Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-03 / 31. szám
Zöld alakító vagy nyári metszés Ezek viszont ismét erős hajtásokat eredményeznének a vegetáció idején. A termőrész viszont ismét kevés lenne. Ha azonban tavasszal nem alkalmaznánk erős visszavágást és hbsszúra metszenénk, rövidesen erős felkopaszodás lépne fel. Vegetációs időben az őszibaracknál először kiválogatjuk a megfelelő vezérhajtásokat, figyelembe véve a fa alakját és a hajtások növekedéséneik irányát. Utána fokozatosan visszacsípjük a másod- és harmadrendű vesszőket. Először a konkurrenseket csípjük el, majd azokat is megrövidítjük, amelyek elérték a 20—30 cm-t. Ezeket 10—12 levélre kurtítjuk. Mindig külső rügyre csípjük vissza, hogy a fa oldalirányba terüljön el. Ezt kétszer-háromszor ismételhetjük június-július folyamán. Az utolsó kurtításokat augusztus végén végezzük, amikor a növekedés lelassul. A gyümölcsszüret után eltávolítjuk a letermett vagy elszáradt termögallyakat. így szellősebbé tesszük a fa ágait, valamint elérjük, hogy a kurtított vesszőkön az alsó rügyek megduzzadnak, többnyire rövid nyársak fejlődnek jó és egészséges termőrügyekkel. Ha a fán csak az egyes tartóágak vezérhajtásai mutatnak erős növekedést, akkor csak ezeket rövidítjük zöld metszéssel. így a rajta gyengén fejlődő oldalhajtások, vesszők növekedése meggyorsul, mert tápanyagellátásuk kiegyenlítődik. Tavasszal már csak a szokásos módon megrövidítjük a virágrügyekkel berakodott termővesszőket, a rosszabb minőségűeket 2—3 rügyne kurtítjuk. Ezekből a vegetáció folyamán hajtások törnek elő, megalapozva a harmadik év termését. így elérjük a termőfelület folytonosságát, a fák nem kapaszkodnak fel idő előtt. Az őszibarack nyári alakító metszését az olasz termelőik már több mint két évtizede sikerrel alkalmazzák. A szilvák nyári alakítása is kezd elterjedni. A vezérhajtások válogatása és a korona szellőssé tétele hasonló mint a kajszinál vagy az őszibaracknál, csak itt a sudár-, illetve a gömbkorona a cél, nem pedig a katlan alakú. A vesszők kurtítása azonban eltérő. A szilváik hajlamosak villás hajtásokat hozni, ami idő előtt a korona el* sűrűsödéséhez vezet. A villás ágakból az egyiket visszacsípjük vagy a hajtásgyűrűig levágjuk. A sűrűsödő koronarészeket mindig a fiatal villásvessző egyikének eltávolításával tehetjük ritkábbá. A bogyósgyümölcsök közül a növekedés idején a ribiszkénél és egresbokornál alkalmazhatjuk előnyösen a zöldmetszést. Bokronként 5—8 hajtásnál többet nem hagyunk és még zöld zsenge korukban a gyöngébbeket kicsavarjuk. Tavasszal aztán csak a letermett hajtásokat válogatjuk ki és eltávolítjuk őket. Előnyös mindkét fajtát inkább törzsön nevelni, így kevesebb gondunk lesz a metszéssel. Ezeket elég válogatni és rövidíteni. A dió ritkítását — ha erre szükség van — felesleges ágainak eltávolítását szintén előnyös július-augusztus folyamán elvégezni. Az eddigi eredmények arról tanúskodnak, hogy a hagyományos koratavaszi koronaalakító metszés kiegészítése a nyári metszéssel előnyös, mert biztosítja a gyümölcsfák helyes biológiai fejlődését. Korunk intenzív gyümölcstermelése egyre jobban igényli ezt a haladó' metszési módot. juhász Árpád Ocsovszky józsef nemrég dolgozik az ipolykeszi kertészetben. Máris olyan újdonságokat vezetett be, hogy joggal hívja fel a figyelmet az egész Ipoly mentén. Tavaly a dinnyetermesztéssel ért el sikereket, de már ekkor megemlítette, hogy a zöldségtermesztésben is újdonságokat akar bevezetni. Kicsi a szövetkezet, nem telik Uvegházra. A főkertész azonban mégis korán akar zöldséget adni a piacra, mert úgy gondolja, így többet kap érte, meg a városiaknak is jobb, ha előbb kapnak vitamindús zöldséget. De hogyan termelhet korán zöldséget üvegház nélkül? Ez neki nem okozott gondot. Sokat hallott már a műanyag fóliákról, és elhatározta, hogy ily módon hajtatja a növényeket. Az eddigi módszerektől eltérően fóliaházat készített. Középen 170 cm magas és két széle felé pedig lejtős. Olyan, mint egy kisebb üvegház, azzal a különbséggel, hogy lényegesen kevesebbe kerül. A ház vázát fából készítette, a ráhúzott fólia pedig olcsó. Amikor a növények már jól megerősödtek, akkor egyszerűen a ház tetejéről leszedte a fóliát és tovább folyt a szabadföldi termesztés. Amikor június végén meglátogattam Ocsovszky Józsefet, ragyogó arccal beszélt az eredményekről. A 220 négyzetméter területű fólia-ház 12 mázsa uborkát és 3 mázsa paprikát adott. Volt olyan uborka is, amely elérte a 80 cm hosszúságot. A paprikát 80X40, az uborkát pedig 80 X 60 cm sor- és tőtávolságra ültette. Érdekessége, hogy az uborka köztesnövényként szerepel. Az első uborkát és paprikát már június 15-én a piacra szállította, tehát a hajtatás sok pénzt hozott a házhoz, mert a korai zöldségért igen jő árat fizettek. Nyughatatlan, kísérletező ember Ocsovszky józsef, és amint látjuk, ötletei nyomán az eredmények nem maradnak el. Mi vei a fólia alatt való hajtatás idén bevált, még több ilyen fóliaházat épít, hogy a jövő évben, habár nincs is üvegháza, mégis korai zöldséget adhasson a piacra. Bulla József ♦♦♦ ♦$* «J* PETROLEUMOS TALAJTAKARÁS A ZÖLDSÉGTERMESZTÉSBEN A petróleum gyantaiemulziót a vetési sorokra és a sorközökre permetezték, csaknem a teljes talajnedvesség-kapacitás határáig. Az előnyös hatás feltehető oka: a nedvességtartalom nő és a hőmérséklet jelentősen emelkedik a talajban, a takarás védőhatása következtében. A kísérleti kezelésekben egyenletes kelést, gyorsabb növekedést, friss-súly gyarapodást kaptak retek, sárgarépa, bab, karfiol és hagyma kultúrákban. Az őszi vetésű borsó jobban kelt és 54 %-os terméstöbbletet adott Bevált a fólia-ház sodszor az újonnan előtörő hajtások 2—3 levelénél, végül harmadszor olyan esetben avatkozunk még közbe, ha a túlzott burjánzás a fa alakját rontja. Ez az eljárás fékezi a hajtások előretörését, de elősegíti a termőrügyeik kialakulását. A tartóágaik vezérágait tavasszal metsszük megfelelő rügyre. A csonthéjasok esetében a nyári metszés alkalmazásánál nagyobb eltérések vannak. Meggy és cseresznye esetében a fiatal hajtásokat csak olyan esetben csípjük vissza, ha növekedésük túlzottan erős, egyes ágak elhagyják a többit. Fiatal korban ezeknél általában ritkító metszésre nyáron nincs szükség, mert nem hajlamosak elsűrűsödésre. Termőrefordulá- 6uk után azonban rendszeresen végezhetünk nyári ritkítást. Főként olyan ágakat távolítsunk el, amelyek keresztezik egymást. A kajszifáknál a hajtások rövidítése a nyári hónapokban szintén hasznos. A visszacsípett hajtások elágaznak, csökken a növekedése, s a másodlagos növésű ágak berakodnak virágrügyekkel. A felesleges ágakat is jobb zöldválogatással visszavágni a hajtásgyűrűig. A sebek beszáradása és beforradása tökéletesebb, ritkábban jelentkezik a vágott részeken a mézga, mintha a koratavaszi nyugalmi időben metszenénk meg minden ágat. Az őszibarack nyári alakító metszése már általánosan elterjedt gyümölcsészeti módszer. Az erős tartóágakon a vezérhajtások erős elágazásokat hozhatnak. Ha nem csípnénk ezeket vissza, nem kurtítanánk meg a nyár folyamán, úgy a nyugalmi időszakban lennénk kénytelenek erősen visszavágni. Még a közelmúltban is egyedül a gyümölcsfák nyugalmi metszését alkalmazták mind a nagyüzemi gazdaságokban, mind a kistermelők kertjeiben. Csak a negyvenes évek idején próbálták a nyári zöldválogató metszés alkalmazását a francia Bretagne vidékén minden gyümölcstermő fafajtánál. Fokozatosan teret hódított, s ma az intenzív gyümölcstermelés egyik fiatal, de hasznos módszereként tartjuk számon, olyan eljárásiként ismerjük, mely a korona kialakításánál, a termőrügyek fejlődésénél, a termőágak erőssé válásában játszik fontos szerepet. A nyári metszés almafáinknál is olyan rügyberakódást biztosíthat, ami rendszeressé teheti a termést, s így egyik ellenszere lehet a szakaszosságnak. A helyesen alkalmazott nyári hajtásválogatás, a hajtások visszacsípésének következtében tömör, szívós vázágak keletkeznek, amelyek támaszték használata nélkül is képesek nagyobb termés elbírására. Az alma és körte esetében kezdett teret hódítani ez a metszési mód, de a csonthéjasoknál is elterjedt, főleg az őszibaracknál, mely a humózis talajokon nagyon erős növekedést mutat. Almánál, körténél június elejétől július végéig alkalmazzuk a hajtások visszacsíépsét, válogatását, valamint a feleslegesek eltávolítását. A tartóágak vezérágait nem metsszük, de a belőlük előtörő oldalhajtásokat a vegetáció alatt 2, esetleg 3 esetben visszacsípjük. (A vezérágak végét olyan esetben csípjük vissza, ha azok növekedésében nagy eltérések vannak.) Az oldalhajtásokat először a negyedik—hatodik levélnél, má-5
