Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-15 / 7. szám

HASZNOS TUDNIVALÓK. A mezőgazdasági üzemek Válasz egy kérdésre és a földterületek átruházása Lapunk múlt heti számában Ismertettük a Mezőgazda­­sági és Élelmiszerügyi Minisztérium Közlönye 1968/16-17 sz. részlegében közzétett rendelet legfőbb, általános ér­vényű elveit, amelyeket a szocialista szervezetek között 1968. január elseje után megvalósított földterület és üzem-átruházásakor be kell tartani. Most az irányelvek további részeit ismertetjük. A már előbb említett általános érvényű elveken kívül be kell tartani a következő eljárást is: Ha földterületek átruházásáról van szó, úgy ezekkel együtt az e terüle­teken létesített talajjavítási és öntöző-berendezéseket is átadják. A nemzeti tulajdon kezeléséről szóló és jelen­leg érvényes előírások szerint azonban az átadó állami mezőgazdasági szervezetnek, amely a nemzeti vagyont képező földterületet használja, ezt először a járási nem­zeti bizottság gondozásába kell visszaadnia. Ezután a JNB a földterületet állandó, térítésmentes használatba adja a földművesszövetkezetnek a nemzeti vagyon gon­dozásáról szóló 104/1966 Zb. számú rendelet értelmében. Ha az átruházás tárgyát olyan mezőigazdasági vagyon­rész képezi, amelyet az átadó szervezet az 50/1955 Zb. számú kormányrendelet alapján használt, úgy a helyi nemzeti bizottság megvizsgálja, hogy fennállnak e még az említett kormányrendelet meghatározásai szerint a használatot indokló feltételeik. Abban az esetben, ha fel­tételek még időszerűek, úgy a HNB ajánlja, hogy az át­vevő EFSZ a földterület tulajdonosával az 50/1955 Zb. számú kormányrendelet 4§-a szerint a terület használati jogát szerződésben rögzítse. Ha ilyen szerződést nem kötnek, akkor a HNB megsemmisíti előző döntését és új határozatot ad ki az átvevő EFSZ részére használati jogot biztosítva. A használatba adás új határozatának kiadásához alapul a£ eredeti összeírás szolgál, amely szerint az átadás megtörtént. A leltárt és a készleteket az előző határozatban feltűntetett mennyiségben adják át; a holt leltárt,amelyet már nem lehet átadni,az átadó szervezet az átvevő EFSZ-nek megtéríti tekintetbe véve a holt leltár elhasználódását. A tartós jellegű beruhá­zások, esetleg az üzemi berendezések létesítésének költ­ségét, amelyeket az átadó szervezet épített az 50/1955 Zb. számú kormányrendelet szerint használt földterületeken, az átvevő EFSZ a közösen megszabott árban téríti meg. Az átvevő szervezet az említett kormányrendelet meg­határozásaiból eredő kötelezettségeket is magára vál­lalja. Ha az állami szervezet nemzeti vagyont képező ingat­lanokat (például épületeket) ad át az EFSZ-nek téríté­sért, úgy az átruházást a nemzeti vagyon kezeléséről szóló 104/1966 Zb. sz. hirdetmény szerint, tehát gazda­sági szerződés megkötésével végzik. Ilyen vagyont a szö­vetkezetnek tartós használatba az előbb említett hirdet­mény 10. §-a szerint csak kivételes esetekben lehet átadni — kölcsönös megegyezés alapján — ha kis és távol eső üzemrészlegekről van szó, amelyeket az át­vevő szövetkezet célszerűen tud felhasználni. Az átadó és az átvevő szervezet az átadásra keriilft gazdaság alkalmazottaival megtárgyalják átlépésüket az átvevő szövetkezetbe, illetve további elhelyezésük kér­déseit. Az irányelvek további része az EFSZ-ek gazdaságai egy részének az állami mezőgazdasági szervezetre tör­ténő átruházásával foglalkozik. Az EFSZ-ek gazdasága egy részéneik az állami mező­­gazdasági szervezetre a földterület használatának köl­csönös rendezése után ruházzák át. A szövetkezeti gaz­(II) daság egy részének a taggyűlés által jóváhagyott átru­házásakor a szövetkezet vezetősége az átadásra kijelölt földterületek tulajdonosaival megtárgyalja, hogy föld­jeiket a talajjavítást és öntözési berendezésekkel együtt térítésmentesen adják át az állam tulajdonéba. Abban az esetben, ha a szövetkezeti tag ehhez beleegyezését nem adja, vagy a földterület másnak tulajdonát képezi, úgy a szövetkezet az átvevő szervezettel bérleti szerző­dést iköt az egységes földművesszövetkezetekről szóló 49/1959 Zb. számú törvény 24. §-a 3. bekezdésének meg­határozásai szerint. Az átruházott birtokrészért nyert bevételből a szövet­kezet elsősorban is kiegyenlíti a szocialista szervezetek által a kérdéses birtokrészt terhelő követeléseket. Ha a szóban forgó birtokrészt az állam anyagi hozzájárulá­sával szerezte meg, úgy a szövetkezet a minisztérium tartalékalapjának visszatéríti azt az összeget, amelyet a birtokrész megszerzésére az állami -költségvetésből fel­vett. Ugyanerre a tartalékalapra utalja át a szövetkezet az átruházott birtoikrész megszerzésére adott hitel után nyert leírások összegét is. A szövetkezetnek tartósan használatba adott nemzeti vagyont képező birtokrész átruházásakor a JNB hatály­talanítja azt a döntését, amellyel a szövetkezetnek tartós használatba adta ezt a birtokrészt (esetleg semmisnek nyilvánítja a használatba adásról szóló gazdasági szer­ződést). Ezt a nemzeti vagyont ezután a JNB az átvevő szervezet gondozásába adja a nemzeti vagyon kezelé­séről szóló előírás szerint. A szövetkezet azon tagjaival, akiknek a birtokrész átruházásával vagy kilépésük folytán tagságúik megszű­nik a szövetkezet az őket érintő birtokjogi kérdéseket rendezi. Az egyénileg gazdálkodók tulajdonának átruházása a szocialista szervezetre. Az egyénileg gazdálkodó földművesek gazdaságukat térítésmentesen az állam tulajdonába adhatják át a 104/1966 Zb. számú hirdetmény 31. &-a értelmében az illetékes járási nemzeti bizottság útján. Az így szerzett nemzeti tulajdont a JNB a terület illetékes állami mező­­gazdasági szervezetéhez csatolja, vagy térítésmentesen az egységes föidművesszövetkezetneik tartós használatba adja. A járási nemzeti bizottság ebben az esetben ismét a nemzeti tulajdon kezeléséről szóló 104/1966 Zb. számú hirdetmény meghatározásai alapján jár el. Az állatok és a készletek, amennyiben nem képezték az állami tulaj­donba adott térítésmentes átruházás tárgyát, az átvevő szervezet az átadó magángazdának mindig közvetlenül fizeti meg e birtokténgyak ellenértékét. Az egyénileg gazdálkodó földművesek, amennyiben nem hajlandók az előző bekezdésben ismertetett módon térítésmentesen állami tulajdonba adni gazdaságukat, úgy ráz állami mezőgazdasági szervezettel az 50/1955 Zb. számú kormányrendelet meghatározásai szerint szerző dóst köthetnek földterületüknek használatba adásáról. A szerződésben megegyezhetnek abban Is, hogy ez az átvevő szervezet megvásárolja a magángazda élő leltá­rát és készleteit is. Lapunk következő számában közöljük az új rendelke­zéseknek a szerződéses átruházásra vonatkozó részét, amikor az EFSZ-ek egész gazdaságát (üzemét) adják át az állami mezőgazdasági szervezetnek és az ezzel kap­csolatos tulajdonjogi rendezés szabályait ismertetjük majd. Illeték alá eső ügyviteli szolgáltatások A Mezőgazdásági és Élelmezésügyi Minisztérium, mint az állami közigaz­gatás központi szerve olyan közigaz­gatási ügyleteket és eljárásokat is végez, amelyekért illetéket kell fel­számítania. Ezeket a közigazgatási ügyleteiket a minisztérium egyes cso­portjai vagy osztályai végzik el. Több­nyire olyan közigazgatási eljárások­ról van szó, amelyeket szervezetek vagy egyes polgárok felterjesztett kérvénye alapján intéznek el. A közigazgatási illetékek jegyzékét és díjtételeit a Pénzügyminisztérium által kiadót illetékjegyzék határozza meg, amelyet a Pénzügyminisztérium 146/1965 Zb. és a 26/1967 Zb. számú rendeletéinek mellékletében hoztak nyilvánosságra. A minisztérium a jelenleg érvény­ben levő előírások szerint közigazga­tási illetéket számít fel a következő eljárásokért: hivatalos bizonylat kiadásáért, végzés második, harmadik stb. má­solatának kiállításáért, hivatalos bejegyzések, regiszterek, ügyiratok másolatáért (I. Illeték jegyzék 1. tétele), — elveszett, tönkrement vagy hasz­nálhatatlan ügyirat (bizonylat) másodpéldányának kiadásáért (I. illelékjegyzék 2. tétel), — az illetékfizető kérésére adott szakértői vagy szakvéleményért, beleértve a bizonylatok hitelesíté­sét és a vélemény nyilvánításhoz szükséges anyagok okiratok, bi­zonylatok beszerzését stb. (I, ille­­tékjegyzék 5 tétele], — helyszíni kivizsgálásért (bizottsági 10 SZABAD E'ÖLDMÜVFS 1969. február 15. eljárásért), ha ezt az érvényes előírások szerint elrendelték vagy ha az eljárásban érdekeltek javas­latára, 'kérelmére valósul meg (I. illetékjegyzék ? tétele), — minden érvényben levő jogi elő­írás alóli kivétel megadása iránti kérvényért (I. illeték jegyzék 6a tétele), — a közigazgatási eljárás' felújítása iránti javaslatért (kérvényért!, —• a döntés felülvizsgálása iránti Ja­vaslat (kérvény) elintézéséért a fellebbezési eljáráson kívül, — a forgalmi adő díjszabása módo­sításának megtárgyalására benyúj­tott kérvényért, — az adó-előírások alóli kivétel meg­adása iránti kérvényért, — az olyan kérvényekért, amelyek­kel a növénytermesztésben a nem biztosítható károknak a központi alapból adott hozzájárulással való enyhítését kérik, — a rendkívüli beruházási és nem be­ruházási jellegű állami hozzájáru­lás megadása iránti kérvényért, — a földadóval kapcsolatban a ter­mészeti lokalitásba történt besoro­lás megváltoztatása iránti kérvé­nyért, — a minisztérium pénztartalékéból adandó hozzájárulás iránti kérvé­nyért, — az állami költségvetésre befizeten­dő illetmények kiegyenlítésének haladéka iránti kérvényért, — az állami költségvetés illetményei­ből adandó engedmény iránti kér­vényért, — az anyagi eszközök növelése iránti kérvényért [hozzájárulás dotáció az eladási árhoz) a beadási raeny­­nyiség túlszárnyalása esetén, — a növényvédő vegyszerek forga­lomba hozatala iránti kérvényért, — a vetőmagok tisztításakor fenn­maradó hulladékokkal való gaz­dálkodásról szóló előírások plóli kivétel megadása iránti kérvé­nyért, — a -külső vesztegzárról (karanténa) szóló előírások alóli kivétel iránti kérvényekért, — a robbanó anyagok állandó vásár­lási engedélyének megadása Iránti kérvényekért, — a termelői szeszfőző üzemelteté­sének engedélye iránti kérvényért. — a szesznek az előírttól eltérő szennyező anyagokkal történő de­­naturálása engedélyének megadása iránti kérvényért, — a mezőgazdasági földterületnek a mezőgazdasági termelésből történő kivonásához adott előzetes bele­egyezés iránti kérvényért, — a vadállatok rendkívüli lelövéséről szóló 4/1967 Zb. számú miniszté­riumi hirdetmény 15. §^a szerinti kivétel engedélyezése iránti kér­vényért (az I. illetékjegyzék 30 tétele), — a vadászatról és a halászatról szóló előírások alóli kivétel enge­délyezése iránti kérvényekért, — a földreformra és az 50/1955 Zb. számú kormányrendeletre vonat­kozó ügyeket érintő kérvényekért, — az államosítás ügyrendjét érintő kérvényekért, — az illetékfizető kérelmére az archí­vumból egyes anyagok és ügyira­tok kikereséséért mikrofilm vagy egyéb reprográfiai másolatok be­szerzése céljából. i'ehát a szervezeteknek és egyes magánszemélyeknek az előbbiekben felsorolt közigazgatási-ügyviteli szol­gáltatásokért az illetékjegyzékben meghatározott összegű illetéket kell lefizetniük. Súlyos forgalmi balesetet szenved­tem 1967-ben. A balesetet az engem elütő gépkocsi vezetője okozta, akit egy évi feltételes szabadságvesztésre és hajtási igazolványának megvoná­sára ítéltek. Sérülésem knvetkezté­­[ ben csaknem egy évig munkaképtelen voltam. Balesetem elolt havi kerese­tem 3300 koronát tett ki. Most ismét dolgozom, de havonta csak 1250 ko­ronát keresek. Kérem tájékoztassanak arról, hogy van-e igényem kártérítés­re és hogyan és hol tudom a kártérí­tési igényt, ha ehhez jogom van, ér­vényesíteni? „Földmunkás“. Kártérítési igénye a polgári tör­vénykönyv 40 1964 Zb. számú törvé­nyének meghatározásai szerint érvé­nyesíthető. Az egészségében elszen­vedett kárért egyrészt egyszeri fáj­dalomdíj jár, másrészt bérveszteségé­nek megtérítésére tarthat igényt. Az egyszeri fájdalomdíjat, illetve a nehezebb társadalmi érvényesülés kártérítését orvosi látlelet alapján szabják meg. A kártérítés összegét külön díjszabás szerint határozzák meg, de esetében, mivel pontos ada­tok nem állnak rendelkezésünkre, as összeget még hozzávetőlegesen sem tudjuk megállapítani. A gyógyulás és a munkaképtelen­ség befejezése után a bérveszteség megtérítésének összegét a baleset előtti átlagbér és a gyógyulás után elért átlagbér közötti különbség ad­ja. A bérhez hozzászámítják az eset­leges rokkantsági, illetve részleges rokkantsági járadék havi összegét is. Azonban a kártérítés összege nem haladhatja meg a havi 1600 koronát (45/1964 Zb. sz. rendelet 18 §-a). Az átlagkeresetet január elsejével ál­lapítják meg a dolgozó által az előző naptári évben munkaadójánál elért nyers bérének átlagát véve. Ha tehát átlagos havi bére a baleset előtt az 1966-os évben 3300 koronát tett ki és jelenlegi keresete a balesetből történt felépülése után havi 1250 ko­ronát teszi ki s emellett sem rok­kantsági, sem pedig részleges rok­kantsági járadékot nem kap, úgy a bérveszteség után adott kártérítés 1600 koronát tenne ki, tekintettel ez előzőekben említett rendelet megha­tározásaira. FIGYELEM!!! Előnyös áron fölvásároljuk az 19B9 évi termésből beérett Mákéi és V&etatskái fajta vöröshagvmát! Kérjük azokat a mezőgazdasági üzemeket, ame­lyek kedvező árajánlatunk mellett akarják vörös­hagyma-termésüket értékesíteni, szándékukat — szerződéskötés céljából — írásban közöljék „Vörös­hagyma" jeligével szerkesztőségünkkel! * Felvásárolunk nagyobb mennyiségben — kedvező áron — 1969-es termésű fekete ribizlit! A szerződéseket már most, tehát előre megkötjük! Ajánlatokat kérjük „Fekete ribizli" jeligével a szerkesztőségünkbel Hirdetés FELVESZÜNK: KŐMŰVESEKET, Ácsokat és munkasokat A LÉVAI TEXTILKOMBINÄT ÉPÍTÉSÉHEZ. 16 kereseti lehetőségek! Érdeklődők jelentkezzenek az építkezés személyzeti osztályán, Léván (a vasúti állomás mellett) Matusíková elvtársnőnél. Tel. 36-78 PRIEMSTAV, n. v., B r at i s 1 a v a, Volgogradská 10.

Next

/
Thumbnails
Contents