Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-16 / 46. szám
A FÚRJ TENYÉSZTÉSE ÉS A PIACA AZ USA-BAN rtinerikában a fürjvadaszat Igen kedvelt szórakozás. Ma már azonban inkább csak volt, mert a vadfürjek száma állandón csökken. Ennek oka nem a vadászásban vagy valamilyen természetes vadellenség elszaporodásában keresendő, hanem abban, hogy a mezőgazdasági művelés megváltozott a kisebb megművelt földparcellákat nagy táblák váltják fel, és kevesebb a fürj életkörülményeinek megfelelő füves-cserjés terület. Ezenkívül a legtöbb alkalmas legelőterületet fásítják és az erdőben az amerikai fürj nem él meg. A fürj azonban keresett, kedvelt csemege az Egyesült Államokban és ennek tulajdonítható, hogy mind több — főként broilerrel fo dalkozó — farmer tér át a fürjtenyésztésre, vagy a brollercsirke mellett ezzel Is foglalkozik. Általában a fürj tenyésztése, nevelése nagyon sokban hasonlít a brollercsirke neveléséhez, nagyjából az állategészségügyi problémák is hasonlóak. Az amerikai bobwhites fürjet MÄR A TYÜKOK IS SZEDIK A PIRULÁKAT A coloradói egyetemen űj gyógyszert próbálnak ki, amelynek hormonális hatása hasonlít ama pirulákhoz, amelyet a terhesség megszakítása érdekében az asszonyok szednek. A kísérletezés alatt álló pirulák hatására a tojótyúk megszünteti a tojásrakást, mintegy két hetet pihen, majd újult erővel kezd tojni. A kísérlet célja, hogy az eddig csak szórványosan alkalmazott kényszervedlés helyett gazdaságosabb eljárással ugyanazokat az előnyöket sikerüljön elérni. Általános ugyanis az a tapasztalat, hugy 10—12 hónapi termelés után a tyúkok tojásának minősége romlik, az állat a kimerülés jeleit mutatja. Egy kényszervedletés után azonban a tojó ismét eredeti életerővel, kiváló tojásminőséggel termel tovább, és második évre is megtartható. A vedletési idő azonban hosszú, költséges. Az új gvőgyszer viszont csupán két hétre csökkenti le ezt a vedlési, vagyis megújulási folyamatot. Poultry Eggs Weekly 14—16 hetes korában értékesítik, egyedenként átlagosan egy dollárért. Az állatok átlagsúlya tisztított állapotban 22 deka körüli. Korábban a fürjet csak lőttvadként ismerték. Az említett okokból azonban a fürj számaránya a harmincas évek óta 30 %-kal csökkent. A legtöbb fürjvadász felhagyott ezzel a kedvteléssel, és ma már egyegy lelőtt fürj a vadásznak, mindent beleszámítva, 3,50—4 dollárjába kerül. Ezért is kifizető a fürj tenyésztése és a vadászott fürj nem okoz konkurrenciát. A tenyésztők a felnevelt fürjek jelentős részét vadásztársaságoknak adják el, melyek a megvásárolt, már repülni tudó fürjeket pár órával a vadászat megkezdése előtt a területen elengedik, és így teremtenek biztos fogást. A fürjtenyésztésben ma még az állategészségügyi problémák okozzák a legtöbb gondot. Bizonyos bélgyulladásos tünetű megbetegedésben egy éjszaka folyamán egész állomány pusztulhat ki. Ez ellen csak a legkínosabb tisztántartás, a nevelőhely állandó tisztítása és fertőtlenítése a védekezés. A fürjtenyésztők száma ma még igen korlátozott. Ennek oka elsősorban a viszonylag kis kereslet, jóllehet van olyan vendéglő, amelynek specialitása a fürj és rendszeres vásárló. Nem minden állam engedélyezi azonban a fürjtenyésztést, és aki ezzel foglalkozik, annak licenciát kell vásárolnia. Egy-egy tenyésztő évenként 3—4 ezer fürjet nevel fel. Általában a farmokon dolgozzák fel az állatokat és a tenyésztők csomagolják is az árut. Egy-egy csomag 12 felpucolt és mélyhűtött fürjet tartalmaz. A nagyobb, üzemszerű tenyésztés legnagyobb akadálya a munkaigény és a munkaerő hiánya. Az amerikai szakemberek szerint a fürjtenyésztésnek sokkal nagyobb jövője van, mint azt ma a felületes szemlélő látja. Az osztályon felüli éttermek nagyobb mennyiségben igényelnék, ha kedvezőbb áron kapnák, vagy egyáltalán beszerezhető lenne. A fürjet mint rendkívül ízletes csemegét és könynyen emészthető húst értékelik. Poultry Meat FRANCIA HIBRIDPULYKA FELDOLGOZVA Mint minden termék, a pulykahús iránt is világszerte fokozódnak a minőséggel kapcsolatos igények. A csupa-csont, sötét tolltüszős vágott-pulykát nem lehet előnyösen értékesíteni. Világszerte jól értékesíthetők azonban a fehértollú, hússal jól megrakott vágottpulykák, különösen ha a súly is a piac igénye szerinti. A képen egy félbevágott pulyka látható ideális mellalakulással. A fotón látható pulyka a franciaországi Ouest Poussins nevű cég hibridje. (Természetes, hogy a hibridpulykák szakszerű gondozást, megfelelő takarmányozást igényelnek. j Százhatvan közül egy MEDDIG ÉLNEK A MADARAK? ' Az ornitológusokat egyebek között még ina is foglalkoztatja az a kérdés, meddig élnek a madarak, és melyek élnek legtovább. Ezt nap nap után tanulmányozzák, hiszen csak megközelítőleges adataik vannak erről. Pontosan még nem állapították meg, hogy egy-egy madár hány évig is él. Hazánkban is foglalkoznak a madarak életkorának tanulmányozásával. Az eddigi (feltételes) adatokat főként gyűrűzés által szerezték a madártani intézetek, és ez nagyjából már most megdönti azt a régebbi állítást, hogy egyes madarak — amelyek közül sok nálunk is előfordul — több évtizedig is elélnek. Az eddigi tapasztalatok szerint a gyűrűzés a legbiztosabb fokmérője a madarak életkora megállapításának, és ezek szerint az ismertebb madárfajták közül az ezüstsirály körülbelül 27, a sarki sirály 23, a fehérgólya és a szürkegém 19, a feketególya 14, a bíbic 16, az aranyvarjú 9 stb. évig él. Ezeket az adatokat egy angol ornitológiái szaklap tette közzé, több tudós megfigyelése alapján. Érdemes megemlíteni, hogy a Szovjetunióban szintén nagy gondot fordítanak a madarak életkorának tanulmányozására, és az ottani tudósok adatai is egyeznek az előbbiekkel. A Szovjetunió területén egy ízben elejtettek egy vadkacsát, amelynek lábán gyűrű volt és arról megállapították, mintegy 20 éve viseli a gyűrűt. A vadkacsák nagyobb része, mint ismeretes, sokkal rövidebb életű, hiszen vadásszák őket, és túlnyomó részük nem éri meg ezt a magas életkort. így például 160 gyűrűzött kanalascsőrű kacsa közül 133-at elejtettek első két életéviikhen, 27-et a következő öt év alatt, és csak egy élt körülbelül 20 évig. Még jellegzetesebb a helyzet a seregélynél. Sznvjetuninbeli megfigyelések szerint 197 gyűrűzött seregélyfióka közül már az első évben elejtettek 116-at, a második évben 59-et, és csupán 22 élt három évig. Csupán kettőt ejtettek el 11, illetve 12 éves korukban. (ti) A H8N£GGER TOJÓ A nagy teljesítményű hibrid tojók között nemzetközi hírnévre tett szert a Honegger. Har mjncöt évi munka áll mögötte. A két Honegger fivér vegyes farmján a tojóállomány adta a legnagyobb hasznot, ezért erre koncentrálták az erejüket. Ma az Illinois állambeli Forrestben 420 holdas farmon folyik a tenyésztési kutatás, 58 baromfiépületben. Az árutermelésre szolgáló csibék előállításával több mint 300 keltető foglalkozik. Saját laboratóriumaik foglalkoznak a megbetegedések okainak kutatásával, ezenkívül több kísérleti telepet tartanak fenn. Száznegyven farmmal állanak szerződésben, ahol a tenyésztési program szerint kialakított tojókat kipróbálják A jelenlegi program 400-nál több vonallal végzett keresztezést tartalmaz, eddig több mint 4 millió mérési eredmény futott be. hogy a maguk elektronikus számítógépével feldolgozzák. A Honegger hibridet 80 országban tenyésztenek. Sokan szülőé llományt is tartanak. Évente több mint 100 millió Honegger csibét értékesítenek. Poultry World
