Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-09 / 45. szám

Kora reggeltől vágják a kukoricát, jól esik egy szalonnázássál egybekötött pihenés. Közben a további teendőket is megbeszélhetik, hiszen ma már a gépek munkája pontos harmonogram szerint halad, amit a lehetőségek szerint be is kell tartani. A elféri szövetkezet gépesítője személyesen látogatja a határban elszórtan dolgozó traktorosokat, hogy biztosíthassa a fennakadás nélküli munkát. (Sir)

Szervezeti mintaszabályzat

[Folytatás a 3. oldalról.)

12. CIKKELY

AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

Az ellenőrző bizottság tevékenységét külön szervezeti szabályzat jelöli meg.

13. CIKKELY

AZ EGYEZTETŐ BIZOTTSÁG

í. A jogi és vagyonjogi természetű vitás kérdéseket az alapszervezetek és a szövetség járási bizottsága közt az egyeztető bizottság oldja meg, ha valamelyik fél erre az egyeztető bizottságot felkéri.

2. Az egyeztető bizottság öttagú, mely a járási bizottság titkárának javaslatára létesül. Tagjai lehetnek más alapszervezetek képviselői, kiket beválasztottak a járási bizottságba. Az egyeztető bizottság elnöke eszerint az elnökség tagja.

3. Az egyeztető bizottság tagjai számára a szövetség járási bizottsága téríti a funkciójukkal összefüggő öszszes kiadásokat.

14. CIKKELY

A SZAKBIZOTTSÁGOK

1. A szövetség Járási bizottsága szükség szerinti menyiségű szakbizottságot létesít, melyek hatáskörükben javasló joggal rendelkeznek. A szakbizottságok szervezetileg kétkamarás rendszert alkotnak, azokon belül a társadalmi kamarába a társadalmi jellegű bizottságok, mint pl. a szociális, kulturális, népnevelő, s a gazdasági kamarába a közgazdasági jelleggel bíró szakbizottságok, mint a műszaki-fejlesztés, az adásvételi kapcsolatok és más szakbizottságok tartoznak.

A járási bizottság külön bizottságot alapíthat az egyénileg gazdálkodó parasztok ügyeinek intézésére.

2. A szakbizottságok elnökei minden esetben az elnökség vagy a járási bizottság tagjai.

3. A szakbizottságokban való funkció tiszteletbeli, tagjainak a feladatokkal kapcsolatos összes kiadásokat térítik.

4. A szakbizottságokban a szövetség járási bizottságának tagjai és a legjobb gyakorlati szakemberek tevékenykedhetnek.

5. A szakbizottságok tagjait a szövetség járási bizottságának elnöke hagyja jóvá.

15. CIKKELY

A VÉGREHAJTÖSZERV

1. A szervezeti szabályzat értelmében a feladatok teljesítését kvalifikált végrehajtó szerv végzi, élen a szövetség járási bizottságának titkárával.

2. A végrehajtószerv munkáját érvényes előírások s irányelvek szabják meg, melyek a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség határozata értelmében a járási szervekre vonatko7iif^k

3. A járási végrehajtó szervre vonatkozó javaslatokat, az apparátus létszámára és javadalmazására vonatkozó javaslatokat a járási titkár nyújtja be a járási elnökségnek jóváhagyás céljából.

16. CIKKELY

A JÁRÁSI TITKÁR

1. A járási végrehajtó apparátus élén a szövetség járási bizottságának

titkára áll, akit a járási bizottság a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottságával való egyezmény után választ meg.

2. A járási titkár részt vesz minden egyes járási konferencián s a járási bizottságok és az elnökség ülésein.

3. A Járási titkár:

a) az összes politikai, állami és más szervekkel való tárgyalások alkalmával helyettesíti az elnököt;

b) irányítja a végrehajtó apparátus tevékenységét a központi bizottság érvényes irányelvei és előírásai, továbbá a járási bizottság határozatai értelmében a járási bizottság társadalmi és gazdasági ügyekkel megbízott titkárain keresztül;

c) javaslatot készít a végrehajtó apparátus szervezeti felépítésére;

d) az elnökség által meghatározott okiratokat aláírja;

ej felfogadja a végrehajtó apparátus dolgozóit és indokolt esetben elbocsátja, továbbá jóváhagyja fizetésüket a járási bizottság erre vonatkozó irányelvei értelmében;

f) jóváhagyja a végrehajtó apparátus dolgozóinak premizálását, s jutalmazását a járási bizottság által megszavazott prémiumrendszer értelmében;

g) végrehajtja a járási bizottság határozatait.

4. A szövetség járási bizottságának titkárát távolléte esetén az egyes kamarák titkárai helyettesítik.

V. A gazdálkodást

a járási bizottság külön erre vonatkozó irányelvei szabályozzák.

VI. Záró rendelkezések

20. CIKKELY

A JÁRÁSI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSÉNEK MEGSZŰNÉSE

1. A járási bizottság megszűnik:

a) a járási konferencia határozata értelmében (§ 9. Zák. ő. 68/5 Zb.j;

b) a tagok kétharmadának a szövetségből való kilépése esetén;

c) a szövetség Központi Bizottságának döntése értelmében.

2. A járási bizottság megszűnése esetén a Központi Bizottság jóváhagyásával a szövetség tagjait más járási bizottság is átveheti.

3. A szövetség járási bizottságának megszűnése után annak likvidálása a Központi Bizottság irányelvei értelmében történik.

21. CIKKELY ZÁRÖRENDELKEZÉSEK

1. A járási bizottság létesítését az

Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága 19..........................-án elfogadott .....................számú határozatában fektette le.

2. Ezen szervezeti szabályzat módosítása a szövetség járási bizottsága és a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága jóváhagyását igényli.

3. A szövetség járási bizottságának további munkájára vonatkozó apróbb kérdésekkel, mint például a határozatokkal, a tárgyalási renddel, jegyzőkönyv-vezetéssel külön tárgyalási rend foglalkozik, melyet ugyancsak a járási konferenciának kell jóváhagynia.

A 10. cikkely 39. pontja értelmében a szövetség járási bizottságai ezen mintaszabályzat szerint dolgozzák ki saját szervezeti szabályzatukat, melyet a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága elmére küldenek jóváhagyás végett.

A „fa"

terebélyesedik

Pavel Jamárik elvtárssal, a Lévai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság vezetőjével és Pavel Delinga mérnökkel való beszélgetésem alkalmával tudomást szereztem arról, hogy az Egységes Parasztszövetség alapszervezeteinek szervezése ebben a járásban is jó ütemben halad. Első lépésként Smolka Milan mérnöknek, a fakóvezekényi szövetkezet elnökének vezetésével megalakították az elő^ készítő bizottságot, s hozzáláttak az aprólékos szervezői tevékenységhez.

Az előkészítő bizottság tagjai elhatározták, hogy részt vesznek egy-egy alapszervezet alakuló taggyűlésén, és első kézből magyarázhassák a szövetség létrehozásának szükségességét. Ezzel egyidejűleg minden egyes szövetkezetben megvitatják a harmadik negyedévi terv teljesítésének állapotát, hogy a tagok tiszta képet kapjanak a gazdasági helyzetről.

Az előkészítő bizottság gyűlésén résztvevők közül többen kérdést intéztek JSmolka elvtárshoz. Zsigari József megjegyezte például, hogy tisztázatlan kérdés számára, hová kell befizetni a tagdíjat, s a befizetett összeget milyen célokra használják majd fel. Varga András a Parasztszövetség alapszervezeteinek küldetésére és arra vonatkozólag tett fel kérdést, hogy a szövetkezetekben dolgozó családok tagjainál hogyan ítélik majd meg a szövetségben való tagságot. Azaz, szükséges lesz-e, hogy mindenki külön jelentkezzen? Föltette továbbá a kérdést, hogy ha például egy két hektáron aluli egyénileg gazdálkodó történetesen valamelyik ipari vállalat alkalmazottja, időnként segít a szövetkezetnek, tagja lehet-e a szövetségnek?

Zsiduliák József elvtárs úgy vélekedett, hogy a szövetségben való tagság minden egyes szövetkezeti dolgozó és családtagja szempontjából egyéni, nem pedig csoportos, hasonlóan, mint az ipari munkásoknál a szakszervezet. Végül Smolka és Jamárik elvtársak adták meg a kérdésekre a választ.

Mondhatjuk, hogy az előkészítő bizottság jó munkát végzett, mert e hét végéig a lévai járás mezőgazdasági üzemeinek 85 százalékában megalakultak az alapszervezetek. Például az alsószecsei szövetkezetben 180, a fakóvezekényiben 250, a pásztóiban 150, a kisölvediben 100 stb. taggal jelentkeztek a parasztszövetségbe.

Toncskó elvtárssal az alsószeli szövetkezet elnökével a szövetkezetek fejlődéséről beszélgettünk. Megjegyezte, hogy a szövetkezetek, főképpen a Nyugat-Szlovákiai Kerületben, erősen megközelítették az ipari termelőüzemek színvonalát. Mégis kisebb jogokat élveznek. Hogyan lehetséges ez? Hiszen ki más élelmezi társadalmunk tagjait, mint a paraszt. Ezt tudomásul kell vennie mindenkinek!

Mondva csinált elismerésre vagy válveregetésre nincs szüksége a parasztságnak, hanem el kell ismerni a mezőgazdaságnak népgazdaságunkban elfoglalt sorrend szerinti helyét, és a jogokat eszerint, ennek arányában adják.

Közismert, hogy a munkából kiöregedett szövetkezeti tagok eddig a békés, nyugodt öregséget biztosító nyugdíj helyett életet tengető, megkülönböztető kegydíjat kaptak. Nem beszélve az alkotó kezdeményezést béklyóba kötő, megszégyenítő, direktív gazdasági utasításokról, melyek ellen még nem is olyan régen nem lehetett feljebbezni.

Az Egységes Parasztszövetség megalakításával felcsillant az egyenlő partnerré való elismerés reménye. Persze a kivitelezés nem megy magától. A Parasztszövetségnek sok esetben át kéll majd magát verekednie a mesterséges akadályok sokaságán. Közben tekintélyt kell szereznie annak bebizonyítására, hogy a parasztság szocialista társadalmunk ugyanolyan alkotóeleme, mint a többi. Ez a jövőre nézve azért is fontos, hogy a parasztságot az őt érintő kérdésekben^ többé soha ne mellőzök. ' —hai—

Az Egységes Parasztszövetség

Rozsnyón is teljes ütemben...

Az Egységes Parasztszövetség rozsnyói előkészítő bizottsága október 9-kl ülésén terv szerint intézte a gazdasági-társadalmi jellegű feladatokat. Elsőrendű dolognak tekintette a Központi Bizottság programtervezetéhez való állásfoglalást, mellyel azonosította magát. Ezt követőleg megvitatta a járási mezőgazdasági építővállalat igazgatójának, Bradovka elvtársnak javaslatát, s elhatározta, hogy:

• a jelenlegi járási mezőgazdasági épitővállalat bázisán fölépítik az „Agrostav“ elnevezésű építővállalatot, melynek szervezeti szabályzatát az építővállalat igazgatója dolgozza ki, s az Egységes Parasztszövetség járási alakuló gyűlésén beterjeszti jóváhagyás céljából;

0 ezzel egyidejűleg az előkészítő bizottság intézkedést tett a meliorációs szövetkezet likvidálásáról szóló javaslat kidolgozása felől, s annak tulajdonában levő eszközöknek és kötelezettségeknek az új célüzembe való átadásáról. Az előkészítő bizottság e feladat végrehajtását a járási termelési igazgatóság vezetőjére, Nagy mérnökre bízta.

Az előkészítő bizottság továbbá egyhangúlag egyetértett azzal, hogy Kolesár mérnököt beiktassák a társadalmi kamara igazgatójának helyettesi funkciójába, a szövetség végrehajtó szervébe. Ezzel a rozsnyói Járásban példát mutatnak más járásoknak, hogy milyen fontos a szövetség társadalmi küldetése.

A pontosság kedvéért csak annyit, hogy az Egységes Parasztszövetség járási bizottságainak szervezeti mintaszabályzata értelmében a társadalmi kamarát a járási alelnökök egyike és a végrehajtó szervet az egyik Járási titkár irányítja majd.

A szervezési kérdésekben az előkészítő bizottság kitűzte az alapszervezetek megalakításának időpontját. így a szövetkezetekben november 15-ig az egyénileg gazdálkodók közösségében pedig november 30-ig alakítják meg az alapszervezeteket. Ügy határozták, hogy az előkészítő bizottság tagjai; valamint a termelési igazgatóság dolgozói részt vesznek az alapszervezetek megalakításánál.

Mivel az alakuló közgyűléseken az alapszervezetekben megválasztják a járási konferenciák küldötteit is, az előkészítő bizottság meghatározta, hogy minden 50 tag után delegátust válasszanak a járási konferenciára. Ennek következtében a járási konferencián 90 küldött vesz majd részt.

Ugyanügy jóváhagyták a járási bizottságba való delegálás kulcsát, miszerint 60 tag után egy jelöltet neveznek be az alapszervezetekből azzal, hogy minden egyes szövetkezetnek egy jelöltje legyen, még abban az esetben is, ha a gazdaságok valamelyike nem rendelkezik az említett taglétszámmal. Eszerint a járási konferencián összesen 75 jelöltet választanak. A rozsnyőiak azt tartják, hogy végeredményben az időben való előkészületektől függ az alapszervezetek és a szövetség járási szerveinek megválasztása.

Komárom is jelentkezik

Komáromból értesítettek, hogy ott is megalakították a járási előkészítő bizottságot. A bizottság előre kidolgozott terv szerint dolgozik. Jelezték, hogy november 15-ig letárgyalják a szövetkezetek vezetőségi gyűlésein az Egységes Parasztszövetség programtervezetét és a szövetségbe való belépést. A gyűléseken részt vesznek az előkészítő bizottság tagjai, valamint a járási mezőgazdasági társulás dolgozói.

Az elmondottakból is látható, hogy a szerény kezdés után a komáromi járás is rákapcsolt a szervezési munkákra. Minden előfeltétel adva van ebben a járásban is a szövetség bizottságainak megalakítására. Csupán az a fontos, hogy az érdeklődők kellő felvilágosításban részesüljenek.

Ersekújvárott is készülnek

Megalakították az előkészítő bizottságot. Elnöke Jozef Miéák mérnök', tájékoztatta az előkészítő bizottság tagjait a mezőgazdasági árpolitika alakulásáról, s a bizottság állást foglalt az adásvételi kapcsolatok rendezését illetően a terményfelvásárló és ellátó vállalatoknak önálló, járási üzemekké történő átalakítása kérdésében. Terv szerint ez képezi majd a gazdasági szövetkezetek magját, ha más megoldásra nem kerül sor.

A vitában felszólaltak Vojtek és Bános mérnökök és mások. Végül Pelikán mérnök hangsúlyozta a szövetség alapszervezeti megalakításának fontosságát. (drmcf)

Likvidálják a meliorációs szövetkezetei ?

Mint ismeretes, a meliorációs szövetkezeteket az egységes földművesszövetkezetek saját pénzügyi eszközeikből, azaz saját céljukra hozták létre. Ennek következtében a meliorációs szövetkezetek használatában levő gépi és más eszközök az egységes földművesszövetkezetek, esetleg egyes állami taggazdaságok tulajdonát képezik. Itt tehát szigorú tulajdonjogi viszony áll fenn.

Ennélfogva sem az egységes parasztszövetség előkészítő bizottságának, sem a járási termelési igazgatóságnak, sem a meliorációs szövetkezet vezetőségének vagy elnökségének nem áll jogukban a meliorációs szövetkezetei, mint a taggazdaságok önkéntesen legdemokratikusabb úton létrehozott kisegítő szervezetét megszüntetni. Ellenben a meliorációs szövetkezet beszüntetheti tevékenységét, ha a részvényesek, illetve a meliorációs szövetkezet tagjai jogilag érvényes tulajdonosai, külön erre a célra egybehívott közgyűlésüköntöbbségi szavazattal egyetértenek azzal, hogy a meliorációs szövetkezet használatában (nem tulajdonában) levő gépeket és eszközöket más szervezet vegye át.

Ha a részvényesek, vagyis a meliorációs szövetkezet taggazdaságainak közgyűlésén többségi szavazattal nem döntenek a meliorációs szövetkezet likvidálásáról, a gépek és munkaeszközök más szervezetbe történő átadásáról, abban az esetben senkinek nem áll jogában kikényszeríteni a taggazdaságok beleegyezését.

Nem ismerem a rozsnyói esetet, mégis kötelességemnek tartottam állást foglalni ehhez a kérdéshez, mert a közelmúltban ugyanis találkoztam hasonló problémával, amikor utasításszérűén likvidálni akarták az egyik kitűnően gazdálkodó, kifogástalan munkát végző dél-szlovákiai meliorációs szövetkezetei, annak ellenére, hogy tagjai számára önköltségi áron dolgozik. Szerintem aligha létezik még egy szervezet, mely önköltségi áron dolgozna a szövetkezeteknek. A meliorációs szövetkezeten kívül még nem találkoztam ilyen intézménnyel! Természetes, hogy az említett meliorációs szövetkezet tagjai papírt, ceruzát ragadtak, s számítások után rádöbbentek, hogy a meliorációs szövetkezet likvidálása nagy anyagi kárral járna számukra. Ezért, mint a meliorációs szövetkezet jogos; tulajdonosai azzal utasították el a likvidálás híveit, hogy nem tűrik az ügyeikbe való jogtalan beleszólást, s tegyen a termelési igazgatóság amit akar, nem egyeznek bele önkéntesen létrehozott szervezetük, a meliorációs szövetkezet likvidálásába. Ellenben megjegyezték, ha a járási mezőgazdasági építővállalat — mely erősen igényt tártott a meliorációs szövetkezet hasz» nálatábart levő gépekre és eszközökre — létezni akar, úgy saját eszközeiből vásároljon, ne pedig a szövetkezetek tulajdonára áhítozzon.

Természetes, hogy ha a rozsnyói járás meliorációs szövetkezete taggazdaságainak közgyűlésén többségi szavazattal a likvidálás mellett döntenek, egyedül ez lehet jogi szempontból elfogadható és érvényes döntés. Ha pedig a taggazdaságok többségének belegyezését mellőznék, az a demokrácia súlyos megsértése lenne.

Köztudott, hogy a járási termelési igazgatóság vagy más szerv a szövetkezeteknek nem vállalaton felüli felsőbb, hanem csak tanácsadó szerve. Eszerint, ha a mezőgazdasági üzemek akarják elfogadják, ha nem akarják, nem fogadják el a meliorációs szövetkezet likvidálásáról szóló javaslatot.-hai—

4

SZABAD FÖLDMŰVES

1368. november 3.