Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-22 / 8. szám
Bratislava, 1969. február 22. Ára: 1.— KCs XX. évfolyam, 8. szám. A FEBRUÁRI GYŐZELEM Svfordulöjára Ha hazánk történelmének lapjait forgatjuk, és értékeljük a felettünk elviharzott ötven év politikai eseményeit, változásait, államunk megalakulása óta nem találunk jelentősebb dátumot, mint 1948. február 25-e. Ez a nap volt a bevezetője annak a mélyreható minőségi változásnak, amely társadalmunk szocialista fejlődését megalapozta. A február oldotta met a hatalom kérdését az államban, amely kérdés a nagy fasisztaellenes népi felkeléssel vetődött fel konkrét formában és a további három év folyamán a párt és a haladó tömegek küzdelmének középpontjában állott. Egy Időben sok vita folyt afellett a pártban és a társadalmi élet közösségeiben, vajon forradalom volt-e a februári változás vagy nem. Azt hiszem legközelebb áll az igazsághoz az a megállapítás, hogy 1948 februárja győzelmes befejezése volt az 1945— 1948 közti időszakban a szocialista NINCS MAS ÚT Csúcseredményekkel ünnepük a 20. évfordulót 9 2930 korona az átlagos havi kereset Q A növénytermesztés „slágere“ a búza és a cirok & Sok hasznot hozott a kacsatenyésztés Hektáronként már 426 kg húst adnak el Q Szót kapott a tudás és a hozzáértés Q A nyereség szabja meg a termelés irányát társadalmi rendszer bevezetéséért folytatott harcnak. Es hogy ez a harc győzelemmel végződött, az csak annak volt köszönhető, hogy a párt mozgósítani tudta az összes haladó erőket, kitűzte a helyes célt,' amely a tömegek akaratából és óhajából formálódott ki. Pártunk vezető szerepének jogos követelménye éppen a februári mozgalomban nyert döntő bizonyítást. A dolgozó osztályok megfosztották a kapitalizmus politikai képviselőit hatalmuktól, és ezzel hazánkban megnyílt a tér a társadalom és a népgazdaság szocialista átszervezésére. Ennek a hatalmas szervező és építőmunkának minden tapasztalatlan- | Ságból eredő melléfogás, az egyes vezetők korlátolt látóköréből származó hibás irányvonal és ami mindennél fájdalmasabb, sok a szocializmus és a párthoz hű egyéniség tragédiája ellenére eléggé fel nem becsülhető eredményei voltak, a népgazdaság, a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság szövetkezetesítése, a kultúra, a közművelődés, az egészségügy, az iskolaügy és a társadalmi élet területén. Erről megfeledkeznünk annyit jelentene, mint lebecsülni azt a töménytelen munkát, fáradságot és törekvést, aminek nemcsak a politikai és az állami vezetés, hanem minden egyes becsületes dolgozó is részese volt. Es ha ezt figyelembe vesszük, és józanul értékeljük a szocialista építésben elért sikereket, a köztársaság népének, különösen a kapitalista elnyomás által sújtott legszegényebb dolgozó rétegek életszínvonalának emelkedését, ragyogó fényben áll előttünk a februári kezdeményezés. De figyelmeztet is arra, hogy a februári győzelem eredményeivel hazardírozni vétek, mely könnyen megboszszulhatja magát. Figyelmeztet arra, hogy kötelesség védeni a győzelem eredményeit, s egy jottányit sem szabad engedni a párt vezető szerepének követelményéből, mert minden balfogás és hiba ellenére világosan bizonyosodott be, hogy társadalmunk szocialista irányú és demokratikus mődszerű fejlesztésének ez az egyetlen és nélkülözhetetlen garanciája. Nem szabad sajnálnunk sem az erőt, sem az intellektuális potencia bevetését, a február által megalapozott szocialista út és a párt vezető szerepének védelmében. Ez pedig nem konzervativizmus, nem a dogmákhoz való görcsös ragaszkodás, mint azt az újarcú szocializmus magyarázói állították augusztus előtt és nem kevesen ma is, hanem a tények józan mérlegeléséből folyó döntés és helytállás politikája. A februári győzelem pártunk és népünk legnemesebb szocialista hagyománya, egyben biztos utat mutató iránytű, amely a szocializmus perspektíváját tárja elénk. P. E. üt kisebb település lakosainak közösségét fedi a név, Királyfiakarcsa. Azt mondják, ahány ház, annyi szoikás. Még jobban vonatkozhatna ez erre a falura, mégpedig úgy, hogy ahány település, annyiféle ember, azonban mégsincs így. Bár olykorolykor itt is szikrát vet különböző csoportérdekek szunnyadó parazsa, hogy megbontsa az egységet, azonban amikor a közös érdekekről, a szövetkezet gyors további fejlődéséről van sző, összefog a nagy család és a,tagok azokra teszik le a voksukat, akik már eddig is sokat tettek a szövetkezetért és közös erővel elérték, hogy a szövetkezet a dunaszerdahelyi járásban a második helyre küzdötte fel magát. Nyárasd nyomába lépett, ami pedig nagy szó, mert ez az élenjáró szövetkezet országszerte híres magasfokú belterjességéről. Tehát Királyfiakarcsa sarkallja Nyárasdot; 14 519 korona hektáronkénti nyerstermeléssel és 9291 korona piaci termeléssel. Ilyen magasfokú termelés eredményezte, hogy a 829 hektáros szövetkezet 10 millió 364 ezer korona helyett 11 millió 43 ezer korona bevételt ért el. Amikor Kovács István mérnök, a szövetkezet elnöke beszámolójában többek között ezeket az adatokat is megemlítette, örömmel tapsolt a tagság. Ismét nagyot lépett előre a szövetkezet és ma már az átlagfizetés olyan magas, hogy csak hosszabb faggatás után merte elárulni Fuchs Ferenc ökonómus. Hát bizony ez még az iparibbnál is iparibb havi kereset. Ha az összes dolgozó tagot számítjuk, akkor 2100 korona az átlagos havi kereset, ha a rendszeresebben dolgozókat, akikor pedig 2900 korona. Mondja még valaki ezután, hogy a királyfiakarcsai szövetkezetben nincs jó kereseti lehetőség. Persze, ez eredmények nem véletlenek. A vezetőség minden szavából azt a következtetést vontuk le, hogy állandóan keresik, kutatják a több és olcsóbb termelés lehetőségeit. Náluk már a hasznosság, az önköltség csökkentése, tehát a kifizetődőség szabja meg a termelés irányát. Amelyik termelési ágban sok a nyereség, azt előnyben részesítik, ahol pedig ráfizetés van, ott vagy-Jcorszerüsítik a termelési módszereket, vagy pedig háttérbe szorítják az ágazatot. A növénytermesztés slágere náluk a búza és a cirok. A búza mázsáját például 88 koronáért termelték és 185 koronáért adták el. Az MK—125-ös amerikai hibridcirok termelési költsége 44 korona volt, de mázsánként 140 koronát kaptak érte. Az árpa termelése is eléggé kifizetődő, de a kukorica nem sok nyereséget hozott, azért ezt háttérbe szorították és szorítják. A növénytermesztés egyébként Igen sok nehézséggel küzdött, szárazság, szélviharok, vízhiány és ezért a heiktárhozamok nem voltak túl magasak. Ezzel szemben az állattenyésztés — ahol szintén voltak problémák, elég magas volt a malacelhullás, a súly- - gyarapodás Is több lehetett volna — lényegesen túlteljesítette bevételi tervét és az elnök ennek alapján kimondhatta a nem minden nap hallott szót, hogy hektáronként 400 mázsa húst adtak el. Az állattenyésztés szakaszán'is szigorúan figyelik az önköltséget. ' legkifizetőbb j kacsatenyésztés volt. A hizlalásból Is szép nyereségekhez Jutottak, azonban a legkifizetődőbb az egynapos kacsák eladása volt, mert az önköltség darabonként mindössze 4,38 koronát tett ki, de 9,96 koronáért értékesítették. A tejre sem fizetnek rá. A 3130 ’»eres átlagos fejés mellett egy liter tej kitermelése 2,23 koronába kerül és 2,44 koronáért értékesítették. A martháhústermelés szintén hasznot hozott, azonban ahhoz, hogy ikifizetődőbb legyen, nem ártana egy kis áremelés. A királyfiakarcsai szövetkezet évzáró gyűlésén csak ésszerű, gazdaságos termelésről hallottunk. A vezetőség még a magas belterjesség mellett is újabb lehetőségeket keres a termelés fokozására. A növénytermesztésben például az árpa hektárhozamát idén már 40, a búzáét pedig 50 mázsára emelik. Tíz hektár paradicsomot ültetnek, amelyből 40 ezer koronát vesznek be és a termelésével foglalkozó tagoik megkapják az eladott mennyiség pénzértékének 18 százalékát. Az állattenyésztésben is felfelé ível a termelés görbéje. Hektáronként már 426 kg húst adnak el és új termelési ágként szerepel majd a pulykatenyésztés, amineik az értékesítését már előre megszervezték. Hogy Németh Jenőnek, a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Társulás igazgatójának szavaival éljek, az évzáró gyűlésnek kenyér szaga volt. Vagyis sóikat beszéltek a termelési problémákról, arai általában jellemző a dunaszerdahelyi járásra. A személyi ügyek viszont háttérbe szorultak és ez a titka a királyfiakarcsai szövetkezet gyors előrehaladásának. Minden tudást, minden erőt a közösség érdekében vetnek be. Nagyon helyesen mondta Kovács István elnök záróbeszédében, hogy sikerek csakis úgy érhetők el, hogyha az elnök problémája az egész tagság problémája, és a tagság problémája pedig az elnök, illetve a vezetőség gondja is. Izmosodott, erősödött az elmúlt évben a szövetkezet, mégpedig főleg azért, mivel szót kapott a tudás, érvényesült a szakszerű hozzáértés, A királyfiakarcsaiak ennek köszönhetik, hogy csúcseredményekkel köszönhetik a szövetkezetek 20. évfordulóját. Bállá József Pénz olvasva jó... így van ez a perbetei EFSZ évzáró közgyűlésén is, erről hozunk riportot az 5. oldalon. Fotó: Teslík Márciusban ül össze a szakszervezetek kongresszusa AZ 1600 KÜI.DÖTT TÖBBSÉGÉT A SZÖVETSÉGEK KONGRESSZUSAI VÁLASZTOTTÁK + A LEGFONTOSABB PONTOK A TÄRGYSOROZATBAN: A PROGRAM ÉS AZ ROH KARTÁJA MEGTÁRGYALJÁK A MOZGALOM FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEIT ÉS A SZOCIALISTA VÁLLALATOKRÓL SZŐLŐ TÖRVÉNYT PARITÁSOS KÉPVISELET A VEZETŐ SZERVEKBEN -f TITKOSAN VÁLASZTJÁK A VEZETŐ SZERVEKET + MEGSZÜNTETIK A BÜROKRATIKUS VEZETÉST. Joggal várható, hogy a szakszervezetek VII. kongresszusa, amely ez év március 4-től 7-ig ül össze Prágában, valamiféle választóvize lesz szakszervezeti mozgalmunk fejlődésének s egyben megerősíti a cseh és szlovák dolgozók új politikai vonalát, melynek érvényesítéséért már a múlt év januárjától harcol a szakszervezeti dolgozók tábora. Ezt bizonyítja a kongresszus előkészítése, valamint az eddigi változások is a szakszervezeti életben. A párt és az állami szerveik a párt vezető dolgozói, valamint a politikai, kulturális és a közélet további képviselői nagy figyelmet szentelnek a szakszervezeteknek, részt vesznek a kongreszsuson, s közülök többen fel is lépnek a vitában. A kongresszuson több mint 1600 küldött vesz rész szavazati joggal, amelyeknek nagy többségét az egyes szakszövetségeik kongresszusán választották meg, a többieket pedig az össz-s7akszervezeti szervek plénumülésein és konferenciáin. Rajtuk kívül résztvesznek a tanácskozásokon tanácskozási joggal felruházott küldöttek és sok vendég. Már a küldöttek megválasztásának formája tanúsítja az új szakszervezeti politika alapelveit, vagyis a szakszervezet új tevékenységi vonalát. A kongFigyelem! Figyelem! 1969. március 8-án (10. számunkban) indul a Szabad Földműves rendszeres heti kvíze, a Vizsgázik az olvasó Ha figyelmesen olvassa lapunkat, könnyűszerrel választ adhat heti kérdéseinkre, amelyeket az egyes rovatokban megjelenő írások alapján állítunk össze. Tehát általában a mezőgazdaságot, kül- és belpolitikát, kulturális életet, Irodalmat, sportot érintő kérdésekről lesz szó. Tanácsoljuk, hogy őrizze meg lapunik egyes számait. A feltett kérdésekre ugyanis a Szabad Földműves előző két számában megjelent cikkekben találhatja meg a pontos válaszokat. . A helyes válaszok közül hetente hármat sorsolunk ki. 1. díj 100,— Kis 2. díj 80,— Kis 3. díj 40,— Kös Tehát már most biztosítsa lapunk rendszeres kézbesítését, hogy a 10. számunk 16. oldalán található „Vizsgázik az olvasó“ elneve zésű heti kvízbe majd bekapcsolódhasson. A kérdéseikre adott válaszok beküldési határidejét esetenként közöljük. A Szabad Földműves szerkesztősége resszuson' legnagyobb képviseletük lesz a szövetségeknek, s ezzel a legnagyobb súlyuk Is a tanácskozásokban és a döntésekben. Nagyjelentőségű döntéseket hoz ez a tanácskozás. Nemcsak az eddigi tevékenység értékeléséről és a szakszervezeteik január utáni politikai aktivitásáról lesz szó, hanem a további fejlesztés alapelveiről is. A tevékenységről szóló jelentésen kívül előterjesztik a kongresszusnak a szocialista vállalatokról szóló törvény tervezetét, és a munkatőrvényköuyv megváltoztatásáról szóló javaslatot. Ezt a két dokumentumot a küldöttek nem tárgyalják meg, de arra fognak szolgálni, hogy lobban megismerjék az ökonómtkában és a mumkatörvényhozásban tervezett változásokat. Esetleges megjegyzéseiket felhasználják mindkét törvény alaposabb kidolgozására. Legfőbb kongresszusi anyagnak azonban a szakszervezeti szövetség programját és a szakszervezetek kartálát kell tekinteni. Ez a két alapvető okmány lesz a delegátusok érdeklődésének központjában. A szakszervezetek kartája abból indul ki, hogy az egyes szakmai szövetségek elfogadták alaDszabályaikat és ezek olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek az egység érdekében érvényeseik lesznek a szakszervezeti mozgalom összes szerveire. Még mielőtt a kongresszus megkezdődik, március 3-án összeül a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom plénuma, hogy végleg értékelje ezt a két alapvető okmányt, vagyis a programot és a karfát. A kongresszusnak előterjesztenek egy javaslatot, amelyet az elfogadhat, de nem kell elfogadnia. E javaslat szerint, amely a karfában is fel van vázolva, a csehek és a szlovákok képviselete a közös szakszervezeti szervekben paritásosén egyenlő lesz. A szakszervezeti mozgalom központi tanácsát a két nemzeti szerv képviselőiből választják, és paritásos képviseletet javasolnak a tanács elnökségében, valamint az elnök, és az alelnök személyében is. Hogy a m.ajorizációt vagyis az egyik vagv másik fél számbeli többségét kizárják, a kongresszuson nemzeti csoportokban fognak szavazni, vagyis a kongreszszus cseh és szlovák kénVIselői különkülön. Minden választás titkos lesz, akár a központi tanács, akár az elnökség, az elnök, az alelnök megválasztásáról lesz szó.
