Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-15 / 11. szám

BEL- ÉS KÜLPOLITIKA 1969 - A MINŐSIG EVE Hogy mi mindenre terjedtek ki az elmúlt évek torzulásai, azt szinte le­hetetlenség lenne megállapítani. Tény, hogy nem kerülték el sem politikai, sem gazdasági életünket. S természe­tesen az emberek gondolkodását sem. Sokan passzivitásba vonultak, bizal­matlanná váltak, mások önzőkké let­tek. Nem különben kedvezőtlenül ala­kult a munkaerkölcs, a munkafegye­lem fejlődése is. Ezzel viszont szigo­rúan összefügg a termékek minősé­gének fokozatos leomlása. Vagyis a minőség követelményének elvesztése. Igen, a mennyiség állandó emelése mellett egyre inkább elhanyagoltuk a minőséget. Pontosabban: a minőség rovására emeltük a mennyiséget. Ezt persze a direktív irányítás tette lehe­tővé. Arra gondolunk, hogy a direk­tív irányítás általában kizárta a kon­­tkurrencíát, s így a gyártót semmi sem késztette arra, hogy eleget te­gyen a minőség követelményének. Pedig örök igazság, hogy a piacon csak a Jó minőségű áru állhatja meg a helyét. Persze, ez csak akkor érvé­nyes, ha a vásárló, fogyasztó válogat­hat az áruban. Ám nálunk erről szó sem lehetett. A fogyasztónak csupán két választása volt: vagy megveszi az árut, vagy nem. Sőt, tulajdonképpen még ez a két lehetőség sem volt min­dig biztosítva számára, mivel igen gyakran egyáltalán nem találta meg azt, amire szüksége volt. Vagyis örül­hetett, ha egyáltalán hozzájutott a keresett cikkhez; a minőség követel­ménye igazán nem Jöhetett számítás­ba. Olykor még „kennünk“ is kellett azért, hogy megkapjuk azt az árut, melynek, minőségével korántsem vol­tunk elégedettek. Ez a különös hely­zet azután egészen abszurd dolgokat eredményezett. Pl. azt, hogy példás minőségű épület gyanánt vettek át az építőktől olyan házakat, melyeikben mondjuk a fele ajtót nem lehetett bezárni, vagy melyekben már az át­adás előtt lepergett a vakolat stb. Azon sem csodálkozhattunk, ha pl. már az üzletben nem működött a té­vékészülék, vagy ha egy vadonatúj cipőnek levált a talpa. Egyszóval, a minőség fogalma egy­re elvontabbá vált számunkra. Olykor már szinte természetesnek véltük, hogy hiányzik a minőség Már-már nem is bosszankodtunk, ha pénzün­kért nem azt a kifogástalan árut kaptuk, melyért egyébként borsosán megfizettünk. Persze, nemcsak az árukra vonatkozott a minőség köve­telményének elhanyagolása, hanem a szolgáltatásokra is. De talán nézzük meg közelebbről, Jelenleg milyen eszközökkel vizsgál­juk a minőséget, illetve milyen ismér­vek alapján kategorizáljuk a gyárt­mányokat. Napjainkban 27 országos Jellegű minőségvizsgáló intézet mű­ködik. Ezekben közel 1300 szakember dolgozik. Az ismérvek közül egyike a legfontosabbaknak a fogyasztók kö­vetelménye. A régebben gyártásba bo­csátott áruk minőségét állandóan összehasonlítják az újabban gyártott, hasonló gyártmáyok minőségével. Az újabb áruk gyártásának megkezdését viszont a világpiac jelenlegi, hasonló termékeinek minőségétől teszik füg­gővé. A gyártmánynak mindenekelőtt küldetésének kell megfelelnie, ugyan­akkor a minőség és a szépérzék kó vetelményeit Is teljesítenie kell. A gyártók számára az első minőségi osztály elérése azt eredményezi, hogy gyártmányuk bekerül a szabad áru gyártmányok csoportjába. Ugyanak­kor a harmadik minőségi osztályú gyártmányokért a gyártóknak utólag öt százalékot levonnak a bevételből Érdemes megjegyezni, hogy az ál­lami minőségvizsgáló szervek 1966- ban 472 gyártmányt vizsgáltaik meg. Ennek csak 7,8 százaléka felelt meg az első minőségi kategória követel­ményeinek. 57,8 százalék a második kategóriába került, 34,4 százalék pe­riig a harmadik kategóriába. A rákö­vetkező évben 1687 gyártmány meg­vizsgálására került sor. Etakor már 13,1 százalék került az első, 73,7 a második és 13,2 a harmadik minőségi osztályba. A tavaly megvizsgált 1417 gyártmányból 13,2 százalék került az első, 80,2 a második, 16,8 pedig a harmadik kategóriába. Mondani sem kell, hogy ezek a számok nem túlsá­gosan kecsegtetőek. Ügy gondoljuk, ezeken az adatokon, illetve a minőség kérdésén nagyon érdemes elgondolkozni, ha mielőbb el akarjuk érni, hogy gyártmányaink megfeleljenek a világszínvonal köve­telményeinek. A gondolat felvetése már csak azért is időszerű, mert 1969 a „minőség éve". (F-e) EEBSS-.1* ira»,1 A kassai kerület rokkantjainak konferenciájáról A Nemzetközi Nőnap alkalmából Ludvik Svoboda köztársasági elnök a Prágai Várban vendégül látta a ki­tüntetett asszonyokat. A hetvenöt tagú küldöttségét Miluün Fischerová. a Csehszlovák Nők Tanácsának el nőké vezette. A fogadáson megjelent A. Dnbßek, a CSKP KB első titkára, dr. G. Husák, m SZLKP KB első tit kára, dr, P. Colotka, a Szövetségi Gyűlés elnöke, valamint OldMch Cer ny miniszterelnök, E. Erban, a Nemzeti Front KB elnöke, S. Ráz! és S. Sádovsky, a szlovák kormány el.oö ke és közéletünk több képviselője, A nők nevében K. Starnftová mér­nök, a Lőcsei Állami Gazdaság dol­­gozőja mondott beszédet ígéretet tett, bogy a nők miként a múltban, ezentúl is mindent elkövetnek, fel­adataik pontos teljesítése érdekében. A köztársaság) elnök közvetlen és őszinte szavakkal üdvözölte a kül­döttségei. Elismeréssel szélt a nők lelkiismeretes munkájáról, majd be szélt a forradalmi hagyományokkal rendelkező nőmozgalomről, amely sokat tett a haladás, a béke és a szocializmus érdekében „Kevés or szág van, ahol a nők oly nagy mér­tékben veszik ki a részükét a tér meló munkából, mint nálunk. Ezért érintenek fájdalmasan bennünket a nők életét megnehezítő fogyatékos­ságok, különösen a lakáshiány, és a hiányos szolgáltatások. A nők ala­csony bérei is igazolják, hogy nincs minden rendben,“ — mondatta töb­bek között Ludvik Svoboda köztársa sági elnök. A múlt hét peniekén befejeződött e Szakszervezetek VH, Országos Kongresszusa. Az ulolso napon vá­lasztották meg a szakszervezetek legfelsőbb szerveit. A titkos szava­záson 1445 küldött vett részt. A sza­vazók általában egyetértettek a hi­vatalos listával, de feltűnést kelteti, hogy több jelölt nevét tömegesen húzták át a szavazólapokon. Legke vesebb szavazatot kajiott Vlastimi! Toman, akinek megválasztásával 49Ü en nem értettek egyet. A határozat teljes egészében támo­gatja a CSKP politikáját, mely a Központi Bizottság novemberi és de­cemberi határozataiban jutott kifeje­zésre. Elismeri a párt vezető szere­pét, mert „a kommunista párt egye dűl képes egységbe foglalni a társa­dalmi osztályok és csoportok külön­böző érdekeit". 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1969, március 15. A fobeszáinolóbaii a szövetség ke­rületi titkára Strojny elvtárs biráltia, hogy az egyes járásokban nem volt együttműködés a járás szociális osz­tályával, valamint a nemzeti bizott­ságok és a szakszervezet vezetőivel, s így a várt eredmény is elmaradt. E gondoskodásnak elsősorban a rok­kantak foglalkoztatásában, kisüzemek létesítésében kellett volna megnyil­vánulnia a csökkentett munkaképes­ségű polgáraink részére. E téren a legszebb eredményt a*rokkantak kas­sai helyi szervezete érte el. Több mint 550 személyt alkalmaz jelenleg és csak 13 °/o-ék! a kisüzemben a nem rokkantak száma. Nagyon jó munkát végeznek Kassa és a környék lakos­sága részére, ezt bizonyította a Kerü­leti Népfront Bizottságának elnöke, Choleva elvtárs is. A többi járás el­hanyagolta a kisüzemek létesítését. Baris elvtárs, a szövetség központi bizottságának tagja, az Iskolák kibő vttését és az Iskolakötelezettség meg­hosszabbítását javasolta a jövőben a rokkantak részére és új szaktaninté­zetek alapítását és a szakmaágazatok kibővítését, Javasolta továbbá: ott, ahol még nincs, alakítsanak a rok­kantak kisüzemet. Foglalkozott a la­­ikáskérdéssel. Égető kérdés; ameny­­nyiben a családtalan rokkantakat senki nem akarja befogadni. Ezért Jenne szükséges a rokkantak munkás-Rv/üv/jv/ar/ar/«r/^/«/Jír. ■Jgyszőlván nem múlik el nap, ^ hogv az Izrael által megszállt területen, vagy az ország határain ne robbannának ki fegyveres össze­tűzések, izraeli megtorló akciók, s mindmáig nem sikerült véget vetni az arab ellenállók inkább még foko­zódó szabotázsának és terrorista ala­kulatok rajtaütéseinek Csak minap volt a Szuezi-csatorna térsége újabb fegyveres összetűzések színhelye. Mint ismeretes, Izrael panaszt emelt a tűzszünet megsértése miatt. Ám a tapasztalataik szerint az ellenséges telek egymás nyakába varrják a fele­lősséget és ezért ezúttal sem várható, hogy a Biztonsági Tanács hatékony megoldást talál a megújúló konflik­tusok elhárítására. A Közép-Kelet lég­köre sajnos változatlanul feszült. A tervezett NÉGYHATALMI ÉRTEKEZLET még a legjobb esetben is csak nagy nehézségek leküzdése árán fogja tud­ni kijelölni azt az utat, amely a kö­zép-keleti válság felszámolásához ve­zethetne. Némi reményt nyújt Richard Ntxon­­nak, az USA elnökének rádió és tele­vízió útján közvetített nyilatkozata, amely szerint Párizsban és London­ban sikerült a három nyugati nagy­hatalom álláspontjának közelítésében lényeges előrehaladást elérni és a Szovjetunió amerikai nagykövetévei is „biztatóak“ az előzetes megbeszé­lések. A további kétoldalú eszmecse rék szükségességét hangoztatva Nixon kijelentette, így megnyílnék az út, hogy a négy nagyhatalom az ENSZ szállójának megépítése. Javasolta a gépjárműadó alól való felmentésüket, amennyiben ez nem luxus, hanem életszükséglet egyes esetekben. To­vábbá kérte az üdültetési utalványok számának a növelését. A Kerületi Népfront elnöke, Chole­va elvtárs hangsúlyozta, hogy a jövő­ben meg kell nyerni ez üzemek, NB és EFSZ vezetőit, hogy minél nagyobb számban alkalmazzanak rokkantakat. Ne forduljon elő többé, mondotta, hogy pl. Kassa 25 üzeme közül egy sem reagált azon felhívásra, hoigy gondoskodjanak és segítsék elő a rokkantak foglalkoztatását. A tere­­besi járás szövetségi titkára Miko István azt mondta, hogy hosszabb Ideig még irodát sem kaptak a rok­kantak titkárságának részére, így a JNB épületének folyosóján fogadták a feleket. A Byátei fürdőt kibővítése, átadása után a kelet-szlovákiai rok­kantak számára üdültetésre használ­ják fel. Figyelemre méltó a kassaiak kez­deményezése. További új üzem létesí­tésén dolgoznak, mintegy 300 rokkant részére, fémfeldolgozó-megmunkáló üzemet nyitnak. Lőcsén új üzem és új iskola létesítését tervezik a közel­jövőben a vakok számára. A határozat megszabta a |övő év feladatait. NÉMETH DEZSŐ, Kassa A falvakba ts eljutott a hír. Pozsonyban !e­­** rakták a magvar dolgozók kulturális szer­vezetének az alapjait. Lehetséges ez? — kérdez­ték az emberek egymástól. Ndtncsak csalóka játék ez megint? lehetséges, hogy 1949 márciusa való­ban tavaszt hoz és emberként néznek majd min­den emberre? Ennyi megaláztatás után a magyar is ember lehet a szülőföldjén? Sokan töprengtek, hitetlenkedtek A muzs­­laiak Pathó Károllyal és társaival az élen a 1öp rengés helyett lázasan agitáltak, szervezkedtek, s mielőtt a fák zöld köntösbe öltöztek volna, meg­alakították az első falusi CSEMADOK szervezetet. Fgy szűk helyiségben sorakoztak lázas, égő arc oal a muzslaiak, hogy egy tv papírra kanyarftsák a nevüket, amely azt jelentette, hogy eljegyezték magukat a csehszlovákiai magyar kultúra fáklyáját kibontó egyesü­lettel. Igazi tavasz volt Sok viz lefolyt azóta a Dunán és nagyon megváltozott a kisalföldi község arculata. Az egykori CSEMADOK alapítói közül Jőnéhánynak másfelé vitte a sors az útját s különböző funkciókat töltenek be. De a legtöbben otthon vannak, a komoly nagyüzemmé kialakult „közös­ben“ szorgoskodnak. Szabó István zootechnikus is azok közül való, akiket húsz évvel ezelőtt magával ragadott a sokat ígérő tavasz és az utóbbi öt évben ő tölti be a CSEMADOK elnöki tisztét. Akkor vette át a gyeplőt, amikor mélypontra Jutott az elsőként megalakult falusi szervezet és már alig-alig volt néhány tagja. Azóta megizmosodott a CSEMADOK és 168 tagjával a legaktívabb társadalmi szervezetként emlegetik a faluban. A múlt év januárja óta, hasonlóan, mint két évtizeddel ezelőtt, különösen gazdag volt a szervezet tervékenysége. A CSEMADOK a pártszervezettel karöltve sokat tett, hogy a falu lakosaival rendszeresen ismertessék és mégvitassák a politikai fej­leményeket. Emellett a kulturális tevékenységről sem feledkeztek meg, Ady-, Dankó-estet szerveztek és más rendezvények részeset lehettek a község lakói. Szabó István a jövő hét elején küldöttként Pozsonyba utazik » CSE­MADOK országos közgyűlésére. Ott lesz a néhány száz CSEMADOK tag között, akiknek az a nehéz feladat jut, hogy megszabják a szer­vezet tevékenységének további útját. A CSEMADOK muzslai elnöké­nek az a véleménye, hogy ez nem lesz könnyű feladat. Miért? — Egy-két funkciót adtak a magyaroknak, s nem a kiérdemelt jogokat, — Jelenti ki őszintén. Márpedig néhányan „fent“ nem old­ják meg Dél-Szlovákia magyarságának nagyon is összekuszált prob­lémáit. A mi vidékünkön például abban látnánk a megoldást, ha megalakulna a párkányi járás és az ott élő nép legjobb fiatból len­nének az irányítók. Sajnos, erről a legfelsőbb körökben hallani sem akarnak. Pedig, ha az újvárt járáshoz tartozunk tovább, félő, hogy a legközelebbi választásoknál az eddiginél is sokkal kevesebb ma­gyar nemzetiségű lesz a választott és végrehajtó szerveikben, s a sokat hangoztatott megújhodás íjgy nem hozza meg számunkra az együttélés szívet-lelket melegítő igazi tavaszát.. TÖTH DEZSŐ A. Dubcek Bratislavában A CSKP KB első titkára március 10-én az SZLKP Központi Bizottsá­gön meglátogatta dr. Gustáv Husák etvtársat, az SZLKP KB első titkárát, akivel megbeszéléseket folytatott a pártpolitika időszerű kérdéseiről és az SZLKP plénumának előkészítésé­ről Majd meglátogatta Stefan Sédov­­skft, a Szlovák Szocialista Köztár­saság miniszterelnökét, ahol Július Hanus és lozef Zrak alelnökök jelen­létében megbeszéléseket folytatott a CSKP KB és az SZLKP KB határo­zatainak végrehajtásával összefüggő kérdésekről, valamint a közélet egyes problémáiról- Duhőek elvtárs hang­Közép-keleti helyzetkép talaján tanácskozhassék Ám az ame­rikai elnök mindjárt hozzátette, hogv a négy nagyhatalom nem diktálhatja a rendezés módját, pusztán tanácso­kat adhat, és adott esetben szavatol­hatná az esetleges rendezés végre­hajtását. Ettől az állásponttól az ara­bok a legkevésbé sincsenek elragad­tatva és úgy vélik, hogy Nixon elgon­dolása Izrael malmára hajtja a vizet. Izrael ugyanis a tartós megegyezés alapvető feltételének tekinti, hogy a hadviselő telek közvetlenül tárgyal­janak egymással. Amennyiben ez az álláspont holmi diktátum szándékát rejtené magáhan, már eleve kilátás­talan volna minden tárgyalás. Más­részt valóban elképzelhetetlen, ihogy tartós békét lehetne biztosítani, ha a nagyhatalmak ráerőszakolnák akara­tukat az érdekelt országokra Lévy Eskol izraeli miniszterelnök halála után nem minden ok nélkül lehetett tartani attól, hogy a kor­mányfői széket az ún. vércsék repre­zentánsa, Dajan volt hadügyminiszter foglalja el. Ám a palesztin arab ellen­állók növekvő harci tevékenysége korántsem btrta rá az Izraeli lakos­ság nagy részét, hogy az ultrák ve­zére mellé álljon, akinek politikáját — a megszállt területek következe­tes bekebelezését és gazdasági integ­rációját — a kormány egyáltalán nem teheti magáévá. Hiszen Dajan politi­kája elszigetelné Izraelt és a Fehér házban sem válthatna ki kedvező visszhangot. Ezért Levy Eskol utóda GOLDA MEIR ASSZONY lett, a MAPAJ nevű munkáspárt oszlo­pos tagja, aki az Izraeli állam léte­sítése éta különböző vezető funkciót töltött be. A ma 70 esztendős Golda Meir a Histadrut szakszervezet egyik vezetőjeként fejtett ki tevékenységet. Néhány évvel később 1929-ben a MA­PAJ élvonalában küzdött, az izraeli állam kikiáltása után 1948/49-ben Moszkvában nagykövetként működött, azután éveken át előbb munkaügyi miniszter volt, majd a külügyi tárcát vállalta és számos nemzetk4zi érte­kezleten képviselte hazáját. 1965-ben egészségi okoknál fogva visszavonult. Annak idején a Haganah katonai szervezet egyik legnevesebb szerve­zője volt, és mint politikus, valamint diplomata — főleg a brit uralom alatt, — tehetségről tett tanúságot. Várható, hogy Golda Meir mint mér­sékelt irányzatú politikus legalábbis igyekezni fog a vércséket elszigetelni és nyitva tartja az utat az Izrael és az arab nemzetek közti súlyos válság áthidalásához, ahogyan arra bizonyos mértékig LeVy Eskol is törekedett. Kérdéses azonban nem nagyon időle­ges-e Golda Meir működése, Illetve túl terjed-e a legközelebbi parlamenti választások időszakán. Nem kis mértékben múlnak a fej­lemények persze azon is, milyenek lesznek az Arab Liga ülésezésének súlyozta, hogy következetesen telje­síteni kell e párt által kitűzött fel­adatokat, az egész népgazdaság terü­letén. Szívélyes fogadtatásban részesült nubőek elvtárs a Szlovák Nemzeti Tanács székházéban, ahol Ondrej Klnkoő eivtárssal az SZNT elnökével a pártpolitika időszerű kérdéseiről, a CSKP és az SZLKP határozatainak végrehajtásáról, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács és a szlovákiai álla­mi szervek feladatairól folytatott megbeszéléseket. A tárgyalásokon résztvett Samuéi Takéö, a Szlovák Nemzeti Tanács irodájának vezetője is. kihatásai, mennyiben kap hivatalos támogatást a palesztin!«! ellenállási mozgalom, mindenekelőtt az El Fet­­tah, amely nemcsak az új menekültek táborából verbuválja híveit, hanem azoknak a köréből is, akiket az 1948. és 1956. évi meneikült-ihullámok Jor­dániába, Szíriába és az EAK-ba vetet­tek. Nem titok, hogy Húszéin, Jordán király vegyes érzésekkel ítéli meg az El Fattah, ill. a Palesztinái arabok mozgalmát, akiknek az akciói miatt Jordánia és Izrael közt egyelőre re­ménytelennek mutatkozik minden kö­zeledés. Másrészt Húszéin tehetetlen a Jordán területről operáló paleszti­néi arabok ellen, akik söreiből vi­szonylag nagy számban ikerült kt a műszaki értelmiség, nem szólván ar­ról, hogy a tanítók, orvosok és hiva­talnokok meglehetősen Jelentős kon­tingensét ts a palesztinéi arabok szol­gáltatják. Az El Fattah, amely a pa­lesztinéi arabok önrendelkezési Jogá­ért küzd és Yassér Arafat vezetése alatt valamennyi arab ellenállási szervezetet egyesíti, kivéve a „Pa­lesztina Felszabadításáért Harcoló Népfrontot“, amelynek ún. marxista­­leninista szárnya — mint az,athéni és zürichi repülőtéren elkövetett terro­rista akciók mutatták — minden esz­közzel magára akarja vonni a figyel­met és mozgósítani akar az — úgy­mond — arab revizionisták ellen. A helyzet tehát nagyon bonyolult és azt a legkevésbé sem könnyítik a Szí­riái Báth párton belül dűlő, viszály­terhes ellentétek. Ilyen körülmények közt Gunner Jarring folyamatban levő legújabb próbálkozása valósággal em­berfeletti vállalkozás, Szírt

Next

/
Thumbnails
Contents