Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-08-03 / 31. szám

e*aSarfí*k Ü H J Rossz szokások Az önbíráskodást, a verekedést a törvény tiltja és bünteti. Minden józan életű ember tudja, érti, helyesli ezt. A paragrafuson túlmenően íratlan és általános érvényű törvény: különösen kivetni való az, aki a nálánál gyen­gébbet bántja. És érdekes módon a saját kisgyermek — aki gyengébb is, kiszolgáltatottabb is — ütését, veré­sét, sokan nevelési módszernek, ne­velési feladat teljesítésének tekintik. Szándékosan kikerülöm a kirívóan durva szülőket, a szülő nevet meg sem érdemlőket. Inkább arról a sok­sok egyébként Jóindulatú, gyermeke sorsáért felelősséget érző, gyermekét szerető, de Időnként „nem gondolko­dó“ szülőkről szólnék: Fiatalasszony vezeti négy-öteszten­­dős kisfiát. Ám a gyéreik egy várat­lan pillanatban kirántja a kezét és előrerohan. A villamosvezető időben fékez, fülsiketítő csikorgás. Szeren­csére nem történt semmi baj. Azaz, hogy majdnem. Mert ha az a szürke ruhás, ősz hajú férfi időben közbe nem lép, a mama agyba-főbe veri épen maradt gyermekét. Ijedtében ugyanis olyan ideges lett, hogy ezt csakis a kicsi elagyabugyálásával tudta volna levezetni. Pedig egy pil­lanattal előbb még: „Megállt a szív-Az antik kontytól a dauerig A FODRÁSZAT TÖRTÉNETÉBŐL A régi görögök igen nagy figyelmet szenteltek a hajviseletnek. A görög nők általában nem vágták le a hajukat. Kontyba fonták vagy hátul szalag­gal kötötték át. Az „antik konty“ bekerült a hajviselet történetébe és még ma is hódit. — -4-Az Ókori érmék sajátos „divatlapnak“ tekinthetők. így például a római pénzek és érmék, amelyeken a császárnők ercképei ltáhatök, megőrizték számunkra az akkori divatot.-4-Az ókorban nagy jelentőséget tulajdonítottak a hajszínnek. Az ősi Egyip­tomban a nőik már négyezer évvel ezelőtt használtak hajfestésre hennát. A ciprusi lányok körében a fekete hajszín volt a legdivatosabb. Ezzel szemben a római nők kizárólag a szőke hajat tartották szépnek. Túlnyo­mórészt azonban barnák voltak, ezért különleges készítményekkel szőkí­tették a hajukat. > — Velencében a XV.—XVI. században híresek voltak a nők arról, hogy mű­vészi módon festették hajukat a vörös 6zín minden árnyalatára. Ezt a szint örökítette meg az arcképein Tizián. — ~4-Európában a parókadlvat a kopasz III. Henrik (XVI. század) nevéhez fűződik. A Berlini Krónika említést tesz róla, hogy 1674-ben Berlinben há­rom parókakészítő mester volt. 1716-ban a parókakészítők már céhbe tömörültek.-4-Az emberek ősidőik óta megpróbálták utánozni, és ma is utánozzák a természetes hullámos hajat. Európában a haj bodorítását a francia Marcell találta fel. Három évig kísérletezett, s mestere nemegyszer elbocsátotta, mert rossz frizurát készített a vendégeknek. Marcell eleinte rimánkodott a bizalmatlan vendégeknek, hogy engedjék meg a haj bodorítását. Tíz év múlva azonban az ondolálásért már 500 frankot fizettek. További néhány év múlva Marcellből dúsgazdag ember lett.-4-A „tartós“ hullám titkát már a XVIII. században megpróbálták megfej­teni. Az udvari fodrászok a levágott, majd pálcikára csavart hajat forró vízbe tették, amelybe előzőleg tartósító anyagot kevertek. A haj két-három óráig maradt a vízben. A fürtök megszárítása után a levágott hajból {járó­kát készítettek, és bőségesen meghintették púderral. Minden udvarhölgy­­nek legalább három parókAi» vnit verése“ , jaj, csak baja ne legyen a gyereknek... — Asszonyom! Inkább tanítsa meg közlekedni gyermekét. A verés nem pótolja sem a magyarázatot, sem a nevelést — szólt az idegen férfi. S a néhány megnyugtató szótól a fiatalasszony visszanyerte önuralmát, szégyenlős mosollyal bólintott és gyorsan elment a szepegő kisfiúval. Sajnos, nem minden csöppségnek akad ilyen együttérző és eredményes védelmezője. Mert itt van például M. Zsuzsika esete. Őszre iskolába kerül. Egészséges, szép „szabályszerű“ gye­rek, de az utóbbi időben sokkal több pofont kap, mint eddig. A mamája időnként tényleg majdnem elájul, olyan dühös. Mert Zsuzsika mostaná­ban, ha intik, szidják, kuncogva fel­nevet. A mama meg van győződve ró­la, hogy ez szándékos bosszantás, el­­szemtelenedés. Szóval, szörnyűi És elönti fejét a fáradtságból, gondból, melegből összetorlódott indulat: csat­tan a pofon, üti, ahol éri. Utána sírva fakad, mert sajnálja a gyereket és szégyenli magát. De ezt a „pimasz“ szembenevetést nem képes megérteni. Pedig van rá magyarázat. Több is. Fogadjuk el a legvalószínűbbet. Míg egészen kislány volt Zsuzsi, nem vet­te úgy a szívére a szidást, fel sem érte ésszel. De már elmúlt hateszten­dős, sokat fejlődött, most már bántja is a szidás, és fél is a következmé­nyektől. Félelmében, zavarában ne­vet. Van ilyen fordított reagálás a kisgyermekeknél, ez nem tudatos, ha­nem valamiféle ösztönös védekezési forma. Baj akkor származhat ilyesmiből, ha a szülő rossz módszere állandó­sul. A sorozatos megaláztatással, ugyanis elvadulhat a legjobb gyer­mek is. Sőt egész jellemfejlődése el­torzulhat. Gondoljon erre minden hir­telenharagú szülő, mielőtt „tettleges“ nevelési módszereit alkalmazná ... R. E. Szemüveg a női arcon Sok fiatal lánynak, asszonynak okoz gondot a szemüveg: előírta az orvos, hordania kellene, de fél, hogy a keret elcsúfítja az arcát. Természetes hiúság ez, mert mindannyian tetszeni aka­runk. Milyen szemüveget válasszunk hát? A keret színének elsősorban a haj­hoz kell igazodnia. Sötét hajhoz sö­­sét, világoshoz világos keret Illik. De a legfiatalabbak közül a szőkék fe­ketekeretes szemüveget ts viselhet­nek, mert az erős kontraszt náluk esetleg jól hat. A szemüveg formájának viszont az arcformához kell igazodnia. A kes­keny, kiest arc elvész egy nagy, sötét­­keretű szemüveg mögött; finom arc­vonások jobban érvényesülnek, ha a szemüvegkeret nem feltűnő, ha leg­feljebb csak fent szeaélyezi az üve­get vékony csontkeret. Akinek erős, telt az álla, válasszon vastag keretű, széliében elnyújtott szemüveget, mert ez kiegyensúlyozza az arcát. Gömbö­lyű, kövérkés arcon viszont nevetsé­gesen hat a különben most annyira divatos, kerek, nagy szemüveg: keske­­nyítl a homlokot, fokozza a vonások kerekségét. Jobb ilyenkor az erőteljes felső szegéllyel ellátott szemüvegke­ret. Negyven éven túl már többnyire csökken a látásunk élessége, olvasás­hoz, íráshoz szemüvegre van szüksé­günk. Társaságban azonban sokan restellik előszedni a szemüvegüket, inkább hunyorogva erőltetik a látást. Ez csúnya is, rossz ts. Szerezzünk be enyhén színezett olvasó szemüveget, kifejezetten divatos kerettel. Sötét­­hajúaknak barnás, szőkéknek enyhén kék vagy lila színezésű üveg ajánla­tos. Ogy hat, mint valami divatos tar­tozék, s így még egyenest emelheti is a megjelenésünket. Hogyan védekezzünk a szívinfarktus ellen? A lódarázs — Megnézzük-e, kiscselédem, mit hoztak a méhek? — fordult hozzám egy régmúlt tavasz utóján nagyapám. — Az akácvirág már lehullatta szir­mait, hátha akad valami a kaptárban. Akadt is bizony. Egy nagy lódara­zsat találtunk mindjárt az elsőben. Ott hevert a mézeskeretek aljában, élettelenül. Hártyaszárnyat meglib­bentek a friss szellő legyintésére, de a potrohát meg a fejét sehol sem ta­láltam. — Hiába keresed — mondta nagy­apó —, kihordták már a méhek. — Mit tettek vele? — kérdeztem szánalomra készen. — Nem szeretik az idegen rabló­kat. Ott pusztítják, ahol érik őket. Lám ez ts, hogy megjárta! — Valami furcsa öröm csillant meg nagyapó szemében. — Erősnek, nagynak érezte magát, hát hívatlanul is Idetolakodott, _ emelte közelebb látásához a meg­tépázott, csonka szárnyakat. Aztán remegő tenyerével a kalapjába seper­te a halott méhecskéket. — Eltemetjük őket — mondta sze­líden. A kiskert végében ástunk egy pici lyukat. — Kár értük — sóhajtott nagyapám, — igazi hősök voltak. Szembeszálltak a hatalmas darázzsal, pedig tudták, hogy nehéz küzdelem lesz. Dehát a családnak élni kell. — Mégsem kellett volna megölniük, hátha csak eltévedett — őszinte gyer­meki szánalom ébredt bennem. _ Ah, _ legyintett nagyapó — lát­szik, hogy te a világot még a szíved­del nézed. A lódarázs a méhesbe csak lopni megy. Nem igen fűlik munká­hoz a szlvókája. Másoktól szeretné elrabolnt a készet. — De ha többen jöttek volna, mit tehettek volna a kic^t méhek? — Mind így jártak volna — lobbant egy nagyot nagyapám tekintete, — Aki a máséra tör, annak mlndenkép-. pen pusztulnia kell. — Es ha a lódarazsak lennének a világon többen? — csiklandozott meg az ellenkezés csúnya ördöge. — Az nem lehet — mosolyodott el nagyapám bölcsen. — Olyan ez a vi­lág, hogy a rosszaság legföljebb csak tdetg-óráig uralkodhat felette. Hiszen akad még néhány kaptár ezen kívül ts itt — mutatott örömmel a színes méhházikóra. — A jóság meg ott buj­kál olyankor ts mtndenben — akár­csak a nap az égen, ha felhők takar­ják előlünk az áldott napsugarakat. Igaz-e rtgócskálm? — kacsintott a százéves almafa sűrűje felé, ahol a madarak éppen valami vidám dalba kezdtek. SZENK SÁNDOR MIRKO PETROVIC: Nagytakarítás — Most mondja meg mlndegyitek, mit szeret a legjobban — szólt az anya. — Például te, Mira mit sze­retsz? — kérdezte legidősebb gyer­mekét. — A szép kilátást. — Helyes. Ha a szép kilátást sze­reted, vedd a vödröt és rongyot, és mosd meg az ablakokat, hogy mind­nyájunknak része legyen a szép kilá­tásban. És te, Szteva, mit szeretsz? — kérdezte az idősebb fiát. — Rock-and-rollt táncolni — vála­szolta Sztyeva fontoskodó arccal. — Az is szép dolog — hagyta rá az anyja. — Szedd össze a szobákban a szőnyegeket, menj ki az udvarra, és gyors rock-and-roll ütemben rázd ki mindet. És te, Nágya? — Én a könyveket szeretem. — Nagyszerű! — lelkesedett az anya. — íme, vedd ezt a könyvet, a címe: „Gyakorlati szakácskönyv". A kilencedik oldalán levő recept szerint főzzed meg a mai ebédet. És te mit A világ valamennyi civilizált álla­mában évről évre szaporodik a szív­infarktusban (szívkoszorúér-elzárkó­zásban) szenvedő betegek száma, s ez a halál egyik leggyakoribb oka is. Ezért az orvosok egyik legfontosabb feladatuknak tekintik ennek a be­tegségnek a tanulmányozását, okai­nak kikutatását és az ellene való vé­dekezés módjának fölfedezését. Az eddigi tapasztalatok alapján a szívinfarktus előidézői: az elhízás, dohányzás, magas vérnyomás, a vér magas cholresterintartalme, cukor­szeretsz, Zsika? — fordult végül leg­fiatalabb fiához az anya. — A katonai fegyelmet szeretem. — A katonai fegyelmet? — kér­dezte az anya. — Hát akkor: vi-gyázzl Irány a konyha, edény mosogatásra indulj 1 Egy-kettő! Egy-kettő! A gyerekek elindultak, de az ajtó­nál megálltak. — És te mit szeretsz a legjobban, anya? — kérdezték. — A legjobban szeretem látni, hogy milyen szorgalmasak a gyerekeim. betegség, örökölt anyagcsere-zavarok és a túlfeszített munka. A szívinfarktus ellen való védeke­zésül az amerikai orvosok minél több mnzcAxt — 'utást, úszást, kerékpáro­zást — ajánlanak. Bebizonyult ugyan­is, hogy azokat a betegeket, akiket az első szívinfarktus roham után sporttal kezdtek foglakozni, ritkábban éri újabb roham. A fizikai erőfeszíté­sektől való túlságos óvakodás a be­tegeket képzelt betegekké (hipochon­­derekké) és munkaképtelenekké te­szi, továbbá életük folyamára — ál­lítják az amerikai orvosok. DÉNES GYÖRGY: Ébresztő a táborban Fut a fürge hajnali szél, incselkedve, lombot rázva, énekelve, citerázva, fut a fürge hajnali szél, repes, pedig nincsen szárnya. Ébredezik már az erdő, madárhangok fuvoláznak, sudár tölgyek muzsikálnak, ébredezik már az erdő, tarka lepkék karikáznak. Feljött a nap mosolyogva s ott ragyog a hegy gerincén, szerte szórja arany kincsét, feljött a nap mosolyogva s letörli a harmat gyöngyét. Mélyen alszik még a tábor, édes álom tartja fogva, a boldogság átkarolja, mélyen alszik még a tábor, csak a zászló leng lobogva. Ám egyszerre fürge ifjú pattan ki a fényre, napra, bojtos kürtjét előkapja s fújja, fújja messzezengőn új reggelre, diadalra. KÖZSÉGEK VÍZSZINTES: 1. Strandfürdő Po­zsony közelében. 5. Előd. 6. Végnél­küli vár. 8. Kevert szál. 11. Keresztül. 13. Római 1001. 14. Község a komá­romi járásban. FÜGGŐLEGES: 1. Község a duna­­szerdahelyi járásban (ford.) 2. Kettős betű. 3. Hangtalan név. 4. Orosz ural­kodó. 7. Nagyközség a komáromi já­rásban. 9. Fogával szétmorzsol. 10. Sír. 12. Szovjet repülőgép jelzés. 13. E na­pon. Beküldendő a vízszintes 1., 14., füg­gőleges 1., 7. számú sorok megfejtése. KEDVES GYEREKEK! A Szabad Földműves 30. számábar közölt kerékpár-rejtvényt sokan na gyón helyesen megfejtettétek. A he lyes megfejtésekből kitűnik figyel mességtek, s többen rajzkészségtek ről is tanúbizonyságot tettetek. Saj nos, a halvány grafitrajzok klisé ké szítésére nem alkalmasak. A helyes megfejtés: a) A kerékpárról hiányzanak: £ küllők, valamint a csengő, a kézi fék stoplámpa, kerékpárpumpa, csomag tartő, láncvédő, dinamó, szerelőtáska b) Hibás: a kis- és nagy fogaske rék felcserélve, rosszul rajzolva t kormány és pedálszár, a nyereg, az első villa. c) A küllők nélküli kerékpár üzem; képtelen. d) Semmit sem szólhatna hozzá a rendőr, mert utazásra nem alkalmas. AZ ORVOS VÁLASZOL Ideges fejfájás Egy magát szomorú asszonynak nevező olvasó orvosi tanácsot kér, mit tegyen állandó, szinte napról­­napra ismétlődő fejfájása megelőzé­sére. Azt írja, járt már orvosnál nem­egyszer, sajnos, az orvos, azt mondja, az idegei betegeik. Amondó vagyok, hogy valóban ide­ges fejfájások kínozzák. Két adat utal erre: Az egyik az, hogy az orvosok általában nem szokták ezt a kijelen­tést minden alap nélkül használni, előbb meggyőződnek arról, nlncs-e valamilyen kórtanl elváltozás a pa­naszok mögött, valamilyen vérkerin­gés! zavar, magas vagy alacsony vér­nyomás, esetleg ismétlődő hőemelke­dés, vagy valamilyen látási fénytö­rési hiba, mert hiszen a rossz látás, vagy a rossz szemüveg is okozhat fő­fájást. Az orvos csak akikor beszél ideges főfájásról, ha nem találja kór­élettani okát, ha a panaszokból Ideg­­rendszeri túlfeszültségre, neurózisra kell következtetnie a negatív leletek miatt. A másik bizonyíték megerősíti az elsőt, a beteg azt írja; főfájással éb­red, semmilyen gyógyszer nem hasz­nál, állandóan levert, rosszkedvű, újabban bizonytalan szúrásai jelent­keznek, a szive is „rosszalkodik“ ... Egy szó, mint száz az előadott tüne­tek bizonytalanok, nos, éppen ezek a bizonytalan tünetek bizonyítanak a panaszok ideges eredete mellett. Mivel lehet ezeket a panaszokat megelőzni? Először is verje ki a fe­jéből, hogy gyógyíthatatlan beteg. Egy szóval sem mondjuk, hogy nem beteg, de nem a szívnek, nem a fej­nek, nem az agynak van baja, csupán túlhajtott, túlfeszített, túlérzékeny az idegrendszere és ez az állapot feltét­lenül megnyugtatást igényel. Iparkod­jék megnyugodni és bírja rá környe­zetét, hogy ez is teremtsen nyugalmat körülötte, ne hajszolják, ne zavarják feleslegesen, ne szedjen gyógyszert, legfeljebb egészen enyhe nyugtatót, vagy valamilyen erősítő orvosságot. Fájdalomcsillapítók ilyen esetben va­lóban nem sokat javítanak állapotán, ha teheti sokat pihenjen és igen egészségesen éljen. Napi székletéről gondoskodjék, gyakran egyék, de ke­veset. Az izgató, fűszeres, puffasztó ételeket kerülje és ami a legfonto­sabb: nyugodjék meg, szórakozzék és ne gondoljon a betegségére. Maga még fiatal, 34 éves, elkeseredésre nincs oka, sokkal súlyosabb betegek meggyógyultak, ha bíztak az orvos­­tudományban, az orvosokban, de első­sorban önmagukban és gyógyulásuk­ban. Ha mindezt megtartja, ha időn­ként jelentkezik az orvosnál, persze csak ellenőrzésre, meglátja, hogy fő­fájása is egyre ritkább lesz, egyre jobban érzi magát, egyre erősebbé válik, és amit óhajt, munkaképes lesz. Ezt tudja adni önnek az orvostudo­mány ahhoz, hogy újra erős, egészsé­ges asszonnyá váljék. Dr. Buga László SZABAD FÖLDMŰVES 9 1968. augusztus 3.

Next

/
Thumbnails
Contents