Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-30 / 48. szám

_ TÖBB GÓLÉRT ADjANAIJt TÖBB PONTOT A LABDARÚGÁSBAN! A labdarúgásban az egész világon mutatkozó gólszegénységen többféle módon Igyekeznek segíteni. A játé­kosok fokozottabb erőnléti, technikai és taktikai felszerelés mellett egyes „tervezők“ a bajnoki pontozás módo­sításával remélik több gól elérésére serkenteni a csapatokat. Jelenleg a győztes csapat két pontot kap, döntetlenért egy-egy pont Jár és a vesztes pedig nem kap pontot. Ez az elbírálás a különböző szám­szerű enmfi.ények között azonban nem tesz különbséget, holott a lezajlott mérkőzéseknek más és más lehet az értékük. Ennek alátámasztására íme néhány példa: Akadhat olyan csapat, amelyik ki­tűnő játékkal, szebbnél szebb gólok­kal győz 5:l-re, a másik együttes pedig csak egy keservesen beván­­szorgott góllal nyer l:0-ra, — mégis mindkét esetben 2 pont a jutalom a győztesnek. Az egyik mérkőzésen 90 perces, igen óvatos, meddő játék után születik meg a 0:0-ás döntetlen. A másik mérkőzésen pedig két bátran rohamozó csapat 3:3-at ér el és hat góllal szórakoztatja a közönséget. Mindkét mérkőzésen 1—1 pontot kap a négy csapat. Van olyan, amelyen a vesztes csapat 0:6-os vereséggel hagyja el a pályát, míg a másik mér­kőzésen hatalmas küzdelem után 3:4- es szoros eredménnyel vonul le a há­rom gólt lőtt vesztes csapat. A jelen­legi pontozás mellett egyformán 0 pont a „jutalma“ mindkét megvert csapatnak. A felsorolt példák elgondolkozta­tóak. Miképpen lehetne egy új pon­tozási rendszeret bevezetni? Időszerű-e a körülbelül 60 éves megkövült pontozási mód megváltoz­tatása, és hogyan lehetne az érvény­ben levő, mindenütt alkalmazott pon­tozási rendszert megváltoztatni? Sportsajtónk ismertetett már né­hány külföldi tervezetet. E javaslatok a több gólt elért csapatoknak több ponttal való jutalmazását tűzték ki célul. Ugyanakkor a tervezetbe nem építettek be olyan fontos szempontot, mint az, hogy a mérkőzéseket gól nélkül megúsznikívánó csapatokat valamivel sújtsák. Mégpedig azért, mert a labdarúgás Ingfőbb célját, a góllövést nem teljesítik. Hadd érez­zék, hogy a gól nem rúgáshátrányt jelent. Az eddig Ismertetett tervezetekből az egyik az egész számok mellett tizedes számokat is, a másik pedig tizen felüli, nagyobb számokat java­sol. Tehát sok számjegyet alkalmaz­na, ami azonban esetleg a pontozás számítását és a tabellák összeállítá­sát teheti bonyolulttá. Nálunk Is foglalkoztak már azzal, hogy a pontozás rendszerén változ­tatni kellene. Elsősorban abból a cél­ból, hogy korszerűbb pontozási mód­dal a több gólt elért csapatokat előnyben részesítsék. A jelenlegi és nagyon megszokott pontozási rendszer megváltoztatása nem látszik könnyű dolognak. Ha a labdarúgásban új rendszert akarná­nak bevezetni, akkor a jelenlegi rend­szerre építve, azt bővítve, finomítva kellene az új, de nem bonyolult pon­tozást megszerkeszteni. Szerény javaslatom: alapul meg­maradna a jelenlegi pontozási rend­szer. Tehát a győzelemért továbbra Is két pont, a döntetlenért egy, a ve­reségért pedig 0 pont járna, függetle­nül az eredménytől. Ezenkívül azonban: a) amelyik csapat nem rúg gólt, azt egy pont levonás érné, b) amelyik csapat 3 vagy 4 gólt rúg, az egy jutalompontot kapna, c) amelyik csapat 5, vagy ennél több gólt rúg, annak két jutalompont járna. Ez a pontozási rendszer már több fokozatos, eredményekre bontott és sokkal Igazságosabb kiértékelés len­ne. Egyik célja: a gólképtelenséget büntetőponttal sújtani, a másik célja pedig: a gólokat Jutalomponttal dí­jazni. A minél több pont megszerzéséhez gólokat kellene rúgni, ami nagy haj­tóerőt jelenthetne a csapatoknak. A 0:0-ás eredmény semmit sem érne, nem hozna pontot. Ennek következ­tében a „gólt nem kapni“ jelszó alatt spekuláló csapatok alaposan meggon­dolnák magukat. Véleményem szerint egy Ilyen pon­tozási rendszer bevezetése a játék­­szabályokat nem sértené. A játékot nem fogná vissza, sőt fokozottabb góllövésre ösztönözne. Varga László Kapuzárás előtt Rangadó Kassán • A két ligaújonc párharca • Trnava utolsó őszi baj­noki találkozója • Melyik csapat szerzi meg az elsőséget? Az I. labdarúgó liga mérkőzései lassan befejeződnek. A csapatok já­tékkedve azonban néni hanyatlik. Még a kedvezőtlen időjárás sem befolyá­solja döntően a mérkőzéseket. A vég­­hajrá a legnagyobb erőfeszítésekre készteti az együtteseket. A 11, forduló nem várt eredménye az Inter kassai győzelme. A pozsonyi együttes számos balszerencse után megállította a Lokomotíva győzelmi sorozatát. Az Inter valójában nevéhez mcltó játékkal mutatkozott be a kas­sai közönség előtt. A fényes siker ellenére az Inter már nagyon előkelő helyezésre nem számíthat. Az előző fordulók során könnyelműen eladott pontjai hiányát most érzi legjobban. Legközelebbi találkozóját ugyan oda­haza vívja, de ellenfele — a Spar­tak Trnava — legyőzése majdnem ki­látástalannak látszik. A trnavaiak különben vasárnap játsszák utolsó bajnoki küzdelmüket, mivel a bajnok­csapat nemzetközi kötelezettségei miatt a kassai. VSS elleni találko­zóját már lejátszotta. Amennyiben a trnavaiak ezt a mérkőzésüket meg­nyerik, úgy 19 ponttal őszi bajnokok lehetnek. A Slovan legutóbbi találko­zója sorsdöntő volt, a VSS feletti győ­zelmével újra a tabella második he­lyére került. A következő fordulóban nehéz dolga lesz Teplicével. A Sklo Union csapata otthonából nem igen engedi cl a pontokat. Kassán rangadó­ra készülnek. Az erőnléti viszonyokat tekintve a Vasmű csapatának nagyobb a lehetősége a két pont elhódítására. Meglepetés azonban itt is lehetséges. Nem lesz érdektelen a két liga­­újonc — a Pardubice és a Banská Bystrica — találkozója sem. A cseh­országi csapat súlyos vereséget szen­vedett a prágai Duklától, a beszterce­bányaiak viszont sikerrel szerepeltek a mindig kiszámíthatatlan Teplice el­len. A hazai pálya előnye döntő je­lentőségű lehet ennél a találkozónál is. A közép szlovákiai csapat pont­szerzésére kevés a remény. A Slávia értékes győzelmet aratott az nstra­­vai Bánik felett. A felázntt, nehéz talajon a hazai csapat tagjai sokkal jobban mozogtak, mint a vendégek. A prágaiak jó szereplése nem mozdí­totta el őket utolsó helyükről, s való­színűleg a Dukla elleni találkozójuk sem hoz. ez irányban nagyobb váltó zást. ,, 5 Az osIÉi bajnok kilétének latnlga-1 0 c7;A*»<vn földműves 1968. november 30. tása egyelőre még korai, de a kör­vonalakból már kitűnik, hogy a Spar­tak Trnava az utolsó két bajnoki pont megszerzésével behozhatatlan előnyt szerez. Szoros harc alakul ki a má­sodik helyért a Slovan és Ostrava között. Mindkét csapatnak egyforma esélye van az előkelő hely megszer­zésére. H. T. Somorián is futballoznak Ismét befejeződött egy labdarúgó évad, ideje tehát, hogy mérlegeljünk. A somorjaiak, mint ismeretes, az 1. B osztályban rúgják a bőrt. Szívesen dicsérném a csapat szereplését, de inkább a valósághoz igazodom. Mert az igazat bevallva a somorjai labda­rúgók nem sok örömet szereztek szurkolóiknak. Igaz, az utolsó for­dulóban otthon győzött a csapat. De mit ér mindez, ha olyan a játékos keret, hogyha megsérül egy játékos, már nincs kit helyébe állítani, és Somorján az utolsó fordulóban ez történt. A somorjai labdarúgók utolsóelőtti­ként fejezték be a bajnokságot és 13 mérkőzésből csak 8 pontot szereztek. Ilyenre emlékezet óta nem volt pél­da. De nem is csoda, hiszen sokszor a meccs előtt kell összeállítani, illet­ve összeszedni a játékosokat. A vezetőség mindent megtett a si­ker érdekében. Ezért a funkcionáriu­sokat nem is hibáztatom. Inkább a somorjai fiatalokat, akik szívesebben hódolnak a kocsmának, mint a foci­nak. Úváry Péter, Somorja Sportkedvelők figyelem ! Karácsonyi 32 oldalas szá­munkban meginterjúvoljuk Ven­cel Sanyit, a Slovan és a Cseh­szlovák válogatott népszerű ka­pusát. A kérdéseket maguk az olvasók tehetik fel Vencelnek, ha címünkre egy héten belül, azaz december 9-ig levelezőla­pon beküldik azokat. Kérdéseket nem csak Vencel­nek, de más csehszlovák él­sportolóknak, pl. Szikora, Fül­le, Gyurek, Móder (labdarú­gók), Falthová, Pataky, Glesko­­vá (atléták), Kovács (ökölvívó), Nedomansky (jégkorongozó] is tehetnek fel olvasóink, termé­szetesen határidő nélkül. Ha Biegendő mennyiségű kérdés gyűlik össze, minden héten köz­lünk egy-egy interjút. Köztudott tény, hogy a vidéki fut­­balcsapatok kime­­ríthetelen tartalék­forrását képezik az első ligás klub­jainknak. Ma egyre több olyan labda­rúgó küzd a legfel­sőbb bajnokságban, aki nemrégiben még jóval alacso­nyabb osztályban kergette a „lasz­tit“. Első ligás együtteseink vezetői ezért nagy előszeretettel látogatják az alsóbb osztályú bajnoki találkozókat is, ahol nem egyszer akad „hálójuk­ba“ egy-egy tehetséges labdarúgó. Így fedezték fel többek között Szikora Gyurit, a két Móder fivért, Cmaradát, Dobiást és még sok ma más ország­szerte ismert labdarúgót. Majthényi Lóránt, vagy ahogy csa­patában, az Interben becézik, Lóri is vidékről verekedte fel magát az első ligába. Sportkarrierje Somorján kez­dődött, ahol ifi korában a helyi csa­pat kapuját védte. Ott fedezték fel az Inter vezetői. Minden fiatal labdarúgó vágya, hogy egyszer egy ismert, nagy csa­patban játszhasson. A somorjaiak fiatal kapusának álma hamarabb tel­jesült, mintsem hitte volna. Végtele­nül örült, hogy Pozsonyba jutott, és azt sem bánta, hogy csak a tartalék­csapatban kapott helyet. Egy évi pozsonyi szereplés után bevonult. A II. ligás Dukla Banská Bystricába került. Itt már lehetőséget kapott az első csapatban és a ked­vező alkalmat Lóri nem szalasztotta el. Gyorsan beilleszkedett Hlozek csa­patába, mely nagy harc után a város történetében első ízben kivívta a leg­felsőbb bajnokságot. A nagyszerű fegyvertényből Majthényi is kivette a részét, hiszen minden találkozóján biztos őre volt kapujának. Katonaideje letöltése után vissza­tért Pozsonyba. Az Internek szüksége is volt már rá, hiszen Fülle kapus makacs sérülése miatt, hosszabb ideig nem védhetett. így jelenleg Javorek (lassan ő felette is elszállnak az évek) és Majthényi védi felváltva, a pillanatnyi forma szerint az Inter kapuját. Lóri Pozsonyban is bebizo­nyította már, hogy tehetséges kapus. Persze, akadtak olyan mérkőzések is, mikor kiütközött a rutinhiánya. Pl. a prágai Dukla ellen sokat bizony­talankodott és bizony két potya gólt is beszedett. De Istenem! Egy-egy ki­siklás az öreg, tapasztalt nagyhírű kapusoknál is előfordul. A legfonto­sabb, hogy játékostársai, Kacsányi edző és a szurkolók bíznak benne. Ha meglesz a kellő önbizalma és az edzéseket sem hanyagolja el, akkor akár már jövőre is csapata egyik erőssége lehet, sőt később még maga­sabb célt is tűzhet maga elé, hiszen mindössze 21 esztendős. Mindez per­sze tőle, magától függ. 0. V. I. A lósport célszerű propagálása már az 1972-es évre is nagyon időszerű # Hetilapot a lósportnak — a lónevelésnek. Előre bocsájtom cikkemnek nem célja sem a dicséret, sem a gáncsolás, csupán rá szeretnék mutatni, vajon a lósportunk fejlődésére foganatosított intézkedések meghozzák-e az ebben a sportágban is megkívánt rentábilis gazdálkodást. A CSTSZ bratislavai kiadásában az 1967-es évben megjelent „Sport na Slovensku“ című kiadvány szerzői joggal méltatják a műben felsorolt 27 sportágazat történetét, fejlődésükkel kapcsolatos minden elismerést meg­érdemlő sikéreinket is. Igen nagy kár, mondhatnám pótolhatatlan hiány, hogy ebből a műből a lósport teljesen kimaradt. Talán már ez is ez egyik fő ok, hogy a sajtó (értve itt a napilapokat) a lósporttal az utóbbi időben vajmi keveset fog­lalkozik. Nem akarom e cikk keretén belül a lósport fejlődését célzó intéz­kedések végrehajtását vitatni. Vannak erre nálamnál illetékesebb szakem­berek. Meg kell azonban állapítanom, hogy nemzetünknek, melynek a ló­­sportban értékes öröksége van, tudatosabban kellene rámutatni és kiadni a lósporttal kapcsolatban az állampolgáraink szaktanítása szempontjából is elvárható és szükséges közleményeket. Nem célom részletesen rámutatni az angol, a belga, a liverpooli, az osztendei és más versenypályán szerzett világsikerekre sem. Az itt futott lovaink technikájára, a lovaglás művészetére talán emlékszik az idősebb generáció. Szeretném a népgazdaságot érintő „üzleti szempontból“ is bizo­nyítani, hogy alapos versenyre való előkészítéssel, jő lóval és lovassal ez a sajtóban árván maradt sportágazat Is meghozza mondjuk a más sport­ágba befektetett pénzbeli költségeket. Nem szeretnék agyoncsépelt frázisokkal a lósport fontosságára objek­tivitás nélkül rámutatni. Márcsak azért sem, mert ez a sportágazat a mező­­gazdaság életét is érinti. Legyen szabad azonban az „üzleti“ szempont megrendíthetetlen rentabi­litását illetően a múltból csak egy konkrét esettel, a híres „lóbálványozó“ Szemerének, a magyar lósport megalapozójának tetteivel demonstrálnom. Szemere a kapitalista világban élt és mint gazdag birtokosnak, gondta­lan élete volt. Kiuzsorázás nélkül szeretetet, hírnevet, tekintélyt és dicső­séget szerzett. De miért? Mert mindent kockára tett. Még az akkori min­denhatónak, a császár-királynak barátságával sem törődött, amikor a ma­gyar lótenyésztés megalapozása, fejlesztése, a magyar lósport világhíressé tétele volt a cél. Szemerére mutatok rá, mert gondolom, hogy úgy az állami, politikai tevékenységben, akár a gyűjtő, kutató tudományos munkában vagy a tár­sadalmi közéletet érintő teendőiben ma különösen a tettek emberére van — Akcióprogramunk szerint is — a legnagyobb szükség. Szemeréhez ha­sonlóan nálunk is voltak és vannak az ő gondolatainak, tetteinek hű kö­vetői, megvalósítói. Az angol, francia, olasz, magyar lovasszellem legnagyobb képviselői nálunk is a legodaadőbb megértésre és követésre találtak. Sokszor termé­kenyebb talajra leltek, mint a példát mutató nemzetek „lovas fenoménjai“. Bár nem minden polgártársunk előtt ismeretes a lósport fejlődésének világtörténete, de talán még az sem, hogy a nálunk meglevő lótenyésztés­sel foglalkozó intézmények alkalmazottainak fáradságos, minden dicséretet megérdemlő tudományos munkássága is ismeretlen maradt. A XIX. század­ból féltve őrzött lónevelési, lósport tradíciónk elfektetve, kamatozás nélkül marad. Hogy ez a tény a közérdek kívánalmaival ellenkezik-e, gondolom, nem vitatható. (Folytatása következik) EHESZTREJMNY JUHÁSZ GYULA ' VÍZSZINTES: 1. Juhász Gyula egyik ismert versét idéz­zük, folytatva a függőleges 10., 14. és 16. számú sorok­ban. 10. Rokona. 11. Folyó Francia­­országban (LOIR). 12. Hangszer. 13. Időmérő. 15. Római ezeregyszáz. 17. Ök! 18. Igavonó ál­lat. 19. Kinyit. 21. Korunk hatalmas energiaforrása. 24. A Tátrai Nemzeti Park szlovák rövi­dítése. 26. Fürdő­ruha. 28. Rangjelző szócska. 30. Cso­portkép. 31. Benn — németül (DRIN) 32. Nem fél. 33. Tartó. 34. Szovjet repülőgéptípus jel­zése. 35. N. F. 36. Mássalhangzó ki­ejtve. 37. A lenéző öröme. 38. Hozzá­fűz. 40. Iratkapocs. 41. Bizalmas meg­szólítás. 42. O-betű pótlásával: finom sütemény. 43. Kicsinyítő képző. 45. Nem egészen mohó. 47. Ák! 49. Becé­zett nagyszülő. 50. Folyó a Dunántúlon (ford.). 52. Napszak és út olaszul. 54. Sír. 55. Lángol. 56. Zéró fele. 62. Észak — németül (NORD). 65. Ar­gon vegyjele. 66. Város Olaszország­ban (V-betűvel az elején). FÜGGŐLEGES: 1. Régebbi csehszlo­vák motorgépkocsi-márka. 2. SZ. J. A. 3. Ady Endre biogramja. 4. Tyúklakás. 5. Ornladék. 6. Macska. 7. Arany ré­sze. 8. Kedd vége. 9. Ök! 10. A víz­szintes 1. folytatása. 14. A függőleges 10. folytatása. 16. A függőleges 14. folytatása. 19. A hajó hátsó része. 20. Eltulajdonít. 22. Tett vége. 23. Béke — csehül. 25. PLK. 27. Gyötrelem. 29. Lopva figyel. 34. Állóvíz. 37. Geomet­riában van! 38. Növény. 39. Folyó Dél-Ausztriában. 44. Vonatkozó név­más. 46. Olga Irma. 48. A. É. 51. Nem egészen szarvas. 53. IMON. 57. Lélegzik. 58. Három — olaszul. 59. Német névelő. 60. Talál. 61. Káros. 63. Nem egészen olyan. 64. Azonos a függőleges 8-al. 67. Olga Anna. 68. Névelő. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 10., 14. és 16. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 48. számában megjelent keresztrejtvény megfejtése a következő: „Nem angyal e felesé­gem — Őri muri — Ludas Matyi — Őzikék és a farkas — A bosszú.“ Könyvjutalomban részesülnek: Szomoráki Magdolna, Plesany Imre Ferenc, Alsó Bodok Kovács Sándorné, Kürt Renács Ferencné, Váhovce Iván János, Boly LÓRI

Next

/
Thumbnails
Contents