Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-11 / 2. szám

Bratislava, 1989. január 11. Ära: 1.— KCs ' XX. évfolyam, 2. szám. Tévé, falu gyerekek Egy idősebb emberrel arról beszélgettünk, mit jelent számá­ra a televízió. Minden esetre nagy szenzációt, örömet. Töb­bek között találkozást a nagy­világgal, amelyről most alkot­hat majd pontosabb képet. Kétségtelen, hogy a tévé el­terjedése falun Is hatalmas vál­tozást hozott a közművelődés­ben. Nagy érdeklődést tanúsít a falu is a televízió Iránt. Ért­hető, hiszen a technikának ez a vívmánya egyszeriben közel hozta a falut a város művelő­dési színvonalához. Sőt, a rend­szeres színházi és egyéb közve­títések többet nyújtanak a fa­lusi nézőnek, mint amennyi művelődési és szórakozási le­hetőséget a tévé elterjedése előtt az átlagos városi ember élhetett. Természetes tehát, hogy mindenki lehetőségéhez mérten fokozódó izgalommal várja napról napra az adásokat, és még a közepes vagy gyenge műsorszámok sem szegik ked­vét. Sok családban örömmel tölti el a szülőket, hogy nem csatan­gol a gyerek, mióta megvették a televíziót. Kora délutántól sokszor késő estig a képernyőre szegezi a tekintetét a gyerek. Több családban emiatt veszeke­désre is sor kerül. A nagyszü­lők főleg azért zsörtölődnek, hogy tönkremegy a gyerek sze­me. Csak a szemét féltik, holott a fiatalkorú gyermekeknél sok­kal veszélyesebb, ha este 9—10 óráig, sőt a hét végén műsor­zárásig a tévé előtt ül. Az örö­kös tévé-nézés nemcsak az egészséges mozgástól, játéktól vonja el őket, hanem az ideg­­rendszerüket is erősen megvi­seli. Tehát e sok szempontot figyelembe véve, korlátozni kell a tévé nézését és be kell tar­tani néhány alapvető dolgot. A televízió minden este me­­sével búcsúzik a gyerekektől. Nem ok nélkül. A 10—14 éven aluli gyerekeknek este 8 óra után ágyban a helyük. Ebben a korban a testi és szellemi fejlő­dés okvetlenül megkívánja a 10—12 órai alvást. A tanulás, a sok tévé nézés túlságosan megterheli idegrendszerüket, különösen az izgalmas bűnügyi- és kalandfilmek. Megzavarja éjszakai pihenésüket, s másnap az iskolában figyelmetlenek. Számtalan vizsgálat kimutat­ta a késő estig tévét néző gye­rekeknél az idegállapot és a bizonyítvány romlását. Látoga­tás alkalmával még kevésbé ajánlatos az ilyen filmek nézé­se, főleg ha anyjuk vagy apjuk ölében, előnytelen testhelyzet­ben alusszák át vagy álmosság­gal küzdve kínlódjék végig azo­kat az órákat, amelyeket szü­leik a képernyő előtt szórako­zással töltenek. A szülőknek viszont szüksé­gük van szórakozásra. De ne ilyen áron. Családi körben is lehetőleg különítsük el a gyere­keket attól a helyiségtől, ahol a tévét nézik. A közös tévé né­zésre pedig semmiképpen se vigyük magunkkal. Ha nincs kire hagyni, próbáljuk meg a szomszédokkal közösen megol­dani a problémát. Valamelyik­nél csak akad olyan nagyobb leány, fiú, felnőtt, aki vigyáz az alvó gyerekekre. Csak ezt tanácsolhatjuk a kedves szülőknek. Gondoljuk, mindenki szereti annyira a gyer­­metkét, hogy elgondolkozik a leírt sorok fölöít. -tt-Előfordulhat.. A tudomány és technika vívmányai hatalmas fejlődést eredményeztek és jelentős változásokat okoztak a mező­­gazdasági termelésben. Egyre több a gép, amely nagy mértékben meg­könnyíti a dolgozók nehéz munkáját, mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés különböző munkasza­kaszain. Arról azonban nem szabad megfeledkeznünk, hogy az új techno­lógiák alkalmazása más jellegű ve­szélyeket rejt magában, mint a kis­üzemi gazdálkodás. Ezért mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés bármely munkaszakaszán nagy szük­ség van az óvatosságra és a figyel­mességre, mert a baleset olyan helyen is előfordulhat, ahol a legkevésbé számítunk rá. Néha már egy meggon­dolatlan lépés is súlyos következmé­nyekkel végződhet. Manapság a mezőgazdasági üzemek­ben a villanyáram és a villanymoto­rok használata már természetes jelen­ség. Ezek helytelen használatának következtében, a munkabiztonsági kö­vetelmények mellőzésével komoly bal­esetek fordulnak elő. Az áramütés okozta állatelhullások általában nem tartoznak a gyakori balesetek közé. De azért nem szabad figyelmen kívül hagyni az áramütés okozta baleseteket és az ezzel járó veszteségeket sem, mert az állatte­nyésztésben már jónéhány ilyen eset is előfordult. Háziállataink között általában az áramütések leggyakoribb okai közé az épületen belül törött, szakadt vil­lanyvezetékek, a legelőn a leszakadt magasfeszültségű vezetékek, továbbá a villámcsapás tartozik. Általában a szakirodalomban ez áramütéses bal­esetek viszonylag ritkák. Leggyakrab­ban a villámcsapás következtében keletkezett balesetekkel találkozha­tunk. Érdekes esetről szeretnénk be­számolni, amikor 22 tehén közül egy kapta a halálos villámcsapást, de a többi tehén is kisebb-nagyobb sérülé­seket szenvedett. A későbbiek folya­mán a megsérült tehenek közül mind­össze öt tehén gyógyult fel teljesen. Vajon mi okozhatta a többi tehén sé­rülését? Hiszen csak egy tehén kapta a halálos villámcsapást. A sérülések okát alaposan kivizsgálták és meg­állapítást nyert, hogy a nedves fű vezette az áramot az egyik tehéntől a másikhoz. Továbbá azt is sikerült megállapítani, hogy a fák alá húzódó állatok gyakrabban szenvednek vil­lámcsapást. A tapasztalatok szerint bizonyos fák jobban vonzzák a villá­mot, mint mások. Ilyenek a dió, nyár, tölgy és szilfa, a tűlevelűek, a kőris és a bükk. Hogy miért? Ezek általá­ban magasak, nagyobb területet árnyé­kolnak és gyökérzetük nagyobb talaj­­felszínt terít be, tehát az áram na­gyobb területre vezetődik ki. A talaj­ba akár villámcsapás, akár vezeték­szakadás következtében kerülő áram vezetése nagy mértékben függ a talaj összetételétől. Az istállóban előforduló áramüté­sekkel kapcsolatban példaként érde­mes megemlíteni azt a balesetet, mely Kanadában egy sertésfiaztatóban tör­tént. Az említett sertésólban váratla­nul néhány hónap leforgása alatt több koca, kismalacaival együtt el­pusztult. A vizsgálat szerint a padozat melegítésére használt elektromos izzó vezetéke érintkezett a vassínből készült választó korláttal. Egy szarvasmarha istállóban, ahol szintén több halálos áramütést észlel­tek, kiderült, hogy egy villanymotor kábeljének szigetelése megrongáló­dott és a kábel a vasoszlopokba vezet­te az áramot. További fontos körül­mény volt az önitatókból kifolyt víz, az istálló levegőjének magas pára­­tartalma és emiatt a tehenek átnedve­sedett szőre. Csupán néhány esetet említettünk meg, amelyek azt bizonyítják, hogy az áramütés okozta baleseteket és ká­rokat nem szabad lebecsülni. Ellen­kezőleg, igyekezzünk megfelelő mun­kakörülményeket kialakítani, amelyek biztonságosak és ezáltal lehetőséget nyújtanak az eredményes munkához. Az elektromos ütés kórbonctani ké­pe esetenként változó. Minden esetre közös, hogy az ütés a központi ideg­­rendszerre és a szívre hat. Azt is fon­tos tudnunk, hogy az ember jóval ér­zékenyebb, mint a borjú, vagy a ser­tés. A tapasztalatok alapján ügyelnünk kell arra, hogy minden elektromos motort nem vezető alapzatra kell he­lyezni. Semmi esetre se földeljük az elektromos berendezéseket a vízveze­ték csövekre, csak külön földelésre. A csatlakozók és a kapcsolók egy­aránt három fázisúak legyenek. Az említetteken kívül minden esetre nagy gondossággal és figyelemmel rendszeresen szükséges ellenőrizni a villanyberendezéseket és a villanymo­torokat. A balesetek elkerülése vé­gett a megrongálódott villanymotor kábelt szükséges .kicserélni és főleg nagy gondot kell fordítani a szaksze­rű szigetelésre. Továbbá fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a villany­­motor és a villanyberendezés javítását kizárólag szakképzett villanyszerelő­­karbantartó végezheti. Mivel az állattenyésztési részlegen használt villanymotorok, gépek és berendezések jellege, szerkezete és műszaki alkalmazása más, ezért az egészségvédelem és a munkabiztonsá­gi intézkedések is különbözőek. A me­zőgazdasági üzemekben tehát az adott helyzet elemzése alapján a dolgozók­kal szükséges a munkabiztonsági el­veket részletesen Ismertetni. Már említettük, hogy az áramütéses bal­eset viszonylag ritka, de azért nem lebecsülendő, mert váratlanul előfor­dulhat. K. P. hArom kör Az Ipoly lágy ölében nyugvó falu főutcáján puskás emberek gyülekez­nek. Mikor egyben a sereg, Tóth Feri bácsi intésére beugranak egy kupicá­ra a helyi vendéglőbe és a melegítő elfogyasztása után a vadászraj máris szaporán indul a Mahér hegy felé. A hegy lábánál rövid „haditanácsot“ tartanak, majd a vadászgazda szájá­ból kurta parancsok pattognak, és ki-ki indul a számára kijelölt cél felé. Jómagam Feri bácsihoz, az ipolyviski vadászegyesület gazdájához csatlako­zom. Kisvártatva kutyacsaholás veri fel a bozótos akácost és felröppennek az első fácánok. Egyszerre csak szem­ben velünk megrezzen a bokor. Feri bácsi máris arrafelé tartja a puska csövét és kapásból lő. Telitalálatot kapott a tapsifüles. Alig húzunk odább, máris újra lángol a puska csö­ve. Ojabb zsákmány. A hegytetőn is el-eldörren egy-egy puska. Lassan be­zárul a kör, és a vadászgazda arca ragyog a legjobban, hisz ő érte el a legnagyobb eredményt: négy nyulat ejtett. De Miklósi is elégedett, mert egy hatalmas és rendkívül szép bun­dájú szenesrókát ejtett. A gyönyörű példányt mindenki megcsodálja. A zsákmány fölött rövid tanácskozás, aztán Indul a második kör. Megkésett tájékoztatás Kedves olvasóink elnézését és megértését kérjük azért, hogy a lapunk szerkezetében eszközölt módosítások okairól megkésve nyújtunk tájékozta­tást. Egyben hangsúlyozzuk azt is, hogy erre a mulasztásra nem a szer­kesztőség hibájából került sor. A SZNT Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Megbízotti Hivatalának 1968. szeptember 25-i határozata értelmében ez év január 1-től le kellett állítani a közismert szakmellékletek közlését és az ilyképpen felszabadított helyet a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség rendelkezésére kellett bocsájtani abból a célból, hogy lapunk, a Szabad Földműves a jövőben hatékonyan foglalkozhasson a Parasztszövetségbe tömörült dél-szlovákiai szövetkezetek, illetve a magyar nemzetiségű szövetkezeti parasztság sajátos gazdasági és társadalmi kérdéseivel, tehát, hogy lapunk bizonyos értelemben az Egysé­ges Parasztszövetség hivatalos fórumává váljék. E határozattal egyidőben intézkedések történtek abból a célból is, hogy a Szabad Földműves volt szakmellékletei helyett — Élővilág címmel — megjelenjen a gyümölcstermesztők és kertészkedők, a kisállattenyésztők, a méhészek, a vadászok és a horgászok önálló magyar nyelvű havi folyó­irata. Mivel ennek az új folyóiratnak regisztrálása és jóváhagyása körül hosszantartó húza-vona alakult ki, a szerkesztőségünknek nem állt módjá­ban kellő időben tájékoztatni olvasóinkat a megoldás végleges formájáról. Most azonban bejelenthetjük, hogy bár a Szabad Földműves a jövőben szakmellékletek nélkül jelenik meg, egyelőre ennek ellenére sem kerülhet sor az Élővilág kiadására, január végén azonban beszerezhető lesz az új­ságárusoknál az Élővilág rendkívüli száma, amit a szakmellékletek meg­szűntetése következtében keletkezett hiány enyhítése céljából adtunk ki. Elkövetünk mindent abból a célból, hogy a közeljövőben az Élővilág, mint a Szabad Földműves havi melléklete, vagy mint önálló folyóirat jelenhes­sen meg. Ehhez kérjük olvasóink támogatását is. SZERKESZTŐSÉG Röpülnek a fácánok, futnak a nyá­lak. Az eredmény nem túl nagy, mert többnyire tyúkok húznak a fák fe­lett, azokra meg véletlenül sem lő­nek, mert a jövőre is kell gondolni. Hadd szaporodjon a nemes vad. így vélekednek az ipolyviski vadászok. Sok gondot fordítanak a vadnevelés­re. Feri bácsi szerint kilenc fácán­etetőjük van a határban, de szükség esetén etetik a 30 darabra becsült őz­állományt is. A takarmányszerzés kö­rül nincsenek különösebb gondjaik, mert a szövetkezet vezetősége abrak­­takarmányt és szálastakarmányt is bőven ad a részükre: Persze a vadász­egyesület sem marad hálátlan. A ka­rácsonyi vadászbál bevételéből pél­dául 1300 koronát adtak a szövetke­zeti klubnak. Ilyen jó közös munka aztán szép eredményeket hoz. Egyre több a vad a határban. Tegnap pél­dául az egyik dűlőben 100 darabból álló nyúlfalkát láttak. Amikor erről beszélek a vadászgazdával, mindjárt meg is jegyzem, hogy ha így áll a dolog, nem ártana a jövőben élő nyu­­lakat is értékesíteni. Feri bácsi meg­nyugtat, hogy erre is gondoltak, és a jövőben már élőnyulat is szállítanak majd külföldre. Bezárul a második kör is. Ojna nyu­­lak estek áldozatul. Egyelőre a fácán­kakasoknak még sikerült elkerülni sorsukat. Aztán indul a harmadik kör. A vasúti sínek melletti jegenyésen baktatnak ót a hajtők és botokkal csapkodják a hosszú száraz füvet. A tapsifülesek most is előbb jelentkez­nek. De hol vannak a fácánkakasok? Ezen töri mindenki a fejét. Ej, de jő lenne már néhányat puskavégre kap­ni! Ami késik, nem múlik. Végre fel­röppen az első. Valaki rádupláz. De a röppálya még nem törik meg. Ekkor Bartal Károly, a helyi nemzeti bizott­ság elnöke, kapja derékszögben a ré­mülten menekülő fácánkakast, és ő is ráduplóz. A röppálya megtörik és a gyönyörű példány szárnyszegetten, élettelenül zuhan a vasúti sínekre. Aztán újabb fácánkakas emelkedne a levegőbe, de már a röppálya kezdetén utoléri a halálos lövés, és a fűre hull. Igazi vadászropogtatással fejeződik be a harmadik és egyben az év utol­só vadászköre A vadászok fájó szívvel búcsút vesz­nek erdőtől, mezőtől, aztán újra be­térnek a vendéglőbe. Előkerülnek a téli eledelek: disznósajt, hájas pogá­csa, amit vérmelegítő kemény itallal öblítenek le. Néhány vadásztörténet elevenedik fel, köztük a 180 kilós vad­disznó, amit a sólyom szemű Ifjabb Smiknya József ejtett el. Bállá József Egy ember ballag a télt ® határban. Zsákkal a vál­lán az ér felé tart. Meg-meg áll, körültekint, igazít a zsákon. Szél kavarodlk, megmozdítja a tájat. Görnyedt derékkal Igyekszik tovább. Elnézem öt, innen, a galagonyabokrok árnyékából. Lassan közeledik. Óvatosan le­ereszkedik az érhez, bontogatja a zsákot. Magot szór ki belőle. Elszégyellem magam. Lám, eszembe se jutott, hogy legalább egy maréknyi napraforgómagot hozzak a zsebemben. Csak egy maréknyit,.. Fáztk a lábam, átázott a ci­pőm ... de ez most mellékes. A magot szóró ember Is tova­baktatott az ér mentén, elnyelte a köd. De a nyoma ttt maradt — apró, feketéllö pontok a havon. S az én nyomom? Befújja a hó. Pedig csupán néhány szem napraforgón, tarlsznyányi ken­dermagon múlott. S hányszor csak ennyin múlik? ... Egy ma­réknyi emberségen ... apró, fe­­ketéllö pontok a havon!... Elindulok az ér mentén. Az embert kutatva bukdácsolok a hóbuckákon. Lábanyomát be­fújta a hó. Görnyedő hátát el­rejtette a köd. De ímitt-amott riadva lapuló fogoly-csapatok, sut a-merev özek jelzik az útját. Pihegö életek a havon. és most már dacosan, csak­­azértis keresem az Embert. A köd elterpeszkedik tüdőmben, Rege fojtogat, szédít. Hol van ő? Merre tart ő? Az ér végtelen ... IApró, feketéllö pontok a ha­von ...] Valamikor régen egy ember összeomlott a hómezőn. A sze­me fehér lett, a szíve zuzmóvá változott, megfagyott a lelke. A zsebe üres volt. Mert amikor a nagy útnak nekivágott, a ba­tyujában nem maradt egy ma­réknyi hely. (Apró, feketéllö pontok a ha­von ,..) A tél kegyetlen. Tépi, mar­­dossa arcom, milliónyi szilánk­kal sebzi szemem. S a köd egy­re sűrűbb, egyre mélyebbre száll. A vén tölgy hegyén csap­zott holló gubbaszt... fekete pont az égen ... szédült, üszkös csillag... Az ér, a vígan-csobo­­gó, tavaszt-csacsogó ér jég­kemény. Az Ember messze jár... Zsákja kifogyott? f Valahol messze ... Dober­­dó ... Krasznojarszk ... meg­fagyott egy ember. Hatalmas fehér telivérek száguldottak ve­le tova. A selmeci fenyvesek­ben elhamvadt a parázs. Az em­ber, ki már napok óta farkas­­vakságban szenvedett kivált a menetoszlopból. Anyja hófehér tincset közé rejtette arcát.] Érdemes-e visszafordulni? ... A hó, a tél új magot érlel a mélyben. Az ér kibúvik páncélja alól. Elindulni, újból elindulni, messzire vágyni mindig volt férft. Magot hinteni, életet óvni mindig volt férfi... mindig van férfi... mindig lesz férft... Alkonyodik már... Tüzek gyúlnak az égen. Gyilkos, dü­börgő tüzek. A tél kegyetlen. A nap, vérző-vöröslő korong, le­tántorog a földről. BALOGH P. IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents