Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-27 / 30. szám

JÚLIUS—AUGUSZTUS j ««"»• "VW M"«. °>W ____________________________= 6. p. 6. p. Ó. p. 6. p. Sa29 S rTA I 19 23 8 29 21 19 E53T30 S a 1419 1922 945 2139 Július 31 OSZKÁR = Szerda_________IGNÁC jf 4 20 1921 1103 2153 SS*1 SsLAvll«21 1819 1224 2212 Sf“1 SSv j«* »» 13 4, 22 38 £? 3 wST 1^3 191« 1513 2,13 Augusztus 4 DOMONKOS == . 1Q1_ 1R„„ Vasárnap DOMINIK m * áa la 13 10 MEET r^iaa——B3BB—IBaBaBBI!UMl»SillW1 IIIIISII) HUH III.'j—BMi. DIVATBEMUTATÓ A pozsonyi Duna-parton hatvan éven felüli, pápaszemes, zörgö csontú, „temetőszökevénynek“ Is beillő agglegény für­­dött a nyári napfényben. Egyszerre csaik észbontóan csinos fia­talasszony fejbiccentésekkel igyekezett a tudtára adni, hogy kövesse. Az agglegény utána eredt, s a második emeletre is követte az asszonyt, aki nyitva „felejtette“ az ajtót. — Csak tessék beljebb kerülnií — csicseregte. — És tegye magát kényelembél — Miután az ajtó becsukódott az asszony­ka mögött, az agglegény csakugyan „kényelembe“ helyezte magát, jóllehet még mindig nem hitt saját szemének, hogy hajlott kora ellenére ennyire kelendő lenne. Ám, mily nagy volt a meglepetése, amikor ismét nyílott az ajtó, amelyen há­rom pöttömnyi gyerekkel megjelent a tüneményes asszony, s így szólt csemetéihez: — Nézzétek meg, fiaim, ezt a szegény bácsit! Ti is ilyen csontvázzá soványodtok majd, ha nem esztek spenótot! K. E. izabab tjy fzóra?! — Hé, emberkel Várj csak egy pillanatra — kiáltanak harsányan utánam. Hátrafordulok. — Ahá, te vagy az? A járókelőket félrelökve nyorriakodik felém az utca forgatagában. ■ — Szevasz! — mondja és titokzatos arccal félrevon az egyik kapu alá. — Valami fontosat szeret­nék mondani. Hunyorít és megragadja a kabát gomb ómat. — Pszí/ Nézem az arcát. Komoly, szenvedő férfiarc, gyűrött, keserű ábrázod. „Oristen, mi történhetett ezzel?“ — töprengek meg­döbbenve és szinte érzem egy nagy emberi tragédia szelét. A fülemhez hajlik és el­akadó lélekzettel suttogja: — Kedves barátom! Van egy húszasod? Meglepetésemben majd­hogynem hanyatt vágódom. De ő siet megnyugtatni. — Ne félj — fuvolázza lá­gyan. — Ne félj, feljegyzem! Megviselt noteszt kotor elő a zsebéből. Felütt és az egyik lapra ráfirkálja a ne­vemet és az összeget. — En pontos ember va­gyok, barátom és vigyázok a jó hírnevemre — mondja. — Látod, mindenki fel van je­gyezve benne, akinek tarto­zom ... Most már a te neved is benne szerepel. Érzem, itt már nincs he­lye mellébeszélésnek. Át­nyújtom neki a húszast. — Kösz. A mai napra megmentettél. Felderülve csap a váltam­ra és elmenőben visszaszól: — Fel a fejjel, ne csüg­gedj, cimbora! Egy hét múlva újra talál­kozom vele az utcán. — Ne félj, fel van jegyez­ve — mondja köszönés he­lyett és tovaillán. Két hét múlva megint be­­lébotlok. — Nyugi, barátom, nyugi! — veti felém. — Tudod jól, hogy fel van jegyezve. Azóta elkerülöm, ha lá­tom. Félek, hogy megint feljegyez a noteszébe. D. Gy. AFRIKAI ŐSEMBER NYOMAIRA BUKKANTAK Dr. Louis Leskey brit antro­pológus Fort Ternanban, a Vik-tória-tó közelében ősember nyomaira bukkant. A Kenya­­pithecus wickerinek nevezett ősember mintegy 12 millió év­vel ezelőtt élt, kőbaltát hasz­nált, s a növényi táplálék mel­lett állati eledellel is táplálko­zott. Az afrikai ősember érde­kessége, hogy felső álkapcsá­ban megtalálható az az üreg, amelyben a száj mozgását irá­nyító izom helyezkedik el, Dr. Leskey egyébként kijelentette, hogy az afrikai ősember még valószínűleg nem beszélt, de már megvolt erre a potenciális képessége. a száj- és körömfájás vírusának ÉLETKÉPESSÉGE A száj- és körömfájás vírusa a külső környezetben a hőmér­séklettől és a közeg jellegétől függően rövidebb-hosszabb ideig él. Istállóban télen, B—22 °C hőmérsékleten, 50—96 százalé­kos relatív páratartalom mel­lett B3—B8 napig, tavasszal 23— 28, nyáron 15—20 és ősszel 40—45 napig marad életben. Szabadon kissé mások a viszo­nyok, mert télen $2—79, tavasz­­szal 9—15, nyáron 10—15, végül ősszel 52—57 napig él. HADÜZENET A TBC-NEK Az algériai kormány tizen­öt új tüdőgondozót épített és elrendelte az ifjúság vé­dőoltással való ellátását, hogy meggátolja az ország egyik legveszedelmesebb be­tegségének, a tébécének ter­jedését. Algériában körül­belül 120 000 tüdővészes be­teget tartanak nyilván. E- miatt az ország független­ségének kikiáltása óta év­ről évre több embert olta­nak be tuberkulózis ellen, és egyre több orvost szako­sítanak. • Gengszterizmus Japánban Tokióban mintegy kétszázhat­van gengszter-banda működik. Tagságuk számát körülbelül negyvenötezerre becsülik. Fő­leg azokban a városnegyedek­ben terjeszkednek, ahol a szó­rakozóhelyek és „bűnbarlangok“ összpontosulnak. Ezek a bandák ellenőrzik és szervezik a sze­rencsejátékokat, sztriptizrevű­­ket, a prostitúciót, különböző — Hej, mennyivel mások voltak a fiatalemberek a mi időnk­ben! Ha én ilyen rövid szoknyát viseltem volna lánykorom­ban, nem tíz gyermekem lett volna, hanem húsz... kabarékat, éjjeli klubokat, ká­bítószer kereskedést, csempé­szést, telkek adását és vételét. Ezek a bandák amerikai min­tára átveszik az éjjeli szórako­zóhelyek „védelmét“. Aki nem hajlandó a „védelemért“ meg­fizetni a kirótt illetéket, annak feldúlják, vagy lerombolják a házát. A bandák bevételének leg­főbb forrása a japán hatóságok szerint a kábítószer-kereskede-' lem. Évi bevételük meghaladja csehszlovák koronában számít­va a 75 milliót. (Bauer Echo) Már nemcsak a gazdagok kiváltsága Valamikor az angol golf­játék csakugyan az úgynevezett „úri osztály“, a felsőbb tízezer kiváltságát képezte. Immár ná­lunk is lehetővé vált a széles néprétegeik számára is ennek az egészséges, erőnlétfejlesztő sportágnak a gyakorlása. A na­pokban megnyílt a prágai IN­­TERNACIONAL SZÄLLÖ parkjá­ban Csehszlovákia első mini­golfpályája. BROWNIE, AZ ÉLETMENTŐ IGÄSLÖ Megható történetet közölt mi­nap a Neue Illustrierte Revue c. lap egy igavonó lóról. Hű­ségének, ragaszkodásának és hihetetlen ösztönének köszön­heti életét Erik Lindh negyven­éves észak-svédországi favágó. Lindh szálfával megrakott szán­kója felborult, tulajdonosa le­fordult róla, majd 25 fokos hidegben csaknem egy álló na­pig magatehetetlenül feküdt a havas erdőben, mert teste be­szorult szánkója és egy vastag fatörzs közé. Okos lovacskája azonban addig ficánkolt, amíg sikerült megszabadulnia a kö­tőféktől, majd eszeveszetten száguldott vissza Dala-Flodá-ba, gazdája szülőfalujába. Amint a falu népe meglátta a gazdát­lanul búslakodó Brownie-t, rosszat sejtve Lindh keresésére indult. A mentőexpedíciót ak­kor is az okos állat „kalauzol­ta“ a szerencsétlenség színhe­lyére. A favágót kisebb sérülé­sekkel kórházba szállították, ahol felépülése után hálából „nyugdíjazta“ derék életmentő­jét, mert hajlott kora miatt képtelen volt a nehéz szánkót vonszolni. — Képünkön Brnw­­nie-t láthatjuk,, a nyugalomba vonult lovacskát. *♦* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦< SZEGÉNY HOZOMÁNY — Az egyedüli hozomány, amit lányomnak adhatok a be­csületes nevem — mondta egy apa a vőlegénynek. — Ez bizony nagyon kevés — vélte a jövendőbeli vő, — mert az esküvő után ezt az egyedüli hozományt is elveszíti. 1,8 MILLIÖ MÉRNÖK A Szovjetunió műszaki tan­intézeteiben négyszerannyi mér­nököt képeznek ki, mint az Amerikai Egyesült Államokban. A több mint 5 és fél millió főiskolát végzett szakember közül, akik a szovjet népgaz­daságban dolgoznak, 1,8 millió a mérnök. (be) az Ártatlanság Javakorabeli asszonyka állí­tott be az öregedő orvos ren­delőjébe. A doktor a spanyol­fal mögé küldte páciensét, ahol kivizsgálás végett levetkőzhet. Múltak a percek, de a páciens­nő csak nem került elő. Az or­vos elúnta a várakozást, be­kukkantott a spanyolfal mögé és csodálkozva látta, hogy az asszony egy széken ülve vára­kozik. — Mire vár asszonyom? Mi­ért nem vetkőzött le? — szólt rá türelmetlenül. — Hiszen, maga sem vetkő­zött még le, doktor úr! — volt az ártatlan válasz. K. E. Márta szabadságra készült. Tett-vett s közben szerel­mes pillantásokat vetett a fotelban cigarettázó Jónásra. A legény a füstfelhőn át fi­gyelte a leány mozdulatait, formás alakját. Aztán a búcsú forró percei következtek... A lány köny­­nyes szemmel rebegte, min­den gondolata Jónás felé száll. A fiú esküdözött, hogy rá sem néz más nőre, s alig várja, hogy újból Itthon le­gyen. Alighogy elzakatolt a vo=> nat, Jónás a legközelebbi te* lefonfülkébe sietett. — Halló! Te vagy az Luj­­zika? ... Nagyon egyedül érzem magamat.,. Ugyan, hagyd a Mártát, sohasem érdekelt... ne butáskodj... Hidd el a szívem egészen a tiéd ...Na látod, ez már okos szó!... Szóval délután várlak a lakásomon. A szöszt, pisze orrú, telt keblű Lujzika azután a dél­utánját, estéjét,* sót néha az éjszakáját is Jónás legény­lakásán töltötte. A fiú ját­szotta a hősszerelmest. Sze­rencséjére Márta a menyasz­­szonyjelöltje azt írta, meg­hosszabbítja szabadságát, s tíz nappal később é, keztk. — Ez így nagyon jó — gondol­ta Jónás, addig majd csak kiokoskodik valamit, hogy összezörrenjen a szőkével. Lujzi különben nagyon há­zias, s nemcsak szerelmével ajándékozta meg Jónást, ha­nem rendbeszedte fehérne* műjét, s egyéb holmiját. Ah» kor ts éppen gombot öltöge* tett szerelme ingére, amikor kopogtatás nélkül belépett Márta. Két szék közé — A fekete hajú lány pil­lanatok alatt átlátta a hely­zetet, s haragosan villant meg sötét szeme. A kényelmesen üldögélő Jónás vérvörös arccal ugrott fel a helyéről. — Te ... itt? — kérdezte hebegve. Márta egy ideig vtllámló szemekkel állt, majd hirte­len gondolt egyet és átölelte a földbe gyökerezett lábú fiút. Aztán cirógatni, csó­kolgatni kezdte. — Haza kellett jönnöm, nem bírtam ki nélküled — borult a fiú mellére. Ezek után Jónás is felbá­torodott, s mit sem törődve a kétségbeesett tekintetű szöszivei, csókolgatni kezdte Márta száját, haját, vállát, s közben belülről büszke érzéssel gondolta, hogy mennyire is imádják őt a nők. A látottaktól kiesett Luj­­zika kezéből a tű, s a hófe­hér tng is lecsúszott a sző­nyegre. Aztán, mtnt a nagy beteg feltápászkodott, s könnybeborult szemmel, mint a részeg, kifelé támolygott. A megalázott lány a köny­­nyein keresztül az ajtóból mégegyszer visszatekintett, s aztán kitört belőle a zoko­gás. Ekkor Márta váratlanul el­lökte magától Jónást, és szemenköpte. — Vigyen el az ördög, te kuraft — szi­szegte villámló szemekkel, és faképnél hagyta a meg­hökkent legényt. — Várj drágám, lépett gyorsan a szöszt után. Aztán átölelte az álmélkodó lány vállát. — Ne félj, én is ve­led megyek. TÓTH DEZSŐ Hétköznapi jegyzetek Kérelem a Vegyipari Művekhez Olvastam, hogy a sokolovl Vegyipari Művek Persteril né­ven rendkívül hajlékony fer­tőtlenítő- és csírátlanító szert hozott forgalomba. Egyaránt ki-< válóan fertőtlenít üveg- és fémtárgyakat, gyümölcsöt, zöld­séget stb. Arra kérném a Vegyipari Műveket, fejlesszenek ki olyan szert 1®, melynek segítségével eltávolíthatnánk a kereskede­lemben kapott zöldségről a sár­réteget. Hol kerül a zöldségre a sok sár, mikor a földműve­sektől csak tiszta zöldséget vesz át a kereskedelem? Javaslat pirula-ügyben Két amerikai városban a faji probléma bizarr megoldáséval kísérleteznek. Egy pirulát akar­nak előállítani, amely oly mér­tékben kifehérítené a négerek bőrét, hogy fehéreknek tűnje­nek. Ez mind szép. De előállíthat­nának már olyan pirulát is, amely kifehérítené az amerikai tőkés társadalom sötét lelki­ismeretét. A legrövidebb vezércikk A Bejrútban megjelenő „Daily Star“ a közelmúltban közöle minden idők legrövidebb vezér­cikkét. A „Lyndon Johnson visszavonul“ című vezércikk­ben mindössze ez állt: „Jó.“ Ha késve járnak az újságok Betértem egy vidéki kocsmá­ba, hogy leöblítsem a torkom. A padlón bokáig érő szemét, csikkek, papírdarabok, törött üvegszilánkok éktelenkedtek, már amennyire kivehettem a füstben, félhomályban és vak­lármában. Sört rendeltem és magam elé morogtam: — Ügy néz itt ki, mint Was terloonál. A csapos bambán bámult és megkérdezte, illetve kiáltotta: — Hogy mi?! — Nem hallott még sohasem a Waterlooi csatáról? Megrázta a fejét: — Tudja, mifelénk késve jár­nak az újságok. Neki elhihetik Matthew Ridgway, aki a szo­morúan emlékezetes kóreai há­borúban az amerikai hadsereg egykori főparancsnoka volt, ‘ a közelmúltban könyvet írt, mely­ben bírálja a kormány vietnami politikáját. Erősen kétségbe vonja, hogy a vietnami háború az Egyesült Államok nemzeti érdeke. Neki elhihetik, ő már csak tudja. Nagyszerű „Lesz elég festék“ — olvasom a minap az Oj Szóban. Hát ez nagyszerű. Nincs mitől tartanunk. Mi is hiányozhat még? Mert festék az már lesz... Palágyi Lajos AUTÓ A HÄZ ALATT Autóval indult hazulról és vo­nattal utazik haza Jugoszláviá­ból négy nyugatnémet turista, akik az isztriai Rabacba láto­gattak. A községbe való érke­zésük után autójukat egy ház fala mellé állították, aztán fü­rödni mentek. Néhány óra múl­va, miután visszatértek, szép, világoskék Opel Recordot tég­larakás alól kellett kikapar­niuk. Ugyanis autójukra rádőit a ház egyik fala. (pe) SZABAD FÖLDMŰVES — Kiadja a Szlovák Nemzett Tanács Földművelés- és Közélelmezésígyt Megbízotti Hivatala. — Megjelenik hetente egyszer. — Főszerkesztő: Pathő Károly. — Főszerkesztő­helyettes: Perl Elemér. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Suvorovova 18. sz. — Telefon: főszerkesztő: 515-58, titkárság 501-00. — Telefonközpont: 547-81, 511-10. — Belső vonalak: főszer­kesztőhelyettes: 635, mezőgazdasági rovat: 834, szakmellékletek: 632, kulturális és Irodalmi rovr.t: 678, külpolitikai és sportrovat: 584. — Nyomja a Polygrafické závody 02, n. v., Bratislava, Odbo­­rárske nám. 3 - Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. — Előfizetéseket felvesz minden postahivatal és postai kézbesítő. *-> Külföldre megrendelhető: PNS, ústredné expedtcle tlaöe, Bratislava, Gottwaf­­dovo nám. 48. sz. ss Előfizetési díj egy évre 52,— KCs, fél évre 28.« Kés,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents