Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-09-28 / 39. szám

A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE 1968, SZEPTEMBER

Munkacsoportok a méhészetben

Sásovské Podlhradie Erdőgazdaságának méhészfarmjairól az utóbbi évékben csakis jó híreiket hallottunk. Ezért a Csehszlovák Méhészszövetség Szlovákiai Bizottsága racionalizáclós albizottságának tagjai ellátogattak ide, hogy beszerezzék az üzem méhészetéről tájékoztató összes legfontosabb adatot. A Banská Bystrica-i Erdőgazdaság Igazgatósága 1967-ben elhatározta, hogy körülbelül 2500 méhcsaládot összpontosít az Erdőgazdaság három üzemébe. A családok ilyen összpontosítása elősegítette a méhészfarmok szakszerű irányítását, ami az eddig foganatosított Intézkedések közül a legjobban beváltnak nevezlhető. Az üzem igazgatóságán a méhészeti üzemért Grman elvtárs üzemi ellenőr, egyébként képzett méhészeti szakember felelős. Minden egyes Erdőgazdasági üzemegységben a méhészetet egyegy méhész-technikus irányítja, ellenőrzi és vezeti. Habár az Erdőgazdaság számára ez a funkció a bérkeret bizonyos megterhelését jelenti, meggyőződtünk arról, hogy a méhészrészleg gazdasági eredményeivel ezt a veszteséget néhányszonosan megtéríti.

Az említett Erdőgazdaság Sásovské Podhradie-ben annak a három üzemnek egyike, amelyeket méhészkedéssel bíztak meg. A méhcsaládok összpontosítása után az üzemben összesen 851 család van. A családokat 6 állandó telepen helyezték el. gondozásukat hat méhészmester és egy segéderő végzi. Ezen kívül a fő idényben szükség szerint további segéderőket vesznék fel. Amint látható, ebben az üzemben mellőzték azt a hagyományos szabványt, hogy 100 méhcsalád jusson egy méhészre. Csaknem mindegyik méhészmester 100-náI több családot gondoz. Azokhoz, akik 130—150 méhcsaláddal foglalkoznak nyáron egy segéderőt osztanak be.

Az Állami Erdőgazdaság dolgozóival folytatott beszélgetésünk során felvetettük a méhészeti munkacsoportok megalakításának kérdését is. Olyan munkaszervezésről van itt szó, amikor az egyes méhészmestereket nem az egyes farmok gondozásával bízzák meg, hanem a dolgozók egy-egy csoportja közösen néhány telephelyen levő több méhészetet gondoz. Ennék a rendszernek bizonyos előnye van, mivel így növelni lehet a munka termelékenységét. Van azonban néhány „sebezhető“ pontja is, amelyekre igen érzékenyen mutatott rá Viliam Grman elvtárs. A csoportban végzett munka ugyanis a csoport tagjaitól tökéletes összhangot követel meg, a vezetővel szemben pedig jelentős pszichológiai igényeket támaszt. Az egyes méhészmesterek sajátos, egyedi munkamódszerrel dolgoznak, amelyek egyénenként gyakran igen eltérőek. Nem lenne könnyű feladat arra kényszeríteni a méhészmestert, hogy ne alkalmazza saját, megszokott módszerét és a munkaközösségben magát az egységes sablonnak vesse alá. Ezért, ahogy azt Grman elvtárs elmondotta, ilyen munkacsoportokat fiatal méhészekből állítanak össze, akik még nem sajátítottak el egyedi munkamódszereket.

Albizottságunk meglátogatta a Jánova Lehota-1 farmot, ahol Tuma Árpád a méhészmester, valamint a Kopernica farmot, ahol hubomír Zubor méhészkedik. Mindkét helyen B-típusú kaptárokat használnak legújabban pedig Tátrán B 9-es kaptárjaik is vannak. Arra a kérdésünkre, hogyan felelnek meg számukra ezek a kaptárok, a méhészeik azt válaszolták, hogy bizony elég nehezek és nincsenek etetővel felszerelve. Egyébként e kaptárokkal elégedettek lennének. Igaz ugyan, hogy más típusú kaptárt eddig még sohasem próbálták ki. A raktárakat és kezelőhelyiségéket régebbi épületekben rendezték be, mint ideiglenes létesítményeket. A Sásovské Podhradie-i Erdőgazdaság farmjairól a méhcsaládokkal akácvirágra vándorolnak majd ezt követően a környező erdőikbe térnek viszsza. Termelésük fontos tényezője az anyapempő, amely jelentős mértékben segíti elő azt, hogy kiváló gazdasági eredményeket érnek el.

A méhészkedés színvonalának elbírálására napjainkban döntő fontosságúak a gazdasági mutatók. Ez a méhészközpont 1967-ben a következő eredményeket érte el:

A méhcsaládok száma 851 volt. A költségek összesen 393 ezer 283 koronát tették ki, tehát 356 koronát egy méhcsaládra. Figyelmet érdemel, hogy az említett összköltség 58 százalékát a bérek emésztik fel. E méhészetben 17 500 kg mézet termeltek, ami családonként átlag 20,50 kg mézet jelent. Ezenkívül 4043 gramm anyapempőt termelték ki. Az összbevétel 488 760 korona volt, s így a költségek leszámítása után 185 ezer 477 koronás tiszta nyereséget mutattak ki.

Ezek az eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy a szocialista üzemek méhészeteiben is lehet jó eredményt elérni. Igaz, a sikeres munka érdekében meg kell teremteni a szükséges kedvező feltételeket. A jelen esetben szakképzett dolgozóik alkalmazása volt szükséges e farmokon. Ezeknek az embereknek általános erkölcsi minőségükön túlmenően a méhészkedés idényjellegét is le kell küzdeniük. Csupán az álhatja meg helyét, aki a nyári csúcsmunka időszakában nem ismer munkaszünetet és a dön©

A TARTALOMBÓL:

O Anyanevelés anyás rakodóka pitárban <0 Gyenge méhcsaládok teleltető se Méhek a mezőgazdaság ingyenes napszámosai ^ Néhány újítás

és ami mögötte van ^ A lépek selejtezése ^ Néhány szó méhészeinkhez ^ Beszélnek-e a méhek? <J> Póruljárt cimborák ^ Csak erős méhcsaládokat

tő hónapokban maradéktalanul a méhészlkedésnek szenteli magát. További döntő tényező a méhészet vezetése. A méhészet olyan szűk körre szakosított termelési ágazat, hogy problematikájának sikeres megoldására nem elegendők akár a legmagasabb szintű, de általános mezőgazdasági, illetve erdőgazdasági ismeretek. Itt feltétlenül igen jó elméleti felkészültség és sokéves, közvetlenül a méhészetben szerzett gyakorlat szükséges. A Banská Bystrica-1 Állami Erdőgazdaság a méhészeti farmok két fokozatú szakirányítását hozta létre és ezeknek az intézkedéseknek célszerűségét igazolják kiváló gazdasági eredményeik is.

M. Matys (ford. Oy)