből származó utódok viszont jó eredményt hoztak. Ezt súly- és dongásságarány-méréssel ellenőriztem: mind a három fajtából (Kaliforniai, Csincsilla, Kaliforniai X Csincsilla) 5—5 négyhónapos növendékeken végeztem el a méréseket, teljesen azonos körülmények között a mérési előírásoknak megfelelően, és a következő átlageredményeket — a fajtánkénti 5—5 átlagát — kaptam. Az, hogy a Kaliforniai X Csincsilla keresztezéséből származó növendékek némileg rosszabb dongásságaránnyal jobb súlyt értek el, mint a Kaliforniai növendékek, nyilván azt bizonyítja, hogy ezek a növendékek a dongásságarány javulása mellett (a Kaliforniai nyúl révén) megtartották a Csincsillára jellemző testnagyságot. Ami e növendékek tulajdonságait illeti, könnyen észrevehető egy-két, a Kaliforniai nyúlra jellemző tulajdonság. Nyugodtabb természetűek, s a jobb súlygyarapodás révén előbb tenyészetbe lehet őket venni. Takarmányfogyasztásuk — megfigyelésem szerint — a Csincsillára jellemző maradt. Megemlítem még, hogy ezeknek a növendékeknek egy része színre tipikus Kaliforniai, de nagyon tetszetős színűek azok is, melyek „csincsillaszürkék“ maradtak, mert a homlokuk, fülüik szép bársonyos fekete. Természetesen mind a Kaliforniai, mind a kereszteződésből származó nyulaim további megfigyelést, sok eredményjavító munkát igényelnek. Az eddigi tapasztalatok alapján az a véleményem, hogy érdemes és van mit kezdeni kistenyészetekben is a Kaliforniai nyúllal. Ádám István TOJÁS MOSÁSA! állapítják meg, a mosattak ennél hamarabb romlanak, sok vevő becsapódik. Tilos a tojás mosása azért is, mert exportra az ilyen nem értékesíthető. A feldolgozókban viszont nem aszerint válogatják a tojást, hogy ez mosott, tehát nem exportálható, az viszont nem mosott, tehát exportra alkalmas. Ha az export-tételben a vevő mosottat talál, az egészet visszaküldheti. A tojáshéj tisztaságát nem mosással, hanem a tyúkólak rendbentartásával, szalmával, forgáccsal, szénával jól kibélelt és elegendő tojófészek biztosításával kell elérni. Ha a tyúkok óljában száraz és tiszta alom van, akkor még sáros időben som hordanak szennyet a tojófészkekbe. A baromfitartó gondoljon arra, hogy a tiszta tojás egyúttal kedvet is csinál a vásárlásra, a trágyás, sáros tojás viszont elriassza a vevőt. Már pedig a tyúktartónak is érdeke, hogy minél többen és minél több tojást vásároljanak. A jelenleginél több tojás fogyasztása akkor várható, ha a vásárló olcsón, friss, megfelelő nagyságú és tiszta tojást kap. —G— (kovács) Galambok a rúdon A tojás és baromfi exportálásával foglalkozó országok szakemberei kicsit mindig rejtélynek tartották a holland baromfitartókat. Érthető, hiszen Hollandia kicsi ország, de nagyhatalom a tojás és baromfi exportpiacon. Mi például megszoktuk, hogy az állam anyagilag is támogatja a baromfi és tojásexportot, mert a termékeket a világpiacon kapható árért a jelenlegi körülmények között nem tudjuk előállítani. Hollandiában a baromfitartók feladata, hogy törődjenek az áralakulással, illetve termékeik eladhatóságával. Egy nemrégiben tett hollandiai látogatás alkalmával talán rájöttem: miért is tudnak ez ottaniak árban és minőségben piacképesek lenni. Kezdjük talán a legfontosabbal. A holland tyúk tartó legalább 15—20 ezer tyúkot tart, annyit, hogy teljes munkaidejét kihasználhassa. Egy-egy tyúk után megelégszik 2—4 güldenes úgynevezett munkahaszonnal, ami a mi pénzünkben 20—40 korona. Azt mondják a hollandok: a baromfitartás, nevelés „centes üzlet“, egy-egy állat nagyon kevés hasznot biztosít, sokat kell tehát tartani, hogy szép jövedelmet hozzon. Tartanak is. Egy F. Jacobs nevű tyúkásznál 20 ezer tyúkot találtam, a testvérénél 18 ezret. Egy Wijnen nevű pulykatartó 300 ezer hibridet nevel fel évente, egy H. A. Couperus nevű tyúktartó „csak“ 14 ezer tyúikot tóját folyamatosan, egy van de Santen nevű úrnak 150 ezer broilerje van egyszerre hét istállójában. Évente öt turnust nevel fel. Számítása szerint egy csirke 10—12 cent „munkahasznot“ hoz A holland baromfitartók általában „egyszemélyes üzemet létesítenek 15—20 ezer tyúk, vagy 50 ezer broiler — egyrészt a befektetés nagysága, másrészt az adó progresszivitása miatt, végül pedig azért, mert nehéz munkást kapni s a munkabér, valamint a munkás biztosítása igen magas. A magyarországi és csehszlovákiai baromfisokban is felvetődhet a kérdés: hogyan képes egy ember ennyi állatot gondozni? Ügy, hogy nem is gondoz, mert minden automatizált. Ezért tértek át például a tojótyúkok ketreces tartására, mégpedig egyre inkább a flat deck rendszerű ketrecek használatára, amely a következő előnyöket biztosítja: 1. Az állomány áttekinthető, könnyen ellenőrizhető. 2. Egy 8 SZABAD FÖLDMŰVES 1969. március 22. négyzetméteren 18—25 tyúk tartható. 3. A tojások tiszták és a szállítószalag viszi őket a gyűjtőasztalkához. 4. A trágya eltávolítása nem gond, mert a ketrecek alatti betonárokba hullik. 5. Az etetés, Itatás automatikus, a szellőzés szintén. A ketreceket használónak tulajdonképpen kevés a munkája. Állománycsere alkalmával takarít, fertőtlenít, ketrecbe rakja az állatokat, a tojást szinte egész nap tálcázza — általában nagyobb gyereke segítségével. Ha kereskedőnek adja el a tojást — márpedig nagy mennyiséget csak annak célszerű — akkor házhoz jön érte a kocsi. A broiler csirke vagy pulyka nevelőjének az állatok néhány napos koráig van több tennivalója, amikor a kisebb csoportokat körbezárja, a gázzal mű-A holland baromfitenyésztésről ködő műanyákat ellenőrzi s vigyáz, hogy minden kis állat egyen, igyon. Kéthetes korban elindítja az etetőláncot, működtetni kezdi az itatóberendezést, beszabályozza a világítást, a szellőzőberendezést. Sokféle — az állatok korának megfelelő — tápot gyártanak a különböző keverőüzemek. Ha valaki megbízza a keverőt, hogy gondoskodjék a telep ellátásáról, akkor többé nem is szükséges a takarmányellátással foglalkoznia: a takarmányt szállító gépkocsivezető ellenőrzi a fogyasztást, tehát mindig a szükséglet szerint szállít. A piszkos és mosott tojás ismeretlen, vagy csak alig fordul elő. Egy, a szakmában járatos baromfitartó szerint a broilerek országos átlagban a következő minőségűek: 93 °/o I. osztályú, 4 °/o II. és 3 % III. osztályú. A kopaszhátú csirkét nem ismerik, igaz, hogy félhomálynak alig nevezhető, majdnem sötét ólakban tartják őket. A tyúkoknak 17 óránál többet nem világítanak az ablaktalan istállókban. A fűtés csaknem mindenütt gázzal történik. Az agyagtéglából való építkezés csaknem ismeretlen, van egy kitűnő, súlyra könnyű, nagyalakú habtéglájuk, amelyikkel gyorsan és olcsón tudnak építkezni. Ha a baromfitartó elhatározza, hogy építeni akar, három-négy hónap alatt felépül a ház, elkészül a belső berendezés. A tyúktartók — az alacsony takarmányfogyasztás — meg a jobb férőhely kihasználása miatt a fehér, könnyű hibrideket tartják, bár tudják, hogy a barnahéjú tojást valamivel magasabb áron lehet eladni. Szerintük azonban nem kifizetődő, mert a barnahéjú tojást adó tyúkok sokat esznek, nem bírják elég jól a ketreces tartást s kevesebbet lehet belőlük ugyanazon épületben elhelyezni. Még egy jellegzetessége van a holland baromfitartásnak: a hihetetlenül magas szaktudás. E cikk elején említett Jacobs farmer például hosszabb időn keresztül vásárolt kész tojótápot. Jó volt, de ő olcsóbbat és még jobbat akart. Készített tehát egy receptet, megváltoztatta a különböző aminósavak arányát, a mész kőörleményt csigaház darával helyettesítette s most a saját receptje szerint keveri tyúkjainak a takarmányt a gyár. Olcsóbb és jobb, mint a korábói volt — ezt vallja. Mi Jelenleg nem tudjuk még megvalósítani az állattenyésztés ezen ágazatának a Hollandiában tapasztalt szervezettségét, gazdaságosságát. Hol van nálunk a vevőnek és eladónak az a minden garanciánál megbízhatóbb kapcsolata, amely ott a legtermészetesebb dolog? Az például, Ihogy a tyúktartóban fel sem merül az aggály, hogy nem a szokott minőségű tápot töltik be a silójába, s az sem, hogy akárcsak egy dekával megrövidítik? (Az egyik meglátogatott tyúkász pazarul berendezett lakásában egy Gerschwtn operarészletet hallgattunk az ott most elterjedő sztero-rádió lemezjátszóján, miközben a takarmányszállító kocsi vezetője takarmánnyal töltötte fel a tartályt!.) A takarmánykereskedő ugyanis addig tud eladni, amig megbízhatóan szolgálja ki vevőit, a gépkocsi vezetőjének pedig addig van állása, amíg szabálytalanságot nem követ el. A Laco nevű cégnél is tudják, hogy addig van piac ketreceik] szellőző-, fűtő-, etető- és itatóberendezéseik számára, am'g azokra nincs panasz. Amíg a különböző értékesítő szövetkezetekben, egyesületekben fel nem áll valaki, hogy őt becsapták, rossz berendezést kapott. A vágóhíd, a takarmánykereskedő, a felvásárló is tudja, hogy saját üzletét tenné tönkre, ha á termelő nem találná meg számítását. z Ha egy termelési ágazat minden érdekeltje így fogja fel majd a termelő és saját érdekét, akikor bizonyára mi is közelebb jutunk ahhoz a színvonalhoz, ami Hollandiában a baromfitenyésztésben már ma valóság. Dr. GONDA IRÉN
