Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-10-05 / 40. szám
C M lí/írli^m. A tudást kölcsönkérni nem lehet TTTW& Minden tanév újat jelent a kisdiák száméra. Elraktározni a tudás magvát a legfinomabb tarsolyba — az emberi agy sejtecskéibe —, hogy legyen mihez nyúlni, ez az, ami szorgalmas, kitárté tanulásra serkent. Mert bizony, ki mennyit raktároz a tudás magvából, annyival rendelkezik. A tudást kölcsönkérni nem lehet f. .1 A tudás hatalom, kincs és fegyver! S ki az aki ne szeretné e három közül legalább a középsőt. De az öt, mely ehhez a kincshez vezet, hosszú, rögös, sőt ingoványos. Egyedül nehezen lehet rátalálni. Szükséges egy mécses, amely megvilágítja előre az utat. S ki más lenne e mécses, mint a Jó tanító, aki tudása legjavát, teljes lényét adja munkájába. A szép szó, az anyanyelv kristálytiszta csengése, a személyes példa, a közvetlen környezet formálja a gyermek lelkét olyanná, amilyen. Nem hiszem, hogy akadna szülő, aki gyermekéből ne szeretne különb embert faragni, mint ő saját maga. De hogyan sikerülhet ez annak a szülőnek, aki csak szavával, s nem tetteivel akarja elérni? Pedig de sok gyermek lenne boldogabb hazánkban, ha a gyermeki lélekkel is törődnének ... Számos szülő csak a jólétre törekszik, s közben elhanyagolja fia, lánya lélektani problémáinak megoldásához nyújtandó segítséget, amely főleg a pubertás korban nagyon fontos tényező. SZÁRNYASAPROLÉK LEVES. A szárnyasaprólékot darabokra vágjuk, főni tesszük, ha félig megpuhult, metéltre vágott zöldséget (sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zellert, 1 burgonyát kis kockákra vágva, nyáron rózsáira szedett karfiolt, 1—2 gombát és kevés sót) adunk hozzá. Ha mindez puha, ^készítsünk hozzá világos rántást. Tálalás előtt elkeverünk 1 tojásságáját, - kanál tejszínt vagy tejfölt és forrón ráöntjük a levest. MAIPAPRIKAS. 1—2 kanál olajat vagy zsírt forrósítunk és a szeletekre vágott hagymát aranysárgára pá-PÄSKÄNDI GÉZA: Az a tény, hogy gyermekeinket minden anyagi jóval ellátjuk, odahat, hogy örökké elégedetlenek, mindig többet akarnak, s annál kevesebbet adnak. Bizonyítékul egy példa: hazánkban ingyenes a tankönyv és tanszer. Mégsem hat a gyerekre buzdítóul. Ha szülőnek kellene megfizetni, bizonyára sokkal Jobban becsülnék, s talán többet is forgatnák. Ilyenkor nemzetünk nagy fial — Csokonai, Petőfi, Tompa vagy a többiek — jutnak az eszembe, akik éhezve, fázva, sötét helyiségben, mécses mellett habzsolták a könyveket, mert „mindent“ akartak tudni. Ma villany világítja be az elegáns városi és falusi lakásokat, de mintha félnénk a fénytől... Senkit sem tanít meg mindenre az iskola. De önműveléssel, értékes könyvek olvasásával sokat elsajátíthat felnőtt s gyermek egyaránt. Könyvtáraink könyvei szinte kínálják magukat, a könyvkereskedésekben is bő a választék — de kevés a forgalom. Igen, az Idő ... talán jutna is olvasásra, de ... ott a szoba sarkában a „rablója“, vagyis a televízió; mert ettől nagyobb időrablót még nem alkotott ember. Bizony, ki az aki nem a tévét választja könyv helyett (Ilyen ember kevés akad), az egésznapi munka után. Nézik a felnőttek, nézik a gyerekek, mig csak el nem szunyókálnak. Másnap aztán a tanítás alatt is azok a gondolatok foglalkoztatják, amelyeket este megaragadott, s nem tudott magának megmagyarázni, mert roljuk benne, hozzáadunk egy kiskanál rózsapaprikát, beletesszük a szeltekre vágott májat, pár percig pároljuk, tálaláskor sózzuk. RAKOTT KÁPOSZTA. 1/4 kg savanyú káposztát kevés forró zsírban rozsdaszínöre párolunk, úgyszintén megpárolunk 12 dkg rizst vagy pirítatlan tarhonyát, kevés hagymával, tzlés szerint sózzuk és borsozzuk. Kolbászt vagy virslit kissé megfőzzük, ha kihűlt, karikákra vágjuk. Tűzálló edényben 1 sor kolbászt, 1 sor káposztát, rá rizst vagy tarhonyát teszünk, mindegyikből 1—1 sort tejföllel öntözve, végül a tetejére is öntünk tejfölt és a sütőben hagyjuk 15 percig, hogy jól összeforrjon. Ugyanabban az edényben tálaljuk. Kolbász helyett darált sült húst is használhatunk. még gyerek. Bizony, a felnőttek sok esetben hibát követnek el, ha gyermeküknek engedélyezik a nagyok mfl- 3orának nézését. Sem egészségi, sem nevelési szempontból nem helyes ez — elsősorban rontja a szemet, másodsorban koravének lesznek a gyerekek. Hazánkban a demokrácia szó már felszívódik a vénákba: követeljük jogainkat, de először tegyünk eleget kötelességünknek. A pedagógus csak a szülőkkel karöltve tudja maradéktalanul teljesíteni a reá rótt feladatokat. Az új tanévből egy hónap már lepergett. Gyermek, szülő és pedagógus telve elhatározással, lelkesedéssel. Mindnyájan többet várunk a Jövőtől, mint amennyit a múlttól kaptunk. Legyen ez elsősorban szellemi többlet, mely az egész ország felvirágzásához, jólétének emeléséhez vezet. Ezt Köl„Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak hagyd örökül, ha kihúnysz: A HAZA MINDENEK ELŐTTI“ E szavak sosem voltak olyan megfontolandók, mint éppen napjainkban! A szülők, s pedagógusok munkájához sok sikert! csey Ferenc röviden fogalmazta meg mintegy másfél évszázaddal ezelőtt: Németh Zsuzsanna, Ágcsernő Frizura helyett Csíkos, pettyes vagy virágos selyemből, pikéből könnyen elkészíthető a szabásminta alapján ez a tokkalap, ami külön is vagy sállal körülcsavarva, turbánként viselhető, s jótékonyan takarja az esetleg kifogástalannak már nem éppenséggel mondható frizurát. A kalapot dupla anyagból szabjuk: a felső a mintás selyem, vagy piké, az alsó jó tartású sűrű vászon. A szabásmintát előzőleg egy papírra nagyítsuk fel, vágjuk ki, s ezt gombostűzzük úgy, hogy az anyag ferde szállal feküdjön alatta. Varrásra egy centimétert hagyjunk rá az egyes darabok körül. A sapka 8 részből áll, tehát a szabásminta szerint hat egyforma darabot szabunk. Visszáján összegépeljük, peremén ripsz-szalaggal szegjük, visszahajtjuk és a sapka belső oldalához varrjuk. Turbános változatához az anyagból — ugyancsak ferde szálából — egyenes, 15 centi széles és 130 centi hosszú csíkot vágunk, beszegjük, a kis tokkalap kör: csavarjuk, s hátul megkötjük. Miért hány a baba? Tele van a poci, most szopott a baba. Ö, de remek érzés a babának és micsoda öröm a kismamának. Elégedett mocorgás, nyújtózkodás ... de hopp, túró került a tiszta párnára, és az íngecske gallérjára. Hányadék lett az anyatejből, ahelyett, hogy minden cseppjével a babát növesztené, szépítené. Az anyukák ijedten nézik a hányó babát. Kezdetben valami komoly bajra, betegségre gondolnak, pedig egy-egy elszórt hányás a csecsemő étkezése után jelentőség nélküli. Persze betegség is lehet a hányás oka, de meg az előbb említett „jelentőség nélküli" hányást is csökkenteni lehet a legtöbbször. Szülés után a lenyelt magzatvíz okozhat hányást, ami annak kiürülése után meg is szűnik. Hamar hány a baba, ha szopás után mozgatjuk, forgatjuk, öltöztetjük. Némelyiknek pedig többet kíván a szája, mint a gyomrocskája. Ezek a felesleget hányják ki, amiért nem is olyan nagy kár. így védekezik a baba szervezete a gyomormegterhelés ellen. A mohón szopó, hangosan kortyolgató babák a tejjel együtt sok levegőt is nyelnek szopás közben. A lenyelt levegő feszíti a gyomor falát, és hányást ingerel. A csecsemők gyakori hányása a fokozott reflexérzékenység mellett a gyomor anatómiai helyzetével magyarázható. Az ő gyomruk a felnőttekétől eltérően függőleges helyzetű és a gyomorszáj záróizomzata is gyengébb. Ezért van az, hogy ha közvetlenül a szopás után lefektetjük a babát, akkor a függőleges gyomor vízszintes helyzetbe kerül, és a lenyelt levegő csak úgy távozhat, ha az előtte levő tejecskét, ételt is kilöki magával. Ha szopás után pár percig függőleges helyzetben tartjuk a babát, akkor a levegő, mivel könnyebb fajsúlyú a tejnél, felülre kerül, közel a gyomorszájhoz és kis felböffenéssel könnyen távozik. A túl mohón szopó babákat szopás közben is ajánlatos feltartani, böfögtetnl. Böfögtetésnél a baba hátát, fejét kezünkkel hátulról megtámasztjuk, de hagyjuk, hogy a feje egy kissé A Kályha és a Tűz A Kályha és a Tűz békességben éltek, naponta beszélgettek: duruzsolgattak erröl-arról. A Kályha nagyon szerette a Tüzet, a Tűz Is a Kályhát. Hanem a Tűz néha eltűnt a Kályhából, elindult világgá, s amikor vtszszatött, mindig más volt. A Kályha megkérdezte: — Hol jártál, kedves Tűz? — Barangoltam ungon-berken, még világvégén is voltam. Taplót gyújtottam, szikrát csiholtam, lángot lobbantottam, emberek szívében ts voltam. Sajgóit a Kályha lelke nagyon. Azt VAROSRÉSZLET — Pathó Erzsébet, VIII. oszt. tanuló linóleum-metszete. szerette volna, ha a tűz csak benne van mindig, sehova nem jár. — Nem ülhetek mindig a szoknyád mellett — mondta mosolyogva, tréfásan a Tűz, hogy a Kályha belepirult. Valahányszor a Tűz elment éjjelente, a Kályha üresnek érezte magát, fázlódott, a hideg rázta. Alig várta már a reggelt, amtkor újra megjön a Tűz és beborítja melegével. Sírdogált a Kályha, el is ment az öreg és bölcs Kemencéhez tanácsért. — Ne sír lányom, én is így voltam fiatal koromban az én Tüzemmel. Sokszor itt hagyott, amíg meg nem értettem, hogy ez így van rendjén. Sok dolga van a Tűznek. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy öt összefogjuk. Mert neki dolga van az egész világon. Emberek szívét melegíti, hajókat, vonatokat hajt, és meggyújtja az öregek pipáját. Annyi a teendője, nem is tudom, hogy győzi. — Nem azért megy világgá, mert engem nem szeret? — kérdezte szipogva Kályhácska. — Nem, leányom, persze, hogy nem... — nyugtatta meg Kemence-nagyanyó Kályhácskát. Vidám lett ettől Kályhácska és ezután még jobban örült reggel a Tűznek, mint eddig, bár azért ezután is csak sajgóit a szíve egy kicsit, valahányszor a Tűz elment világgá, hogy mindent és mindenkit melegítsen. Törpék emlékeznek Kicsi volt a házikó, még kisebb a kemence. Emlékezzél Bence, mennyi boldogság és derű élt benne. Parányi kertünkben a sok törpe virág, ibolya, szarkaiáb, így volt igaz lankó? Te vígan borozó ... Kiskondérban étel, az ételek gyöngye, Te főzted Gyöngyike, s futott a hintaló, nyerítő kis fakó. öregszavú Sámson volt a parancsoló. Pirittyá a vigssó ... dalolt a kis völgy, virágzott a tölgy. Szakállas óriás — ez volt 0 az Ákos. Lustafi az álmos ki még az ebédet sem ette avégett... Régen volt, régen, megállók a réten. Régen volt, régen, elszéllok a szélben. Törpe kis gondolat voltunk mi mindannyin, egy lélek tengerén, s tengernek hnllámln. DEMETER ISTVÁN, Garamkálna ÉGITESTEK VÍZSZINTES: 1. Esthajnalcsillagnak is nevezik. 6. Kopasz. 8. Közlekedési vonal. 10. Nem fel. 11. Két darab. 12. Kellem. 13. Európai nép. 15. Bánat. 18. Temérdek. 17. Tova. 18. Állami illeték. 21. Zamat. 22. Tagadószó. FÜGGŐLEGES: 2. Ilyen lap is van. 3. Meleget és világosságot ad. 4. Megszólítás. 5. Naprendszerünk legnagyobb bolygója (12 holdja van!) 7. Galaxis néven is ismeretes. 9. Kinyit. 10. Végtag. 14. Éjjel világít. 18. Névelő. 19. Lágy fém. 20. Folyó Szibériában. Beküldendő a vízszintes 1:, függőleges 3., 5. és 7. számú sorok megfejtése. előre konyuljon. így az esetleg felböffent étel kifolyik a szájból és nem kell félni, hogy a tüdőre szívja. Az is helyes, ha a hányós csecsemőt úgy fektetjük, hogy a feje magasabban legyen, mint a törzse. De vigyázzunk, hogy a magosítás ne görbítse be a baba hátát. A kis lábakhoz többször összehajtott takarót vagy kemény párnát teszünk, hogy ne csússzon le. Ha a baba jól fejlődik, ne aggódjunk a hányások miatt. Később, ahogy a baba erősödik, a hányások is mind ritkábbak lesznek. De ha a csecsemő nem fejlődik megfelelően, és túl gyakran hány, akkor másban kell keresni az okot. hS-TANÁCSADÓ A lábizzadás kezelése és megelőzése Kóros izzadáson a bőr verejtékmirigyeinek túlzott működését értjük. Az orvosi rendelőkben gyakori panasz, ismertetése tehát hasznos lehet. A fokozott izzadás kiterjedhet az egész bőrtakaróra (általános) vagy lehet helyi, pl. a talpon, a tenyéren, a hónaljban, a nemi szervek táján. Előfordulhat, de kevésbé ismert a mirigyek csökkent működése is (pl. az ún. kreténizmusban, az öregkori bőrsorvadásban, vagy másféle bőrbetegségekben). Ezekre jellemző, hogy a bőr túl száraz. Amíg a kezek izzadása inkább a társaséletben, a lábak fokozott izzadása egészségtanilag és egyéb szempontból is jelentős. Hajlamosít egyes gombás eredetű betegségekre, meghűlésre és a lábbeli gyorsabb elhasználásához vezet. A túlzott izzadás leggyakrabban más betegségek tünete: pl. lelki feszültségnek, neuraszténiás állapotnak, valamilyen mérgezésnek, lázas betegségnek, Basedow-kórnak, elhízás-betegségnek stb. E betegségek kigyógyítása esetén a fokozott izzadás is elmúlik. Helyi izzadás esetén a kórok is leginkább helyi eredetű p. szoros, rossz alakú lábbeli, bokasüllyedés stb. De neuraszténiás idegműködési zavar is előidézheti. •ffa gj ok ismert, akkor a kezelést ennek gyógyítására kell Irányítani. Ez inkább az orvosra tartozik. Helyi, lábizzadás esetén, mivel a kór oka gyakran nem ismert vagy nem gyógyítható tökéletesen helyi, tüneti kezelés szükséges. Hatásos szer a formalin, mert csökkenti a mirigyek működését. Alkalmazható lábvízben ecseteléssel és krém alakjában. 3—4 liter vízbe 3—4 evőkanálnyit tegyünk Ecseteléskor lehetőleg ne használjunk 20 százalékosnál erősebb oldatot, mert a bőr különben megkeményedik és később hámlik. Csak a fokozottan Izzadó helyeket kell ecsetelni, így 2—3 dcl-nyi formalin-oldat hosszú ideig eltart. A formalin helyett pl. 5 %-os Jódtinktúra, aluminiumchloridos, hipermangános vagy rezorcínos oldat Is használható. Ideges eredetű izzadás esetén jót tehetnek az idegcsillapítók, különösen a Bellaspon nevű gyógyszer. Végül, de nem utolsó sorban, hangsúlyozni kell az életmód rendezését (különösen serdülő korban). A betegnek ügyelni kell lelki életére. Minél több szabad levegőre, pihenésre, sportra és napfényre van szüksége. Dr. ORSZÁGH ERNŐ SZABAD FÖLDMŰVES Q 1968. október 5.