Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-30 / 48. szám
„Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát" avagy az őszi mélyszántás agrotechnikai feladatai A kontinentális klíma alá eső országok vagy országrészek termelői részére különös Jelentőséggel bír az őszi mélyszántások szakszerű végzésének módja, mivel ez döntő fontosságú a szárazság elleni harcban. Nem tévedünk, amikor azt állítjuk, hogy az őszi mélyszántás fő feladata a talajnedvesség tárolása, tehát tenyészldőn kívül már a következő esztendőre gondolunk. Az a csapadékmennyiség, amely a növények tenyészideje alatt hull le, korántsem elegendő. Részben azért, mert-kevés, másrészt mert egyenetlen elosztású, főleg pedig azért, mert olyan időpontban „érkezik“, amikor a magas levegőhőmérséklet miatt igen jelentékeny a párolgási veszteség. Sokszor zivataros esők formájában nagy tömegben hull le, a talaj felületét megsúlykolja, s ezáltal lehetetlenné válik a csapadék nagy részének befogadása, amely a talaj felszínéről eróziós Jelenségek mellett elfolyik, vagy tócsákat alkotva elpárolog. Dél-Szlovákia termővidékeinek — ahol a nagyüzemi termelés zöme folyik — nagy része kizárólagosan a kontinentális szélsőséges klíma hatása alá esik, s évi átlagos csapadékmennyisége 500—600 mm közt mozog. Ebből a tenyészidő alatt 340 mm csapadék hull le, tenyész időn kívül pedig 255 mm. A téli „szilárd“ vagyis a hó formájában lehulló csapadék mennyisége körülbelül 10 százaléka az évi csapadékmennyiségnek. Az ősszel lehullott kiadós novemberi csapadék tárolási képességét nemcsak a talaj szántott vagy szántatlan állapota tetézi, de az is, hogy a talaj növényboritottságának hiánya révén az egyébként a növényzet által felhasznált vízmennyiség is tartalákolődik a talajban. Ilyen körülmények mellett világos, hogy az őszi mélyszántás víztároló képességének nincs párja, s ezért azt feltétlenül olyan időben kell végezni, amikor a kiadós, őszi csapadék még nem hullott le, mert a szántott talaj vízbefogadó képessége a szántatlannal szemben sokkal nagyobb. A mélyen szántott talaj ősszel szinte szivacsszerűen szívja magába a vizet és vezeti le a mélyebb rétegekbe tárolás céljából. Nagy különbség van az időben megszántott talaj és az elkésetten szántott víztartaléka között. Ugyanis, minél későbben végezzük az őszi mélyszántást, annál alacsonyabb lesz a vízkészlet. Sokszor ez adja meg a magyarázatot azoknak, akik nem tudják, miért értek el nagyobb termést a szomszédban, amikor náluk is éppúgy megszántották a talajt ősszel. A télen végzett mélyszántásnak — nevezhetnénk téli szántásnak — melyet fagymentes időben végezhetünk, vízkészlete már igen csekély lesz, s hatását elsősorban a fagy hantromboló és jó művelhetőségi állapotot előidéző fokban kell keresnünk. Az őszi szántás mélysége szintén domináló szerepet tölt be a jő hatásfok szempontjából. Az állandóan egyforma mélységű szántás már az úgynevezettt „eketalp“-betegség kialakítása miatt sem ajánlatos, hanem a döntő szerepet a termesztésre kerülő növény gyökérzetének a talajmélységbe történő behatolása játssza. Minél mélyebben hatoló gyökérzete van a növénynek (kapások, hüvelyesek, perennális takarmánynövények), annál mélyebben kell szántanunk. Természetes az elővetemény alá végzett, szántás mélységét ugyancsak össze kell hangolnunk a sorra kerülő növény alá történő mélyszántással. A kettő koordinátája adja a helyes mélységet. A szántási mélység megállapításánál fontos szerepet játszik továbbá a talaj neme, összetétele és jellege. Heterogén összetételű talajoknál gondosan állapítsuk meg a feltalajréteg vastagsága mellett az altalaj összetételét és minőségét is. Sekély rétegű feltalajoknál a mélyebb szántást mellőzni kell. Helyette az altalajfordítás nélküli porhanyítást javaslom. De nem teljesen nélkülözhető az előbbi művelet sem, mivel a sekély művelési réteg semmiképpen sem biztosítja azokat az előnyöket, amelyeket a magas hektárhozamú termelés igényel. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az őszi mélyszántás a talaj kellő fellazításával lehetővé teszi a ’növény gyökérzetének kisebb ellenállással történő behatolását. Ez pedig nagy energia-megtakarítás, amit a növény a terméshozam gyarapításával hálál meg. Jelentékeny az őszi mélyszántásnak az az előnye, hogy kedvezően befolyásolja a talaj hőgazdálkodását és biológiai tetvékenységét. A gyakorlat számára eddig részben ismeretlen és ezért nem eléggé értékelt hatása az őszi mélyszántásnak a szántással egyidőben végezhető kiegészítő műveletek biztosítása (boronálás, hengerelés gyűrűs hengerrel). Az őszi mélyszántást legtöbbször erősen hullámos felülettel teleltetik át, abból kiindulva, hogy így jobb a csapadék és a hófogás s a téli fagy porhanyósító, talajszerkezetet kiváltó tevékenykedése. Minthogy a nyár végén, illetve kora ősszel végzett őszi mélyszántás talajbiológiai és talajbeérési lehetőségei igen jók, ami a tartós, morzsás rögszerkezet kialakítása szempontjából lényeges, szükséges, hogy a szántás utáni boronálással és hengereléssel megszüntessük a szántott talaj túlzott levegősségét és így a biológiai folyamatokhoz szükséges talajállapotot előnyösen befolyásoljuk. A késő ősszel végzett mélyszántásnak már talajbiológiai és biológiai érettséget biztosító hatása nincs, mivel a baktériumok működése az alacsony hőmérsékleten megszűnt vagy annyira redukálódott, hogy érdemleges eredmény nem várható. Ilyenkor érthető, hogy előnyben részesítjük a talaj hullámos felületű átteleltetését, melynél a hó és a csapadék-fogás jobb és a téli fagy hantromboló hatása is eredményesebb. Az utóbbi módon, elért aprómorzsás szerkezet hátránya a biológiai talajszerkezettel szemben, hogy rövidebb életű és az első nyári zivataros erők hatására megszűnik. Jelentékeny a kellő időben végzett őszi mélyszántás rovarirtó hatása is, amennyiben a talaj felszíni rétegeiben élő lárvák, bábok és egyéb áttelelő rovaralakzatok a levegőtlen mélységbe aláfordítva elpusztulnak. A mélyszántásnál tehát nemcsak az a fontos, hogy egyáltalán elvégezzék, hanem az is, hogy időben végezzék. Pár szót még az úgynevezett téli szántásról. Az elkésetten végzett őszi mélyszántást, melyet a téli fagyos napokon végzünk, ha a talajt hótakaró borítja, akkor sem tartjuk előnyösnek. Ugyanis leszántva még a vékony hótakaró is jéggé alakul, s a talajt erősen lehűti, úgyhogy a tavaszi felmelegedés vontatottabb lesz, ezért az elvetett mag s a kelő növényzet sokat szenved. Az ilyen lehűtött talajban a baktériumok aktivitása késve jelentkezik, ami a növények tápanyagellátását hátrányosan befolyásolja, tehát ok szüli az okozatot. Aki az őszi mélyszántástól azt a jó eredményt várja, melyet számára a szakirodalom és a gazda közhit biztosít, mindenkor jól átgondolva végezze azt, és bármely elővetemény után vegye figyelembe mindazt, amit e cikk keretében elmondtunk. így érthetővé válik az a különség, ami az egyes őszi mélyszántások hatásfoka között jelentkezik. Legyen azonban az őszi szántás kevésbé alkalmas időpontban elvégezve, agrotechnikai hatása még mindig jobb, mint a legkedvezőbb körülmények között végzett tavaszi szántás. Ezt pedig a termelés fokozása céljából soha sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Az idei kedvező ősz csak azok számára jelent agrotechnikai nehézséget a mélyszántás elvégzésében, akik azt elvégezni nem is akarták. Az ilyen üzemekben azonban magukra vessenek, ha a mulasztásuk, különösen szárazság esetén, katasztrofális terméshez vezetne. „Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát“ mondja egy régi bevált közmondásunk. Ehhez tartsuk magunkat az őszi mélyszántás elvégzésénél is. Dr. Frideczky Ákos, mérnök, egyetemi tanár Különleges eke szűztalajok feltörésére Az a jó gazda... Általában a szövetkezetek majdcsaknem egyformák. Az egyikben több, a másikban kevesebb a probléma. Ez attól is függ, hogy mennyi problémát csinálnak maguknak. De most nem ez a lényeges, hanem az, hogy a szímői szövetkezet egyike azoknak az üzemeknek, melyek gazdálkodásukkal tekintélyt szereztek! Nekem alkalmam volt meggyőződni róla, milyen dolgos és harcos tagsága van ennek a szövetkezetnek. A tagsági gyűlést, ahol magam is részt vettem, Illés József elvtárs, a közös új elnöke nyitotta meg. Valóban nagyon lényeges dolgokról tárgyaltak. Például arról, hogy szövetkezetük 65 ezer korona értékű sertéshúst adott a köztársasági alapra. Eszerint a szímőieknek mégsem közömbös az ország sorsa. Magukénak tekintik ezt az országot még akkor is, ha az a bizonyos törvény nem a beígért formában látott napvilágot. Hát ilyen emberek a szímőiek. Aztán még valami megragadta figyelmemet. A szövetkezet már olyan termelési színvonalat — persze még vannak tartalékaik — ért el, hogy millión jóval fölüli kölcsönt adhatott a banknak. Ugye furcsa dolog ez? Mások kölcsönt kérnek, ők pedig adnak, mert van miből. A tagok közül — sajnos a névre már nem emlékszem — valaki nagyon elmésen megjegyezte: „Rossz gazda, aki odahaza, szekrényben tartja a pénzét, de ettől jobb gazda, aki a bankban tartja, mert pénzéért kamatot kap, hanem a jó gazda — jegyezte meg az illető — okosan forgatja, vagyis befekteti pénzét.“ A komplex talajvizsgálat jelentősége és eredményeinek felhasználása A nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés, az egyes növényi kultúrák nagyobb arányú termesztése, a korszerűbb trágyafelhasználás, az öntözés nagymérvű fejlődése, továbbá a talajvédelem és talajjavítás fejlesztése szükségessé teszik, hogy a legrészletesebben megismerjük földjeink tulajdonságait, sajátságait az egyes táblák szerint. Az 1961 januárjában megjelent kormányrendelet ezárt azzal a feladatkörrel bízta meg a Talajtani Laboratórium dolgozóit, hogy 1970-ig Szlovákia valamennyi mezőgazdasági üzemében a gyakorlati gazdálkodást segítő talajtérképezést elvégezzék és a megoldandó feladatokhoz szakszerű véleményt készítsenek. Nálunk kizárólag genetikai talajrendszer alapján készülnek az ilyen talajtérképek. Ez alatt azt kell érteni, hogy a talajok osztályozásában, a talajok kialakulásának és fejlődésének szempontjai az alapvetők, ami egyúttal irányt mutat a talajok jövőbeni természetes fejlődésének útján. így mód nyílik arra, hogy az egyes talajok sajátságait megfelelő agrotechnikai, meliorációs módszerekkel a legkedvezőbb irányba befolyásolhassuk. A hazai talajtévképezési módszer minden lényeges talajtulajdonságról helyes felmérést ad. A legnagyobb mértékben számításba veszi a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait. Feltünteti továbbá a humuszosodás, a mésztartalom, a glejesedés és podzolosodás mértékét. 4 SZAoah FÖLDMŰVES 1968. november 30. A talajtérkép és a kartograminok jelentősége A genetikai talajtérképek tulajdonképpen három fő részből állnak: 1. A genetikai talajtérkép a típust, altípust, sőt a változatokat részletesen feltüntetve alapot szolgáltat a tervszerűbb és eredményesebb gazdálkodáshoz. A gazdaság tevékenysége során gyakran kerül szembe olyan talajművelési, trágyázási, öntözési, hasznosítási és talajjavítási problémákkal, amelyek sikeres megoldásához egy-egy talajtulajdonság alapos és részletes ismeretére van szükség. A talajtípus sok esetben megszabia a korszerű trágyázási módszerek alkalmazását. A műtrágyák alkalmazása ugyanis sok esetben összefüggésben van a talajtípussal. Megjelöli ezenkívül, hogy a gazdaság mely területén szükséges a talajjavítás, mely táblán elég csupán a meszezés. Az altípusok feltüntetésével felvilágosítást kaphatunk, hogy mely területeken járhat sikerrel illetve káros hatással az öntözés. A talajtípusok szintjének pontos feltüntetése pedig megszabja a forgatásos művelés mélységét és segítséget nyújt az altalajlazító használatára is. 2. A genetikai talajtérképhez mellékelt kartogramok a talajok egyes tulajdonsdgait külön-külön tüntetik fel. Tájékoztatást adnak a talaj mechanikai összetételéről és humusztartalomről. A kémhatás és a mésztartalom feltüntetése segítséget nyújt a növénymegválasztáshoz, a vetésszerkezet és vetésforgó kialakításához. A további kartogrammok feltüntetik az oldható foszforsav és kálium mennyiségét, a talaj vízkapacitását és vízvezetőképességét. A hasznosítási kartogramm azt ábrázolja, hogy a kérdéses terület milyen művelési ágra a legalkalmasabb és javaslatokat tartalmaz a gazdaság talajainak művelésére, javítására, esetleg öntözésére. 3. A genetikát üzemi talajtérképezés szerves része még a magyarázatokat és a javaslatokat tartalmazó szöveges rész. A magyarázatfüzet a feltérképezett terület természeti viszonyaival (földrajzi helyzet, domborzati viszonyok, tengerszint feletti magasság, vízrajzi és meteorológiai viszonyok), főként talajviszonyaival és a gazdálkodásra vonatkozó fontosabb adatokkal (vetésforgó, talajművelési, trágyázási, öntözési rendszer) foglalkozik. A javaslati rész pedig egyes kartogrammok szöveges kiegészítését s a javaslatok részletes leírását és értékelését szolgáltatja. A genetikai talajtérképek és a kartogrammok a gazdálkodás szempontjából igen nagy jelentőségűek, mert a talajok egyes tulajdonságainak feltüntetésével a nagyüzem gyakorlati kérdéseire adnak választ. Mindenekelőtt lehetővé teszik a nagy táblák és gazdaságos vetésforgók kialakítását. Tájékoztatást adnak a talajművelés mélységét illetően, a szervestrágyázás, műtrágyázás, valamint az öntözővíz mennyiségére, minőségére és módjára. A talajtulajdonságok alapján megállapítható még, hogy milyen rendszerrel és javítóanyagmennyiséggel lehet a talaj termékenységét növelni. Hazánk legtermékenyebb déli vidékein már befejeződött a komplex talajvizsgálat. A bratislavai, a dunaszerdahelyl, az érsekújvári, a galántai, a komáromi, a rimaszombati, a michalovcei és a töketerebesi járások agronómusainak tehát módjuk nyílik arra, hogy a Talajtani Laboratórium dolgozói által elkészített és átadott talajtérképek figyelembevételével helyes gazdálkodási rendszert alakítsanak ki. Ennek Ismeretében aztán, a talaj tulajdonságainak megváltoztatására alkalmas eljárások és a növényi talajigény ismeretében, az adott talajt a termelni kívánt növény részére a legkedvezőbbé változtathatják. Természetesen ne feledkezzünk meg arról, hogy a már egyszer kedvezővé alakított talaj sem marad tartósan ilyen; s ezért azt állandó beavatkozással — helyes vetésforgó, talajművelés, trágyázás, öntözés, talajjavítószerek alkalmazásával — mindig kedvező állapotban kell tartani. A genetikai talajtérképezési módszer bevezetésének fontos előfeltétele, hogy agronómusaink elsajátítsák ezt a módszert. A közeljövőben ezért szükség lenne azokban a járásokban, ahol a talajtérképezés befejeződött, genetikus talajtérképezési tanfolyamokat tartani. A növénytermesztés természetesen talajtani ismeretek nélkül is lehetséges, de akkor meg kell elégednünk azzal, amit a talaj hozzáértőbb művelés és gondozás nélkül nyújt. A talajtulajdonságok ismeretének hiánya gyakran még terméscsökkenésre is vezet. Mezőgazdaságunk irányításánál tehát a termelés egyik legfontosabb tényezője a talaj hasznos és káros tulajdonságainak ismerete. (Következik: A talaj fizikai tulajdonságai.) Bartha Béla mezőgazdasági mérnök Igaza van az illetőnek, s a fejtegetést figyelembe is vették, mert. a gyűlésen résztvevő tagság egyetértett a vezetőségnek a szőlészet és a gyümölcsészet kiszélesítésére vonatkozó javaslatával. így a közeljövőben 30 hektáron telepítenek új gyümölcsöst, évenként 5—10 hektáros parcellákon, s mindezt saját pénzből. Amíg a fék kifejlődnek, köztesként dinnyét és egyéb növényféleséget ültetnek, hogy a talajt a lehető leggazdaságosabban kihasználhassák. Terv szerint 1970-ben kezdik a szőlő telepítését. Az előzetes elgondolások alapján 25 hektáron, természetesen a műveletet két-három esztendőn belül befejezik. A tájékoztatás alapján ez a terület, ahová a szőlő kerül, más célokra kevésbé hasznos, s hogy érdemes a szőlészettel foglalkozni, az abból is látható, hogy idén a meglevő termő szőlőterület hektárján 65 ezer koronás bevételt ért el a szövetkezet. Ez valóban indokolttá teszi á pénzeszközök okszerű befektetését. Olyan javaslatok is elhangzottak', hogy a szőlőt magas huzalos vezetékre, kordonra kell kiépíteni, mert így hektáronként 75—80 ezer korona értékű termésre is számíthatnak. A javaslat indokolt, mert míg Idén a fejre nevelt tőkék csupán 2,5, addig a kordonra neveltek 5—7 kg szőlőt termettek. A jelenlevők letárgyalták továbbá 6 tagtársuk kérvényét, akik stabilizációs házépítési kölcsönt igényelnek. Mivel a szövetkezet kedvező pénzügyi alapokkal rendelkezik, magának kellett megoldania ezt a kérdést, mert erre a célra az állami alapokból nem kaphatott. így a szövetkezet 10—10 ezer koronás stabilizációs kölcsönt adott a hat szövetkezeti tagnak, melyet a szerződésben meghatározott idő után, az illető tagok javára leírnak. A szímői szövetkezet tehát törődik azzal, hogy tagjai korszerű lakáshoz jussanak. Ugyanakkor újabb, négylakásos, emeletes épület kivitelezésére is benyújtották az igénylést, amelyre az eszközöket minden bizonnyal az állami alapokból megkapják. Végül még meg kell említenem, hogy Szímőn valóban olyan minden igénynek megfelelő szövetkezeti kultúrházat építettek, melyet Dél-Szlovákia akármelyik kisvárosa megirigyelhetne. Ebből is látható, hogy ez a szövetkezet a fiatalok számára minden lehetőt megteremt, hogy azok saját falujukban ténylegesen, otthonosan érezhessék magukat. -hal-Új gyomirtószer a legelőkre A betiltott DDT növényvédrtszert gyártó üzemet új vegyianyag előállítására rendezik be a Budapesti Vegyiművekben. Itt készítik majd nagyobb tételekben a Trifenoxin elnevezést! kémiai anyagot, amelyhez hasonló terméket mindeddig nem bocsátott a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére a magyar vegyipar. A külföldről behozott szereket tökéletesen helyettesítő anyag a legelők gyomtalanításánál használható kiváló eredniénynyel. A Trifennxinbó! jövő tavaszig 811— 120 tonnát bocsátanak a kereskedelem rendelkezésére. A kapacitást később évi 300—350 tonnára emelik.
