Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-08-03 / 31. szám

Zöld alakító vagy nyári metszés Ezek viszont ismét erős hajtá­sokat eredményeznének a vege­táció idején. A termőrész vi­szont ismét kevés lenne. Ha azonban tavasszal nem alkal­maznánk erős visszavágást és hbsszúra metszenénk, rövidesen erős felkopaszodás lépne fel. Vegetációs időben az őszi­baracknál először kiválogatjuk a megfelelő vezérhajtásokat, fi­gyelembe véve a fa alakját és a hajtások növekedéséneik irá­nyát. Utána fokozatosan vissza­­csípjük a másod- és harmad­rendű vesszőket. Először a kon­­kurrenseket csípjük el, majd azokat is megrövidítjük, ame­lyek elérték a 20—30 cm-t. Eze­ket 10—12 levélre kurtítjuk. Mindig külső rügyre csípjük vissza, hogy a fa oldalirányba terüljön el. Ezt kétszer-három­­szor ismételhetjük június-július folyamán. Az utolsó kurtításo­kat augusztus végén végezzük, amikor a növekedés lelassul. A gyümölcsszüret után eltávolít­juk a letermett vagy elszáradt termögallyakat. így szellősebbé tesszük a fa ágait, valamint el­érjük, hogy a kurtított vessző­kön az alsó rügyek megduzzad­nak, többnyire rövid nyársak fejlődnek jó és egészséges ter­mőrügyekkel. Ha a fán csak az egyes tartó­­ágak vezérhajtásai mutatnak erős növekedést, akkor csak ezeket rövidítjük zöld metszés­sel. így a rajta gyengén fejlődő oldalhajtások, vesszők növeke­dése meggyorsul, mert táp­anyagellátásuk kiegyenlítődik. Tavasszal már csak a szoká­sos módon megrövidítjük a vi­rágrügyekkel berakodott termő­vesszőket, a rosszabb minősé­gűeket 2—3 rügyne kurtítjuk. Ezekből a vegetáció folyamán hajtások törnek elő, megalapoz­va a harmadik év termését. így elérjük a termőfelület folyto­nosságát, a fák nem kapasz­kodnak fel idő előtt. Az őszibarack nyári alakító metszését az olasz termelőik már több mint két évtizede si­kerrel alkalmazzák. A szilvák nyári alakítása is kezd elterjedni. A vezérhajtások válogatása és a korona szel­­lőssé tétele hasonló mint a kaj­szinál vagy az őszibaracknál, csak itt a sudár-, illetve a gömb­­korona a cél, nem pedig a kat­lan alakú. A vesszők kurtítása azonban eltérő. A szilváik haj­lamosak villás hajtásokat hoz­ni, ami idő előtt a korona el* sűrűsödéséhez vezet. A villás ágakból az egyiket visszacsíp­jük vagy a hajtásgyűrűig levág­juk. A sűrűsödő koronarészeket mindig a fiatal villásvessző egyikének eltávolításával tehet­jük ritkábbá. A bogyósgyümölcsök közül a növekedés idején a ribiszkénél és egresbokornál alkalmazhat­juk előnyösen a zöldmetszést. Bokronként 5—8 hajtásnál töb­bet nem hagyunk és még zöld zsenge korukban a gyöngébbe­ket kicsavarjuk. Tavasszal az­tán csak a letermett hajtásokat válogatjuk ki és eltávolítjuk őket. Előnyös mindkét fajtát inkább törzsön nevelni, így ke­vesebb gondunk lesz a metszés­sel. Ezeket elég válogatni és rövidíteni. A dió ritkítását — ha erre szükség van — felesleges ágai­nak eltávolítását szintén elő­nyös július-augusztus folyamán elvégezni. Az eddigi eredmények arról tanúskodnak, hogy a hagyomá­nyos koratavaszi koronaalakító metszés kiegészítése a nyári metszéssel előnyös, mert bizto­sítja a gyümölcsfák helyes bio­lógiai fejlődését. Korunk inten­zív gyümölcstermelése egyre jobban igényli ezt a haladó' metszési módot. juhász Árpád Ocsovszky józsef nemrég dolgozik az ipolykeszi kerté­szetben. Máris olyan újdonsá­gokat vezetett be, hogy joggal hívja fel a figyelmet az egész Ipoly mentén. Tavaly a dinnye­termesztéssel ért el sikereket, de már ekkor megemlítette, hogy a zöldségtermesztésben is újdonságokat akar bevezetni. Kicsi a szövetkezet, nem telik Uvegházra. A főkertész azonban mégis korán akar zöldséget ad­ni a piacra, mert úgy gondolja, így többet kap érte, meg a vá­rosiaknak is jobb, ha előbb kapnak vitamindús zöldséget. De hogyan termelhet korán zöldséget üvegház nélkül? Ez neki nem okozott gondot. Sokat hallott már a műanyag fóliákról, és elhatározta, hogy ily módon hajtatja a növényeket. Az eddi­gi módszerektől eltérően fólia­házat készített. Középen 170 cm magas és két széle felé pedig lejtős. Olyan, mint egy kisebb üvegház, azzal a különbséggel, hogy lényegesen kevesebbe ke­rül. A ház vázát fából készítet­te, a ráhúzott fólia pedig olcsó. Amikor a növények már jól megerősödtek, akkor egyszerűen a ház tetejéről leszedte a fó­liát és tovább folyt a szabad­földi termesztés. Amikor június végén megláto­gattam Ocsovszky Józsefet, ra­gyogó arccal beszélt az ered­ményekről. A 220 négyzetméter területű fólia-ház 12 mázsa uborkát és 3 mázsa paprikát adott. Volt olyan uborka is, amely elérte a 80 cm hosszú­ságot. A paprikát 80X40, az uborkát pedig 80 X 60 cm sor- és tőtávolságra ültette. Érde­kessége, hogy az uborka köz­tesnövényként szerepel. Az első uborkát és paprikát már június 15-én a piacra szállította, tehát a hajtatás sok pénzt hozott a házhoz, mert a korai zöldségért igen jő árat fizettek. Nyughatatlan, kísérletező em­ber Ocsovszky józsef, és amint látjuk, ötletei nyomán az ered­mények nem maradnak el. Mi vei a fólia alatt való hajtatás idén bevált, még több ilyen fóliaházat épít, hogy a jövő év­ben, habár nincs is üvegháza, mégis korai zöldséget adhasson a piacra. Bulla József ♦♦♦ ♦$* «J* PETROLEUMOS TALAJTAKARÁS A ZÖLDSÉG­­TERMESZTÉSBEN A petróleum gyantaiemulziót a vetési sorokra és a sorkö­zökre permetezték, csaknem a teljes talajnedvesség-kapacitás határáig. Az előnyös hatás fel­tehető oka: a nedvességtarta­lom nő és a hőmérséklet jelen­tősen emelkedik a talajban, a takarás védőhatása következ­tében. A kísérleti kezelésekben egyenletes kelést, gyorsabb növekedést, friss-súly gyarapo­dást kaptak retek, sárgarépa, bab, karfiol és hagyma kultú­rákban. Az őszi vetésű borsó jobban kelt és 54 %-os termés­többletet adott Bevált a fólia-ház sodszor az újonnan előtörő haj­tások 2—3 levelénél, végül har­madszor olyan esetben avatko­zunk még közbe, ha a túlzott burjánzás a fa alakját rontja. Ez az eljárás fékezi a hajtások előretörését, de elősegíti a ter­mőrügyeik kialakulását. A tartó­­ágaik vezérágait tavasszal metsszük megfelelő rügyre. A csonthéjasok esetében a nyári metszés alkalmazásánál nagyobb eltérések vannak. Meggy és cseresznye eseté­ben a fiatal hajtásokat csak olyan esetben csípjük vissza, ha növekedésük túlzottan erős, egyes ágak elhagyják a többit. Fiatal korban ezeknél általában ritkító metszésre nyáron nincs szükség, mert nem hajlamosak elsűrűsödésre. Termőrefordulá- 6uk után azonban rendszeresen végezhetünk nyári ritkítást. Fő­ként olyan ágakat távolítsunk el, amelyek keresztezik egy­mást. A kajszifáknál a hajtások rö­vidítése a nyári hónapokban szintén hasznos. A visszacsípett hajtások elágaznak, csökken a növekedése, s a másodlagos nö­vésű ágak berakodnak virág­­rügyekkel. A felesleges ágakat is jobb zöldválogatással vissza­vágni a hajtásgyűrűig. A sebek beszáradása és beforradása tö­kéletesebb, ritkábban jelentke­zik a vágott részeken a mézga, mintha a koratavaszi nyugalmi időben metszenénk meg minden ágat. Az őszibarack nyári alakító metszése már általánosan el­terjedt gyümölcsészeti módszer. Az erős tartóágakon a vezér­hajtások erős elágazásokat hoz­hatnak. Ha nem csípnénk eze­ket vissza, nem kurtítanánk meg a nyár folyamán, úgy a nyugalmi időszakban lennénk kénytelenek erősen visszavágni. Még a közelmúltban is egye­dül a gyümölcsfák nyugalmi metszését alkalmazták mind a nagyüzemi gazdaságokban, mind a kistermelők kertjeiben. Csak a negyvenes évek idején pró­bálták a nyári zöldválogató metszés alkalmazását a francia Bretagne vidékén minden gyü­mölcstermő fafajtánál. Fokozatosan teret hódított, s ma az intenzív gyümölcsterme­lés egyik fiatal, de hasznos módszereként tartjuk számon, olyan eljárásiként ismerjük, mely a korona kialakításánál, a ter­mőrügyek fejlődésénél, a ter­mőágak erőssé válásában ját­szik fontos szerepet. A nyári metszés almafáinknál is olyan rügyberakódást biztosíthat, ami rendszeressé teheti a termést, s így egyik ellenszere lehet a szakaszosságnak. A helyesen alkalmazott nyári hajtásváloga­tás, a hajtások visszacsípésének következtében tömör, szívós vázágak keletkeznek, amelyek támaszték használata nélkül is képesek nagyobb termés elbírá­sára. Az alma és körte esetében kezdett teret hódítani ez a met­szési mód, de a csonthéjasok­nál is elterjedt, főleg az őszi­baracknál, mely a humózis ta­lajokon nagyon erős növekedést mutat. Almánál, körténél június ele­jétől július végéig alkalmazzuk a hajtások visszacsíépsét, válo­gatását, valamint a feleslege­sek eltávolítását. A tartóágak vezérágait nem metsszük, de a belőlük előtörő oldalhajtásokat a vegetáció alatt 2, esetleg 3 esetben visszacsípjük. (A vezér­ágak végét olyan esetben csíp­jük vissza, ha azok növekedé­sében nagy eltérések vannak.) Az oldalhajtásokat először a ne­gyedik—hatodik levélnél, má-5

Next

/
Thumbnails
Contents