Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-16 / 46. szám
JA juhászat a nagyüzemi állattenyésztés körülményei között is kedvező feltételekkel rendelkezik. Ezt a tényt igazolja a juhállomány számának nagyarányú növekedése, különösen az idei év során. Szlovákiában jelenleg több mint % millió juhot tenyésztünk. Számuk az 1967-es év adataival összehasonlítva 112 ezer 714 egyeddel növekedett. A juhok számaránya az egyes termelési ágazatok szerint a következő: 1. sz. rajz. A juhállomány számszerű növekedése a piaci árutermelésben is megmutatkozott. Emelkedett a gyapjútermelés, valamint a gomolyasajt előállítása, feltételezhető, hogy mennyiségi és minőségi változás következik be a birkahús kitermelésében is. A birkagyapjú előállítása az 1967-es esztendőhöz hasonlítva 19,5 százalékkal, a gomolyasajté pedig 16,7 százalékkal emelkedett. A gyapjú és a juhsajt felvásárlása az egyes kerületekben az 1967—1968-as években az alábbi volt: 2.—3. sz. rajz. Figyelemre méltó eredmények és a juhtenyésztők ezért elismerést érdemelnek. Gyak-A juhtenyésztés helyzete napjainkban A JUHOK SZAKASZOMÉAT/ RÉSZARANYA AZ 1967-1966 ÉVEKBEN SZÁZALÉKOKBAN K/FEJEZVE GYAPJUTERMELÉS ÉS FELVÁSÁRLÁS AZ 1967-1966 években 2. ran megtörténik azonban, hogy az állományban nem eléggé produktív egyedeket is találunk. A jó állomány (anyajuhok és toklyók) teszik lehetővé, hogy haladéktalanul megkezdjük a tenyészetek minőségi feljavítását, tehát azt, hogy csak olyan anyajuhokat tartsunk, amelyek a termelékenységnek legalább a megkövetelt átlagát (gyapjúban, tejben, súlyban stb.) adják. Ez azt jelenti, hogy az állatokat hasznosságuk szerint kell kiválogatni, szelektálni, amit éppen a téli hónapok alatt legcélszerűbb elvégezni. Az állatállomány számszerű növekedésével egyidőben megváltozik a tenyésztés technológiája is. Ugyancsak megnövekednek a munkával szemben támasztott igények és további munkaerők kellenek. Ebben az évben a juhtenyésztő szakemberek száma több mint négyszázzal emelkedett. A gyakorlati juhtenyésztő szakembereknek, valamint a hazai- és a külföldi tudományos intézetek dolgozóinak új ismeretei, tapasztalatai nagy mértékben segítik elő a juhtenyésztés fejlődését. Használjuk ki kellőképpen ezeket az ismereteket, de ugyanakkor tartsuk szem előtt a hazai adottságokat is. A nagyobb juhnyájak összpontosítása új technológiai elemek felhasználását, bevezetését és a hasznosság fokozását teszi lehetővé, amely a racionális tenyésztés egyik döntő tényezője. A juhtenyésztő éve a pároztatási időszakkal kezdődik, már ekkor megteremthetjük a rentabilitás első előfeltételeit. Nem kevésbé' fontos a vemhesség és az ellés időszaka is. Az anyajuhok a téli időszakban előrehaladott vemhesség mellett különös figyelmet és egyedi ta karmányozást Igényelnek. A vemhes juhokat el kell különíteni és megfelelően kell takarmányozni. A juhász a pároztatási terv szerint osztályoz, ennek alapján állapítja meg a vemhesség fokát, valamint az ellés várható időpontját. Ebben az évben sok juhállományban nagy gondot okozott a szárazság. Feltehető, hogy a takarmánnyal több helyütt észszerűen kell majd takarékoskodni. Szükséges lesz figyelembe venni az állomány egészségi állapotát, tenyészerejét, feltételezett hasznosságát stb. A takarmányozás rendkívül fontos és a hasznosság döntő tényezője. A téli hónapokban nem beszélhetünk a legeltetés lehetőségeiről. Feltehető azonban, hogy a kedvező időjárás megfelelő takarmánykészlet kialakítását teszi lehetővé és ha az idő enyhe marad, talán ,még legeltetni is lehet, ami igen célszerű és ajánlatos. Igen jól kihasználhatók a cukor- és takarmányrépa, a burgonya stb. betakarítása után fennmaradt területek. A juhok hasznosítják a kapásnövények kiszántott maradékát és ez kedvezően hat egészségi állapotukra. Ügyeljünk azonban arra, hogy a vemhes juhok ne fogyasszanak fagyott kapásnövényeket, mert ez hasmenést, hurutot okoz és ebből komoly népgazdasági kár származhat. A legeltetés céljaira kihasználhatók a kertek is, amelyekben gyakran igen sok, a juhok által hasznosítható hulladék akad. Néha ugyan ezek a növényi hulladékok csak szárazanyagot képviselnek, azonban szilázsként adagolva ez is felhasználható. Ebben az időszakban azonban nem a legeltetés képezi a takarmányozás legfontosabb forrását. Csupán kiegészítője a takarmányozásnak, habár igen célszerű a gyapjú minőségének, mennyiségének növelésére, az állatok egészségi állapotának javítására és az akolban a CO2, valamint az NH3 (ammóniák) mennyiségének csökkentésére. A helyi adottságokat és lehetőségeket kihasználva takarmányozzuk a juhokat. Az egyes kialakított csoportokban szükség szerint adagoljuk az abraktakarmányt. Minden egyes juhnak legalább 60—65 gramm, azaz élősúlya minden kilójára 1 gr proteinre van szüksége. Sten juhtenyésztési kutató megemlíti, hogy az 5—6 héttel az ellés előtt adagolt napi 100 g emészthető nitrogénes anyag igen kedvezően befolyásolja az újszülött bárányok súlyát és életképességét. Jakowlev kísérlete megmutatta, hogy napi 170 g emészthető nitrogénes anyag felhasználása mellett 60 kg élősúlyt, 130—150 százalékos termelékenységet és 4,4 kg-os gyapjúhozamot értek el (a merino fajtájú juhoknál). Ha az emészthető nitrogénes adagok napi adagját 120—125 g-ra emelték, ügy az ellési arány 1,8 bárányra emelkedett és 4,5—4,7 kg gyapjút nyirtak egyedenként. A vemhesség egyes időszakaiban az emészthető nitrogénes anyagok szükséglete a következő: 4. sz. rajz. A tápanyagoknak ezt a menynyiségét például 0,75 kg hüvelyes szalmával, 1 kg zab vagy árpaszalmával, 1 kg jó minőségű réti szénával, 1,5 kg kukorica szilázzsal, avagy 3,5 kg répaszelettel pótolhatjuk. Az abraktakarmányok mennyiségét a juhok tejhozama és a bárányok napi súlygyarapodása alapján állapítjuk meg. Az anyát fejésl átlaga az ellés után kb. a következőképpen csökken: 5. sz. rajz. Ha a bárányok naponta és átlagban 0,15—0,20 esetleg 0,25 kg-os súlygyarapodást érnek el, akkor az abraktakarmány pótadagját a következőképpen ajánlatos megállapítani: Az ellés utáni első napokban „ 30 napig „ 60 napig „ 100 napig A bárányok elválasztásakor, amikor áttérünk a mesterséges takarmányozásra a COJ—I. — COJ—II. keveréktakarmányok felhasználásával és egyéb takarmányokkal, úgy a takarmányozásnak ez a módszere különösebb figyelmet igényel. Sok tenyésztő e téren már értékes tapasztalatokat szerzett. Eredményeikről és módszereikről érdemes lesz külön cikk formájában beszámolni. A juhokat ne engedjük éhezni. Az elégtelen táplálás (eltekintve attól, hogy gyenge bárányok jönnek világra) a gyapjúhozam mennyiségében és minőségében is megmutatkozik. A gyenge bárányok elhullanak, az állatok termékenysége csökken, sok a meddő juh és a tenyésztés nem kifizetődő. Igen fontos a juhok kellő itatása is. Az ivóvíz legyen mindig kissé langyos. A téli hónapokban helytelen, ha a juhokat közvetlenül a kútból merített vízzel itatjuk. Ez sok esetben káros. Ezért azt ajánljuk, hogy — az akolban létesítsünk elegendő itatót, — készítsünk be elegendő tartalék vizet, hogy a helyiségben megmelegedjék, — a fel nem használt ivóvizet az itatóvájúkból az akol sarkaiba öntsük, ahol a mélyalom száraz, — azokat a helyeket, ahol az itatók vannak változtassuk, 0,10 kg 0,40—0,50 kg 0,30—0,40 kg 0,20—0,25 kg hogy itt a talaj túlságosan ne nedvesedjék át. A téli időszakban és a kedvezőtlen időjárási körülmények között a juhász gyakran kénytelen a juhokat az akolban tartani. Ez az akol levegőjének CO2 és amóniák telítettségét okozza. Ilyenkor igen gyorsan átnedvesedik az alom is. Ennek elkerülése érdekében az almot gyakrabban cseréljük, hogy így megelőzzük a juhok lesántulását és fenntartsuk jó egészségi állapotukat. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy az akolban a hőmérséklet és a páratartalom optimális legyen. Ha a levegő páratartalma a megengedettnél nagyobb és az ammóniák-tartalom meghaladja a 70 százalékot, úgy ez könynyezésre ingerrel és az orr nyálkahártyájára hat, erősen érződik az átható ammóniák szag, ami lényegesen csökkenti a juhok étvágyát, befolyásolja növekedésüket, a gyapjú minőségét és az állatok általános egészségi állapotát. E hátrányok elkerülése érdekében ajánlatos a juhokat a kifutókban etetni, hogy ezalatt az akol kiszellőzzék. A hasznosság elsősorban az állatok jó egészségi állapotától függ. Az állami ellenőrzés múlt évi eredményei azt mutatják, hogy a csekély hasznosság legfőbb okozója, valamint a vágójuhok gyenge minősége annak tudható be, hogy igen sok juh szenved az élősködőktől. Ezért igen fontos, hogy idejében gondoskodjunk a juhok féregtelenítéséről és leküzdjük az élősdiek kártételét. Itt azonban feltétlenül be kell tartani az állatorvos utasításait. A juhász tevékenységi körébe sorolhatjuk az akol tisztántartását, az ellető ketrecek elkészítését és melegítését, a bárányok karámjainak elválasztását az akolban. Már most gondoskodjunk a legfontosabb gyógyszerek és fertőtlenítő szerek beszerzéséről. Ezeket feltétlenül használjuk fel az elléskor, a köldökzsinór fertőtlenítésekor stb. Különösen e munkáknál használnak még elavult és igen drasztikus módszereket. E téren ajánlatos szintén szorosan együttműködni az állatorvossal. A juhásznak azonban még sokkal több kötelessége van. A hely korlátozottsága miatt e kérdésekre nem térhetünk ki, azonban a bárányok idejekoráni elválasztása, a birkahús termelés, az export kérdései és a korszerű épületek problémái megérdemlik, hogy külön cikkben foglalkozzunk velük. JANIK Jaroslav mérnök (Ford.: Oy) NAP! _ SZÜKSÉGLÉT A TÁPANYAGSZÜKSÉGLET GRAFIKAI ABRAZOLASA GOMOLVASAJT-FELVÁSÁRLÁS AZ 1967-1966-AS ETEKBEN SZÁZALÉKOKBAN k/fejezve t <*> A JUH TE JELES! IDŐSZAKÁNAK GÖRBE JE VISZONYLAGOS TEJTERMELÉS MELLETT 5. ❖ ❖ •> ♦> ♦> * ♦> * * * ♦> * * * * * •> ♦> «t <♦<•»**♦<♦<*<♦<<><♦♦*♦<*<»<*<♦<*♦><*<*<♦♦><♦<♦♦♦♦
