Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-23 / 47. szám

Hogyan is táplálkozzunk ? Az egészséges táplálkozás még ma, a modern kor 20. századában Is a vi­lág népeinek létfontosságú kérdése. Hiszen az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének statisztikája szerint évente az emberek százezreit pusztítja éhínség, a hiányosan tápláltak száma pedig milliókra rúg. A ml táplálkozásunk szintje általá­ban megfelelő. Éhinség sem jelenleg, sem a jövőben nem fenyeget bennün­ket. Táplálkozásunk átlagos napi ka­­lőrlaértéke 1960-től meghaladja a háromezeregyszázat lakosonként. A fogyasztásnak ez a szintje a legfejlet­tebb államok szintjén mozog. Am ez távolról sem megnyugtató, mivel lé­nyeges eltérések mutatkoznak hazánk egyes országrészei között, s azonkí­vül a szociális rétegeződést Illetően. A legújabb kutatások eredményei arra mutatnak, hogy legkritikusabb a helyzet a nyugdíjasok esetében. No meg az sem hagyható szó nél­kül, hogy háziasszonyaink jelentős része nagyon gyakran nyúl a lisztes­­ládába ahelyett, hogy a zöldségfélé­ket, az állati fehérjéket részesítené előnyben; zsír helyett pedig étolajat szorgalmazná. így azután a kövéreb­bek nem tudnak szabadulni az egész­ségre káros súlytöbblettől. Ha az összehasonlító számadatokat figyeljük, nyomban megállapítható, hogy Szlovákiában a legjelentősebb A vitaminokról Hasznos tanácsok kezdő és gyakorló háziasszonyok számára Dániában az első világháború alatt egymás után vakultak meg az embe­rek, főleg a gyerekek. Feltűnő volt, hogy a betegség inkább a városokban pusztított, mint faluhelyen. A vizsgá­latok kiderítették, hogy a betegség kiváltó oka az A-vitamin hiánya volt. A tejet abban az időben tökéletesen lefölözve árulták, de faluhelyen a gye­rekek mégis hozzájuthattak értéke­sebb tejhez, ami megóvta őket a meg­­vakulástól. Az A-vitamin hiánya csök­kenti a szervezet ellenálló képessé­gét, főleg szembajokat — hörghuru­tot, torokgyulladást és egyéb beteg­ségeket válthat ki. Az A-vitamint szer­vezetünk állítja elő a rendelkezésre álló karotinoidokból. Felnőtt ember napi karotinsziikséglete S—B mg, ezt a zöldség- és gyümölcsfélékből sze­rezzük. Legfontosabb karotinforrá­­sunk a sárgarépa, a paradicsom, de rendkívül nagy karotintartalma van a sült töknek, a szárított pirospapri­kának, a halmájnak stb. B-vitaminból is sokfélét ismerünk. Hiányuk idegességet, arcbőrgyulla­dást, szájzug-berepedést és vérsze­génységet okozhat. Legcélszerűbb má-Kis bűvös kocka Szép évszak az ősz, de van egy rossz tulajdonsága is: sokat esik az eső. Ilyenkor mindenki a szobába kényszerül, és aki nem elég lelemé­nyes, hogy elfoglaltságot teremtsen magának, az bizony unatkozik. Valahogy így Jártak Feriék is, pedig mindent véglgpróbáltak, ami Jó han­gulatot teremthet. — Kár, hogy nincs itt Zoli — sóhaj­totta valaki. — Zolinak mindig van egy-egy új Játék a tarsolyában. — De van áml — hangzott az ajtó­ból. Az örvendező gyerekek körül­­ugrálták a mókamestert. Mit játsz­­szunk? Mit találtatok ki? — Ma a számokkal fogunk játszani — mondta Zoli —, éspedig így. — Lerajzolok egy nagy kockába kilenc kis kockát — látjátok? — és minden egyes kockába egy-egy számot írok. ha most vízszintesen és függő­legesen is összeadjátok az egy sorba írt számokat, azonos számot kaptok. Persze, így könnyű lenne a feladat, hiszen csak hat összeadást kellene elvégezni. Aki okos, az rájön, hogy a bűvös kocka még két összeadást rejteget és ezek eredménye is azonos az első hat műveletével. Találjátok ki, melyik a bűvös azo­nos szám, és melyik a két elrejtett összeadás! A KÉSŐ ŐSZI NAP behintette suga­raival a kerteket, mezőket. — Nt, csakl Ismét itt a tavaszi — kiáltott fel örömmel a pillangó, s a nagy barackfán szélesre tárta kéreg­­házacskája ajtaját. Előbújtak a bogárkák ts, de csak­hamar visszabújtak halk zümmögés közepette rejtekükbe. Hívták vissza a pillangót ts, de az semmiképpen sem hitte el, hogy ősz van, késel ősz. — Mit tudnak ezek a bogárkák — legyintett fenn* héjázón, s tarka szárnyalt kiterjesz­tette a napsugarak felé. Táncolt, jobbra táncolt, balra és jó­kedvében észre sem vette, hogy elté­mértékben függ, hogy biztosítani tud­juk a legmegfelelőbb élelmiszerellá­tást. Függ továbbá a behozataltól is, hiszen a szükséges élelmiszerek egy­­harmadát külföldön vásároljuk. S köz­tudott, hogy a világpiacon évről évra drágulnak az egyes termékek (mint például a gabonafélék isi), amelyek mindinkább stratégiai nyersanyagnak számítanak. Tóth Endre mérnök növekedés a tojásfogyasztás terén mu­tatkozik. Legnagyobb a kiegyenlítő­dés Csehország és Szlovákia viszony­latában a cukor-, a cukorka- s egyéb cukrászipari készítmények területén. Egészségtelen Jelenség, hogy mindkét országrészben csökkent a tej és tej­termékek fogyasztása. Az élelmiszer­fogyasztás kalória-értéke Csehország­ban 25 százalékkal volt magasabb a második világháború előtt, mint Szlovákiában. Az ötvenes évek elején már ez a különbség kiegyenlítődött a két országrész között. A hatvanas években azonban újra eltérés mutat­kozik, mégpedig a cseh országrész javára. Ugyanis 170 kalóriával (5,4 százalék) magasabb itt az átlagos fogyasztás. De Szlovákia kalóriafo­gyasztását lényegesen csökkenti a magasabb populáció, valamint befo­lyásolja a lakosság szociális össze­tétele is. A napi kalória-fogyasztás terén megelőztük a Német Szövetségi Köz­társaságot (2960), Franciaországot (2990), valamint az Amerikai Egye­sült Államokat (3090), a többi között az északi államok hagynak le ben­nünket — például Dánia (3310), Te­hát táplálkozás terén eleget teszünk az előírt egészségügyi norma követel­ményeinek. A hiányosságok csakis a' táplálékok összetételében keresendők. Mezőgazdasági üzemeinktől nagy­jat, élesztőt, tojássárgáját fogyasztani, hogy szervezetünket megfelelően el­lássuk B-vitaminnal. A C-vitamint, más néven ascorbin­­savat a régi hajósok, tengerészek te deztek fel tapasztalati úton. A hosszú tengeri utak, hadjáratok, s a körül zárt, ostromolt várak legfenyegetőbb, járványnak hitt betegsége a „tengeri pestis“ volt, amiről ma már tudjuk, hogy nem más, mint a skorbut. A friss zöldségféléktől elzárt embereket va­lósággal megtizedelte, míg csak fel nem fedezték, hogy szinte csodával határos módon gyógyítható a kanál­fűnek nevezett növénnyel, nyers zöld­ségfélével vagy gyümölccsel, sőt sa­vanyított káposztával is. Ezért Cook kapitány már hordószámra vitt magá­val savanyúkáposztát világkörüli út­jára, emberei számára kötelezővé tette rendszeres fogyasztását, s visszatérve elégedetten állapította meg, hogy senki sem kapott hajóján „tengeri pestist“. Csak jóval később jöttek rá, hogy a betegségek oka valóban a C- vitaminok hiánya volt, a gyógyítására alkalmas növények pedig nagy meny­­nyiségben tartalmaznak C-vitamint. Ma már tudjuk, hogy télen-nyáron gondoskodni kell szervezetünk folya­matos C-vitamin-ellátásáról: felnőtt ember napi szükséglete 50 mg. Leg­gazdagabb C- vitaminforrásunk egész éven át a citrom, a savanyú káposzta és a csipkebogyó. Horváth Hona Hasznos jótanács Az alma jól eltartható egész té­len át műanyag zacskókban. Tel­jesen ép, résmentes, zacskót hasz­náljunk, amelyet a gyümölcs be­rakása után légmentesen kössünk le. Csak teljesen ép, egészséges gyümölcs tárolható biztonságosan. A zacskókban az oxigén mennyi­sége lecsökken, a széndioxid- tar­talom pedig megnövekszik, minek folytán az alma sokáig friss ma­rad, nem ráncosodik, íze nem vál­tozik, és sokáig eltartható. Leg­jobban megfelel az olyan műanyag­ból készült zacskó, amelybe 1—3 kg alma fér. Nagyobb zacskók nem alkalmasak. A zacskókat léc­rácsos tárolóállványra kell rakni, hogy minden oldalról levegő érje. •:» ♦> Majdnem átérem-tt­vedt. Messze járt a kerttől s ráadásul az utat sem találta. Közben a napocska ts lenyugodott, a pillangó meg fázni kezdett. — Most mitévő legyek? — kesere­dett el, s két szemében könnyek csil­logóik. SZERENCSÉRE egy magános ka­­tángkóró oltalmába vette. Aludni azon­ban sehogysem tudott, pedig már ké­sőre járt. Telt, múlt az idő. A pillangó egy­­szercsak erős csikorgásra lett figyel­mes. — Én vagyok, a fagy. Hol vagy, kts pillangó? Hadd csípjelek meg. Az önfejű kis pillangó te?- TANÁCSADÓ A kanyaró, amelyet a Bodrogközben himlőnek, Nőgrádban verességnek is becéznek, nagyon gyakori gyermek­­betegség. Maga a betegség leggyak­rabban könnyű lefolyású, de szövőd­ményei, mint például a tüdőgyulladás, nagyon nehéz megbetegedést jelente­nek. A XV. és XVI századból származnak az első írásos dokumentumaink a ka­nyaró epidémiás fellépéséről Európa­­szerte. E fertőző betegség légi úton terjed. A beteg kiköhögi vagy kiköpi a felső légutak nyálkás váladékát, amelyek rengeteg kanyaróvírust tar­talmaznak. Ezek azután a nyálka mik­­roszkópikus részein bekerülnek az egészséges gyermek légzőútjaiba, és néha a szemhéjon keresztül is meg­fertőzik a további áldozatot. Nagyon nagy a betegség fertőzőképessége, mivel a beteggel csak egyszer is érint­kező egészséges egyének közül majd­nem mindegyik megbetegszik. Az át­vészelt betegség többnyire egy életre szóló immunitást (védettséget) hagy maga után, de orvosi gyakorlatomban találkoztam már ismételt kanyaró megbetegedéssel is. Az olyan újszü­löttek, akiknek az édesanyjuk már volt valamikor kanyaróban, a szülés utáni első félévben nem szoktak erre a betegségre megbetegedni, mivel szervezetük elegendő védőanyaggal rendelkezik. A betegség lappangási ideje 10—11 nap, amikor a szervezetbe került ví­rusok nem váltanak ki semmiféle kóros tünetet, majd ezután követke­zik az úgynevezett hurutos stádium, amikor a beteg köhög, torokgyulladá sa van és az orrából ritka, vízszínű váladék folyik. Ezt a stádiumot szá­raz, nagyon fárasztó köhögés jellem­zi, és megduzzadnak a nyaki és a tarkótáji nyirokcsomók is. A száj nyálkahártyáján ebben a stádiumban jól láthatók a tipikus lilás színű úgy­nevezett Koplik foltok. Itt nagyon jel­lemző a láz megjelenése, amely rend­szerint 39 C fok körül mozog. A má-LOVAGLÁS (ETIÓPIÁI JÁTÉK) Az arab világban ismert játék. Két csapat játszik, minden csapatban né­gyen vannak. Egy érmével sorsot húz­nak, az dönti el, hogy melyik csapat tagjai lesznek a lovak, és melyiké a lovasok. A lovak bakot tartanak. Ez úgy megy, hogy mindnyájan egy sorban egy falhoz lépnek, derékban meghajolnak, és előrenyűjtott kezük­kel a falhoz támaszkodnak. A lovasok a lovak hátára ugranak. Maga a játék tulajdonképpen szel­lemi torna. A lovasok ugyanis most egymás után más és más kérdéseket tesznek fel a lovaknak az általános ismeretek köréből. „Mikor született X király?“, „Mikor épült ez és ez a város?“, „Mikor fedezték fel ezt és ezt a területet?“ stb. Ha azonban csak egyetlen válasz is pontatlan vagy elmarad, újra a volt lovak tartanak bakot, és új kérdéssorozat követke­zik. A játékban bíró ügyel arra, hogy a kérdések szakszerűek és megvála­szolhatók legyenek. [♦ «$* «J» «j* Mintha meseor­szágban járna az ember, olyan Rich­ter jánns gútai díszknvás és ötvös­művész lakása. Teheti, hiszen a szebbnél szebb tár­gyakat maga ké­szíti. Egy-egy pél­dányhoz maga is ragaszkodik. Ezek közé sorolható töb­bek közt a képen látható ötletes ki­vitelezésű, végtele­nül finom vonalú gyertyatartó, mely a sok szép holmi közt a lakás dísze. Kép és szöveg: —hal— KOMOLY BETEGSEG A KANYARÓ sodik stádium a kiütéses, vagyis az exantémás stádium, amely pontosan a fertőzés utáni 14. napon kezdődik. Halványvörös, kerek vagy ovális, gom­­bostűfejnyi, lencsényi, kissé kiemel­kedő foltok jelennek meg először a nyakon és a fülek tövén, majd az arcon,, mellen. A második napon ez a kiütés további teret hódít a felső végtagokon, majd a törzsön és vége­zetül az alsó végtagokon. Kb. 3—4 nap alatt azután a kiütések kezdenek eltűnni, éspedig olyan sorrendben, ahogyan megjelentek. A magas láz nagy szomjúságot hoz magával. A be­teg gyermek nagyon nyugtalan, nyű­gös, fáj a hasa és a feje. Az erős, száraz köhögés nagyon kimeríti a be­teget, és ehhez néha még hányinger és hányás is járulhat. Rendszerint a kiütések egy héten belül nyomtalanul eltűnnek, de néha megfigyelhetjük a bőr nagyon finom, korpaszerű hámlását vagy barnás foltokat, amelyeket a néha előforduló bőrvérzések hagynak maguk után. Szerencsére a betegség leggyakrab­ban nem hagy maga után semmiféle nyomokat, de vannak esetek, amikor bekövetkeznek a nagyon is kellemet­len szövődmények. A leggyakoribb kombinációk közé tartozik a tüdőgyulladás, amely na­gyon veszélyes lefolyású, mint min­den vírusos tüdőgyulladás. A szövőd­mények közül megemlítem még a gyakran előforduló középfültőgyulla­­dást, szájnyálka-hártyagyulladást és a szerencsére ritka, de rendszerint halálos kimenetelű agyhártyagyulla­dást. A betegség praktikusan nem előz­hető meg, de lefolyását enyhíthetjük gamma-globulin előző befecskendezé­se által. Így sincsen kizárva, hogy a beteg beleesik a kórba, de legalább kizárjuk a veszélyes szövődmények kifejlődését. Az epidémiák időszaká­ban nagyon fontos, hogy a szervezet ellenállőképességét megnöveljük sok friss gyümölcs és zöldség tálalásával, esetleg vitaminos készítmények sze­désével. Magát a betegséget csak tü­­netileg kezeljük, mivel nincsen spe­ciális kanyaró ellenes gyógyszerünk. A láz ellen lázcsillapítókat adunk, láz­kúp vagy Acylpyrin formájában és sok limonádét, gyümölcslevet és más folyadékot itatunk, amivel pótoljuk a nagy folyadékveszteséget. A penicillin, tetracyklin és más or­vosságok adása csak annyiban indo­kolt, hogy ezekkel a másodlagos bak­teriális fertőzés veszélyeitől óvjuk szervezetünket A nehezebb lefolyású kanyarók kezelése és a szövődmények kurírozása csakis jó felszerelt fertő­ző osztályon lehetséges, ahol a fent említett segédeszközökön kívül ren­delkezésre áll a vértranszfúzió, oxi­gén és az állandó orvosi és nővéri felügyelet. E cikkemmel csak arra akarom fel­hívni a kedves nagyközönség figyel­mét, hogy ne becsüljük le manapság sem a kanyaró veszélyességét, hogy megelőzzük a betegség rosszabbra fordulását. MUDr. juhász István gyermekorvos GAZDAG ERZSI: Üveggolyó Üveggolyó, üvegház belsejében mit találsz? — Bent lakik a szivárvány, rajta ül egy királylány. Ül a hídon magában, üveggyöngy a nyakában, gyémántfésű kezében, igazgyöngy a szemében. Üvegfalon ki-kinéz: — Jön-e érte a vitéz világhíres királyfi? Vagy helyette akárki... Most kezdett csak igazán félni. Hiá­ba takarta el a katángkórő, mindjob­ban fázott. — fafl fajI Szép tarka szárnyacs­­káim. Itt pusztulok el — kesergett, zokogott. MÁR AZT HITTE, hogy nincs me­nekvés, amikor nem messze tőle ba­rátságos tűz lobbant fel. A pillangó közelebb röppent. Nagyot dobbant a szíve az örömtől. A tűz mellett az öreg csősz bácsi üldögélt. Az az em­ber, aktt a nyáron annyit kísérgetett, meg-megpihenve kalapja karimáján. Boldog volt a pillangó. A jó meleg tűznél egy- kettőre megenyhültek der­medt szárnyacskái. A fagy mit tehe­tett egyebet, nagy mérgesen odébb­­állt. Másnap hazarepült a pillangó. Mi­vel nagyon fáradt volt az átélt izgal­maktól, csakhamar mély álomba me­rült puha levélágyacskáján. Hiába hívták a napsugarak. Nem hitte nekik többé, hogy itt a tavasz. Némethné Üllös Márta

Next

/
Thumbnails
Contents