Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-07-27 / 30. szám
Megboldogult Elek bátyám* tói hallottam e történetet. Az öreg furfangos ember lévén s több mint félévszázadon ette Zámory nagyságos úrnál a béresek kenyerét. Igaz ugyan, hogy a kommenció fejében járt a béresnek egy kis avasszalonna is, de ez nagyon gyorsan elfogyott. Elek bátyám szerette a gyomrát, s megúnta az egyhangú táplálkozást. Elhatározta hát, hogy javít a koszton. Hiszen sok tapsifüles futkosott a határban. Hogyan, honnan szerezte az elöltöltős mordályt, nem tudom, de ezt követően rettegésben tartotta a határ vadjait. Telt, múlt az idő, már több tucat tapsifüles került a fazékba, amikor egy szép, de csikorgás téli napon ködmöne alá dugta a „flintát“ s elindult portyázó útjára. A központi majortól távoleső tanya körül, hamar akadt puskavégre tapsifüles. Az öreg tarisznyába dugta a zsákmányt, s jókedvűen rúgta a havat hazafelé. Kedve nem sokáig tartott, mert a falu felől két csendőr törtetett egyenesen a tanya felé. A béres gyakorlott éles szeme és ösztöne felismerte a veszélyt. Gondolkozásra nem sok ideje maradt. Gyorsan be a tanyára, eltüntetni a zsákmányt, mielőtt a csendőrök odaérnek. A vadorzásért börtön jár, emellett az úr a gyerekekkel együtt kizsuppolja feleségét a béres viskóból. Szaporábban szedte hát lábait, de a zsaruk sem voltak restek. Valószínű, ők is ész revették a szemközt jövőt, amint a tanya felé sietett. Elek bátyám egy gondolattal gyorsabban ért a tanyára. Az ökör istálló takarásában futva tette meg az utat lakásáig. Az ajtón belépve már csak annyi ideje maradi, hogy lekanyarítsa válláról a tarisznyát és a bölcsőben fekvő kisfia alá csúsztassa. Ugyávákkor a ködmöne alól kirántotta a puska csövét és elfulló hangon riadtan álló feleségének parancsot adott, dugja a szoknyája alá, mert jönnek a csendőrök. A puska másik részét ügyes mozdulattal saját nadrágszárába csúsztatta. Elek bátya nyúlf afrikáfa E pillanatban nyílt az ajtó s belépett a két zsaru. Az idősebb tüstént rákiáltott a béresre, adja elő a puskát, míg jól megy dolga. Az öreg nem volt Ijedős, mégis szerette volna, ha elnyeli a föld. Összeszedte magát s tiltakozott, hogy neki bizony nincs puskája. — Jelentésünk van, hogy orvvadászok pusztítják a vadakat — mondotta fenyegetően az őrmester. Elek bátyám megnyugodott a szóra, mert a csendőr szavaiból kitűnt, hogy csak tapogatóznak. Az őrmester hangja újból felcsattant: — Hol csavarogtál az imént, s mit kerestél a határban? — A pagonyi részen voltam, tüzelőfát kerestem. — Akkor miért szaladtál úgy hazafelé, amikor észrevettél bennünket? Az öreg ártatlanul nézett a két dühös pandúrra, a sóbálvánnyá meredt feleségére, meg hatéves kislányára, miközben feléjük dünnyögte: — Ezek a tanúk, azért iparkodtam, hogy ebben a zimankós Időben köménymagos levest főzessek őrmester uraméknak. Az őrmester a gyerekre nézett, majd őhozzá szegezte a kérdést. — Felelj szépen fiacskám. Ha beszélsz cukorkát kapsz a bácsitól. A kislány riadtan bámulta a csendőrt és az anyja szoknyájához bújt. Az őrmesternek mosolygósra fordult az arca, amikor a gyerektől megkérdezte. — Van az apádnak puskája? A kérdést dermedt csend követte, majd az őrmester noszogatására sírásán megszólalt a lányka. — Van! Az öreggel megfordult a világ. A csendőr hangja csattant. — Hol a puska, te gazember! A kislány szepegve válaszolt apja helyett. — Fele a papánál, fele a mamánál van. Az őrmester homlokán összeszaladtak a ráncok és bambán nézett társára. Hogy tekintélyét megőrizze, újból rászólt a gyerekre. , — Mit lő apád a puskával? — Olyat, ami a bölcsőben van. Az Ifjabb Elek mintha erre a szóra várt volna, hangosan felsírt a bölcsőben. A két csendőrből kitört a ne - vetés. Az őrmester annyira röhögött, hogy belekékült... Alig, hogy becsukódott az ajtó a zsandárok után, halk koppanással a bölcső alatt földre hullott a tarisznyából kiszivárgó első vércsepp ... MOLNÁR FERENC A képen látható Bokor Pál a barti vadásztársaság pénztárosa. Amíg a szövetkezetben asztalosként dolgozik, szabad ideiében szívesen foglalkozik német vizslájával. Fáradságát siker koronázza, mert szukája immár két ízben vetett kölykeket, s manapság jól fizetik a vadászkutyát. A barti vadásztársaság lelkes munkáját fémjelzi az a tény, hogy kis befektetéssel és brigádmunkával vadászlakot építenek a Sárkány—Csortos erdörészen Vadászpagonyukban állandó lakó az őz, vaddisznó, de nyúl és fácán is akad szép számmal. Foto: s AUGUSZTUS — ARATOSZÜZ HAVA A gabonafélék zöme már bekerült a határból ós a későbben érlelő vad földekről is. Betakarítás után alászántjuk a vadföldék tarlóit. Ha módunkban van, tarlórépát vethetünk, amit késő ősszel, tél idején is szívesen kikapar a csülkös vad, de még a nyúl is, Vessünk őszi repcét Is, amely egész télen át zöld marad é« kedvenc legelője lesz vadjainknak. Különösen ajánlható ez a növény a túzok tartózkodási helyén. Sok jel arra mutat, hogy a túzok csak ott telel át egészségesen, ahol megfelelő mennyiségű és kiterjedésű repcetáblákat talál. A sózókat, forrásokat kitisztogatjuk. Nagyvadas .területen, ahol kevés a víz, főleg száraz nyárban mesterséges dagonyákat kell létesíteni, ahol a szarvasbikék kifürödhetik magukat. Ezek híján könnyen elvándorolhatnak a területünkről és a vadászidényben bottal üthetjük a nyomukat. Augusztus a foglyászás klasszikus hónapja. Már több éve nem volt ebben részünk. Idén reménnyel nézünk augusztus elébe, mert a vadászat felsőbb szervei lépéseket tettek, hogy legalább részben és helyenként megengedjék a fogoly vadászatát. Ha ez a reményünk teljesül, majd nagyon elővigyázatosak legyünk a vadászatokon. Főleg a fiatal vadászok, akik még nem is foglyásztak. Foglyászáskor igen sokszor előfordultak balesetek, nem egy vadászt, hajtót megsöréteztek. Különösen kukoricatáblákban legyünk óvatosak; tartsuk be a hajtás pontos vonulatát és a lövés előre megegyezett Irányát. Ne lőjjünk sohasem alacsonyan! Foglyászáskor elengedhetetlen segítőtársunk a vadászkutya. Ha a vadászat közben a nagy hőségben szomjat érzünk, jusson eszünkbe, hogy négylábú vadásztársunk legalább négyszer annyit futkos, mint mi és ezért még sokkalta szomjasabb. Ha száraz területen vdászunk, gondoskodjunk számára is ivóvízről. Szaglása és teljesítménye is feljavul, ha időnként megnedvesítheti orra nyálkahártyáit. E hónapban kezdetét veszi a szarvasvadászat. A rőtvad minden neme lőhető a hónap elsejétől. Egyet azonban ne felejtsünk el: ez még nem a szarvasvadászat főidénye! Augusztusban csak a szigorúan vett selejtezést szabad megkezdeni, mind a tehenek, mind a bikák között. Ha azonban ezt is elhalasztjuk későbbre, semmi baj nem származhat abból. A hónap közepétől szabad a vaddisznó-emse vadászata is. Mégis azt tanácsolom, ne lőjjük még a kocát! Külö nősen vadásziatlan és embertelen volna a malacait ve zető kocát lelőni. Erre főleg a zab- és kukoricatáblák mellett, esti vagy éjjeli lesen gondoljunk, amikor sok mindent figyelembe kell venni, hogy meggyőződjünk arról, milyen vad áll előttünk. Augusztusban kezdődik a vadkacsa vadászata Is, ami Szlovákiában esti és hajnali húzáson minden nap végezhető. Persze, valami házirendet minden vadásztársulat állapítson meg tagjai részére. Ne legyen se a terület, se a vadkacsa szabad préda tárgya! Megkezdődhet a borz és sárszalonka vadászata is. A vadászgazda teendőihez egy írásbeli munka is felsorakozik. Az apróvad lelövési . tervét (Mysl. 003) augusztus 31-ig kell beküldeni a vadászszövetség járási bizottságához, 3 példányban. Mellékelhetjük a társas vadászok programját Is (Mysl. 006) vagy pedig utólag adjuk be, de legkésőbb 30 nappal a vadászatok meg kezdése előtt. K. K.
