Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-23 / 47. szám

£k keretek nagyságával kapcsolatban az lett a végleges eredmény, hogy egy keret legalább 10 dm* lépfelületű, külső mérete 37 X 30, cm, belső 35,5X28 cm legyen. Ennek két oldalán 7800—8000 munkässejt található.

A lépek alakja, a természetben érvényesülő bizonyítékok szerint, a méhcsalád biológiai életfeltételeit csak akkor gátolja, ha kisebb méretei miatt a télifürt nagyobb golyót nem formálhat. A nyári fejlődés kisebb kereten is haladhat, de lassúbb. A keret tehát lehet hosszabb-keskenyebb pl. 40X25 cm belső méretű, mint pl. a magyar Hunornál, a német Gerstungnál, mi a rendszeresített 5 éves terv kaptárainknál használjuk. Lehet továbbá rövidebb-szélesebb, pl. 35,5X28 cm, ilyen a mi egységes kaptárunk kerete, 36 X 28 cm a lőcsei és Úttörő kaptár (Priekopníkj kerete, lehet 42X27, mint a Dadant-Elatt, 40X34 Nagy-Boczonády és sok más kaptár is, és végül lehet négyzet alakú, mint pl. a Balogh kaptár kerete 35X35 cm, vagy a Csehországi I. Fekvő kaptár 30X30 cm kerete.

Azok a keretek, amelyeknek lépfelülete nem éri el a 10 dm2, a magyar Országos, a Neiszer, a Zander, az összes cseh- és morvaországi keretek, Szlovákia Országos Egyesületi mérete a méhcsalád a biológiai életfeltételeire különösen télen, de a fejlődés időszakában sem mindig kedvezőek és a méhész számára nagyobb fizikai és anyagi ráfordítást jelentenek.

Meg kell még emlékeznünk az óriás keretekről, mint pl. az Ignácz kaptár keretei 48X30 cm, a Debreceni 48X34 cm, nálunk Gasparík Szlovák kaptárjának kerete 60X30 cm. Ezek korszerű méhészkedésre alkalmatlanok. Vándorlásnál súlyuk és alakjuk nagy gondot okoz, drágábbá teszik a méhlakás előállítását, egyesek lemondanak a rakodókaptár előnyeiről, a mézkamrában használt egyforma keretek alkalmazásáról és végül ami a legfontosabb, a méhcsalád biológiai életfeltételeit semmivel sem segítik jobban elő, mint a jóval olcsóbb 10 dm* keretek, és több hozamot sem biztosítanak.

Mindezek a megállapítások nem születtek meg máról holnapra és véletlenül. A 30-as évek hullámai hazánk méhészkedését két Irányba terelték. A cseh- és morva földrészek sajátos módon, Szlovákia szintén más módon fogott e kérdés megoldásához. Ám a közös harmadik ötéves tervben szocialista nagyméhészeteknek kellett létrejönniök. Ez egyesítette a törekvéseket. Ekkor vált égetővé, milyen kaptár lesz számukra legmegfelelőbb az egész országban. Hogy a nagy méhészeteink létrejöhessenek, biztosítani kellett számukra a kaptárak tömeges gyári előállítását, és biztosítani kellett a leggazdaságosabb, egyben legnagyobb közvetlen hozamokat (méz, viasz, pempő, méreg, szaporítás, nemesítés], és a közvetlen legfontosabb hozamot, a mezőgazdasági növényzet tökéletesebb megporzását.

Sok türelmes munka, próbák, sikerek, sikertelenségek kísértek. Lépésről lépésre haladtunk, mert vizsgálni kellett minden eddigi keretméretet, a röpnyílás különböző nagyságát, elhelyezési módját, a kaptár hőszigetelését, a mikroklíma változásait, magát a termelés irányzatát, a méhcsalád legmagasabb fejlődési lehetőségeit és leghatásosabb munkabírását.

Végül is lendületes agrotechnikánk tett pontot a méhészkedés útirányára. Ekkor született meg az a felismerés, amely most már az egyetlen országos kaptár létjogosultságát teljes egészében elismeri és követeli.

Úgy véljük, ha teljes fordításban közöljük azokat az indokokat, melyek hazánk területére az egységes keretméret és egységes országos kaptár bevezetését eldöntötték, és- ezeket saját indokainkkal bővítjük.

A döntést a Prostéjovi Méhészeti Kutató Állomáson ülésező Csehszlovák Agrártudományi

Ja, mert az Ú] méret szerint, méhek által gondozatlan léphelyek nem keletkeznek, és így telelés idején nedvesedé lépsarkak sem lesznek. Mindamellett a bizottság tudja, hogy abszolút szárazságot a kaptárban elérni nem lehet, mert a méhcsalád, mint élő és variábilis szervezet, kinti feltételek szerint reagál környezetére. A 30 cm magasságméretet a bizottság szintén javasolja. (Eddig 24 és 27,5 cm volt.) A méhcsalád nem csak fiasítását fogja tudni fejleszteni, hanem télen szabályszerű elipszoid fürtöt fog képezni és így télen jobb hőgazdálkodást fejthet ki.

9. A 30 cm keretmagasság mellett a télifürt a fészek aljától elég magasan van, s így nem hűl a kaptár aljának közelségétől.

10. A bizottság úgy véli, a javasolt keretméret erős méhcsaládok fejlődésére méhészegészségügyi szempontból is a legalkalmasabb. A méhek gyengeségből keletkező betegségektől szenvedni nem fognak.

A méhlakások és lépesítés

természettani feltételei

Mesterséges méhlakások — kaptárak nagysága

Akadémia különleges bizottsága 1959. nov. 25-én tárgyalta le. A tárgyalás eredménye a következő nyilatkozatból érthető:

1. A harmadik ötéves terv előkészítése előtt biztosítani kell a méhészet előrehaladását és szükségleteit. A bizottság letárgyalás és jelentések alapján egész Csehszlovákia területére egységes keretméret használata mellett döntött. Ennek külső mérete 37X30 cm úgy a fészekben, mint a mézkamrában.

2. A bizottság egyidejűleg azt javasolja, hogy a jövendőbeli kaptár készítésénél 10—10 ilyen kerettel számoljanak, fészekben, mézkamrában egyaránt.

3. A fent említett keretméret elegendő a tavaszi fejlődésre. Lehetővé teszi a méhcsalád maximális kifejlődését a hordások kihasználására.

4. A bizottság utal a dőli Méhészeti Kutató Intézet tanbizottságában 1959 okt. 30-án lezajlott vitára, mely szerint fejlett méhcsaládok biztosítják a mézhozamokat és a mezőgazdasági kultúrnövények megtermékenyítését.

5. A javasolt keretméret elég a méhcsalád fejlődésére, mert eléri a 10 dm2 lépfelületet.

6. A bizottság az egységes keretet olyan eredmények alapján javasolja, melyeket kutatás (V. Skvafil), valamint cseh és szlovák széleskörű méhészgyakorlatok hitelesítették.

7. A keret hosszúságának 37 cm-re való lerövidítését (általában eddig 39 volt Cseh- és

Morvaországban, 42 Szlovákiában) a bizottság azért javasol-11. A bizottság értékelte a népi kutatók eredményeit is, melyek különböző nagyságú kaptárakra és keretméretekre vonatkoztak. Kelet-Szlovákiában több mint 5000 méhcsalád a javaslathoz hasonló nagyságú (lőcsei keretméret) kereteken van betelepítve. Ezeknek a hozama még a gyengébb legelőkön is mindig kedvezőbb.

12. A javasolt keretméret megfelel a mézkamra számára is.

13. A bizottság a javasolt keretméret megvitatása után egyöntetűen döntött arról, hogy a tavaszi fejlődést már az ősszel beadott szükséges készletekkel lehet biztosítani. A mézkamra eltávolítása után a fészekben bőséges készletek maradnak, vagyis a méhcsalád legyengülése élelemhiány miatt nem fordulhat elő és nem szükséges a külön etetés sem.

14. A 10 dm2 keretméretet didaktikai okok miatt is javasoljuk, mert tanfolyamokon, mindenfajta Iskolákon, a méhészgyakorlatban, méhcsaládok értékelésénél érthető egység lesz.

15. A bizottság javaslatánál Dr. Büdel (fordítások 1952/41 állásfoglalására is figyelmeztet, mely szerint minél jobban közeledünk a négyzet alakú lépformához, annál egyenletesebb a léputcák egész környezete.

16. A bizottság értékelte az eddig használt 39X24 cm keretméretet is. (Főképpen Cseh- és Morvaországban 1904 óta van használatban, éspedig Budecsák, Univerzál, Ötéves terv és Leszan nevű rakodókaptáraknái. — A szerző.) Ez a keretméret történelmi fejlődése során a valóságban a méhészeti egyesületek szükséglete miatt és a vezetőség autoritása folytán keletkezett. Méreteit a méhcsalád biológiai szükségleteivel és a kísérletek eredményeivel kell a mai fejlődés szempontjából megítélni.

17. A bizottság egyidejűleg kiértékelte az eddig 39X24 cm keretet és további fejlődésre a következő indokok miatt nem javasolja: A keret alacsony és kicsi, a lépfelület mindössze 8,3 cm*. A hosszúkás fiasításon a méhek jő hőgazdálkodása lehetetlen. A kereten teljes bepetézés után, virágpor és méz elraktározásra kevés vagy semmi hely sem marad. A fészek' keretei fölött álló mézkamrakeretek egészen csak nagy hordásban szoktak megtelni, mikor át kell függeszteni a fiasí» tásos kereteket a mézkamrábá. A méz kipörgetése után a méhcsaládot megfosztjuk készleteitől s a méhek éhezhetnek. A télifürt lapos elipszoid alakú, tehát nagyobb felülete folytán több meleget áraszt magából, és végül a virágporkészletek' ezen az alacsony kereten elégtelenek.

18. A bizottság azt javasaljá, hogy építtető keret alkalmazása esetén ennek felülete 5—6 dm* legyen.

19. Szükséges lesz, hogy i kutatóintézetek és intézmények kidolgozzák ennek a keretméretnek méhészkedési metodikáját és technikáját.

20. Az eddigi 39X24 keretméretet a bizottság mostani nyilatkozata nem semmisíti meg, teljes elhasználódásáig forgalomban hagyja.

Eddig az említett bizottság kétségtelenül nagy jelentőségű nyilatkozata. Mi ezekkel a nyF; latkozatokkal nem azért értünk egyet, mert nálunk jöttek létre, hanem azért, mert saját méhészeti tapasztalataink és vizsgálataink a 18-ik ponton kívül minden állítást messzemennően igazolnak. A- indokokat azonban kiegésztítjük még azzal az öt ponttal, melyek á méhészetet a 30-as évek után megváltoztatták és amelyeket a bizottság nem vett figyelembe. Kiegészítjük továbbá a kis- és közepes kaptárukkal kapcsolatos elutasításaikat.

Ezek alapján azonban határozottan tovább megyünk. Kijelentjük:

1. A méhészkedés útja a méhcsalád létét biztosító természettani feltételek betartása.

2. Jelen írásunkban foglalt indokok alapján, melyeket sok gyakorló méhész évtizedes tapasztalatai, valamint tudományos kutatások állapítottak meg, kijelentjük, hogy az egységes 35 X 28 cm belső méretű, 9,94 dm2 (kereken 10) keretméret és ezzel kapcsolatban tíz ilyen keretes fészekből és ugyanilyen tíz keretes mézkamrából állói országos, egységes, rakodó kaptár használata ma már teljesen

(Folytatás a 8. oldalon/J

imsreH 1