Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-21 / 51-52. szám
Szélvédett helyen, illúziók nélkül... Amikor néhány héttel ezelőtt Skandináviában, azaz Dániában, Norvégiában és Svédországban Jártam, bármilyen komikusán is hangzik, de állandóan egy hazai karikatúrista rajza Járt az eszemben. Lehet, hogy olvasóink közül mások is emlékeznek rá: Két — Csehet és Szlovákot ábrázoló — emberke Csehszlovákiát a két vőgónél m fogva cipeli „szélvédettebb helyre azzal a megokolással, hogy „túlságosan stratégiai helyen“ fekszik. Bizony, Csehszlovákia, éppen ügy mint Magyarország, valóban túlságosan stratégiai helyet foglal el nemcsak a szomszédos nagyhatalmak ütközőpontján, hanem két világ határán is. S ha ezt a tényt valamelyikük nem méltóztatna észrevenni, akkor a nagyhatalmak rossz gyermek módjára akár a sarokba is állíthatják. Ezen, sajnos, változtatni nem lehet, s ezt éppen Svédországban tudatosítottam a legjobban. Svédország — általánosan ismert tény — az emberek életszínvonala legmagasabb Európában. Mégsem ezt Irigyeltem tőlük a legjobban, hanem azt a kiegyensúlyozottságot és békét, amely náluk uralkodik. Azt, hogy a háborúnak legfeljebb csak a szele érintette őket és 1814 óta nem háborúskodtak. Nem voltak kénytelenek újra és újra hozzálátni rombadőlt világuk, romokban fekvő építészeti és képzőművészeti kincseik újjáépítéséhez, mint nálunk. Az emberi elme és alkotóerő remekei itt már másfél évszázad óta érintetlenül állnak és sokasodnak. Nem csoda, hogy volt idejük és pénzük a lakáskultúra, közlekedés, kereskedelem, úthálózat, valamint az élet minden szakaszának állandó korszerűsítésére, tökéletesítésére. A képzőművészek segítségével igyekeznek szemet gyönyörködtető formát adni minden használati tárgynak, bútordarabnak. A szállodai szobában négy rádióadót kapcsolhat a vendég, s a zene mintha a szoba falaiból áradna. A beállított villanyóra kellemes zümmögéssel pontosan ébreszt, a fürdőszobában a mindennapi szappanadag mellett minden reggel egy csomag 4 liter vízre elegendő sampónt talál a vendég szilonholmik mosására, a kimosott holmira pedig a fürdőkád fölött beépített válfák várnak. A villanykapcsoló zöldes foszforeszkáló fénnyel tájékoztatja a sötétben botorkáló embert. A szálloda a szolgáltatások egész sorát kínálja vendégeinek. A földalattihoz, vagy az áruházak emeletére mozgólépcsők viszik az embereket, amelyek abban a pillanatban megindulnak, amikor az ember kb. 1 méter távolságba kerül hozzájuk. Ha senki sincs a közelükben, vagy rajtuk, akkor maguktól leállnak. Ha a gyalogos járókelő át akar menni a személykocsiktól zsúfolt úttesten, akkor megnyom egy gombot, pár pillanat múlva a piros fény leállítja a gépkocsiforgalmat, s nyugodtan átmehet az út másik oldalára. Az útkereszteződéseket is úgy oldották meg — amint a kép is mutatja —, hogy a forgalom zavartalan és gyors legyen. A tisztaságról pedig csak annyit, hogy a koránkelök minden reggel láthatják, hogyan mossák le samponnal Stockholm utcáit. Amikor visszatértem, csak akkor láttam igazán, milyen koszos az én Bratislavám. Ezért a bratislavai utcákat ujjnyi vastagon „díszítő“ koszért, amelyet csak az eső és a hó tisztít, nagyon szégyenlem magam a külföldi látogatók előtt. Mert szegénynek lenni nem szégyen, de piszkosnak lenni még országos méretben is kínos érzés. , — Ja kérem, Svédország semleges állami Ha mi is semlegesek lennénk! — jegyzik meg egyesek sokatmondóén. A semlegesség utáni vágy a kicsi, hatalomra nem törekvő és nyugodt, alkotó életet akaró nemzetek vágyálma. Élni és élni hagyni még a világrengető háborúk idején is. De valóban semlegesek lehetnénk? Elég lenne ahhoz az akarat és a kormány egyetlen döntése? Erre a kérdésre adjon választ a Skandináv államok történelme. A svédek már a múlt század hatvanas éveiben a semleges politika mellett álltak ki. A legolvasottabb svéd napilap már 1865-ben a sündisznót választotta a svéd külpolitika jelképéül, amely önmaga védekezik minden külső agresszió ellen. A semlegesség tette lehetővé, hogy a Skandináv államok nem vettek részt az első világháborúban. Jött a második világháború: 1939- ben húsz európai állam nyilvánítana magát semlegesnek, de 1945-ben, a háború befejezésekor csupán öt semleges európai ország volt, a többit akarata ellenére belesodorták a háborúba. Spanyolország, Írország és Portugália kedvező földrajzi fekvésének köszönhette, hogy kikerülte a háborút, Svájcnak a háború forgatagában sikerült megőriznie semlegességét, s az ötödik semleges állam, Svédország, állandó rémületben a háború és béke határán ingadozott. Ugyanis a németek vasércbehozatalának kétharmadát Svédország szolgáltatta ... A semleges skandináv államok féltek Hitler agresszivitásától, de azt mégsem akarta senki sem elhinni, hogy megtámadja őket. Az 1939-ben bekövetkezett szovjet-finn konfliktus, (téli háború) idején a Szövetségesek, főként az angolok, katonai segítséget akartak küldeni a finnek segítségére, de Svédország nem engedélyezte, hogy a katonai alakulatok területén áthaladjanak. A szovjet-finn fegyverszünet megkötése után közvetlenül Hitler villámháborúval megszállta Dániát és Norvégiát. Svédország megszállását is tervbe vették, s ezért a svédek sok védelmi intézkedést foganatosítottak. Pl. a kritikus napokban a kormány parancsára az ország minden repülőterét parkoló személygépkocsikkal szállták meg, hogy így megakadályozzák az inváziós hadsereget szállító német repülőgépek leszállását. Svédország rendkívül nehéz helyzetbe került. A németek nyomására kénytelen volt engedélyezni, hogy Norvégiából svéd területen haladjanak át a szabadságra utazó német katonák és későbben még a katonai muníciót szállító német vonatok is. Közvetlenül a Szovjetunió megtámadása előtt pedig azt is tűrniük kellett, hogy Észak-Norvégiáből egy állig felfegyverzett német hadosztály haladjon át Svédországon Finnországba. Mindez kihívta nemcsak a Szövetségesek tiltakozását, hanem a svédek lelkiismeretének fellázadását is. A svéd kormány még a háború befejezését követő években is kénytelen volt megindokolni akkori politikáját. A norvégek ezt a svédeknek még a mai napig sem bocsájtották meg. Pedig a svédek sokat segítettek nekik: pl. 50 000 norvég menekült és 15 000 dán zsidót fogadtak be. Ez a svéd semlegesség keserű története. Azóta is igyekeznek megőrizni semlegességüket. Nem hajlandók belépni a NATO kötelékébe és a Skandináv államok az Északi Tanács (Nordiska radet) keretében fejtik ki békés gazdasági és politikai együttműködésüket. A svédek azonban már nem optimisták. Tudják, ha a nagyhatalmak ütközőpontjába kerülnek, akkor menthetetlenül belesodródnak a háborúba. Ezért pl. Stockholmban 9 emeletes atomellenes óvóhelyet építettek ki a föld alatt, amely békeidőben a személygépkocsik garázsolására szolgál. A kórháznak is van a föld alatt 7 emelete, 21 ezer betegággyal. A földalatti kórház saját földalatti vasúttal rendelkezik és az ápolónők az inspekclós szobákból a TV képernyőjén figyelik a betegeket. A meghatározott időpontban egyetlen gombnyomásra a beteg ágya mellett egy asztalka csúszik ki a falból az előírt gyógyszerekkel, pohár vízzel, vagy más frissítővel. A háború emléke él bennük, amikor figyelik a hozzájuk hasonló kis nemzetek sorsát. Itt-ott a falakon mind a három országban olvashattuk DubCek nevét, Norvégiában Csehszlovákia fennállásának 50. évfordulóján kitűzték a csehszlovák nemzeti lobogót, a dánok pedig csehszlovák zászlót ábrázoló jelvényeket adtak ki. Ez a békés élet után vágyó kis országok szolidaritásának, együtérzésének jele, s a szalmaszál, amelybe olyan görcsöcsen kapaszkodnak, a semlegesség és a nemzeti szuverenitás. Sajnos a második világháború bebizonyította, milyen ingatag biztosítékot nyújtanak az agresszió ellen. Ciderné Gajdács Irén ,Varjak1 vadásznak a burgonyabogárra A haladás a mezőgazdaságban is általában szükségességből fakad. Az olyan mezőgazdasági nagyüzemben, mint a lengyel állami gazdaságok, a vegyszeres harc nagyon munkaigényes, még ha korszerű gépeket is használnak hozzá. A növényvédelmi eljárás hatékonysága szempontjából korántsem mindegy, hogy egy hét vagy egy nap alatt végzik el. Például: a burgonyabogár tömeges megjelenése esetén minden óra késedelem nagy károkat okoz a burgonyaföldeken. A károk persze annál nagyobbak, minél több időbe kerül a harc a rovarkártevő ellen. Egy másik példa: ha késik a tavasz, kevés idő marad a mezei munkák elvégzésére. A trágyázásra felhasznált idő határozza meg, hogy mikor lehet vetni — minél előbb elvégzik a trágyázást, annál hamarabb földbe kerülhet a vetőmag. Ezek a szempontok, az idővel való versenyfutás és a helyes munkaszervezés következményei hozták létre az újfajta mezőgazdasági szolgáltatást, amelyet a Lengyel Repülőklub repülőgépei végeznek. Különösen az olsztyni vajdaság állami gazdaságai létesítettek egyre széleseb körű, jó együttműködést a repülőkkel. A repülőgépekkel folytatott vegyszeres növényvédelem sok gazdaságban éppolyan megszokott jelenség lett, mint a traktorral való szántás vagy a boronálás. Nézünk meg néhány adatot az utóbbi évekből. 1966-ban a repülőgépek 82 000 hektár szántóföldön és réten végeztek növényvédelmi munkát. Közel egyharmada volt ez mindazon növényvédelmi szolgáltatásoknak, amelyet Lengyelország repülőklubjai végeztek. Tavaly már 91000 hektáron végeztek repülőgépes növényvédelmet, az idén pedig 104 000 hektáron. Repülőgépek végzik a növényvédelmet valamennyi repce-, pillangósnövény- és burgonyaföldön. A repce kártevőit kétszer irtják, egyszer a virágzás, egyszer a hüvelytermés kifejlődése idején. Mindkét esetben olyan vegyszert használnak, ami a méhekre nézve nem káros. A pillangósnövényeknél csak egyszeri eljárásra van szükség. A burgonyabogárnál kétszer, a burgonyavész ellen háromszor ismétlik meg az akciót, az utóbbit csak a palántázott ültetvényeken. A burgonyabogár irtását az olsztyni vajdaság állami gazdaságaiban kizárólag a repülőgépek végzik. Nehéz felmérni, Ihogy menynyit emelkedik a terméshozam a repülőgépes növényvédelem jóvoltából, hiszen ez nem a növénytermesztés egyetlen agrotechnikai eleme. Mindenesetre tény, hogy a repce hektáronkénti hozama az olsztyni állami gazdaságokban három év óta átlag húsz mázsa, tehát magas hozamról beszélhetünk, amihez az idejében elvégzett növényvédelem is hozzájárult. Az állami gazdaságok vajdasági központja ez ügyben a tudósokkal is együttműködik. Kapcsolatot létesített a Varsói Mezőgazdasági Főiskola rovartani tanszékével. Dr. Jacek Dmoch, a tanszék munkatársa most vizsgálja a repülőgépesvegyszeres növényvédelem hatékonyságát a repce-kártevők elleni harcban. A „varjak“ (így hívják a növényvédelmi szolgáltatásokra felhasznált repülőgépeket) nagyszerűen beváltak a burgonyabogár elleni harcban. Az állami gazdaságok igazgatói egyetértenek abban, hogy az ily módon folytatott vegyszeres harc tökéletesen eredményes. Meg kell jegyezni, hogy a jelenleg használt, vegyszerszórásra átalakított repülőgépek nem tesznek eleget a kemizálás minden követelményének. A repülőgépes-vegyszeres növényvédelem mégis jelentős lépés a lengyel mezőgazdaság korszerűsítésében. Adam Rolinszki, Varsó Megfigyelések az NSZK-ból Az év szeptember 30-án útnak indult a nyugat-szlovákiai mezőgazdasági szakértők egy csoportja, hogy bekukkantson a tőkés országok, nevezetesen a Német Szövetségi Köztársaság földműveseinek „konyhaművészetébe“. Társasutazásunk első napja Bécsen át Salzburgba vezetett. Gyorsan tudatosítottuk az országutakon tapasztalható eltéréseket, főleg a gépjárművek tetemes számát. Megfigyeléseink gyújtópontjába azonban mindenekelőtt a természet került. Cukorrépatermésük jónak látszott, silókukoricájuk magasabb növésű, állaga is jobb. Ez viszont nem mérvadó. Jó minőségi réti növények is feltünedeztek, amilyeneket ilyenkor már nem látni mifelénk. Első napunk végcélja Salzburg, az Ausztria és az NSZK között fekvő osztrák határváros volt. Ausztriában és Nyugat-Németországban egyaránt magas színvonalon állnak a vendéglátóipari szolgáltatások. Hallgatólag megegyeztünk abban, hogy főleg sütőipari dolgozóinkat, elsősorban a bratislavaiakat, valamilyen németországi városba kellene küldeni iskoláztatásra, hogy eltanulják az ízletes péksütemények készítésének „titkait“. További állomásunk az NSZK-beli Majna-Frankfurt volt, amely többek között két repülőteréről híres. Futópályájukon minden 90 másodpercben fel- és leszáll egy-egy repülőgép. Néhány mezőgazdasági üzem és intézmény látogatásának tapasztalatai A Giessenlheim szőlészeti- gyümölcs- és zöldségtermesztési kutatóintézet igazgatója elmondotta, hogy az NSZK nagyjában 75 000 hektár szőlőbirtokkal rendelkezik. Javarészüknél csupán 1,5 méter a sorközi távolság, mivel a széles kötés nem felelne meg az ottani éghajlati viszonyoknak. A továbbiakban ismertette velünk azokat a kísérleteket, amelyek folyamatban vannak a szerves és szervezetlen trágyafélék tápértékének felmérése szempontjából, valamint a szőlőtőkék betegségeinek leküzdésére irányuló módszereket. Szavait különféle nyomtatott kiadvánnyal támasztotta alá, amelyeket készségesen bocsátott rendelkezésünkre. — Az ottani kísérleti intézet mellett iskola működik, ahol leendő mérnököket képeznek a szőlészeti szakmában, akik a főiskola elvégzése után az európai gazdasági közösség bármely államában teljes mértékben érvényesülhetnek. Az NSZK-ban kizárólag borszőlőt termesztenek. Csemegeszőlő-termesztéssel nem foglalkoznak, mert olcsó pénzen importálják, többek között Bulgáriából is. — A borpincékben végzett kóstolók során egyöntetűen megállapítottuk, hogy az ottani borok javarésze édeskés ízű. Szőlészetünkről és borászatunkról elismerőleg nyilatkoztak a nyugatnémetek. Beismerték, hogy tőlünk is van mit tanulniuk. Berger hohenbrunni földműves a müncheni körzetben elmondja, hogy 50 hektáron gazdálkodik. A gabonaneműek közül főleg búzát és árpát, a kapásnövények közül ipari burgonyát termeszt. 52 darab szarvasmarhát tart kétsoros átjárós istállóban, közepén etetőfolyosőval. 350 kilós fiatal bikákat vásárol és 500—600 kg súlyra hizlalja fel őket. 2,80—2,90 nyugatnémet márkát fizet az élősúlyért, és 3—4 márkával adja el a hízott állat kilogrammját. Főleg silókukoricát etet, októbertől februárig pedig szeszipari burgonya moslékot. Ezt az ipari célokra szállított burgonya fejében kap. A silótornyok faanyagból készültek és hozzáépültek az istállóhoz. Szállítószalag segítségével felülről töltik a tornyokat. A silóanyag kinyerése oldalról történik nem gépesített úton. A silótornyokat tehát egyszerre töltik, ami a gazda véleménye szerint egyrészt jobb minőségű silóanyagot eredményez, másrészt megakadályozza a szélsőséges hőmérséklet-kilengéseket a téli és nyári időszakban. Rudolf Habecker 49 hektár kiterjedésű mezőgazdasága A növénytermesztési szakaszon gabonaneműekre és burgonyára, állattenyésztés tekintetében tejtermelésre szakosítja magát. A burgonyatermesztés fontos alanya a szeszfőzésnek, különben nehézségei merülnek fel termékeinek értékesítése körül. Az NSZK-ban általában sok a mezőgazdasági termék, hasonlóképpen az európai gazdasági közösség többi államaiban, ami kedvezőtlenül befolyásolja a felvásárlási árakat. — Habecker úr burgonyatermését szeszfőzésre használja saját üzemében. Szeszfőzdéjében egyetlen alkalmazott 400 liter szeszt termel idényenként, amelynek literjét 1,89 nyugatnémet márkáért értékesíti. A burgonyatermesztés tehát jövedelmező. Teheneinek tejhozama 4560 liter, 4,8 zsírszázalékkal. Gazdasága gondozott üzem benyomását kelti. Pressberg hegyi község a hesseni körzetben Ez a község iskolapéldája az ún. Agráregyesület által megoldott nagyüzemi gazdálkodásnak. Szakértők egész vezérkarának segítségével már jó előre kidolgozták a mezőgazdasági termelés szerkezetének és az egész község fellendítésének tervét. És csak a tervfeladatok pontos körvonalazása után győzték meg a kisgazdákat birtokuk nem jövedelmező voltáról s csak azután láttak hozzá a föld, az élő és holt leltár felvásárlásához. Ennek folytán az 1955-ben fennálló 112 mezőgazdasági település száma 1968-ig 35-re zsugorodott az Agráregyesületbe tömörülve. Amíg a mezőgazdasági dolgozók száma kétharmadával csökkent, addig lényegesen emelkedett a termelékenység és a jövedelem, ami hozzájárult a község felvirágoztatásához. Duliak mérnök Tönkrement parasztgazdaságok az NSZK-ban 1967 végén a Német Szövetségi Köztársaságban a 0,5 hektárnál nagyobb mezőgazdasági haszonterülettel rendelkező üzemek száma egymillió 401 ezer 500 volt, vagyis 1,6 százalékkal kevesebb, mint a megelőző évben. Az üzemek számának csökkenése az utóbbi években valamelyest lassúbbodást mutat. 1949-ben és az azt követő években esztendőnként mintegy 30 ezer üzem szűnt meg, tavaly pedig 22 ezer 400. A veszteséget, illetve a gyarapodást az egyes kategóriákban 1949 óta az alábbi táblázat mutatja. 0,5—2 ha mezőgazdasági Ihaszonterület —36,1 % 2—5 ha mezőgazdasági haszonterület —45,7 °/o 5—10 ha mezőgazdasági haszonterület —37,7 % 10—20 ha mezőgazdasági haszonterület -4-12,6 % 20—50 ha mezőgazdasági haszonterület +25,4 % 50—100 ha mezőgazdasági haszonterület +15,7 % 100 ha feletti mezőgazdasági haszonterület —6,3 % A 10 ha alatti mezőgazdasági haszonterülettel rendelkező ii"? ick csökkenése a fenti időszakban 600 ezer üzem volt, ugyanakkor a 10 hektár feletti kategória „nyeresége“ 63 ezer új üzem. (Der Deutsche Tabakbau)
