Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-15 / 7. szám
HASZNOS TUDNIVALÓK. A mezőgazdasági üzemek Válasz egy kérdésre és a földterületek átruházása Lapunk múlt heti számában Ismertettük a Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Minisztérium Közlönye 1968/16-17 sz. részlegében közzétett rendelet legfőbb, általános érvényű elveit, amelyeket a szocialista szervezetek között 1968. január elseje után megvalósított földterület és üzem-átruházásakor be kell tartani. Most az irányelvek további részeit ismertetjük. A már előbb említett általános érvényű elveken kívül be kell tartani a következő eljárást is: Ha földterületek átruházásáról van szó, úgy ezekkel együtt az e területeken létesített talajjavítási és öntöző-berendezéseket is átadják. A nemzeti tulajdon kezeléséről szóló és jelenleg érvényes előírások szerint azonban az átadó állami mezőgazdasági szervezetnek, amely a nemzeti vagyont képező földterületet használja, ezt először a járási nemzeti bizottság gondozásába kell visszaadnia. Ezután a JNB a földterületet állandó, térítésmentes használatba adja a földművesszövetkezetnek a nemzeti vagyon gondozásáról szóló 104/1966 Zb. számú rendelet értelmében. Ha az átruházás tárgyát olyan mezőigazdasági vagyonrész képezi, amelyet az átadó szervezet az 50/1955 Zb. számú kormányrendelet alapján használt, úgy a helyi nemzeti bizottság megvizsgálja, hogy fennállnak e még az említett kormányrendelet meghatározásai szerint a használatot indokló feltételeik. Abban az esetben, ha feltételek még időszerűek, úgy a HNB ajánlja, hogy az átvevő EFSZ a földterület tulajdonosával az 50/1955 Zb. számú kormányrendelet 4§-a szerint a terület használati jogát szerződésben rögzítse. Ha ilyen szerződést nem kötnek, akkor a HNB megsemmisíti előző döntését és új határozatot ad ki az átvevő EFSZ részére használati jogot biztosítva. A használatba adás új határozatának kiadásához alapul a£ eredeti összeírás szolgál, amely szerint az átadás megtörtént. A leltárt és a készleteket az előző határozatban feltűntetett mennyiségben adják át; a holt leltárt,amelyet már nem lehet átadni,az átadó szervezet az átvevő EFSZ-nek megtéríti tekintetbe véve a holt leltár elhasználódását. A tartós jellegű beruházások, esetleg az üzemi berendezések létesítésének költségét, amelyeket az átadó szervezet épített az 50/1955 Zb. számú kormányrendelet szerint használt földterületeken, az átvevő EFSZ a közösen megszabott árban téríti meg. Az átvevő szervezet az említett kormányrendelet meghatározásaiból eredő kötelezettségeket is magára vállalja. Ha az állami szervezet nemzeti vagyont képező ingatlanokat (például épületeket) ad át az EFSZ-nek térítésért, úgy az átruházást a nemzeti vagyon kezeléséről szóló 104/1966 Zb. sz. hirdetmény szerint, tehát gazdasági szerződés megkötésével végzik. Ilyen vagyont a szövetkezetnek tartós használatba az előbb említett hirdetmény 10. §-a szerint csak kivételes esetekben lehet átadni — kölcsönös megegyezés alapján — ha kis és távol eső üzemrészlegekről van szó, amelyeket az átvevő szövetkezet célszerűen tud felhasználni. Az átadó és az átvevő szervezet az átadásra keriilft gazdaság alkalmazottaival megtárgyalják átlépésüket az átvevő szövetkezetbe, illetve további elhelyezésük kérdéseit. Az irányelvek további része az EFSZ-ek gazdaságai egy részének az állami mezőgazdasági szervezetre történő átruházásával foglalkozik. Az EFSZ-ek gazdasága egy részéneik az állami mezőgazdasági szervezetre a földterület használatának kölcsönös rendezése után ruházzák át. A szövetkezeti gaz(II) daság egy részének a taggyűlés által jóváhagyott átruházásakor a szövetkezet vezetősége az átadásra kijelölt földterületek tulajdonosaival megtárgyalja, hogy földjeiket a talajjavítást és öntözési berendezésekkel együtt térítésmentesen adják át az állam tulajdonéba. Abban az esetben, ha a szövetkezeti tag ehhez beleegyezését nem adja, vagy a földterület másnak tulajdonát képezi, úgy a szövetkezet az átvevő szervezettel bérleti szerződést iköt az egységes földművesszövetkezetekről szóló 49/1959 Zb. számú törvény 24. §-a 3. bekezdésének meghatározásai szerint. Az átruházott birtokrészért nyert bevételből a szövetkezet elsősorban is kiegyenlíti a szocialista szervezetek által a kérdéses birtokrészt terhelő követeléseket. Ha a szóban forgó birtokrészt az állam anyagi hozzájárulásával szerezte meg, úgy a szövetkezet a minisztérium tartalékalapjának visszatéríti azt az összeget, amelyet a birtokrész megszerzésére az állami -költségvetésből felvett. Ugyanerre a tartalékalapra utalja át a szövetkezet az átruházott birtoikrész megszerzésére adott hitel után nyert leírások összegét is. A szövetkezetnek tartósan használatba adott nemzeti vagyont képező birtokrész átruházásakor a JNB hatálytalanítja azt a döntését, amellyel a szövetkezetnek tartós használatba adta ezt a birtokrészt (esetleg semmisnek nyilvánítja a használatba adásról szóló gazdasági szerződést). Ezt a nemzeti vagyont ezután a JNB az átvevő szervezet gondozásába adja a nemzeti vagyon kezeléséről szóló előírás szerint. A szövetkezet azon tagjaival, akiknek a birtokrész átruházásával vagy kilépésük folytán tagságúik megszűnik a szövetkezet az őket érintő birtokjogi kérdéseket rendezi. Az egyénileg gazdálkodók tulajdonának átruházása a szocialista szervezetre. Az egyénileg gazdálkodó földművesek gazdaságukat térítésmentesen az állam tulajdonába adhatják át a 104/1966 Zb. számú hirdetmény 31. &-a értelmében az illetékes járási nemzeti bizottság útján. Az így szerzett nemzeti tulajdont a JNB a terület illetékes állami mezőgazdasági szervezetéhez csatolja, vagy térítésmentesen az egységes föidművesszövetkezetneik tartós használatba adja. A járási nemzeti bizottság ebben az esetben ismét a nemzeti tulajdon kezeléséről szóló 104/1966 Zb. számú hirdetmény meghatározásai alapján jár el. Az állatok és a készletek, amennyiben nem képezték az állami tulajdonba adott térítésmentes átruházás tárgyát, az átvevő szervezet az átadó magángazdának mindig közvetlenül fizeti meg e birtokténgyak ellenértékét. Az egyénileg gazdálkodó földművesek, amennyiben nem hajlandók az előző bekezdésben ismertetett módon térítésmentesen állami tulajdonba adni gazdaságukat, úgy ráz állami mezőgazdasági szervezettel az 50/1955 Zb. számú kormányrendelet meghatározásai szerint szerző dóst köthetnek földterületüknek használatba adásáról. A szerződésben megegyezhetnek abban Is, hogy ez az átvevő szervezet megvásárolja a magángazda élő leltárát és készleteit is. Lapunk következő számában közöljük az új rendelkezéseknek a szerződéses átruházásra vonatkozó részét, amikor az EFSZ-ek egész gazdaságát (üzemét) adják át az állami mezőgazdasági szervezetnek és az ezzel kapcsolatos tulajdonjogi rendezés szabályait ismertetjük majd. Illeték alá eső ügyviteli szolgáltatások A Mezőgazdásági és Élelmezésügyi Minisztérium, mint az állami közigazgatás központi szerve olyan közigazgatási ügyleteket és eljárásokat is végez, amelyekért illetéket kell felszámítania. Ezeket a közigazgatási ügyleteiket a minisztérium egyes csoportjai vagy osztályai végzik el. Többnyire olyan közigazgatási eljárásokról van szó, amelyeket szervezetek vagy egyes polgárok felterjesztett kérvénye alapján intéznek el. A közigazgatási illetékek jegyzékét és díjtételeit a Pénzügyminisztérium által kiadót illetékjegyzék határozza meg, amelyet a Pénzügyminisztérium 146/1965 Zb. és a 26/1967 Zb. számú rendeletéinek mellékletében hoztak nyilvánosságra. A minisztérium a jelenleg érvényben levő előírások szerint közigazgatási illetéket számít fel a következő eljárásokért: hivatalos bizonylat kiadásáért, végzés második, harmadik stb. másolatának kiállításáért, hivatalos bejegyzések, regiszterek, ügyiratok másolatáért (I. Illeték jegyzék 1. tétele), — elveszett, tönkrement vagy használhatatlan ügyirat (bizonylat) másodpéldányának kiadásáért (I. illelékjegyzék 2. tétel), — az illetékfizető kérésére adott szakértői vagy szakvéleményért, beleértve a bizonylatok hitelesítését és a vélemény nyilvánításhoz szükséges anyagok okiratok, bizonylatok beszerzését stb. (I, illetékjegyzék 5 tétele], — helyszíni kivizsgálásért (bizottsági 10 SZABAD E'ÖLDMÜVFS 1969. február 15. eljárásért), ha ezt az érvényes előírások szerint elrendelték vagy ha az eljárásban érdekeltek javaslatára, 'kérelmére valósul meg (I. illetékjegyzék ? tétele), — minden érvényben levő jogi előírás alóli kivétel megadása iránti kérvényért (I. illeték jegyzék 6a tétele), — a közigazgatási eljárás' felújítása iránti javaslatért (kérvényért!, —• a döntés felülvizsgálása iránti Javaslat (kérvény) elintézéséért a fellebbezési eljáráson kívül, — a forgalmi adő díjszabása módosításának megtárgyalására benyújtott kérvényért, — az adó-előírások alóli kivétel megadása iránti kérvényért, — az olyan kérvényekért, amelyekkel a növénytermesztésben a nem biztosítható károknak a központi alapból adott hozzájárulással való enyhítését kérik, — a rendkívüli beruházási és nem beruházási jellegű állami hozzájárulás megadása iránti kérvényért, — a földadóval kapcsolatban a természeti lokalitásba történt besorolás megváltoztatása iránti kérvényért, — a minisztérium pénztartalékéból adandó hozzájárulás iránti kérvényért, — az állami költségvetésre befizetendő illetmények kiegyenlítésének haladéka iránti kérvényért, — az állami költségvetés illetményeiből adandó engedmény iránti kérvényért, — az anyagi eszközök növelése iránti kérvényért [hozzájárulás dotáció az eladási árhoz) a beadási raenynyiség túlszárnyalása esetén, — a növényvédő vegyszerek forgalomba hozatala iránti kérvényért, — a vetőmagok tisztításakor fennmaradó hulladékokkal való gazdálkodásról szóló előírások plóli kivétel megadása iránti kérvényért, — a -külső vesztegzárról (karanténa) szóló előírások alóli kivétel iránti kérvényekért, — a robbanó anyagok állandó vásárlási engedélyének megadása Iránti kérvényekért, — a termelői szeszfőző üzemeltetésének engedélye iránti kérvényért. — a szesznek az előírttól eltérő szennyező anyagokkal történő denaturálása engedélyének megadása iránti kérvényért, — a mezőgazdasági földterületnek a mezőgazdasági termelésből történő kivonásához adott előzetes beleegyezés iránti kérvényért, — a vadállatok rendkívüli lelövéséről szóló 4/1967 Zb. számú minisztériumi hirdetmény 15. §^a szerinti kivétel engedélyezése iránti kérvényért (az I. illetékjegyzék 30 tétele), — a vadászatról és a halászatról szóló előírások alóli kivétel engedélyezése iránti kérvényekért, — a földreformra és az 50/1955 Zb. számú kormányrendeletre vonatkozó ügyeket érintő kérvényekért, — az államosítás ügyrendjét érintő kérvényekért, — az illetékfizető kérelmére az archívumból egyes anyagok és ügyiratok kikereséséért mikrofilm vagy egyéb reprográfiai másolatok beszerzése céljából. i'ehát a szervezeteknek és egyes magánszemélyeknek az előbbiekben felsorolt közigazgatási-ügyviteli szolgáltatásokért az illetékjegyzékben meghatározott összegű illetéket kell lefizetniük. Súlyos forgalmi balesetet szenvedtem 1967-ben. A balesetet az engem elütő gépkocsi vezetője okozta, akit egy évi feltételes szabadságvesztésre és hajtási igazolványának megvonására ítéltek. Sérülésem knvetkezté[ ben csaknem egy évig munkaképtelen voltam. Balesetem elolt havi keresetem 3300 koronát tett ki. Most ismét dolgozom, de havonta csak 1250 koronát keresek. Kérem tájékoztassanak arról, hogy van-e igényem kártérítésre és hogyan és hol tudom a kártérítési igényt, ha ehhez jogom van, érvényesíteni? „Földmunkás“. Kártérítési igénye a polgári törvénykönyv 40 1964 Zb. számú törvényének meghatározásai szerint érvényesíthető. Az egészségében elszenvedett kárért egyrészt egyszeri fájdalomdíj jár, másrészt bérveszteségének megtérítésére tarthat igényt. Az egyszeri fájdalomdíjat, illetve a nehezebb társadalmi érvényesülés kártérítését orvosi látlelet alapján szabják meg. A kártérítés összegét külön díjszabás szerint határozzák meg, de esetében, mivel pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, as összeget még hozzávetőlegesen sem tudjuk megállapítani. A gyógyulás és a munkaképtelenség befejezése után a bérveszteség megtérítésének összegét a baleset előtti átlagbér és a gyógyulás után elért átlagbér közötti különbség adja. A bérhez hozzászámítják az esetleges rokkantsági, illetve részleges rokkantsági járadék havi összegét is. Azonban a kártérítés összege nem haladhatja meg a havi 1600 koronát (45/1964 Zb. sz. rendelet 18 §-a). Az átlagkeresetet január elsejével állapítják meg a dolgozó által az előző naptári évben munkaadójánál elért nyers bérének átlagát véve. Ha tehát átlagos havi bére a baleset előtt az 1966-os évben 3300 koronát tett ki és jelenlegi keresete a balesetből történt felépülése után havi 1250 koronát teszi ki s emellett sem rokkantsági, sem pedig részleges rokkantsági járadékot nem kap, úgy a bérveszteség után adott kártérítés 1600 koronát tenne ki, tekintettel ez előzőekben említett rendelet meghatározásaira. FIGYELEM!!! Előnyös áron fölvásároljuk az 19B9 évi termésből beérett Mákéi és V&etatskái fajta vöröshagvmát! Kérjük azokat a mezőgazdasági üzemeket, amelyek kedvező árajánlatunk mellett akarják vöröshagyma-termésüket értékesíteni, szándékukat — szerződéskötés céljából — írásban közöljék „Vöröshagyma" jeligével szerkesztőségünkkel! * Felvásárolunk nagyobb mennyiségben — kedvező áron — 1969-es termésű fekete ribizlit! A szerződéseket már most, tehát előre megkötjük! Ajánlatokat kérjük „Fekete ribizli" jeligével a szerkesztőségünkbel Hirdetés FELVESZÜNK: KŐMŰVESEKET, Ácsokat és munkasokat A LÉVAI TEXTILKOMBINÄT ÉPÍTÉSÉHEZ. 16 kereseti lehetőségek! Érdeklődők jelentkezzenek az építkezés személyzeti osztályán, Léván (a vasúti állomás mellett) Matusíková elvtársnőnél. Tel. 36-78 PRIEMSTAV, n. v., B r at i s 1 a v a, Volgogradská 10.
