Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-02 / 44. szám
Őszi kalászosok vetése későn lekerülő elővetemény után Nagy teljesítményű, bötermő búzafajtáink megkövetelik az idejében történő vetést. Késői vetésükkel tenyészldőlerövidülés jár, ami terméscsökkenést eredményez. A vetés idejének megállapítása az előző növény betakarításától függ, vagyis elővetemény kérdése. E lap hasábjain már több ízben foglalkoztunk az elöveteményekkel és rámutattunk arra, hogy létezik jő, kielégítő, valamint rossz elővetemény. Az elővetemény besorolása az előbb említett csoportokba nemcsak a növényfajtól függ, de a hasznosítás módjától is. Jelen cikk keretében azokról az eloveteményekről kívánok szólni, melyek a rossz előveieniények közé sorolhatók, mert az utánuk termesztett őszi búza csak elkésve kerül a talajba és a rossz növénytermesztési feltételek miatt lehetőségei korlátozottak. Ilyen elővetemény például a cukorrépa, a takarmányrépa, a közepes érési iedejű kukorica, a kései kukorica, a napraforgó, a cirok, a murokrépa és más kultúrák. A rossz termelési feltételeket nemcsak az elövetemények kései lekerülése okozza, de a rossz talajállapot, a biológiai aktivitás hiánya, a talaj túlságos nedvessége, hantossága stb. A hosszabb éjszakák, a gyakrabban előforduló csapadék és főleg a termény betakarításával járó talajtiprás azok a tényezők, amik úgyszólván kizárják a jó vetőágy létesítését és az elvetett vetőmag mostoha viszonyok közé kerül. A mind nehezebhé váló traktorok és pótkocsik keréknyomainak káros hatása nemcsak a tavaszi talajelőkészftéskor és vetéskor okoz komoly problémát, de az őszi munkálatok és a vetés során is, ha ezeket a munkákat a későn lekerülő elövetemények után nedvesebb talajon végezték el. Sztnte rossz nézni a talaj szerkezetének mechanikai úton végbemenő pusztulását, melyhez a humuszleromlás és a szerves anyag hiányos pótlása nem csekély mértékben járul hozzá. Azt, hogy milyen agrotechnikai intézkedéssel csökkenthetjük az itt felmerült káros jelenséget, azt midenkor a helyi viszonyokból, a talajállapottól és az elgyomosodás mértékétől kell függővé tenni. Olykor az őszi vetőszántás a talajelőkészítés legcélszerűbb művelete, máskor meg a forgatás nélküli felszíni talajpnrhanyítás. Néha viszont mindkettő kombinációja. Répakombájnnal vagy ekével kiszántott répa esetén nem lenne értelme a már forgatás nélkül porhanyított talaj átszántásának. Az átszántott talaj rögös, hantos felületet nyújtana, amit — tekintettel a talaj magasabb víztartalmára — nem lehetne semmiféle porhanyitó eszközzel elaprózni. Ebben az esetben a mély porhanyitás helyett csak felületi porhanyítást végzünk, mégpedig vagy tárcsás boronákkal kombinált fogasolással, vagy rntavátnrok igénybevételével. Ez utóbbi előnyösebb, csakhogy kevés a rotavátorunk és azok csekély munkaszélessége alkalmazásunknak határt szab. Ha a répát nem mélyen járó porhanyitó eszközökkel emeljük ki a talajból, úgy a vetőszántás nem nélkülözhető. Ez esetben a vetőágy létesítéséhez szükséges porhanyító réteget legalább 10 cm mélységig kultivátorns borona és tárcsák váltakozó alkalmazásával tudjuk elérni. Sorrendjük és ismételt alkalmazásuk a talaj mindenkori helyzetétől függ s e tekintetben nem lehet recepttel szolgálni. A rossz elövetemények után késéssel vetett őszi búzák talajelőkészítésének legnagyobb hátránya, hogy a talaj biológiailag nem érett, ami nemcsak rossz talajszerkezet kialakításával lár, de a talaj biológiai inaktivitását is fokozza. Minél később történik az ősziek atá a talajelőkészítés és a vetés, annál fokozottabban mutatkozik meg ennek hátránya, az alacsonyabb hőmérséklettel járó baktérium tevékenység csökkenése és a rossz magágy. A sok légüreget tartalmazó termőréteg télen a kifagyás veszélyét rejti magában. Mit tegyünk tehát a megkésett őszi talajelökészítéskor és vetéskor, hogy e káros jelenségek hatása a minimumra csökkentse a kárt? Szántás esetén a talaj felületét legalább 10—15 cm mélyen porhanyitó eszközökkel, úgyszólván kerti talajhoz hasonlóan elaprózzuk, viszont az ez alatt fekvő hantosabb rétegeket hengerezéssel tömítjük, vagyis légüregeit megszüntetjük. A hengerezés végrehajtására a gyűrűs Kroskij és Cambridge hengerek, nehéz tüskés hengerek, esetleg megfelelően összeállított gépcsoportok illetőleg knmbinátornk alkalmasak. A talaj felületének 10—15 cm-es porhanyosítására és jó magágy létesítésére különösen jól bevált a rotavátor. A szántást nehéz es középnehéz talajokon na végezzük 25 cm-nél mélyebben. A gabona sekélyen gyökerező növény és még az intenzív búzafajták sem hálálják meg érzékelhetően a nagyobb szántási mélységet. A nyitrai főiskola gazdaságában végzett ezirányú kísérletek ezt mindennél jobban beigazolták. Homok vagy homokos jellegű talajokon a szántási mélység 30 cm-ig fokozható, mert itt a talaj természetadta levegőssége következtében a biológiai folyamatok a mélyebb talajrétegben is végbemennek. A talaj nemére, jellegére és a talajelőkészítés mélységére való tekintet nélkül vetés után feltétlenül hengerészük azt gyűrűs hengerrel, s ez zárja be mindenkor őszi agrotechnikánk sorozatát. Csakis olyan hengert szabad használni, mely hullámos talajfelületet eredményez, mivel a hengerezett sima talajon a téli fagy által porhanyított humuszdús termőtalajt a télvégi vagy tavaszi szelek elhordanák, ami felbecsülhetetlen kárt okozna talajunk termőképességében és a rajta termesztett és az uralkodó szél irányában található vetésekben (szélverés). A hengerezést lehetőleg mindig a télen uralkodó szel irányára merőlegesen végezzük, mert Ilyenkor a talajelhordás (defláció) a minimumra csökken. Kissé más a talajeiőkészítés azok után az ősszal lekerülő elövetemények után, melyeknél nem fordul elő forgatás nélküli őszi talajporhanyítás, s így rá vannak utalva az őszi vetőszántásra. Ez a helyzet például a kukorica, a napraforgó, a cirok után vetett őszi búzánál. Ezeknek az elöveteményeknek még az a hátrányuk is megvan, hogy igen jelentős mennyiségű, nehezen korhadó bojtos gyökérzetet hagynak vissza a talajban, amely a talajelökészítésnél és a vetésnél, sőt a tavaszi növényápolásnál is sok bosszúságot okoz. A mechanikai károsodáson kívül a bekövetkező nitrogén depresszió egyenetlen fejlődést és mozaikosságot okoz, ami még nitrogén adagolással sem távolítható el teljesen. Egyennetlen fejlődést okoz továbbá az is, hogy szántás után a visszamaradó gyökérzet eltérő mélységben helyezkedik el, s így korhadása hosszabb-rövidebb idő alatt megy végbe. Nem kívánok e helyütt foglalkozni a gabona elővetemény utáni gabonavetés kérdésével, mert ez esetben nem szükségszerű a késői vetés. Végső esetben és kivételesen ezt a megoldást is elfogadhatjuk, feltéve, ha megfelelő kiegészítő trágyázással és növény-, valamint rovarkártevők elleni védekező intézkedéssel a külső károsodás tényét kizárjuk. Az elmondottakból is nyilvánvaló, hogy minden egyes esetben az összes tényezők figyelembevételével kell eljárnunk, mert az egyes agrotechnikai műveletek együvétartozása szükségszerű tény. Reális eredmény csakis az így megalapozott elvi szükségszerűség után érhető el, ami biztosítja azt, hogy termelőink nem válnak az általuk nem befolyásolható termelési tényezők játékszerévé. Nem tagadható, hogy a természetnek a termelésre gyakorolt befolyása így is nagyobb a kelleténél, de vetéseink helyzetének állandó figyelembe vétele mellett az is a lehető legkisebbre csökkenthető. A megfelelő elővetemény megválasztása sokszor terméseredményt meghatározó tényező, de még a rossz elővetemény sem szükségszerűen terméscsökkentő hatású, ha a velöágy biológiai Feltételeit szakszerűen előkészítik. Dr. Fridecky Ákos mérnök, egyetemi tanár Tápanyagokban gazdag, jó talajeiőkészítés esetén Is csak at agrotechnikai határidőn belül elvetett búza ígér biztos sikert. Ellenkező esetben nagyon lassú és egyenlőtlen a növény fejlődése, ezáltal természetesen rosszabbul telel ét a vetés és növekszik a kifagyást veszély. A képen Kádast Árpád traktnrns és Csala István vetőgépkezelő az utolsó hektár Mirnnovszkája húzafajtát vett. Igyekezzünk a búza vetését a legrövidebb időn belöl befejezni. hogy a jövő évi termés az idei 31,1 mázsás szlovákiai átlagos hektirhnzamnál még magasabb legyen. Ka] tor Pál félve Kihasználatlan anyagok kiállítása Ez év november 3—7-ike közötti Időben a hrnói állandó kiállítási térség G pavilonjában olyan bemutatót rendeznek, amely a mezőgazdasági üzemek anyagbeszerzőit a legtöbb bizonnyal érdekelni fogja. A kiállítást vasárnap 9—14 óra közötti időben, hétköznapokon pedig 9,30—15 óra közötti időben tekinthetik meg az érdeklődők. Ezen a rendezvényen százötven iizem kínálja majd eladásra legkülönfélébb gyártmányait és kihasználatlan anyagait, ezrekre menő választékban. Vitrinekben, asztalokon és más módon igyekeznek bemutatni eladásra kínált áruféleségeiket az eladók. A kiállításon megrendelhetők kohóipari készítmények, beleértve a színes fémeket is, csövek, pléhek, tartóoszlopok, kovácsolt fémek, U-vasak, L vasak, drótfélék, csavarok, alátétek, rugók, elektródák, villanyvezetékek, kábelek, kapcsolók, elektropnrcelánáruk és szigetelők. A gépipari gyártmányok közül a kiállításon megrendelhetők különféle motorok, szivatytyúk, műhelyfelszerelések, mérőeszközök, szállítóeszközök, iparosok részére szerszámok, vízvezetékszerelő anyagok, gázvezetékszerelő anyagok, konyhai felszerelések, armatúrák, mezőgazdasági gépek és felszerelések, a hnzzájuk tartozó pótalkatrészek stb. A fémárukon ktvül vásárolható ezen a sokrétű kiállításon festékanyag, hígító, lakk, különböző kémiai anyagok, konzerváló anyagok, szintétikns anyagok, textilfélék, bérféleségek, gumianyagok, műanyagok és számos más anyagféleségek. Az elmúlt évi brnói kiállításon huszonhétmillió korona értékű kihasználatlan anyag cserélt gazdát. Az akciót egyébként a Nehézipari Minisztérium Anyagellátó Szolgálata rendezi, amely egész éven át az érdeklődők szolgálatára áll. Bármilyen cégnek beszerzi a kívánt árut, vagy kihasználatlan anyagait eladja. Jól bevált anyagbörzéket is rendez az ország különböző városaiban, köztük Bratislavában is. A kiállítás még a börzéknél is jobb, mert a vevő láthatja a kínált áru mintáját és igy könnyebben eldöntheti, hogy mennyire használható számára a kérdéses tárgy, vagy eszköz. A kiállítás egyes részlegeinél hozzáértő szakemberek adnak tanácsot az anyagok felhasználásához. A szükséges anyagokra a helyszínen lehet megírni a megrendeléseket, és az árut az eladó a megadott címre küldi. Egyes vállalatok közvetlenül a kiállításon kiskereskedelmi árnn elárusítást Is rendeznek. Azok ez anyagkészletek, amelyek az üzemekben termelési, programváltozást vagy tervezési okokból keletkeznek, a kiállítás segítségével visz* szajutnak a termelési folyamatba.-ksz-Gondot okoz a hagyma raktározása Általános jelenség, hogy az áru átvevőit, ha megérdemlik, bíráljuk. Előre bocsájtom, nem örömmel teszszük, hanem azért, hogy a jövőben minél kevesebb hiányosság forduljon e téren elő. Sajnos azonban, a hiányosságok olyanok, mint a ragadós betegség. Ha valahol megjelennek, befertözik az egész területet. Keserítik az amúgy is bonyolult életet. A minap Boszák Sándor elvtárssal, a galántai Zelenina vezetőjével Jtpszélgettem. Szóba került, hogy a környező mezőgazdasági üzemek elárasztják őket hagymával. Lám, már nagymát is tudunk termelni, bezzeg nem is oly rég, külföldről kellett beszereznünk. A bőség rendben is lenne, csupán az a hiba, hogy a galántai Zeleninának egyelőre nincsenek megfelelő tároló helyiségei. Akkoriban körülbelül 30 vagon hagyma állt különféle Ideiglenes raktárakban, s további 75 vagon volt a kínálat. Mi tévő legyen Ilyenkor a ráktáros? Megveszi a fölkínált árut és szerződésileg a termelőnél hagyja, várva a jó szerencsére, hogy pár vagonnal tovább adhasson belőle. Különben az ideiglenes raktárakon sokáig úgy sem maradhat az áru. Aztán van egy veszély, hogy azok a gazdaságok, melyek idén nagyban termelték a hagymát, éppen a körülményes, sok utánjárást igénylő értékesítés végett a következő esztendőkben hallani sem akarnak majd hagymatermesztésről. Hiszen többünk előtt ismeretes a nemesócsai szövetkezet esete, ahol a kertészkedést éppen azért hagyták abba. mert a vezetők idegeit 'felőrölte a sok kitincselgetés, S7iVi?/\n FÖLDMŰVES hogy a termelt jő minőségű árut valamiképpen értékesíthessék. Véleményem szerint ha valaki ezek után is rá szeretné őket bírni a kertészkedésre, valószínűleg ajtót mutatnának neki. Erről van hát sző, ezt kellene megelőzni, hogy a galántai járás szövetkezetei a kilátástalanság következtében meg ne elégeljék a hagyma termesztését. A Zelenina felsőbb szervének éppen ezért kellene sürgősen piacot keresnie, hogy megtartsa a termelők bizalmát, mert hisz a kereskedelemben a kölcsönös bizalom nagyon fontos. Egyik csallóközi hírneves szövetkezet vezetőjével való legutóbbi eszmecserém alkalmával szó esett az árut átvevő szervek szerepéről. Az Illető okosan, paraszti logikával a következőképpen fejtette ki véleményét: „A felvásárlók azért vannak, mert a szövetkezetek árut termelnek. Ha nem termelnénk árut, szükségtelenekké válnának.“ Tudomásul kell tehát venni, hogy a felvásárlónak, ez esetben a Zelenina piackutatóinak, a termelőket kell szolgálniuk, nem pedig fordítva. De Rudolf Verőik elvlárs, a Zelenina n. v. bratislavai kereskedelmi osztályának vezetője, beszélgetésünk alkalmával elmondta, hogy Idén mintegy 600 vagon hagymát vásárolnak fel a termelőktől, kilónkénti 1,90 koronás átlagáron. Tehát eléggé nagy tételről van sző, épnen ezért gonddal jár az áru elhelyezése. Az átvett hagymát, mint már említettem, a termelőknél raktározzák, de jő j?l. hogy a galántai hagyma egy részét, mintegy 15 vagonnyit máris tovább adtak, s bizonyos rakterűiét felszabadulhatott. Jövőre persze más lesz a helyzet, mert Szereden építik a Zelenina új raktárát, ahol nagymennyiségű áru elhelyezése válik majd lehetővé. -hai-JLf ondhatom, számos furcsaság* gal találkozik az ember. A mezőgazdasági üzemek például jóelöre szerződést kötnek partnereikkel, méghozzá annak rendje és módja szerint, jogilag érvényes szerződést. Na már most nézzük a dolog másik oldalát, mit változtat ez a lényegen. Egymástól teljesen független partnerekről van szó. A maga nemében az őstermelő, de partnere, is vesz és elad bizonyos szükségleti cikkeket, termelőeszközöket, végtermékeket vagy nyersanyagokat. Tulajdonképpen ez az élet rendje. Ha azonban közelről belekukkantunk a kétoldalt ügyletbe, rögtön észreveszszűk a szépséghibákat, vagyis azt, hogy a mérleg a közvetítő oldalára billen. Mert hát akadnak még hibák. De még mennyire! Őstermelői körökben köztudott, hogy a múlt esztendő januárjától rendeletileg bevezették az ipari trágyaszerek idény szerinti árát, ennek megfelelően a nitrogén trágyaszerek mázsála idényben 3, a foszfor s a kálium műtrágyák mázsája pedig 2 koronával olcsóbb, mint idényen kívül. Eddig rendben is lenne a dolog. Nagyon jól van, egyetértünk a rendelettel. De a megnyugvás kedvéért nézzük meg, hogyan jut ez érvényre a gyakorlatban. Az illetékesek azt mondhatnák, hogy ez már megint előhuzakodik a nagyfúróval. Pedig elhihet ik, hogy szívesebben írnék, teszem azt arról, hogy X ellátó vállalat derekas munkája révén Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben kellően mütrágyázott talajba agrotechnikai határidőn belül elvetették az őszieket. Csakhát van egy bökkenői Nincs elegendő műtrágya és ezért késik az ősziek vetése. Időterv ide, szerződés oda, hiába az idényárak, késve érkezik a műtrágya s közben a szállítók a vegyiparra hivatkoznak. Hát ez van, mint Rajkyn szokta mondani^ Hopplal Megvan a bűnbakocskal Mert hát ugyebár, minden időben lennie kellett és ma is lennie kell, egyszer Ilyen, másszor amolyan változatban. Mert hát így szokás. Különben ml már ilyenek vagyunk ... Igen, a vegyipar. Mtt is kapunk mi onnan? Nézem innen, majd amonnan, de nem több. Tiszta hatóanyagban nem haladja meg a mezőgazdaságnak nyújtott ipari trágyamennyiség 41 százalékát. Az illetékesek nagyon ts jól tudják miérti Hiszen számukra ez Ismeretes volt a szerződések megkötése előtt is. Tudták, hogy belátható Időn belül saját gyártásból nincs kilátás a szükséglet 100 százalékos fedezésére. De miért nem gondoskodtak, hogy külföldi behozatalból legyen elégendő műtrágya? Nevetséges vagy bosszantó? Hát nem tűnik fel senkinek, hogy egyes mezőgazdasági üzemek, történetesen csak azért kaphatták idényben a műtrágyát, mert az ellátó nem volt képes a leszerződött mennyiség idény előtti leszállítására? Egyesek mondhatnák, hol itt a baj? Nem mindegy, mikor érkezik a műtrágya? Fontos, hogy elöbb-utóbb megérkezik. No de könyörgöm. Mire jó akkor a szerződés? Hiszen a mezőgazdasági üzemek szerződés nélkül is megvásárolnák, mert tudják, hogy a kellően trágyázott föld bő terméssel fizet. Aki nem így cselekszik, az saját magának ellensége. Nyíltan kimondom, mire jó ez esetben a szerződés. Arra, hogy az őstermelőt marokban tartsák, azaz a szállítóval szemben függő helyzetbe kerüljön, mert hát így szokás. Végtelenül nagy szerencséje parasztságunknak, hogy van már saját gazdasági-érdekvédelmi szervezete, s annak vezetői jól tudják, hol szorít a csizma. Ejt nappallá téve mindent elkövetnek a földművesek érdekeinek védelmére. Tény, hogy nem lesz könnyű feladat a beidegzett szokások" kiküszöbölése a-gyakorlati életből. De a küzdelem sikeres lesz, mert az Egységes Parasztszövetség szilárd alapokra, a dolgos paraszti tömegekre épít. HOKSZA ISTVÁN Mert hát így szokás... I960, november 2. 4
