Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-16 / 46. szám

A boldogtalanság tandíja Öltek a füstös, zajos kávéházban. Cigarettáztak. Gondolataikba merül­tek. Amikor a pincér eléjük tette a konyakot és a feketekávét, a férfi udvariasan megkínálta asztaltársnő­jét. — Bocsásson meg — kezdte a fér­fi —, amit ma telefonáltam magának, azt nagyon szégyellem. Csendesen, de Ingerülten felelt a nő: — Mi értelme volt a felhívásnak? öngyilkossággal fenyeget? Az Ilyen sületlenségnek nem ugróm be ... — Higgye el, drága Ilonkám, na­gyon szeretem magát. Ne haragudjon a viselkedésemért. Mindenáron talál­kozni akartam Önnel. Kérem, tegyen boldoggá, legyen a feleségem. — Gyorsan száguld, mérnök úr! Ámbár említettem, hogy az ilyen ámí­tásoknak nem ülök fel, mégis eljöt­tem. Fenyegetése eszembe Juttatta férjem tragikus halálát, amit sosem tudok elfelejteni. — Akkor nagyon is megértem, mennyire érzékenyen hatott Önre fenyegetésem. Kérem, mesélje el, mi történt. Bár nehézkesen, a női mégis kötél­nek állt: — Fiatalon ismertem meg Bélát, későbbi férjemet. Nagyon tetszett ne­kem. Példásan viselkedett. A színház irodájában nyertem alkalmazást. Ké­sőbb rábeszéltek, legyek színésznő. Eleinte kisebb, majd nagyobb szere­peket bíztak rám. Sikereim voltak. Férjem ennek mérhetetlenül örült. Megértette művészi törekvéseimet. Szerelmünk, úgy látszott, végtelen ... Minden boldogan ment volna, ha hir­­telenében életünkbe nem lép Miklós, a színház főrendezője. Lassan össze­barátkoztunk. Együtt járogattunk, amíg Béla rá nem jött a dologra. Féltékenykedett. Egy alkalommal meghívta Miklóst. S amikor emelke­dett hangulatban voltunk, megkér­dezte: — Kedves barátom! Te szereted a feleségemet? Ne tagadd! Hazakísér­­geted. A parkban jártok kettesben. Amikor üzleti úton voltam, szórako­zóhelyen táncoltatok. Kérem mind­kettőtöket, ennek vessetek véget!__ Komolyan, határozottan mondta. Velem erről többet nem beszélt. Ter­mészetesen találkozásaimat a főren­dezővel nem kerülhettem el. Munka­társak voltunk, szerepeim tőle függ­tek. Miklós nem türtőztette magát. Férjem egy alkalommal a parkban elcsípett bennünket. Karonfogott, egy pádhoz vezetett, megszorította a ke­zemet, de egy szót sem szólt. Azon az estén nagyon szomorúnak, levertnek látszott. Nem csinált jele­netet. Csendesen, szemrehányóan mondta: , — Szavatokat be nem tartottátok. Ilonka, neked már nem hiszek. Nem tudok hinni...! Többé rám sem nézett. Motorkerék­párra ült, s nagy robajjal elszágul­dott ... Nyugtalan éjszakám volt. Csu­pán reggel felé szenderedtem el. Ál­momból telefoncsengés riasztott fel. — ... Itt a rendőrség beszél. Asz­­szonyom, férje öngyilkosságot köve­tett el. Az alagút előtt a gyorsvonat alá vetette magát. Rögtön jöjjön! Borzasztó napokat éltem át. Sok szóbeszéd, pletyka járta rólam a vá­rosban. Más lakásba költöztem. Ke­rültem a tolakodó férfiakat, a kihívó pillantásokat. Maga pedig ma azt te­lefonálja: megöli magát. Ez újra fel­tépte hegedő sebeimet. — Ne gondoljon erre, Ilonka! A szerelmet nem színlelem. — Kissé csodálkozom a kijelenté­sén. Ne vegye rossz néven, kíváncsi voltam magára, s most elárulom, ami­kor kezdett utánam érdeklődni, én is jobban figyelembe vettem. Rájöttem, hogy elvált ember, két gyermekét anyósa neveli. A gyermektartást bíró­ság útján kellett behajtani. Nemcsak nekem csapta a szelet, hanem annak a kis szöszke rajzolónőnek is, aki Balogh mérnök csoportjában dolgo­zik. S mindezek ellenére szemrebbe­nés nélkül azt mondja, hogy miattam lesz öngyilkos ... — Bocsásson meg, nem így gondol­tam. — Akárhogy is gondolta mérnök űr ... Hiányzott a becsületes szándék. Túl érzékeny férjem tragikus halála nagyon megrázott. Alakja a korrekt­ség mintaképeként lebeg előttem. Példás hitvestársi viselkedését nem értékeltem eléggé. Sajnos, drágán megfizettem érte ... Hornyánszky Tibor SZÉP OTTHON Tyúklábmintás, kötött pulóver Reggelenként rosszkedvűek vagyunk Nem véletlen, hogy reggelenként általában rosszkedvűek, a nap bizonyos szakaszaiban pedig ingerlékenyebbek vagyunk — állapították meg egy hamburgi egyetem pszichológusai, és grafikonon ábrázolták, melyek a nap legveszélyesebb órái. Ha hihetünk a szakembereknek, idegállapotunk előre meghatározható hullámzást mutat naponta, s a házasfelek, munkatársak közötti veszeke­dések, a gyerekek rendetlenkedése, de még néhány könnyebb betegség is pontosan jelentkezik. A gyerekek estefelé a legrakoncátlanabbak, a jegye­sek este 9 és 10 óra között szakítanak, a gépek mellett dolgozókat a mun­kahét első és utolsó napján, déli tizenkettő és egy óra között fenyegeti leginkább üzemi baleset. A zoológusok megállapították, hogy ez a hullámzás az állatvilágban is éppilyen gyakori. A méhek például délben a legingerlékenyebbek. Az óramutató — figyelmeztetnek a tudósok — nem csupán az időt, ha­nem hangulatunkat is mutatja. Ha tehát el akarjuk kerülni a kellemetlen­ségeket, reggeli előtt sohase folytassunk telefonbeszélgetést, ebéd előtt fékezzük dühünket, hiszen az első kanál leves után megnyugszunk. ZÄGONI ATTILA: Irigység Egymás mellett két fa állott: egyik alma, másik szilva Annyi volt a gyümölcs rajtuk, hogy a két fa alig bírta. i A kis szilvák irigykedtek, mert az almák nagyok voltak - Addig-addig sugdolóztak, míg valamit kigondoltak. Áthajoltak az almákhoz, útját állták az esőnek, S a napocska hiába süt — eső nélkül úgy sem nőnek. Meghallotta ezt egy zápor, nem habozott, meg is térült — Ogy megverte a szilvákat, hogy mindenlk belékékült. Társasjáték (CHILEI KOSÄR) Tíz-tizenöt játékos ül egy körben, székeken, zsámolyokon vagy a földön. Maga a játék itt lényegében azonos azzal, amit a legkülönfélébb európai országokban „gyümölcskosár“ néven ismernek. A játékosok itt nem alkot­nak „piacot“, pusztán csak egy-egy gyümölcs nevét veszik fel. A3 egyik narancs lesz, a másik körte, a harma­dik alma stb. Amikor a vásárló — fogó — a körbe lép és megkérdezik tőle. hogy mit vásárol, ezt kell vála­szolnia: „Most jöttem a piacról, vásá­roltam almát, körtét.“ Vagy más gyü­mölcsök nevét mondja. A két gyü­mölcs név tulajdonosa köteles egy­mással helyet cserélni. Mialatt ez megtörténik, a körben álló fogó igyekszik elfoglalni egyikük helyét. Ha ez sikerül, a szék nélkül maradt játékos lesz a fogó. Honnét kapta színét az aranyhal ? (NÉMET MESE) Szép, sötétzöld tóban szüleivel, testvéreivel, barátaival együtt élt egy ezüstszínű, közönséges halacska. Mivel az összes kis hal közül ő volt a legkisebb, Kis Szikrának nevezték el. Az egyik szép reggel, mikor a Napocska a csillogó tó tükrén szétterí­tette ragyogó sugarait, Kis Szikrácska játszadozni kezdett velük. Minden­áron el akart kapni egyet. A Napocskának nagyon megtetszett a játsza­dozó kis halacska, lehajolt a víz fölé s így szólt Szikrácskához: — Olyan szépen tudsz ugrálni s kacsintgatni a csillogó vízben, hogy öröm nézni téged. Bizonyára tudsz mászni is. Jöjj hozzám! Húzd fel magad egyik sugaramon! Itt a derült égbolton együtt fogunk játszani. Mellettem sosem fogsz fázni. A halacskának nem kellett kétszer mondani. Elkapott egy erős sugarat s kúszni kezdett felfelé. Fejecskéjét erősen a napsugárhoz szorította, s úszócskáival tolta magát előre. Gyorsan haladt. Az út felénél azonban melege kezdett lenni. De a halacska hősiesen tartotta magát. Elhatározta: ha már egyszer rászánta magát e hosszú útra, nem tér vissza ... S egyre feljebb, feljebb kúszott a Nap felé. A Naphoz közeledve azonban gyorsan veszíteni kezdte ezüstös színét. Pikkelyei testecskéjén előbb sárgultak, majd vörösödtek, s végül arany színűek lettek, mint a Napocska. Kis Szikrácska már közel volt céljához. Nagyon fáradtnak érezte magát. Megállt, hogy pihenjen. Oj erőt gyűjtve lenézett. A nagy mélységben csak egy kis pontnak tűnt a tó s kis kerthez hasonlított az erdő. A halacska csodálkozva kinyitotta a szájacskáját... És jaj... a napsugár kicsúszott fogai közül, s mint a villám zuhant lefelé. Amikor a Napocska észrevette a veszélyt, gyorsan egy mentősugarat dobott utána. A halacska el is kapta, de megállni már nem tudott. Gyor­san csúszott le a földre. Ez a sugár azonban nem abba a tóba vezette, ahonnét származott, hanem egy ligetben fekvő, csillogó kis tavacska tükrén ért vizet. A tó mellett egy kislány állt édesanyjával. Felfigyelt a víz csobbanására. Odanézett á- egy gyönyörű halat látott. — Édesanyám, nézd milyen gyönyörű halacska! Az anya közelebb ment a vízhez s az aranyhal láttán csodálkozva mond­ta: — Honnét került ide ez a halacska? A Kis Szikrácska kidugta kis fejét a vízből s vékony hangján megszó­lalt: — A Napocskától jöttem! A Napocskától jöttem! A kislány odahívta a ligetben játszadozó gyerekeket. A kíváncsi felnőt­tek is odasereglettek s mindannyian megcsodálták a gyönyörű aranyha­locskát. Ettől az aranyhaltól származnak a ligeti tavakban kergetőző, ficánkoló aranyhalacskák, és azok a kis halak is, amelyeket az emberek akváriumok­ba raknak, hogy vidám játékukon felviduljanak. Fordította: Budai Ernő Otthonunk berendezési darabjai kö­zül elsősorban fekvőbútorainktól igé­nyeljük a kényelmet, hiszen a nyu­godt alvás egyik legfontosabb élet­funkciónk, s döntően kihat közérze­tünkre, hangulatunkra, napi mun­kánkra. A fekhelynek azonban nem­csak kényelmi, hanem térkialakítási szerepe is van. Más elrendezési lehe­tőséget ad két egyszemélyes heverő, mint egy kétszemélyes; és mást a háttámlával ellátott, vagy három ol­dallal határolt kanapé, padheverő, mint a kinyitható, kétszemélyes fek­hely. Ha két fekvőbútort a fal mentén hosszában helyezünk el, megnyútiák a szobát. (Keskeny, hosszúkás for­májú helyiségnél ez nem előnyös!) Viszont bármilyen alakú szobában jól hat a két szomszédos falhoz, sa­rokba állított heverő. A sarokképzés másik változata, amikor az egyik hevecőt a fal mentén, a másikat a falra merőlegesen helyezzük el. Hely­­kihasználás szempontjából ez a meg­oldás nagyon célszerű; egyrészt, mert így elválik a hálóhely a szoba többi terétől; másrésze pedig, mert az így felszabadult falfelületen más bútor­darabokat helyezhetünk el. Egy szoba berendezésénél ké háló­­hellyel általában számolunk. Egy fekvőfelület átlagos mérete 1,90 X 0,90 m. Ennek kétszerese egy 20 négyzetméteres szobának eg'ynyolcad TANÁCSADÓ Az egészséges, ép fogazató vagy fogatlan szájnak és a kilélegzett leve­gőnek áltálában nincs szaga. A kellemetlen szájszagú ember gyakran nem is tud fogyatékosságá­ról. Környezete számára azonban igen visszataszító lehet. Ha pedig a beteg­nek tudomása van róla, gátlást okoz. A kellemetlen szájszag többnyire a száj betegsége, olykor más szerv meg­betegedése következtében jön létre. Szájszagot okozhatnak a szervezetbe jutott idegen anyagok: táplálék, fű­szerek, italok, élvezeti cikkek, gyógy­szerek is. Gondos vizsgálattal több­nyire sikerül eredetét, előidéző okát felderíteni. A szájban levő elváltozások közül szájszagot okozhat: 1. a szájápolás hiánya, 2. a fogak betegsége, 3. a száj­nyálkahártya betegségei, 4. a nyelv kóros elváltozásai. A szájápolás hiánya: A fogkőlera­­kódás, továbbá a fogakon és a fog­közökben megtelepedő ételmaradék bomlása gyakran okoz kellemetlen szájszagot. A fehérjékből ammónia vegyületek, metán, kénhidrogén, mer-SZABÖ BÉLA VÍZSZINTES: 1. Szabó Béla legje­lentősebb alkotása az ifjúság számá­ra. 7. Hajó — szlovákul. 8. Olló kö­zepe. 9. Kabinban van! 11. Helyrag. 12. Régebbi isklaotípus. 13. Tett vége. 15. A Moszkva baloldali mellékfolyó­ja. 16. Egyiptomi napisten. 17. Két darab. 19. Égitest. 20. Pápai hármas korona. 23. Fedd. 25. N. Z. A. 26. Ten­gely — szlovákul. FÜGGŐLEGES: 1. Fél molnár. 2. Rangjelző szócska. 3. Fél alma. 4. Csen. 5. Szabó Béla ismert regénye. 6. Szabó Béla egy másik regényének elme. 9. Az igavonó állat. 10. Fohász. 14. Morse-jel. 16. Radium vegyjele. 18. Részvénytársaság röv. 19. Indulatszó. 21. Folyó Ausztriában. 22. Kerék — németül. 24. Folyó a Szovjetunióban. 26. Csont — olaszul. (Segítség: vízsz.: 5. eol. — 16. ra. — 20. tiara, függ.: 22. Rád — 26. os.) Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 5. és 6. számú sorok megfejtése. 'WWyAV.V,V.^i,V/a.VVA-.W.-.-.-.V.V.V» wm m m m részét foglalja el. De sok esetben har­madik fekhellyel is számolni kell (pl. ahol a gyermeknek nincs külön szo­bája, vagy vendégágyra van szükség), amelynek elhelyezése néha szinte megoldhatatlan feladatnak tűnik. Nem is mindig az alapterülettel van baj, hanem inkább a helyiség építészeti adottságaival. A tagoltság, a nyílás­záró szerkezetek elhelyezése sokszor 1,60—1,70 méteres falfelületeket ad. Megfelelő méretű . bútorokkal alkal­mazkodhatunk az adott helyzethez. G. G. AZ ÍZLÉSES TERÍTÉS FOKOZZA AZ ÉTVAGYAT Az étkezés életünknek szükséges és fontos mozzanata, ezért nem kö­zömbös, milyen körülmények között reggelizünk, ebédelünk, vacsorázunk. Az ízléses terítés fokozza az étvá­gyat, s egyik szemmel látható jele kulturáltságunknak is. Egy-egy háztartás asztali edény­­készltetét minden esetben a csa­lád létszámának, étkezési szokásainak megfelelően kell összeválogatni. Ter­mészetesen gondolni kell az eseten­ként hozzánk látogató vendégekre, barátokra, rokonokra is. Szerencsére az edénytervezők ma már azt is fi­gyelembe veszik, hogy az edények kevés helyet foglaljanak el, többféle célra legyenek felhasználhatók. A SZÁJSZAG captán-vegyületek képződnek. Az étel megtapadását elősegíti a hiányos rá­gás, a nyálpangás, a besűrűsödött nyál enzimtartalmának növekedése. A fogak betegségei: Romlott és gangrénás üregekben, valamint rosz­­szul záró tömések, koronák, hidak, szabályozó készülékek mellett, leme­zes protézisek alatt, ha a beteg nem tartja gondosan tisztán a száját, gyak­ran kellemetlen szagú bomlás kelet­kezik. Az akrilátnak vagy fémlemez­nek nincs szaga. A szájnyálkahártya betegségei: Fe­kélyes szájgyulladás, vírus fertőzé­sek, fémmérgezés, leukémia okozta kifekélyesedő, vagy. elhalással járó szájgyulladás, tuberkulózis, szifilisz, széteső daganatok, Skorbut, purpurák okozta ínyvérzés lehet a szájszag oka. A nyálmirigyek és az állcsontok be­tegségei is kellemetlen szagot okoz­hatnak. A nyelv kőrös állapotai közül a nyelvlepedék, különösen a zöldes­barna, vaskos lepedők okoz átható szagot. Az orr- és garatüregből származó kellemetlen szagok eredhetnek a nyál­kahártya vagy a mandula krónikus gyulladásaiból. Átható kellemetlen bűzzel jár az ozoena, az orr nyálka­hártyájának sorvadása vagy krónikus gyulladása. Divertikulum és széteső daganat a nyelőcsőben szintén idézhet elő szájszagot. A légcső, a hörgők és a tüdő beteg­ségei is okozhatnak kellemetlen száj­szagot: bronchiektasia, tüdőtályog, gangréna, de tuberkulózis is, főként a bomló köpet idézhet elő rpthadó szagot. Az anyagcsere és a belső szervi betegségek közül a cukorbaj egyik korai tünete a leheleb jellegzetes, édeskés, arómás szag, mely rothadó almára emlékeztet. Májcirhózis esetén is lehet kellemetlen szájszag, amely bomló vérre emlékeztet. Gyógyítás: Az esetek legnagyobb részében a szájszag a szájból ered, ezért a szájhigiéna tökéletes helyre­­állítása meghozza a kívánt eredményt. A fogak gondos ellátása, gennyező tasakok megszüntetése, alapos fog­mosás, esetleg egyes fogak eltávolí­tása szükséges. A klorofil tartalmú fogápoló szerek bizonyos ideig dezo­­dorálő hatást fejtenek ki. Lemezes fogpótlás esetén ennek nagyon gondos tisztántartása szüksé­ges. A protézist étkezések után alapo­san kiöblítjük és kétszer naponta fogkefével, fogkrémmel megtisztítjuk. A gyógyszerszedéstől származó rossz szájszag megszüntetésére men­tol cukorka használható. (Dr. P. G.) Megfejtések — nyertesek AKAD KÖZTE NEHEZEBB IS! betű­rejtvény: Hagyjon békében. Száraz­föld. Szerfelett érdekes. Borostyán­levél. Szépszerével. Nagylábon él. Se ki, se be. Vastaps. Páratlan a ma­ga nemében. Egy pohár must. Mini-keresztrejtvény: Auróra, Nye­­va. Könyvnyertesek: Kovács Éva, Kürt — Mikulecz László, Sókszelőce, — Szöcs Ágota, Köbölkút — Borzy Lász­ló, Tornaija — Süttő Gábor, Bátor­­keszi — ifj. Piszton Boldizsár, Sző­­gyén. SZABAD FÖLDMŰVES 1968. november 16. ^ - - ----- -------------------9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents