Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-10-05 / 40. szám

C M lí/írli^m. A tudást kölcsönkérni nem lehet TTTW& Minden tanév újat jelent a kisdiák száméra. Elraktározni a tudás mag­­vát a legfinomabb tarsolyba — az emberi agy sejtecskéibe —, hogy le­gyen mihez nyúlni, ez az, ami szor­galmas, kitárté tanulásra serkent. Mert bizony, ki mennyit raktároz a tudás magvából, annyival rendelke­zik. A tudást kölcsönkérni nem le­het f. .1 A tudás hatalom, kincs és fegyver! S ki az aki ne szeretné e három kö­zül legalább a középsőt. De az öt, mely ehhez a kincshez vezet, hosszú, rögös, sőt ingoványos. Egyedül nehe­zen lehet rátalálni. Szükséges egy mécses, amely megvilágítja előre az utat. S ki más lenne e mécses, mint a Jó tanító, aki tudása legjavát, tel­jes lényét adja munkájába. A szép szó, az anyanyelv kristály­­tiszta csengése, a személyes példa, a közvetlen környezet formálja a gyer­mek lelkét olyanná, amilyen. Nem hiszem, hogy akadna szülő, aki gyer­mekéből ne szeretne különb embert faragni, mint ő saját maga. De ho­gyan sikerülhet ez annak a szülőnek, aki csak szavával, s nem tetteivel akarja elérni? Pedig de sok gyermek lenne boldogabb hazánkban, ha a gyermeki lélekkel is törődnének ... Számos szülő csak a jólétre törek­szik, s közben elhanyagolja fia, lánya lélektani problémáinak megoldásához nyújtandó segítséget, amely főleg a pubertás korban nagyon fontos té­nyező. SZÁRNYASAPROLÉK LEVES. A szár­nyasaprólékot darabokra vágjuk, főni tesszük, ha félig megpuhult, metéltre vágott zöldséget (sárgarépát, petre­zselyemgyökeret, zellert, 1 burgonyát kis kockákra vágva, nyáron rózsáira szedett karfiolt, 1—2 gombát és ke­vés sót) adunk hozzá. Ha mindez pu­ha, ^készítsünk hozzá világos rántást. Tálalás előtt elkeverünk 1 tojás­­ságáját, - kanál tejszínt vagy tejfölt és forrón ráöntjük a levest. MAIPAPRIKAS. 1—2 kanál olajat vagy zsírt forrósítunk és a szeletek­re vágott hagymát aranysárgára pá-PÄSKÄNDI GÉZA: Az a tény, hogy gyermekeinket minden anyagi jóval ellátjuk, odahat, hogy örökké elégedetlenek, mindig többet akarnak, s annál kevesebbet adnak. Bizonyítékul egy példa: ha­zánkban ingyenes a tankönyv és tan­szer. Mégsem hat a gyerekre buzdí­­tóul. Ha szülőnek kellene megfizetni, bizonyára sokkal Jobban becsülnék, s talán többet is forgatnák. Ilyenkor nemzetünk nagy fial — Csokonai, Pe­tőfi, Tompa vagy a többiek — jutnak az eszembe, akik éhezve, fázva, sö­tét helyiségben, mécses mellett hab­zsolták a könyveket, mert „mindent“ akartak tudni. Ma villany világítja be az elegáns városi és falusi lakásokat, de mintha félnénk a fénytől... Senkit sem tanít meg mindenre az iskola. De önműveléssel, értékes könyvek olvasásával sokat elsajátít­hat felnőtt s gyermek egyaránt. Könyvtáraink könyvei szinte kínálják magukat, a könyvkereskedésekben is bő a választék — de kevés a forga­lom. Igen, az Idő ... talán jutna is ol­vasásra, de ... ott a szoba sarkában a „rablója“, vagyis a televízió; mert ettől nagyobb időrablót még nem al­kotott ember. Bizony, ki az aki nem a tévét választja könyv helyett (Ilyen ember kevés akad), az egésznapi munka után. Nézik a felnőttek, nézik a gyerekek, mig csak el nem szunyó­kálnak. Másnap aztán a tanítás alatt is azok a gondolatok foglalkoztatják, amelyeket este megaragadott, s nem tudott magának megmagyarázni, mert roljuk benne, hozzáadunk egy kis­­kanál rózsapaprikát, beletesszük a szeltekre vágott májat, pár percig pároljuk, tálaláskor sózzuk. RAKOTT KÁPOSZTA. 1/4 kg sava­nyú káposztát kevés forró zsírban rozsdaszínöre párolunk, úgyszintén megpárolunk 12 dkg rizst vagy pirí­­tatlan tarhonyát, kevés hagymával, tzlés szerint sózzuk és borsozzuk. Kolbászt vagy virslit kissé megfőzzük, ha kihűlt, karikákra vágjuk. Tűzálló edényben 1 sor kolbászt, 1 sor ká­posztát, rá rizst vagy tarhonyát te­szünk, mindegyikből 1—1 sort tejföl­lel öntözve, végül a tetejére is ön­tünk tejfölt és a sütőben hagyjuk 15 percig, hogy jól összeforrjon. Ugyan­abban az edényben tálaljuk. Kolbász helyett darált sült húst is használ­hatunk. még gyerek. Bizony, a felnőttek sok esetben hibát követnek el, ha gyer­meküknek engedélyezik a nagyok mfl- 3orának nézését. Sem egészségi, sem nevelési szempontból nem helyes ez — elsősorban rontja a szemet, má­sodsorban koravének lesznek a gye­rekek. Hazánkban a demokrácia szó már felszívódik a vénákba: követeljük jo­gainkat, de először tegyünk eleget kötelességünknek. A pedagógus csak a szülőkkel karöltve tudja maradék­talanul teljesíteni a reá rótt felada­tokat. Az új tanévből egy hónap már le­pergett. Gyermek, szülő és pedagógus telve elhatározással, lelkesedéssel. Mindnyájan többet várunk a Jövőtől, mint amennyit a múlttól kaptunk. Le­gyen ez elsősorban szellemi többlet, mely az egész ország felvirágzásához, jólétének emeléséhez vezet. Ezt Köl­­„Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak hagyd örökül, ha kihúnysz: A HAZA MINDENEK ELŐTTI“ E szavak sosem voltak olyan meg­­fontolandók, mint éppen napjaink­ban! A szülők, s pedagógusok mun­kájához sok sikert! csey Ferenc röviden fogalmazta meg mintegy másfél évszázaddal ezelőtt: Németh Zsuzsanna, Ágcsernő Frizura helyett Csíkos, pettyes vagy virágos selyemből, pikéből könnyen elkészíthető a szabásminta alapján ez a tokkalap, ami külön is vagy sállal körülcsa­varva, turbánként viselhető, s jótékonyan takarja az esetleg kifogástalan­nak már nem éppenséggel mondható frizurát. A kalapot dupla anyagból szabjuk: a felső a mintás selyem, vagy piké, az alsó jó tartású sűrű vászon. A szabásmintát előzőleg egy papírra na­gyítsuk fel, vágjuk ki, s ezt gombostűzzük úgy, hogy az anyag ferde szállal feküdjön alatta. Varrásra egy centimétert hagyjunk rá az egyes darabok körül. A sapka 8 részből áll, tehát a szabásminta szerint hat egyforma darabot szabunk. Visszáján összegépeljük, peremén ripsz-szalaggal szegjük, visszahajtjuk és a sapka belső oldalához varrjuk. Turbános változatához az anyagból — ugyancsak ferde szálából — egyenes, 15 centi széles és 130 centi hosszú csíkot vágunk, beszegjük, a kis tokkalap kör: csavarjuk, s hátul megkötjük. Miért hány a baba? Tele van a poci, most szopott a baba. Ö, de remek érzés a babának és micsoda öröm a kismamának. Elégedett mocorgás, nyújtózko­dás ... de hopp, túró került a tiszta párnára, és az íngecske gallérjára. Hányadék lett az anyatejből, ahe­lyett, hogy minden cseppjével a ba­bát növesztené, szépítené. Az anyu­kák ijedten nézik a hányó babát. Kezdetben valami komoly bajra, be­tegségre gondolnak, pedig egy-egy elszórt hányás a csecsemő étkezése után jelentőség nélküli. Persze be­tegség is lehet a hányás oka, de meg az előbb említett „jelentőség nélküli" hányást is csökkenteni lehet a leg­többször. Szülés után a lenyelt magzatvíz okozhat hányást, ami annak kiürü­lése után meg is szűnik. Hamar hány a baba, ha szopás után mozgatjuk, forgatjuk, öltöztetjük. Némelyiknek pedig többet kíván a szája, mint a gyomrocskája. Ezek a felesleget hányják ki, amiért nem is olyan nagy kár. így védekezik a ba­ba szervezete a gyomormegterhelés ellen. A mohón szopó, hangosan kortyol­gató babák a tejjel együtt sok leve­gőt is nyelnek szopás közben. A le­nyelt levegő feszíti a gyomor falát, és hányást ingerel. A csecsemők gyakori hányása a fokozott reflexérzékenység mellett a gyomor anatómiai helyzetével ma­gyarázható. Az ő gyomruk a felnőt­tekétől eltérően függőleges helyzetű és a gyomorszáj záróizomzata is gyengébb. Ezért van az, hogy ha közvetlenül a szopás után lefektetjük a babát, akkor a függőleges gyomor vízszintes helyzetbe kerül, és a le­nyelt levegő csak úgy távozhat, ha az előtte levő tejecskét, ételt is ki­löki magával. Ha szopás után pár percig függő­leges helyzetben tartjuk a babát, ak­kor a levegő, mivel könnyebb fajsú­lyú a tejnél, felülre kerül, közel a gyomorszájhoz és kis felböffenéssel könnyen távozik. A túl mohón szopó babákat szopás közben is ajánlatos feltartani, böfög­­tetnl. Böfögtetésnél a baba hátát, fejét kezünkkel hátulról megtámasztjuk, de hagyjuk, hogy a feje egy kissé A Kályha és a Tűz A Kályha és a Tűz békességben éltek, naponta beszélgettek: duruzsol­­gattak erröl-arról. A Kályha nagyon szerette a Tüzet, a Tűz Is a Kályhát. Hanem a Tűz néha eltűnt a Kály­hából, elindult világgá, s amikor vtsz­­szatött, mindig más volt. A Kályha megkérdezte: — Hol jártál, kedves Tűz? — Barangoltam ungon-berken, még világvégén is voltam. Taplót gyújtot­tam, szikrát csiholtam, lángot lob­­bantottam, emberek szívében ts vol­tam. Sajgóit a Kályha lelke nagyon. Azt VAROSRÉSZLET — Pathó Erzsébet, VIII. oszt. tanuló linóleum-metszete. szerette volna, ha a tűz csak benne van mindig, sehova nem jár. — Nem ülhetek mindig a szoknyád mellett — mondta mosolyogva, tréfá­san a Tűz, hogy a Kályha belepirult. Valahányszor a Tűz elment éjje­lente, a Kályha üresnek érezte magát, fázlódott, a hideg rázta. Alig várta már a reggelt, amtkor újra megjön a Tűz és beborítja melegével. Sírdogált a Kályha, el is ment az öreg és bölcs Kemencéhez tanácsért. — Ne sír lányom, én is így voltam fiatal koromban az én Tüzemmel. Sokszor itt hagyott, amíg meg nem ér­tettem, hogy ez így van rendjén. Sok dolga van a Tűz­nek. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy öt összefog­juk. Mert neki dol­ga van az egész világon. Emberek szívét melegíti, ha­jókat, vonatokat hajt, és meggyújtja az öregek pipáját. Annyi a teendője, nem is tudom, hogy győzi. — Nem azért megy világgá, mert engem nem szeret? — kérdezte szi­pogva Kályhácska. — Nem, leá­nyom, persze, hogy nem... — nyug­tatta meg Kemen­­ce-nagyanyó Kály­­hácskát. Vidám lett ettől Kályhácska és ez­után még jobban örült reggel a Tűz­nek, mint eddig, bár azért ezután is csak sajgóit a szí­ve egy kicsit, va­lahányszor a Tűz elment világgá, hogy mindent és mindenkit mele­gítsen. Törpék emlékeznek Kicsi volt a házikó, még kisebb a kemence. Emlékezzél Bence, mennyi boldogság és derű élt benne. Parányi kertünkben a sok törpe virág, ibolya, szarkaiáb, így volt igaz lankó? Te vígan borozó ... Kiskondérban étel, az ételek gyöngye, Te főzted Gyöngyike, s futott a hintaló, nyerítő kis fakó. öregszavú Sámson volt a parancsoló. Pirittyá a vigssó ... dalolt a kis völgy, virágzott a tölgy. Szakállas óriás — ez volt 0 az Ákos. Lustafi az álmos ki még az ebédet sem ette avégett... Régen volt, régen, megállók a réten. Régen volt, régen, elszéllok a szélben. Törpe kis gondolat voltunk mi mindannyin, egy lélek tengerén, s tengernek hnllámln. DEMETER ISTVÁN, Garamkálna ÉGITESTEK VÍZSZINTES: 1. Esthajnalcsillagnak is nevezik. 6. Kopasz. 8. Közlekedési vonal. 10. Nem fel. 11. Két darab. 12. Kellem. 13. Európai nép. 15. Bánat. 18. Temérdek. 17. Tova. 18. Állami illeték. 21. Zamat. 22. Tagadószó. FÜGGŐLEGES: 2. Ilyen lap is van. 3. Meleget és világosságot ad. 4. Meg­szólítás. 5. Naprendszerünk legna­gyobb bolygója (12 holdja van!) 7. Galaxis néven is ismeretes. 9. Kinyit. 10. Végtag. 14. Éjjel világít. 18. Név­elő. 19. Lágy fém. 20. Folyó Szibériá­ban. Beküldendő a vízszintes 1:, függő­leges 3., 5. és 7. számú sorok meg­fejtése. előre konyuljon. így az esetleg fel­böffent étel kifolyik a szájból és nem kell félni, hogy a tüdőre szívja. Az is helyes, ha a hányós csecse­mőt úgy fektetjük, hogy a feje ma­gasabban legyen, mint a törzse. De vigyázzunk, hogy a magosítás ne görbítse be a baba hátát. A kis lá­bakhoz többször összehajtott takarót vagy kemény párnát teszünk, hogy ne csússzon le. Ha a baba jól fejlődik, ne aggód­junk a hányások miatt. Később, ahogy a baba erősödik, a hányások is mind ritkábbak lesznek. De ha a csecsemő nem fejlődik megfelelően, és túl gyakran hány, akkor másban kell keresni az okot. hS-TANÁCSADÓ A lábizzadás kezelése és megelőzése Kóros izzadáson a bőr verejték­­mirigyeinek túlzott működését ért­jük. Az orvosi rendelőkben gyakori panasz, ismertetése tehát hasznos lehet. A fokozott izzadás kiterjedhet az egész bőrtakaróra (általános) vagy lehet helyi, pl. a talpon, a te­nyéren, a hónaljban, a nemi szervek táján. Előfordulhat, de kevésbé ismert a mirigyek csökkent működése is (pl. az ún. kreténizmusban, az öreg­kori bőrsorvadásban, vagy másféle bőrbetegségekben). Ezekre jellemző, hogy a bőr túl száraz. Amíg a kezek izzadása inkább a társaséletben, a lábak fokozott izza­dása egészségtanilag és egyéb szem­pontból is jelentős. Hajlamosít egyes gombás eredetű betegségekre, meg­hűlésre és a lábbeli gyorsabb elhasz­nálásához vezet. A túlzott izzadás leggyakrabban más betegségek tünete: pl. lelki fe­szültségnek, neuraszténiás állapot­nak, valamilyen mérgezésnek, lázas betegségnek, Basedow-kórnak, elhí­zás-betegségnek stb. E betegségek kigyógyítása esetén a fokozott izzadás is elmúlik. Helyi izzadás esetén a kórok is leginkább helyi eredetű p. szoros, rossz alakú lábbeli, boka­­süllyedés stb. De neuraszténiás ideg­működési zavar is előidézheti. •ffa gj ok ismert, akkor a kezelést ennek gyógyítására kell Irányítani. Ez inkább az orvosra tartozik. Helyi, lábizzadás esetén, mivel a kór oka gyakran nem ismert vagy nem gyó­gyítható tökéletesen helyi, tüneti ke­zelés szükséges. Hatásos szer a for­malin, mert csökkenti a mirigyek működését. Alkalmazható lábvízben ecseteléssel és krém alakjában. 3—4 liter vízbe 3—4 evőkanálnyit tegyünk Ecseteléskor lehetőleg ne használ­junk 20 százalékosnál erősebb olda­tot, mert a bőr különben megkemé­nyedik és később hámlik. Csak a fo­kozottan Izzadó helyeket kell ecse­­telni, így 2—3 dcl-nyi formalin-oldat hosszú ideig eltart. A formalin helyett pl. 5 %-os Jód­­tinktúra, aluminiumchloridos, hiper­­mangános vagy rezorcínos oldat Is használható. Ideges eredetű izzadás esetén jót tehetnek az idegcsillapí­tók, különösen a Bellaspon nevű gyógyszer. Végül, de nem utolsó sorban, hang­súlyozni kell az életmód rendezését (különösen serdülő korban). A be­tegnek ügyelni kell lelki életére. Mi­nél több szabad levegőre, pihenésre, sportra és napfényre van szüksége. Dr. ORSZÁGH ERNŐ SZABAD FÖLDMŰVES Q 1968. október 5.

Next

/
Thumbnails
Contents