Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-12-21 / 51-52. szám

Téli veszedelmek (A tél sok gondot okoz és veszedelmet tartogat. Többet, mint a nyár.) A tél érdekes és szép. De sok veszedelemmel Is )ár. Vajon mire gondol Ilyenkor a tanácsadó orvos? A csúszós út veszedelmes. Ezt mindenki tudja, erról min­denki beszél. A fagyás megelőzése, a hi­deg elleni védekezés Is közis­mert. Az alábbiakban arról szólok, amiről kevés szó esik a fűtöt kályha mellett. A meleg ruha nemcsak elő­nyős lehet, hanem károssá Is válhat. A téli ruházkodás hasz­nának és kárának éles szembe­állítása akkor jutott eszembe, amikor egy fogvacogtató vasár­napon vendégségben voltam ta­nyai barátaimnál, és oda raj­tam kívül még két serdülő leányka Is érkezett. Jól voltak öltözve. Vadonatúj mackóruha, bundaclpő, télikabát, prémes kucsma. Csak az volt a hiba, hogy nem akarták levetni egy vaklóért sem. Ültek a fűtött szobában és viselték a ruhát, mert új volt, mert karácsonyra kapták, mert divatos volt és mert viselni illett. Hamvas üde arcuk kipirult. Fülcimpájukon izzadság csillogott. Mondtam, hogy vetkőzzenek le, mert ha kimennek, megfáznak. Ügyet sem vetettek rá, nem fogadtak szót. íme a tél első fonáksága. A test 18—18 fokos melegben érzi jól magát. A 20—22 fokos meleg már csak fázósabb fel­nőtteknek és apróságoknak való. Ha a hőmérséklet süllyed, fázik az ember. A test melegét az élet, a las­sú égés és az izmok működése fejleszti. Nagy hidegben ezért mozog, ezért működteti Izmait az ember. Ilyenkor akaratlanul összehúzódnak a bőr apróbb Izmai és megfeszítik, felállítják a szőrszálakat. Ezért válik lúd­­bőrössé a didergő. Ilyenkor a hajszálerek összeszűkülnek, hogy kevesebb vér áramolják beléjük és kevesebb hő jusson a test felszínére. A szervezet­ben termelődő meleget védi a célszerűen helyes öltözködés, és azt duzzasztja, tárolja, nö­veli, aki túlöltözik. És így a helytelenül spórolt meleggel túlfűti magát. A ruha nem termel meleget, de megőrzi, megtartja a test melegét azáltal, hogy rétegei és a gyapjú, a szövet szálacs­kái között megrekedő levegő átmelegszik. Nem a nehéz, vas­tag ruha viselése helyes, ha­nem a bolyhos gyapjú, vagy egyéb olyan szöveté, melynek göndör szálacskái közé sok le­vegő fér. Ezért meleg termé­szetesen a prém is. Szeles, esős időben a sűrű szövésű, a vízhatlan anyag ajánlatos, ami megakadályozza, hogy a szél átfújja, az eső és a hóié pedig lehűtse a bőrfelü­let kellemes hőmérsékletű szomszédos levegőrétegét. Ez a magyarázata annak, hogy jobb a többrétegű öltözködés, mint a kevésrétegfl, nehezebb anyagú, vastagabb. Az időjárás néha változó. Az öltözködés mindig ennek meg­felelő legyen. Ha nagy a hideg, a melegebb téli ruhát kötött­kabáttal, pulóverrel erősíteni lehet. Ám, ha enyhül vagy jól fűtött szobába megy valaki, ne csak a felső télikabátot vesse le, hanem könnyítsen a rétege­ken is. Ha meg kimegy, még ha csak pár percre is, legalább a mellényt, vagy a pulóvert kapja magára. Ha pedig hosszú időt tölt kint, feltétlenül szükséges a meleg nagykabát is. A hiányos öltözet éppen olyan veszedelmes, mint a túl­­öltözés, amikor a meleg helyi­ségben vizesre izzad a test. Az ing alatt hordott vékonyszálú, nedvszívó, ujjatlan, úgyneve­zett atlétatrikó viselése jól be­vált. De a falun még ma is használatos vastagujjas, meleg Ingnek nem vagyok a barátja. A fűtetlen szoba is rejthet veszedelmet. Sok helyen fűtet­­lenül telel a szoba vagy a terem. De ünnepnap, vendéglátáskor, mulatságra, színdarabhoz még az ilyen heteken át fűtetlen helyiségeket is befűtik. Ilyen­kor hiába tüzel a kályha, hiába süt körülötte a levegő, a hideg falak sugározzák a hideget. Né­hol a pára, mint hideg verejték csurog a falon. Nagyon vigyáz­zon az, aki ilyen lehűlt fal kö­zelében ül, mert elől izzadhat, a háta mégis fázik. Sőt, a vál­lára vetett, de elől szétnyitott kabát nélkül még didereghet is. A téli mulatságok és össze­jövetelek megkövetelik a szép­­ruhát. Sokan ezt félreértik, és semmivel sem öltöznek óvato­sabban, mint a nyári mulatsá­gok alkalmával. A táncban ki­melegedett fiatalok éppen úgy kimennek felsőruha nélkül, sokszor ingújjban hűtőzködni a fagypont körüli hőmérséklet­ben, mint a nyári vagy tavaszi mulatságok idején. Elindulnak és több száz métert, sőt kilo­métereket gyalogolnak vékony­talpú, könnyű cipőben, hóban, fagyott földön, vagy bokáig érő sárban, csak azért, mert köny­­nyű cipő az ünnepi, a parádés viselet. És utána jön a láz, a beteg­ség, a különféle panaszok. Pe­dig óvatossággal, gondossággal minden kellemetlenség meg­előzhető lett volna. Láttam selyemszoknyában parádézó, nagykendőbe bugyolált eladó­lányokat, akik gumicsizmában dagasztották a sarat, és köny­­nyű tánccipőjüket a kezükben vitték. És láttam csuklyás vi­harköpönyegbe öltözött legé­nyeket, akik a kultúrház elő­csarnokában lerántották a ba­kancsot, és könnyű félcipőt húztak. Ez a helyes* így cse­lekszenek rossz időben a város fiataljai is. Miért ne tanulhat­na tőlük a falu népe, hogy enyhítsenek a téli veszedelme­ken? Dr. Buga László A szeretet nem elég ÜNNEPI ÉDESSÉGEK. Minden háznak megvannak a sajá­tos „hagyományos“ édességei újévre. Talán éppen egy frissen sült almator­táról vagy illatos mákos kalácsról van szó. A mákos kalács közkedvelt újévi édesség, mert a szólás-mondás szerint minden mákszem egy-egy ke­rek pénzt jelent az új esztendőben. FINOM ALMATORTA Hozzávalók a tésztához: 2 tojás fe­hérje, két evőkanál hideg víz, 10 de­ka cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 2 tojás sárgája, 12 deka liszt, 1 teás­kanál sütőpor. A töltelékhez: másfél kiló alma, nyolcadliter víz, 10 deka cukor, 2 csomag vaníliás cukor, 8—8 lap zselatin, 5 deka vagdalt mandu­la, 12,5 deka mazsola. A díszítéshez fél liter édes tejszín, 1 csomag vaní­liás cukor, 2 lap zselatin, 1 diónyi vaj, 2,5 deka cukor, 5 deka tisztított vagdalt mandula, 1 mandarin és cuk­rozott cseresznye. így készül: A tojás fehérjét vízzel kemény habbá verjük, hozzáadjuk a cukrot, a vaníliás cukrot, és még rö­vid ideig verjük. Ezután a tojás sár­gáját Is közé vegyítjük. A lisztet a sütőporral rászitáljuk, és szintén kö­zé vegyítjük. A masszát egy kikent tortaformába töltjük, és 180—190 fo­kos előmelegített sütőben körülbelül 25 percig sütjük. A töltelékhez az al­mát meghámozzuk, kivájjuk és apró darabokra vágjuk. A vizet a vaníliás cukorral felfőzzük és az almát meg­pároljuk benne. Ha megpuhult az al­ma, habverővel jól összetörjük, vagy szitán átnyomjuk. A beáztatott és ki­nyomott zselatint a forró almapép­ben feloldjuk, végül a vagdalt man­dulát és a tisztított és mosott ma­zsolát közéje keverjük, majd hidegre tesszük. A tortalapot egyszer keresz­tülvágjuk, az alsó lapját a vastagodó almapéppel megkenjük és a másik felét rátesszük és jól összenyomjuk. A vajat és a cukrot felolvasztjuk és kissé megbarnítjuk. Ebbe beletesszük a mandulát, együtt pirítjuk, és egy olajozott lemezre öntjük. Ha megke­ményedett, mozsárban megtörjük. A tejszínből kemény habot verünk. A zselatint gőz felett olvasztjuk, kissé lehűtjük, és vaníliás cukorral a tejszínhab közé vegyítjük. A torta­lapot megkenjük vele és a mandulás cukortörmelékkel meghintjük. A fenn­maradt tejszínnel bespricceljük, man­darinnal és cukrozott cseresznyével díszítjük. ÜNNEPI MÁKOS TORTA Hozzávalók a tésztához: 37,5 deka liszt, deka élesztő, 12 evőkanál lan­gyos tej, 8 deka cukor, 1 csipet só, reszelt citrom héja, 8 deka marga­rin. A töltelékhez: 1 tys liter tej, 12,5 deka margarin, 22,5 deka gríz, 37,5 deka darált mák, 3 tojás, 22,5 deka cukor, 1 csomag vaníliás cukor és 1 citrom reszelt héja, fehér morzsa. A díszítéshez: 17,5 deka liszt, 10 de­ka cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 10 deka margarin. A hozzávalókból élesztős tésztát készítünk, és kelesztjük. Ha megkelt, kinyújtjuk, és vajazott tepsiben még egyszer kelni hagyjuk. A fehér morzsát keverjük össze cu­korral és a vaníliás cukorral, a fel­olvasztott margarint kissé hütsük le, és még folyékonyan adjuk a liszthez, aztán kézzel szórható morzsát készí­tünk belőle. A töltelékhez a tejet margarinnal felfőzzük, a grízt beleöntjük, és eny­he tűzön, állandó keverés mellett, körülbelül tíz percig főzzük. Ezután a darált mákot a cukorral és vaní­liás cukorral, a kikevert tojással és a citrom héjával összekeverjük. A masszát a tésztára kenjük, és rászór­juk a fehér morzsát. Előmelegített sütőben körülbelül 200 fokon mint­egy 45 percig sütjük. Ha a gyermek a borospohárért nyúl Hivatalos adatok szerint a nyugat­németországi alkoholelvonó intézetek kezeltjeinek hat százaléka gyermek, az orvosok évente mintegy 500 fia­talt gyógyítanak a klinikákon. A szak­emberek véleménye szerint azonban még ennél is nagyobb a részeges fia­talok száma, csak a legtöbb szülő titokban, magánklinikákon kezelteti gyermekét. Dr. Anne Döpp-Woesler nemrégiben egy tanulmányban ennek a szomorú jelenségnek az okait boncolgatja. A gyökereket társadalmunkban kell ke­resni. A fenőttek egyre gyakrabban néznek a pohár fenekére, itallal ün­nepelnek, alkoholt kínálnak vendé­geiknek. A gyermek mindezt látja, s utánozni kezdi a felnőtteket. Azt hiszi, ha iszik, ő is felnőtté válik. Nietsch professzor, a hannoveri gyermekkórház orvosa a következő­képpen vélekedik e sajnálatos jelen­ségről: „Amíg lépten-nyomon alkoho­los italokat hirdető plakátokat talá­lunk, amelyek azt sugalmazzák, hogy aki iszik, férfiasabb, bátrabb, addig nem is reméljük, hogy megállíthatjuk ezt a szomorú folyamatot.“ Lückert professzor szerint a szülők akkor is hibáznak, ha tiltják az alko­holfogyasztást gyermekeiknek. A til­tott gyümölcs mindig édesebb. „Nem tiltani kell, hanem példát kell mutat­ni“ — mondja a proteaszor. A gyerekek fel­nőnek, egyre szfi­­kebb nekik a csa­ládi otthon. Én nem szeretem, ha egy szülő azt mondja, hogy „ez­zel a gyerekkel egyre több a baj, ahogy nő“, hogy „milyen aranyos volt kiskorában, most meg nem le­het bírni vele“ — én nem szeretem az ilyenfajta han­gokat, de az két­ségtelen, hogy a kamaszodó, felnö­vekvő gyerekkel több a gond, vagy mondjuk: más a gond. Itt van az én fiam is: tizen­hat éves. Amíg ki­sebb volt, akkor is volt vele elég ten­nivaló, de jobban éreztem, hogy a kisfiam, hogy ha­talmam van fölöt­te. Talán nem is jó ez a szó, hogy hatalom, de min­denesetre ■ jobban hallgatott rám, jobban tudtam hat­ni rá, akár az egy­szerű tiltásokkal, akár a szerető-óvó eligazításokkal. Felserdült, most már a szeretet nem elég, ami ter­mészetesen nem azt jelenti, hogy nem szükséges. Egyik napról a másikra egy új egyéniség csöp­pent a családba, csak nézzük az ap­jával, mi ez, hon­nan van, miért van, miért ilyen. Nem panaszkodni akarok, nem azt mondom, hogy csu­pa idegességgel, hiányossággal ta­lálkozom, hogy mindaz, ami meg­lep a fiamban, rossz, egyáltalán nem ezt mondom. De az összhang megteremtése már nem olyan egysze­rű — a felnőttnek is nehezebb. Nehe­zebb, mert alkal­mazkodnia kell, tudomásul kell vennie az új egyé­niség jogait és té­vedéseit. Az össze­ütközések során a szülő is megsérül — jobban és más­képpen, mint ad­dig. A. J. Halétel-különlegességek Citromos rántott ponty (leginkább akkor készítjük, ha zsírosabb tükör­ponty vagy taviponty kerül a konyhára): A halat felszeleteljük, megmossuk, besózzuk, és tányérra téve, ráfacsarjuk egy citrom levét. Ebben jól átfor­gatjuk, és 1—2 órát állni hagyjuk. Ezután lisztben, enyhén sós, felvert tojásban és zsemlemorzsában megforgatjuk és bő, forró zsiradékban szép pirosra megsütjük. Norvég halászlé: 10 deka, apróra vágott füstölt szalonnát kiolvasztunk; a zsírjában, fedő alatt, aranyszínűre pirítunk egy fej reszelt vöröshagymát (a pörcöket kivesszük és félretesszük), beledobunk egy csomag, finom laskára vágott leveszöldséget, és kissé azt is megpirítjuk, felöntjük két liter vízzel; sóval, majoránnával fűszerezzük, és beleadunk fél kiló, koc­kára vágott burgonyát, ezzel tíz percig forraljuk. Végezetül hozzáadunk egy kiló kiszálkázott, laskára vágott pontyot, vagy harcsát (Norvégiában tengeri halat) és lefedve, még 20 percig lassan forraljuk. A tálban 2 deci tejfölt simára keverünk egy tojássárgájával, ráforrázzuk a levest óvatosan, nehogy összekapja és tetejére hintjük a pörcöket, majd pirított kenyér­szeletekkel kínáljuk. Ráchal. Nagyobb pontyot megtisztítunk, keresztben bevagdossuk. Meg­sózzuk és hosszúkás tepsibe, keresztbe rakott fapálcákra helyezzük. Liszt­tel, piros paprikával behintjük, nagyobb fej karikákra vágott hagymát rakunk a tetejére és arra 10 deka írós vajat. Sütőben, gyakori locsolás közben pirosra sütjük. Tálalás előtt bőven öntünk rá tejfölt és ha felforrt, egészben tálaljuk. ízes halpörkölt. Tíz deka füstölt szalonnát apró kockákra vágunk és ki­olvasztjuk. Zsírjában karikára vágott, nagyobb fej hagymát pirítunk. Visz­­szatesszük a tepertőt, 1 kávéskanál piros paprikát és felöntjük fél liter vízzel. Adunk hozzá 15 deka karikákra vágott hámozott burgonyát és addig főzzük, amíg a burgonya teljesen szétfőtt. Most adjuk hozzá a felszeletelt 35—40 deka halat, ha van, ikrát, vagy a hal tejét is. Egy evőkanál para­dicsompürét forgatunk bele és pár percig forraljuk. Leesés hal. A megtiszított, kiszálkázott halból kisebb szeleteket vágunk. Mindegyikre egy füstöltszalonna szeletet teszünk. Sóval, piros paprikával hintjük meg. Zsírozott tűzálló tálba alul nyers burgonyakarikákat teszünk, rá a halszeleteket, arra karikára vágott, zsíron pirított hagymát, majd paradicsompürét (de jobb a szeletelt piros paradicsom). Zsírral meglocsol­juk és erős tűznél átsütjük. Fél óra után két deci tejfölt öntünk rá és tovább sütjük, míg a burgonya is megpuhul. Télen konzervált lecsóval és főtt burgonyával készítjük. Hal szalonnában. A szálkamentes halszeleteket besózzuk, meghintjük piros paprikával. Egy kiló halhoz beáztatunk 1 szikkadt zsemlét, kinyom kódjuk, beleütünk 1 egész tojást, 10 deka kiolvasztott szalonnakockát Zsírjában megpirítunk 1 fej vöröshagymát, majd az egészet összedolgoz zuk; borssal, petrezselyemzölddel fűszerezzük. Zsírozott tűzálló tálba le rakjuk a halszeleteket, rákenjük a masszát, meghintjük reszelt sajttal Előmelegített sütőben 10 percig sütjük. Ekkor öntünk rá 2 deci tejfölt, amibe előzőleg 1 kávéskanál lisztet kevertünk és addig sütjük, míg a hal megsül. Olcsó ajándék — kis öröm, drága ajándék — nagy öröm — így tartják sokan. És gyakori, hogy akik akár egy heti jöve­delmüket is ajándékra költik, nem szánnak egy kis időt sem arra, hogy elgondolkozzanak azon: vajon minek is örülne legjobban a gyermek. Pedig el­sősorban erre lenne szükség. Az ajándékozás egy kicsit a mi vizsgánk is, szülőké, pró­bája annak, mennyire Ismerjük a gyereket. Tudjuk-e, hogy mi­vel szeret játszani, ismerjük-e álmait? Az ajándék ára jófor­mán semmilyen összefüggésben nincs az általa okozott öröm­mel. Sőt, az összefüggés gyak­ran fordított, mert a drága­­ajándékkal általában együtt jár a figyelmeztetés: De erre aztán vigyázzl Sok pénzbe ke­rült! — Vigyázni kell? Sokba került? Akkor rövidesen vár­ható a szidás: Haszontalan, nem vigyáztál a drága játékra, nem is veszek ezután neked semmit! És máris oda az öröm. Erich Kästner írja gyerek­koráról szóló könyvében, hogy — egyébként boldog életében — mennyi gyötrelmet okozott neki minden karácsonyeste. Szülei rosszul éltek egymással s a gyereknek végtelen óvatos­sággal kellett vigyáznia, hogy egyiket se bántsa meg. Aggo­dalmasan ügyelt rá, hogy pon-Ajándék és öröm tosan ugyanannyit játsszon az­zal a játékkal, amit édesany­jától kapott, mint azzal, amit édesapjától. Boldogtalan volt. Csak másnap lélegzett fel, csak másnap kezdhetett örülni. Milyen szomorú, ha már szeptembertől hallja a gyerek: Ha jó leszel, akkor megveszem neked karácsonyra a kisvona­­tot. Ha nem lesz hármasod, megkapod a babakocsit. A kis­vonat, a babakocsi már nem meglepetés, hanem munkabér. Nem öröm, hanem — a gyerek úgy érzi — jó voltam, nem kaptam hármast, tehát „jár“. S ezzel megint csak oda az öröm. Ugyancsak elveszti az ajándék varázsát, ha a gyere­ket megfosztjuk az izgalmas, ünnepélyes várakozástól. Ne versenyezzünk a nagy­szülőkkel, a nagynénikkel, a szomszéddal, hogy ki tud drá­gább ajándékot venni. És lehe­tőleg ne olyasmit ajándékoz­zunk, amit amúgy is meg kell venni. Hiszen hadd ismételjük: nem az ár, a befektetés a fon­tos, hanem a figyelem, a sze­retet megnyilvánulása. És végül: ajándékozzon a gyerek is. Lehetőleg a saját munkáját. Vagy olyasmit, ami­ben legalább benne van a saját . munkája is. Ha van valami kis gyűjtött pénze, hát vegyen raj­ta egy doboz cigarettát, külön­legesebbet, kis doboz csokolá­dét, de legalább a csomagolás, a díszítés az ő munkája legyen. A karácsonyeste középpontja és legfőbb eseménye az ajándéko­zás. Ajándékozzunk jól. És sze­rezzünk sok örömet vele. CS. J. s :B £ <3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents