Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-07 / 49. szám
Tudnivalók a Parasztszövetség járási konferenciáinak megtartása előtt Felmerül a kérdés, miről tárgyaljanak a Parasztszövetség járási konferenciáin. Arról, hogyan védjék a földművesek társadalmi, szociális, kulturális és gazdasági érdekeit. Most azonban látni kell, hogy a szövetség törekvése a politikai, erkölcsi egység megteremtése érdekében is számottevő. Mélyrehatóan síkraszáll a szocialista termelői kölcsönös jő viszony, s vele együtt társadalmunk szükségleteinek megteremtéséért. Lényegében ezeknek a céloknak keresztülviteléért küzdenek a szövetség kiépítésénél minden szinten. Természetesen a módszerek úgymond esetenként különbözhetnek, hanem a cél, az már közös. Föltételezhető, hogy a Parasztszövetség Központi Bizottságának ténykedését leginkább a politikai munka jellemzi majd túlsúlyban, ami lényegében az érdekek megvédésében és átültetésében juthat kifejezésre a Nemzeti Front politikai, valamint képviseleti szerveiben való tevékenység következtében. Természetesen ehhez a felelősségteljes munkához ismerni kell a problematika legapróbb részecskéit, részleteit, melyhez az adatokat a rendszeres kapcsolat révén, továbbá elemzések és objektív információk útján szerezik be. Az adatokat a járási végrehajtó szerveknek kell a Központi Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk, melyek esetleg együtt dolgozhatnak a tudományos munkahelyek szakembereivel. Természetes, hogy ettől lényegesen eltérőbb lesz a járási bizottságok munkaköre. Magától értetődő, hogy itt is a földművesek politikai, társadalmi egyenjogúsítása a legfőbb cél. vagyis hogy a földművesek képviselői méltó helyet kapjanak a Nemzeti Front járási szerveiben és a nemzeti bizottságokban. A szövetség járási szerveinek további munkakörét képezi majd a mezőgazdasági üzemekkel történő szoros együttműködés és tagjaiknak nyújtott konkrét hatékony segítség. Ez főleg a tudományos-műszaki fejlesztés, az integráció és a kooperáció különféle formáira, valamint a jogvédelemre vonatkozik. Vagyis arról van itt* szó. hogy minden tekintetben megőrizzék a mezőgazdasági üzemek sértetlenségét. Hanem ezektől teljesen eltérő lesz a szövetség alapszervezeteinek tevékenysége. A politikai és a társadalmi reprezentáció itt a szövetkezetekre, mint alapszervezetekre hárul, s ennek teljes összhangban kell lennie a falu életével. Ebben a tevékenységben kifejezésre kell jutnia az egyik oldalon az egyéni érdekeknek, a másik oldalon az üzemeken belüli gazdasági és társadalmi érdekeknek. Az alapszervezetek munkatartalmába sorolható továbbá a politikai nevelőmunka, a szövetkezeti dolgozók kezdeményező képességének kibontakoztatása stb. Minden esetre nagyon fontos lesz a hatás és a feladatkör megjelölése. Ennek alapja, hogy a szövetkezetek eredetileg is demokratikus úton épültek. Ezt tükrözi a szövetkezeteken belüli életforma, a tárgyalási rend, a prémiumrendszer stb. Mindezeket a szövetkezetekben demokratikus módon oldják meg, melyek a saját alapszabályzatokban is bentfoglaltatnak, s ezt a szövetség is magáénak vallja. Ennélfogva az alapszervezetek helyzetét kell hogy a szövetkezeti törvény is tükrözze, azzal módosulhasson a szövetkezett mintaalapszabályzat. Így a jelenlegi helyzetben is elegendő lehetőség kínálkozik a társadalmi tevékenység lehető legjobb kibontakoztatására, hiszen gazdasági téren szövetkezeteinkben amúgy is élénk tevékenység folyik. A társadalmi tevékenység terén leginkább az alábbi feladatokról van szó: 0 Aktív tevékenységet vállalni a Nemzeti Front helyi szerveiben, és azon belül védeni a szövetkezeti tagok érdekeit; lavaslatot beterjeszteni az állami szervekben való részvétel re- érvényesíteni a szövetség tagsá gának érdekelt a többi szervezetekkel szemben. • Kiszélesíteni a demokráciát az összes szövetkezeti szervekre: a tervekben megemlékezni a tagság szűk ségleteiről a termelői tevékenységet a szocialista egyenlőség alapján szer vezni; a tagságot oly módon szervezni, hogy az a termelési és vele együtt az ökonómiai feladatok lehelő legjobb teljesítésé^ szorgalmazza. A szocialista bizottságok vonalán: 0 Alapelvekben lefektetni a szódé lis alapba helyezett eszközök felhasználásának módját; az alapszabályzat értelmében megoldani a dolgozók segélyezését; megoldásig vinni a háztáji földek terjedelmének emelését vagy csökkentését; az öregekről való gondoskodást; a lakásépítéshez való hozzájárulást; a bölcsődék és az óvodák létesítését, valamint a közös étkeztetést. 0 Javaslatokat készíteni a szövetkezeti dolgozók fürdőkben történő gyógykezeltetésére; megszervezni a szövetkezeti dolgozók számára a rendszeres etgészségügyi szolgáltatást; jóváhagyni a gazdaságok szociális vonatkozású ökonómiai intézkedéseit. A kulturális bizottságok vonalán: 0 Jóváhagyni a kulturális alap felhasználásának módját; közreműködni a tagság politikai, szakmai nevelésében; a szaksajtó beszerzésében; tapasztalatszerző utak rendezésében; a kulturális alapból fizetett jutalmak kifizetésének jóváhagyásában; az iskoláztatások, stipendiumok odaítélésében; a műszaki és a művészi, valamint az újító tevékenység kibontakoztatásában; a szakmai jellegű tanulmányutak szervezésében; a gyermekek ' iskolai politechnikai nevelésében. 0 Közreműködni továbbá a színházi előadások és más rendezvények látogatásának megszervezésében; pionírtáborok megszervezésében; a sporttevékenység kibontakoztatásában; az állami és más kitüntetésekre szóló javaslatok kidolgozásában. A munkadíjazási bizottságok vonalán: 0 Aktív részt vállalni a munkanormák meghatározásában; a munkanormák esetleges módosításában; a prémiumrendszer kidolgozásában és a teljesítmények kiértékelésében, valamint a prémiumok odaítélésében. 0 Véleményt nyilvánítani a díjazás különféle formáira, különös figyelemmel a fiatalok és az asszonyok díjazására. A munkajog területén: 0 Közreműködni az új tagok fölvételénél vagy esetleg egyes régi tagok elbocsátásánál; a munkába való besorolásnál; a csökkentett munkaképességű tagok, a fiatalok és az asszonyok elhelyezésénél; fiatalokból álló munkacsoportok megalakításánál; s az egész esztendei foglalkoztatás megszervezésénél. A munkabiztonság terén: 0 Figyelemmel kísérni az idevágó kötelező rendelkezéseket és azok betartását. Mindezekre külön bizottságok létesítése szükséges az alapszervezeteken belül. Most pedig néhány szót a járási konferenciák megszervezésére vonatkozóan. Az alapszervezetek alakuló gyűlésein — mint ismeretes — küldötteket választanak a járási konferenciákra. A Központi Bizottság választási rendjében járásonként 40—60 küldöttet javasol. Az alapszervezetek alakuló gyűlésein egyben kijelölik, illetve javasolják a járási bizottságokba saját küldötteiket. A Központi Bizottság irányelvei tanácsolják, hogy a járási előkészítő bizottságok az alábbiak szerint járjanak el: Válasszák meg a járási konferenciák káderelőkészítő bizottságait, a szövetség járási programtervjavasló bizottságát, valamint a szervezőbizottságot. A káderelőkészítő bizottságok feladata, hogy az alapszervezetek jelöltjeiből összeállítsa a Parasztszövetség járási bizottsága és ellenőrző bizottsága jelöltjeit, s javaslatát átadja az előkészítő bizottságnak, amely a jóváhagyott program szerint jár el. A káderbizottság továbbá javaslatot dolgoz ki az elnökségre vonatkozóan, amelyet a járási bizottság első gyűlésén választanak meg. Javaslatot készít továbbá a munkaelnökségre, a választóbizottságra, a javasló és mandátumszedő bizottságra is. Ezt a javaslatot írásban juttatja el a konferencia összes küldötteinek jóval a konferencia megkezdése előtt. A programtervezetet javasló bizottság kidolgozza a szövetség programtervezetét, amelyet megvitatásra, az alapszervezetekbe küld. A konferenciát előkészítő bizottság postázza és elküldi a konferencia küldötteinek a meghívókat, valamint gondoskodik a jelenlévők prezentálásáról és a konferencia pénzügyi elrendezéséről. A megválasztott járási bizottság még a konferencia napján elnökséget, vagyis elnököt, valamint két alelnököt választ és jóváhagyja a járási titkárt. Dr. Michal Öurdiak Aratás kezdete táján Lendvai Jánosnál, az Ipolysági Állami Gazdaság részlegvezetőjénél jár tam, amikor motorkerékpáron befutottuk a gondjaira bízott határt. Egy-egy táblánál megálltunk és csodáltuk az üdezöld növényzetet, mert abban a fenenagy szárazságban az se lett volna csoda, ha fejletlenek lettek volna a növények. De Lendvai intéző csupán huncutul mosolygott, miközben egyet s mást elmondott. Megjegyezte, egyáltalán nem a véletlen műve, hogy például az Ereszlény elnevezésű dűlőben vetett cukorrépa a nagy szárazság ellenére is kitűnő állapotban van. Ez a szakszerű talajművelésnek és tápanyagellátásnak köszönhető, s mivel a 40 hekvel, s ebből 360 ezer, vagyis hektáronként 9000 korona nyersbevé tellel számoltak. Az említett oknál fogva valójában azonban 405 mázsa cukorrépát ért el hektáronként a gazdaság, s így a gyárba 162 vagon cukorrépát szállíthattak. Ezért a mennyiségért 405 000, vagyis hektáronként 10 125 koronás nyersbevételt értek el. A többlet tehát 45 000 korona. Bizony szépen jut haszonrészesedésre is. Emellett a gazdaság a cukorgyártól kapott 86 vagon szeletet és 83 mázsa melaszt. így a takarmányalap szempontjából is nagyon jól áll a gazdaság. Beszélgetésünk közben Lendvai János intéző meg is jegyezte, hogy véleménye szerint a cukorrépa termesztése a je-Ok tudják a legjobban táros parcella talaja minőségre nézve az alaposság mellett sem olyan mint a kezelésében levő más talajok, a cukorrépát ezért a szokott 45 cm sortávolság helyett 38 cm-re vetette. A dűlő talaja ugyanis 50—50 dkg-os répaegyedeknél nem igen nevel nagyobbakat. Ez talán a cukorgyáraknak előnyös, de a termelőnek, ahol tervekkel dolgoznak, s a répából bevétellel, a takarmányozáshoz szükséges melléktermékekkel számolnak, bizony hátrányos és nem mindegy, milyen hozamot érnek el. Lendvai intéző tehát a szűkebb sorra történő vetéssel hektáronként 7 sortöbbletet nyert, s mindezt a kedvező hektárhozam elérése érdekében tette. Hiszen a gazdaság pénzügyi tervének teljesítésétől függ a neki és munkatársainak járó év végi haszonrészesedés. Ennek megfelelően a szűkebb sorra vetett cukorrépa hektárja 220 kg tiszta hatóanyagot tartalmazó műtrágya mennyiséget kapott. Persze azzal is számolva, hogy a tápanyag egy részét elviszi majd a vízerózió. Erre azonban éppen a száraz nyár következtében nem került sor. A bedolgozott tápanyag teljes mennyisége megmaradt és hasznosult. S mire végül is eleredt az eső, a vízerózió már a répa teljes beállása következtében nagy mértékben nem károsíthatott. A napokban újra elbeszélgettem az intézővel. Kíváncsi voltam, milyen eredményt értek el cukorrépából. A kérdezett elmondta, hogy a termelési tervben 360 mázsa, ill. 144 vagon cukorrépa értékesítíésélenlegi felvásárlási ár mellett üzemgazdasági szempontból nagyon is kifizetődő. Megkérdeztem tőle, hogy a cukorrépa szűkebb soros vetését a közeljövőben rendszeresen alkalmazza-e. A felelet az volt, hogy csakis s kizárólagosan a gyöngébb talajokon, amelyekre a vetésforgó szerint kénytelenek cukorrépát is vetni. Jövőre persze a cukorrépa már kitűnő talajba kerül, s ennélfogva nem tartja szükségesnek a 38 cinre történő vetést. Az intéző jól ismeri a kezelésében levő talajokat. Dűlőnként és táblánként pontos, igényes nyilvántartást vezet a humusz, valamint a tápanyagkészletről, az előveteményekröl stb., hogy megmaradjon az utókor számára. Érdekes, hogy ennek fontosságára a mezőgazdasági technikus magától jött rá, nem kellett őt úgymond kézenfogva vezetni, vagy pedig kisiskolás módra tanítgatni. Természetes, hogy a termelési gyakorlatban való munka sokban különbözik az okoskodók úgynevezett „munkájától“. Tény, hogy Lendvai János és munkatársai nem véletlenül érik el a szebbnél szebb eredményeket, így idén a takarmányrépa termesztésében is kitüntették magukat, amelyből az egyik dűlőben 780, a másikban pedig 1000 mázsát takarítottak be hektáronként. Ezért bízzuk csak rájuk az okoskodást, mert ők tudják a legjobban, mit és hogyan kell tenni a termelékeny ség növelése érdekében. Hoksza István Régi tapasztalatok nyomán a herefélék költségmentes gyomirtásának módjáról A herefélék a legjobban elterjedt és leghasznosabb takarmányféléink. Tápanyagigényeik oly kevéssé térnek el egymástól; hogy trágyázásukról bátran tárgyalhatunk a herefélék cím alatt. Sajnos nálunk a herefélék eléggé elgyomosodtak, s ez a trágyázással is erősen összefügg. Trágyázásuknál tehát különbséget kell tenni többek közt abban, hogy zöldtakarmánynak, esetleg szénának akarjuk-e vagy pedig magot szándékozunk fogni. -A mezőgazdasági szakembernek tudnia kell, hogy a magtermesztésre fokozó hatású a foszforsav, a szárképződésre a kálium, míg a zöldtömagre a nitrogén. Ezeket a tényeket ma már mindenki bizonyítva látja. Előttem van a Keszthelyi Mezőgazdasági Főiskolán negyven évvel ezelőtt készített jegyzetfüzetem. A régi , elemzés szerint katasztrális holdanként a terméssel az alábbi tápanyagmennyiséget vonjuk el a talajból: • Megnevezés N-kg P-kg K-kg Ca-kg 30 q lóhereszénával 59,1 16,8 55,8 60,3 35 q lucernaszénával 80,5 18,6 49,0 88,2 20 mázsa baltacimszénával 44,2 9,2 26,8 33,8 18 q bíborhere szénával 33,2 6,1 19,9 27,2 25 q nyúlszapukával 55,3 10,7 36,2 69,3 15 q fehérherével 34,8 10,7 19,7 27,6 A régi elemzés tehát nem mond ellent a mai tudományos vizsgálatok eredményeinek, hogy a herefélék sajnos,sok tápanyagot elvonnak a talajból. Pótlásra tehát főként a foszforsav és a kálium, egyes esetekben pedig a mész szorul. A herefélék, mint Ismeretes, nitrogéngyűjtők. Ezirányú szükségletüket tehát maguknak kellene fedezniük. Miután az általunk megkívánt magas terméshez szükséges nitrogén mennyiségét csak a gyökérgümők segítségével képtelenek a levegőből megszerezni, s mert nagy lombtömeg elérésére törekszünk, úgy számtalan esetben indokolt lenne a nitrogén adagolása. Az idézett régi recept alapján felsorolt herefélékkel a talajból elvont elég nagy tápanyagmennyiséget a mélyebb talajokon nem kell teljes mértékben megadnunk, mert mélyreható, sok oldalágat hajtó, erős savkiválasztó képességű gyökérzetükkel feltárják a talaj rejtett tápanyagait és azokat hasznosítják. Az akkori kísérletek igazolták, hogy az ilyen képességük annál élénkebben jelentkezik, minél szegényebb a talaj nitrogénben. Ha tehát a talajt trágyázás által nitrogénnel gazdagítjuk, valójában a gyökérgumó baktériumok tevékenységét tompítjuk. Ebben az esetben az a hátrány áll elő, hogy a talaj nitrogénben szegényebben marad vissza, mintha nitrogénnel nem trágyáztuk volna — állapítja meg Dorner tanár, a Trágyázás című tankönyvében. Ez az eset természetesen csak akkor áll fenn, ha a növény a talajba mesterségesen juttatt trágyát mind elfogyasztotta volna. Nem lenne ez baj, ha a nitrogéntrágya olcsóbb lenne. Másrészt nem lenne baj, ha nem kellene tekintettel lennünk arra is, hogy a gyökérgumók baktériumai révén olcsóbban gyarapíthatjuk talajaink nitrogénkészletét. Jegyzeteimből idézem a gyakorlati földművelők által is biztosan megállapított károsodást, hogy akár szervestrágyát, akár műtrágyát adunk a herefélék alá, ebből rendszerint az a hátrány származik, hogy azokat elgyomosítjuk. Fleischmann Rudolf, a híres növényne'mesítő különféle kísérleti módozatok alapján készített tanulmányában leírta a debrőt uradalomban végzett költségmentes gyomtalanítás fortélyait. Tekintettel arra, hogy kísérletei óta több mint negyven esztendő telt el, s mi tanítványai sem tudunk majd rámutatni egyes jól bevált módszere,kre, azért most, jó lenne „megszívlelni“ elgondolással írom le Fleischmann újítását. A kitűnő szakember a hereféléket védőnövény nélkül oly tágas sorokban vetette, (a búzavetőgép minden második csoroszlyájával], hogy kézi répakapával sarabolni lehessen a sor- Közöket. így a gyomtól mentesített here vagy lucerna nagy energiával fejlődhetett elhagyva azokat a vetéseket, amelyeket védőnövényekbe, vagy anélkül a szokqtt távolságra vetettek, s a gyomok szabad prédájává váltak. Figyelmeztetett továbbá arra is, hogy a herefélék nem hiába igényelnek sok foszfort és káliumot, de azt meg is hálálják, nemcsak azzal, hogy dúsabb termést adnak, hanem azzal is, hogy vetéseik hosszabb életűek. Több esetben rámutatott, hogy elvénült, megritkult, kiszántásra ítélt foszforéhes lucernatáblát hogyan lehet megmenteni alapos kálium- és foszfor trágyázásával, azaz egy-két évvel meghoszabbítani „életét“. Az elgyengült hereféle gyors felsegítésére ajánlata szerint a tavaszi fejtrágyázás szuperfoszfát adagján kívül mészszegény talajokon gipszet is alkalmazhatnak. A foszfortrágyák közül a Thomas-salak használatát így indokolja: „Megfelelőbb a szuperfoszfátnál nemcsak azért, mert hatása a második száraz időjárás esetében a harmadikra is kihat, de azért is, mert kovasavas mésztartalma is érvényre jut a termelés fokozásában, lévén a herefélék erősen vízfogyasztó növények.“ Gondolom, nem szükséges vitatni, hogy istálló vagy ipari trágya alkalmazása nélkül termésfokozásról szó sem lehet. Érthető tehát, hogy e kérdés megoldása ma is foglalkoztatja a földműveseket. Nem túlzók, ha azt állítom, hogy ha a költségmentes gyomirtást képesek leszünk elvégezni, a megtakarított összeg részben fedezheti a költ-" ségeket. Kmosko László, mérnök Epillió köbméter tiszta víz Ennyi vizet tárol a Bát községben létesített víztároló az Almás tisztavizű hegyipatakból. A víztárolót a napokban adták át a Garamkálnai Mezőgazdasági Építkezési Vállalat dolgozói a beruházónak. A tároló egyike azoknak a műveknek, amelyekre a vállalat dolgozói igen büszkék. A lévai járás eddigi legnagyobb természetes tiszta vizű tárolója ez. A tárolót részben ivóvíz ellátási, részben öntözési célokra hasznosíthatják. Négyesztendős megfeszített munka után sikerült elzárni az Almás völgyét, hogy a vizet több mint 20 méteres gáttal megzabolázzák. Impozáns mű a gát, melynek peremén 3 méter széles utat építettek. A gáton belül egyre emelkedik a vízszint, hogy elérje a 235 m-es tengerszinti magasságot,^ s tárolja az említett egymillió köbméter vizet. Felszerelése közel B millió korona értékű. Közgazdasági és mezőgazdasági jelentősége a további években érezteti majd hatását. A garamkálnaiak idén már a második sikeres átadást végezték. Korábban a Perecet, most pedig ezt a víztárolót adták át teljes műszaki berendezéssel, hiányosságok nélkül. így ebben az évben a várható termelési érték mintegy 32 millió korona a vállalatnál. Egy munkásra átszámítva elérik a 175 ezer koronás termelékenységet. Ez már az ipari termelékenység szintjét is megüti. Az elért eredmények a gondos, körültekintő, jó kollektív munkának köszönhetők. A garamkálnaiak az idén elnyerték a vállalat és a kerület vándorzászlaját a szokásos tekintélyes pénzjutalommal együtt. A zászló átvétele alkalmával vállalták, hogy időre átadják a tervezett építkezéseket. Demeter István, Garamkálna SZABAD FÖLDMŰVES ^ !9dB. december 7,
