Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-30 / 48. szám
A szlovákiai vadászat távlata A CSVSZ Szlovákiai Bizottságának plénuma november 2-án nagyjelentőségű gyűlésen vett részt. A Szlovák Föderatív Szocialista Köztársaság kinyilvánítása utáni első gyűlés volt ez, és hazánk 50 éves fennállásának megünneplésével kezdődött. Majd a CSVSZ akciós programjának megtárgyalásával és az újonnan létesült élővad befogó üzemgazdasági problémáival folytatódott. Ünnepélyes hangú volt Fr. Tupík, a CSVSZ SZB elnökének beszéde is, amelyből néhány szemelvényt idézünk: „Az 1968 január utáni politikai fejlődés fordulatot jelent a vadászszervezet terén is. Lehetővé vált önálló szlovákiai vadászszövetség megteremtése. Ehhez az első lépés a vadbefogó és kereskedelmi üzem átvétele volt, hogy a szövetség financiális létezését megalapozzuk. A gondosan összeállított akciós program lehetővé teszi a vadászat hatalmas mérvű fejlődését Szlovákiában. Reméljük, hogy célunk megértésre talál minden egyes tennivágyó vadásznál. Ezzel mi, vadászok is hozzájárulunk egy olyan szocialista köztársaság felépítéséhez, amelyben népünk új, átható győzelmeket ünnepelhet.“ • Ünnepi beszéde után Tupík elvtárs bejelentette, hogy a Nemzeti Front Központi Bizottsága magasan értékeli a CSVSZ működését és hazánk 50 éves évfordulója alkalmából a CSVSZ néhány odaadó tisztségviselőjének emlékérmet adományozott. A gyűlés további programjában a CSVSZ akciós programjával foglalkoztak. Megállapították, hogy a járási vadászati vezetők aktíváin Bratislavában, Banská Bystricán és Kassán egyöntetű nézet alakult ki abban, hogy két önálló vadászszövetséget létesítsenek a cseh és a szlovák országrészben. Ezeknek egy csúcs-szervük lesz a közös ügyek intézésére, amelyben paritásos alapon lesznek képviselve a cseh és szlovák vadászszövetség küldöttei. Az állami erdészettel felmerült vitás kérdéseket mindkét szervezet közös megbeszélésén kell véglegesen tisztázni. A CSVSZ SZB plénuma az élővad és lőtt vad felvásárló és kereskedelmi üzem jogi és gazdasági helyzetével is foglalkozott. Ezt az üzemet 1968. július 1-től az SZB vette át. Feladata az élővad, később a lőtt ved felvásárlása és ezek eladása nagyban, külföldre is. Feladata más gazdasági és kereskedelmi tevékenység is a berendezések jobb kihasználása céljából. További célja az üzemnek a vadásztársulatoknak szakmai és tárgyi segítséget nyújtani az élővad befogásánál. Nagy jövő előtt áll ez az új vállalat, különösen ha minden vadász megérti e vállalat munkájának és küldetésének fontosságát, és segítségére lesz a feladatok megoldásában. R. F. A III. Magyar vadásznapok A VADÁSZAT HÓNAPJÁNAK ÚJ FORMÁI Idén már tizedszer rendeztük meg a „Június a vadászat hónapja“ akciót. A CSVSZ más sürgős és komoly problémája közepette is sikerült eredményes keretek között véghez vinni az ezzel kapcsolatos teendőket. A sikerekben nagy része van a CSVSZ SZLB kulturális és oktatásügyi szakbizottságának, amely pl. Banská Bystricán és Kassán találkozott a járási vadászbizottságok kulturális előadóival. E találkozások után felélénkült a járási oktatásügyi bizottságok tevékenysége. Sok járás egészen újszerű tartalommal töltötte meg a vadászat hónapját. A sok eredményes és hasznos ötlet közül csak néhányat sorolunk fel: A galántai JB a vadászok köréből 14 új önkéntes véradót toborzott. A lévai ]B futballmeccset rendezett a járás vadászai és halászai között, hogy népszerűsítse a két testvérszervezet működését. Nyitrán a helyi múzeummal karöltve vadászati kiállítást mutattak be a nagyközönségnek. Szencen sorsjáték útján 25 ezer koronával járultak hozzá az új lőtér kiépítéséhez. A losonci JB az iskolás fiatalok között vadásztárgyú képzőművészeti alkotásokra írt ki pályadíjat. Gs sorolhatnánk a kitűnő trnavai, Banská Bystrica-i, zvoleni, prievidzai, zilinai, kassai, poprádi, tőketerebesi és további kollektívákat, amelyek mind szépen, eredményesen kapcsolódtak be a vadászat hónapjának rendezésébe. A CSVSZ SZLB elnöksége magasan értékelte a vadászat hónapjának idei eredményeit és köszönetét mond mindazon vadászati tisztségviselőnek, aki ötletével, áldozatkész munkájával hozzájárult e sikerek eléréséhez. R. E. A vadkacsa és élelme VADASZ HALASZ Vadkacsa-állományaink az 1929-es nagy tél után feltűnően fogytak, így korlátozni kellett lelövésüket. Ennek fő oka a nagy tél rendkívüli pusztításán kívül a legelőterületek nagymérvű fogyatkozása volt. Mocsaras rétjeinket lecsapolták, nedves szántóinkat alagcsöveztük. Még az erdők mocsarait is lecsapoltuk. Márpedig a kacsa fő tápláléka a mocsarak vízdús növényzete. A Duna mentén 1930-ig két sorban feküdtek a kubikgödrök területei. Ezek magukban elegendők voltak a kacsák élelmezésére az árpa tejes hetén kívül. Amióta halastavakat csinálunk nagyob mértékben, újra megjelentek a vadkacsák. De ott is érezhető a takarmányhiány.' Ezen takarmányhiányon bizonyos fokig igen olcsón lehetne segíteni hazai növényeink mesterséges felszaporításával. Ezen növények között a legmegfelelőbb a keserű kakukktorma (Casrdamine smara L.J, meg a böjti kakukktorma (Cardamine Nasturtium Ktze.j. A keserű kakukktorma barázdált szára beles, keresztes virága halvány rózsaszínű, kicsi fürtökben nő. Portokjai bíborszínűek. Főleg keleten s a hegyvidékeken terem, patakok, árkok mentén. A böjti kakukktorma szára lecsepült iszapban gyökeredzik. Hajszálvékony gyökerei tejszínűek. Keresztes virága apró fehér, portokjai sárgák. Föld feletti részeit salátának fogyasztják. Mindkét növény zölden telel, de az utóbbi termése jóval nagyobb. Utóbbinak előfordulása Dolany melegforrásában, Sastin alatt a Myjava patak mocsaras területén s tömegben a Dobrá Voda patak partjain (trnavai járás) gyakori. Ezeket a növényeket egyszer kell csak telepíteni. Tovább szaporodnak maguktól. Kitűnően beválnak a fürdőink fölös vizeiben. Mindkét fajta vízinövény elszaporítása halastavainkban, patakpartokon, pl. a Dudvág partjain s medrében minden mocsaras vidékünk lecsapoló árkaiban hasznos lenne. Télen is zöldek s így pótolják a kacsáknak feltétlenül szükséges zöldtakarmányt, de a sertésnek, szarvasmarhának is kitűnőek. Főleg a fekete, sokat tojó kacsának nagyon jó téli takarmány a tök főzve, vagy párolva. A kacsa téli takarmányának 60 %-át helyettesíti. Gouda P. pasztalatairól számolt be. Az utolsó témaalkotó előadást Dr. Vallus Pál tartotta a magyar apróvadgazdálkodás fejlesztésének célkitűzéseiről. A tartalmas előadásokhoz sok kiegészítő hozzászólás hangzott el. A három nap gyorsan eltelt s azzal az érzéssel váltunk el egymástól, hogy még nagyon sok mindenről nem tárgyaltunk, még mindig sok megbeszélni valónk van hátra. Mindegyikünk azzal a kívánsággal búcsúzott a rendező MAVOS2- tól és a házigazda szerepét vállaló TIT-től, hogy mindnyájan találkozunk 1969-ben, a IV. Magyar Vadásznapokon. K. K. című előadásával. Majd Dr. Szederjei Ákos, az ismert magyar vadászati kutató és író tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást „Az őz magatartásának és egyes biológiai tulajdonságának megváltozása az ökológiai hatásokra“ címmel. A téli szarvas vadkárelhárítás új módszereiről az osztrák Heinrich Prinz Reuss tartott értékes beszámolót. Dr. Otto Kollen, az osztrák vadászszövetség elnöke a túzok fenntartásáról beszélt, nagy elismeréssel emlékezve a csalóközaranyosi túzok-rezervátumról. A jugoszláviai Berto Ticák, a Jelen vadgazdaság vezérigazgatója a novi-sadi nemzetközi vadászati kiállítás ta-A Magyar Vadászok Országos Szövetsége idén immár harmadszor rendezte meg a Magyar Vadásznapokat. Október utolsó hetében érkezett Budapestre 14 országból az érdeklődő vadászok kis serege, hogy három napon át tárgyaljon a vadászat időszerű kérdéseiről. Neves és közismert vadászírók, tudósok, gyakorlati szakemberek álltak a mikrofon elé, hogy gazdag tudásukat, tapasztalataikat minden vadász közkincsévé tegyék. Sok régi ismerőst üdvözölhettem a résztvevők soraiban és sok vadásztárssal kötöttem újabb kapcsolatot. Nagyon hosszas volna leírni és kivonatosan ismertetni minden előadást, hozzászólást. Komoly és mindenkit érdeklő témákról volt szó, ami kitűnik az előadások címeiből is. A III. Magyar Vadásznapokat Dr. Vallus Pál, a MAVOSZ elnöke nyitotta meg. Utána az első előadó Claude Chavanne, a CIC főtitkára volt, aki a nemzetközi vadászati jog fejlődéséről beszélt, ajánlva, hogy az egyes országok jobban hangolják egybe a vadászatot érintő rendelkezéseiket, szem előtt tartva a természetvédelem modern felfogásait. Majd. Dr. Tóth Sándor, a MÉM-erdészeti hivatal főosztályvezetője beszélt, „Vadászati turisztika Magyarországon“ című előadásában főleg a külföldi vadászok problémáit taglalta. A rendezvény második napján Werner Trense, a CIC európai bizottságának elnöke lépett a mikrofon elé, „A nagyvad vadászati problémája Európában és Afrikában“ 2
