Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-09 / 45. szám
ÉLETTARTAMÁT MEGHOSSZABBÍTJA ASZAKSZERŰ A fémes anyagoknak levegővel vagy vízzel, esetleg kémiai szerekkel való érintkezésekor fellépő apadási folyamata — például mint amilyen a rozsdásodás — összefoglaló nevén a korrózió, nagy károkat okoz a mezőgazdaságban is. Mivel egyes gépek használata idényjellegű, a káros hatások a mezőgazdasági gépparkban az általánosnál is fokozottabbak. A korrózió hatása az acélra az „egészséges falusi levegőben“ aránylag kicsi, mégis jelentős, mert egy négyzetméternyi acélfelület évi súlyvesztesége 140 g anyag, ami átlag 0,018 mmnyi átmérőben fogyatkozást jelent. Ha tudatosítjuk, hogy a korrózió nemcsak felületi, de apró mélyedéseket okozó, úgynevezett pontkorrózió formájában Is előfordul, úgy egy 3 mm átmérőjű pléhlemez élettartama már nem 15, hanem mindössze 1—2 év is lehet. Gépeknél üzemelés közben súlyos balesetet okozhat például az alkatrészek korróziós jellegű megrepedése. A védekezés módja Főleg a gépek idényen kívüli Időszakában lehet eredményesen védekezni a korrózió káros hatása ellen. Sajnos azt a természetes követelményt is meg kell említeni, hogy ilyenkor tető alá kell helyezni a gépeket, hogy legalább részben a csapadék közvetlen hatása ellen védve legyenek. A korrózió ellen azután konzerválnunk kell a gépeket. Fontos hangsúlyozni, hogy a tisztátalan, vagy a korrózió elemeit tartalmazó kezeletlen fémfelület még gondos konzerválással sem védhető meg, mert a korrózió a védőréteg alatt tovább hatol. Csakis a letisztított területet védhetjük vazelinnel, konzerváló kenőccsel, tavottával stb. Kenést a technológiai feltételek betartásával kell végeznünk. A felület előkészítése Ezidáig figyelmet szentellek mezőgazdasági üzemeinkben a gépek konzerválás előtti felületi előkészítésére. Az ilyen rendes előkészület nélküli korrózió elleni védekezés esetén természetesen nem várható jó eredmény és könnyű félvállról kijelenteni, hogy a védekezés felesleges. A fémtárgyak felületén különböző idegen anyagok fordulnak elő, melyek közül legfontosabbak a következők: 1. Sók, nedvesség és por. Különösen veszélyesek a ként tartalmazó kémiai anyagok, például a különféle rovarirtószerek, növényvédöszerek stb. 2. Zsiradék, amely az előző konzervációből marad vissza. Ez különösen azért veszélyes, mert idővel penészedik, esetleg a meleg, a fény, a víz, az oxigén hatására bomlani kezd, miközben savakat old fel, amelyek a fémet közvetlenül marják. 3. Rozsda, amely korróziós képződmény a légköri hatások vagy különféle vízoldatok vasra gyakorolt hatására keletkezik. Drótkefével eltávolítható ugyan a felületi rozsda, viszont ennél veszélyesebb a pórusokban visszamaradó rozsdaanyag, amely a korrózió folytatását jelenti. Ezért tisztításkor apró rozsdanyomokat is el kell távolítani. , Zsírtalanítás Gyakorlatban a zsírtalanítás három módszerrel végezhelő: a) A lúgós (alkálikus) oldatokban történő zsírtalanítás főleg alkatrészek esetén ajánlható. Ezt leggyakrabban az Alkon nevű készítménnyel végzik (gyártja a Chema n. p. — ára minőségi fokozat szerint 2—4 korona kilónként). A használt keverékek leginkább szódát, lúgkövet, vízüveget és szappant tartalmaznak. A fémfelületek kezelésekor a keverék 3—7 százalékos oldatát használják 80—90 °C-on. A zsírtalanítás szükség szerinti időtartama 3—10 perc. Nálunk melegítővel ellátott fémkatlant is gyártanak erre a célra (Kovofinls n. v., Ledeő nad Sázavou). Kicsiben szűrő és fémkanna is megfelel. Mivel az oldat a bőrfelületet szétrágja, gumikesztyű használata ajánlatos. Az edény aljára hulló alkatrészek esetleg rúdvégre erősített mágnessel is kiszedhetők. A lúgos oldatot az alkatrészekről le kell öblíteni és azokat jól megszárítani. bl Oldóanyagokat főleg akkor használunk, ha nem kerül sor a gép szétszerelésére. A tisztítás ilyenkor petróleummal vagy nyersolajjal (naftával) történő letörléssel vagy drótkefe segít-KONZERVÁLÁS ségével végezhető: A petróleum alkalmazása megfelelő, mert ez részben oldja a rozsdát, A vízsugárral végzett lemosást korrózió követné, ezért az ilyen fémfelületet vízkiszorító szerrel, például ún. benzinszappannal kell befecskendezni (gyártja: Petrochema n. v. Dubová), ami egyben rövid idejű konzerváló anyag is. A hosszabb időre végzett konzerválást az oldóanyagok eltávolítása utáni felszárítást követően végezzük. c) Az emulziós zsírtalanítása az erős rétegben lerakodott tisztátalanság eltávolítására használatos. Az emulgátorok közül nálunk jól bevált a naftában oldott 10 százalékos részarányú Slovasol készítmény (gyártja: ChZWP n. v., Nováky, ára literenként 3,50 korona). Még a motorban lerakodott karbont is feloldja a Slovasol többszöri alkalmazása során, miközben tiszta vízzel végezzük a leöblítést. Nagyobb méretű tárgyakat vízzel készített 1—5 százalékos Dubaral N emulzióval mossuk le (gyártja: Petrochema n. v. Dubová). A vízanyag kiszorításához ez esetben is benzinszappan használható. A rozsda eltávolítása Annak ellenére, hogy nálunk 52 különféle rozsdamentesítö készítményt ismerünk, a rozsda eltávolítása mégis komoly problémát okoz, mivel e szerek összeállítása savra alapozódik, ami az állandó felületi védelemnél helyes, viszont időszakos konzerválás esetén nem megfelelő. Ezért legegyszerűbb, de nem tökéletes rozsdamentesítő a drótkefe, s valamivel előnyösebb a már említett petróleum. Jelentősen nagyobb hatás érhető el a külföldi Plus-Gas Formula „A“ rozsdamentesítővei, kérdés azonban, hogy importálunk-e belőle, esetleg hozzálátunk-e gyártásához. A savbázison alapuló B, DK és C jelzésű rozsdamentesítök közül (amelyeket a Chema n. v. gyárt) az első kettő úgynevezett hidegen történő kenésű rozsda eltávolításra használható. A C jelzésű anyag hasonlóan használható, de olyan esetekben, ha kívánatos, hogy a fénylő felület lehetőleg megmaradjon. Leöblítés után kevés ammóniummal kevert vízzel lehet a fémfelületet bekenni, így korrózió veszélye nélkül lehet a felületet szárítani. Egyébként a szárításhoz a már említett vízkiszorító anyagokat lehet használni. Festékpótlás A gép tökéletes megtisztítása után szükséges a lepattogott festéket pótolni, nem is annyira esztétikai szempontból, hanem azért, mert a festék védi és ezzel meghosszabbítja a fém élettartamát. Az egy koronás pénzéremnél nem nagyobb foltokat, horzsolásokat úgy javítjuk ki, hogy zsírtalanítjuk felületüket, könynyedén lesmirglizzük, leöblítjük, megszárítjuk, majd finom hajszálecsettel vékony festékréteget kenünk rá. A festék vagy nitrocellulózés felületi C 2001 jelzésű email, vagy S 2013 jelzésű szintétikus felületi külső email,- esetleg S 2016 jelzésű szintétikus email legye« (gyártja: Farby a laky n. p.). Mihelyt az első festékréteg teljesen megszáradt, még egy ugyanolyan réteget festünk rá. A nagyobb és mélyebb sérülések nem hagyhatók gittezés nélkül. Ha a fémtárgy meggörbült, úgy azt még a gittezés előtt -ki kell egyenesíteni, az esetleges törést pedig be kell hegeszteni. Ilyenkor le kell köszörülni a hegeket, és eltávolítani az égett festéket. A festékéleket le kell köszörülni és a terület lemosása, szárítása után S 2000 jelzésű szürke vagy vörösbarna színű szintétikus alapfestékkel lefesteni. Azután lehet ezt a felületet a szükséges helyeken 0 5004 számú szürke vagy vörösbarna gittel bekenni. A gittfelületet később simára kell köszörülni, a gittport lemosni és elvégezni a szárítást. Ezt követi az ecsettel vagy úgynevezett festőpistollyal történő alapfestés (S 2000 jelzésű már említett festékkel). Ha szükséges, akkor hígítót is alkalmazunk (ecsethasználatkor az S 6000 számút, festöpisztoly alkalmazásakor pedig az S 6001 számút). A 24 óráig tartó száradás után az alapfestéket le kell köszörülni, a port lemosni és a felületet megszárítani. Végül is ecsettel rá kell festeni vagy géppel ráfújni a felső emailt (C 2001, S 2013 vagy S 2016 számút). Az első réteg megszáradása után ugyanazzal az emailféleséggel kell a felületet lefesteni. (C 2001 nitroemall, alkalmazása esetén még további két réteget szükséges ráfesteni és a felületet P 8104 számú köszörűpasztával kifényesíteni.) Gép- és alkatrész konzerválás A sikeresen végrehajtott tisztítás és a lakkozott géprészek kijavítása, rendbehozása után a konzerválás elvégzése már egyszerű és megfelelő tartósító anyagok, valamint technológia alkalmazásakor nem ütközik különösebb nehézségekbe. Legelterjedtebb a nyersolajból készített konzerváló olajokkal, zsírokkal és viaszokkal végzett tartósítás. A legtöbbször ezeket még védőhatásukat fokozó, kémiai folyamatokat csökkentő anyagokkal az ún. inhibitorokkal, valamint simulékonyságukat, tapadásukat és korrózió elleni védelmüket fokozó anyagokkal egészítik ki. A Benzina monopolvállalat az acélanyagok és öntvények védelmére alkalmas következő konzerváló olajokat adhatja az érdeklődők rendelkezésére: 1. OK 1. (Ölej konzervaőn^ 1). Ez nehéz ásványolaj, lanolin és benzin hozzáadásával készül. A környezet közvetlen hatásától védett helyeken alkalmazható, főleg kisebb készítmények, alkatrészek, motorok konzerválására. A bevonás természetes hőfokon történik. 2. OK 3. Antioxidannal és lanolinnal kiegészített könnyű ásványolaj ez, 5—6 hónapos időtartamú konzerválásra. Finom mechanizmusok tartósítására alkalmas leginkább, mert használata után a géprészt nem szükséges az előírt olajjal dekonzerválni. Bevonásra hideg állapotban használják. 3. OK 5. Az OK 1-hez hasonló olaj ez, melynek használata is azonos, csupán benzin helyett petróleumot tartalmaz, ezért szintén elsőrendűen tűzveszélyes. 4. OK 40. Ez viszkózis hengerolajból készül, és a 1 sztearátumot tartalmaz. Rövid és hosszú időtartamú, konzerválásra használható mindenütt, ahol szigorúbbak a követelmények. Bármilyen fémre lehet használni, sőt a galvanikus bevonatokra is. Mindenféle gyártmányok védelmére, főleg nagy felületek, gépek konzerválására felel meg. 5. OK TB. Különleges készítmény ez, amely tulajdonképpen ásványolaj (OK 40) tisztító benzinben oldott és fokozott korrózió mentesítést biztosító anyaggal. Hidegen alkalmazzák. Minden fém, de főként a durva gyártmányok konzerválására alkalmas, az esetben, ha sem a tárgy, sem a konzerváló anyag nem melegíthető fel. Elsőrendűen gyúlékony. 6. OK 2A. A Benzina legújabb hatásos gyártmánya ez gépek, motorok, pótalkatrészek, sőt finom mechanizmusok, valamint fegyverek konzerválására. Alkalmazása mindenütt előnyös, ahol eddig OK 1, 3 és 5 Jelzésű konzerváló olajokat használtak. Mivel az OK 2A nagyon vékony olajréteget, ún. filmet alkot, a legtöbb esetben szükségtelen használata végén a dekonzerváciő. Igen alacsony hőfokon sűrűsödik, nagy hidegben, savas környezetben sem vesztíi el védő és kenő tulajdonságait. Petróleumban, benzinben egyaránt oldható. Az OK 1 és OK 5 jelzésű olajhoz hasonlítva kétszer, sőt háromszor kiadósabb, vagyis annyiszor kevesebb szükséges belőle. Raktározásra és jármű konzerválásra vazelinokat használnak. Átlagos klimatikai körülmények között a P jelzésű vazelint használhatjuk (teljes jelzésének rövidítése szlovákul VA-KP- 55), zordabb körülmények között pedig a C jelzésű vazelint (rövidítése VA-KC-55). Lényegesen nagyobb hatásúak a kiegészítővel ellátott vazelinok. Számolni kell azzal, hogy az utóbbiak bizonyos fémen kívüli anyagokra (például a villanyvezetékek izolációkra) nem kívánt hatást gyakorolnak. A hosszú idejű pótalkatrész konzerválása legjobban az AZNP, VK-1 és KRNB jelzésű konzerváló viaszok felelnek meg (gyártja: OPP — Chemicky závod Brno-Zidlochovice). A mezőgazdasági gépeken keletkezett korrózió-okozta károk az idényen kívüli időszakban el nem végzett konzerválásra vezethetők vissza, ezért ne hagyjuk ezt a kérdést figyelmen kívül. Sokat segítene ezen a téren a ponyvák és PVC-fóliák elterjedtebb alkalmazása is. Hoffmann András mérnök talék-tápanyagok elhasználódása után némi terméscsökkenés mutatkozik. AZ ŐSZI MÉLYSZÁNTÁS FELADATAI A legnagyobb jelentőséget a kiadós őszi és téli csapadék felfogásnak, tárolásának tulajdonítunk a következő vegetációs időszak növényzete szá mára. A talajnedvesség fontosságát nem szükséges részletesen elemezni, hiszen ez a növény harmonikus fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen. Időben kell tehát elvégezni a mélyszántást, mert csak így tudjuk a lehető legtöbb csapadékot tárolni. A felszántatlan talaj a légköri csapadék alig 30 százalékát képes megtartani, ugyanakkor a felszántott talaj a csapadék 80—90 százalékát is tárolni tudja, s mindössze 20 százalékos az elpárolgási veszteség. A kártevők és a gyomok elleni harcban szintén nagy jelentőséggel bír az őszi mélyszántás. A gyomnövények és kártevők beszámításuk után a levegőtlen környezetben elpusztulnak, növelik a talaj szervesanyag készletét. A mélyszántás elősegíti a biológiai érést, és a megfelelő hőviszonyok kiajakulását a talajban. Nehéz, agvagos, kötött, hideg talajt csak mélyebb porhanvítással melegíthetünk át. Minden növény akkor fejlődik a legjobban, ha számára a talaj hőmérséklete megfelelő, ami vonatkozik a talajbaktériumok tevékenységére is. Főleg a nedvesebb talaj melegszik fel nehezen. A felső talajréteg beszántásával a tápanyagokban gazdag alsó réteg a felszínre kerül, s a levegővel kapcsolatba jut. Ezt követően a talajbaktériumok tevékenysége által több tápanyag szabadul fel, tehát fontos minél előbb elvégezni a mélyszántást. Korábban a talajbaktériumok tevéid mezőgazdasági termelés színvonalának állandó fokozása mindannyiunk közös ügye. Ezért a mezőgazdasági üzemekben mindent elkövetnek az igényes feladat teljesítése, a termés növelése érdekében. Azt tapasztaljuk, hogy a növénytermesztés szintje biztatóan emelkedik, mivel agronőmusaink évről évre több gondot fordítanak a gabonafélék és kapások helyes agrotechnikájára. A növénytermesztés sikerének legfontosabb tényezője a megfelelő talajművelés, ennek alapvető munkája pedig az őszi mélyszántás. Az adott körülményeknek megfelelően igyekezzünk a következő év bőséges termésének alapjait megteremteni, az időben és szakszerűen elvégzett őszi mélyszántással. A mélyszántás célját röviden a következőkben foglalhatjuk össze. Talajporhanyítás, a légköri csapadék. felfogása és tárolása, va lamint a felső talajréteg beszántása. Már említettük, hogy alapvető talaim«<">i*«;i mnnVíró! van szó. ezért kenysége aktívabb, így a felszabadult tápanyagok mennyisége is lényegesen nagyobb. A mélyszántással tápanyagok halmozódnak fel, a szerkezet nélküli felső talajréteg felcserélődik, ennek következtében a kialakult hullámos felületű talaj sok nedvességet tárol, biológiailag megérik. A tavaszi simítózás után a talaj jő minőségű, megfelelő szerkezetű, ami kitűnő feltételeket nyújt a gyökérrendszer növekedéséhez és a növény fejlődéséhez. Fontos megemlíteni, hogy a tőzeg- és a homokos hordaléktalajon őszi mélyszántást nem szükséges végezni. A tarlót csak tavasszal szántjuk fel, mivel ily módon védekezünk a szélerózió káros hatása ellen. A szántás idejének megválasztását illetően már említettük, hogy a fő feladat a légköri csapadék tárolása, ezért még a kiadós őszi esők előtt szükséges elvégezni a mélyszántást. Az elővetemények betakarításától függően lehetőleg november végéig fejezzük be ezt a fontos talajműveletet. Minél később szántunk, annál kisebb lesz a növény által felvehető vízkészlet. Ha ezt a munkát időben végezzük, a talajban a biológiai tevékenység még az ősz folyamán megindul, ellenkező esetben a talaj biológiai érése csak tavasszal megy végbe. Ha nagyon későn szántunk és már hőréteg kerülne a talajba, ez lényegesen lehűthetné a talajt, ami a baktériumok aktivitásának csökkenéséhez vezethetne. Ennek következtében tavasszal nem a legjobb érettségű talajba és elég későn vethetünk, így a kelés, a növényzet növekedése és fejlődése lassú, ami jelentős terméscsökkenéssel jár. Befejezésül megemlítjük, hogy még a legrosszabb őszi mélyszántás is jobb, mint a legjobb tavaszi. Ezért, amennyiben lehetséges, igyekezzünk elvégezni az őszi mélyszántást és lehetőleg még a fagyok beállta előtt, mert ez a jövő évi gazdag termés alapja. KAJTOR PÁL mérnök Burgonyaosztályozás Néhány éve ismertette a NIAE skóciai állomása a röntgensugarakkal végzett burgonyaosztályozás eredményes kísérleteit. Ennek nyomán született meg a Watson (orvosműszerészeti) és a Johnson’s gépgyár együttműködésével a már üzemileg is használható berendezés prototípusa. A berendezés különböző egységeit egy traktor köré szerelik, s a traktoros egyben szerelője is. A gumók közül láncokkal feszítik ki a szárakat, szétnyomják a nagyobb rögöket és nagyjából egyenletes anyagkeverék kerül a kb. 60 cm széles 20 m/sec. sebeséggel mozgó adagoló szalagra. Innen egysoros rétegben hullik az elválasztótérbe a keverék, ahol röntgensugarak során halad át. A röntgensugarak elektromos jelfogói pneumatikával 45 °-os szögben álló, nylonburkolatú terelöujjakat vezérelnek. A burgonyagumók sugárnyelése csekély, ezeket az ujjak oldalra terelik. A kövek és rögök sugárelnyelését a fényelemek észlelik, a hozzákapcsolt két terelőujjal függőlegesre állítják és úgy a szennyeződés függőlegesen áthullik. A legkisebb átmérőjű anyag, amelylyel a vezérlés működik kb. 4 cm —, ezért az ennél kisebb részeket korábban kirostálják. A berendezés legfontosabb eleme a röntgen generátor. A sugarak 16 cm nyíláson lépnek az észlelőtórbe, ahol a sugárzási energia villamos vezérlőjelet ad az elválasztó szerkezeteknek, amelyek az esési időnek megfelelő késlekedéssel működnek. Ezzel a szállítható géppel kh. 3 ha termés osztályozható 8 óra alatt. Jelenleg egy stabil, nagyteljesítményű gép kialakításán dolgoznak, ennek teljesítményét óránként 30 t-ra tervezik. Az őszi mélyszántás jelentőségéről nagyon fontos a szántás mélységét helyesen megválasztani. Általában 25—30 cm mélyen szokás szántani. Nem helyes a szántás mélységét' állandósítani és főleg általánosítani. A mélység meghatározásánál szükséges szem előtt tartani a művelés alatt levő talajréteget, amelyet szántani szándékozunk, az altalaj fizikai állapotát és összetételét, a felhasznált vonóerőt, a szántóréteg öszetételét és ellenállását illetően, továbbá a szükséges és esedékes trágyázás lehetőségeit, va lamint a majd termesztett növény gyökérrendszerének igényeit. Olyan mélyen szántsunk, amennyire képesek vagyunk a talaj termőerejének pótlására, mert a mély szántás elein te növeli á termést, de később, a tar(A szerző felvétele) Breznyik Ferenc az őszi mélyszántást végzi.
