Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-28 / 39. szám
ZSEBPÉNZ Előbb vagy utóbb, de minden szülő előtt felmerül a probléma: adjon zsebpénzt gyermekének, vagy ne adjon? És mennyit adjon? A probléma megítélése összefügg a gyermekek okos szeretetével. Nem célunk az elkényeztetés, viszont idejében meg kell tanítanunk a gyermeket a tulajdon Ismeretére, a pénz célszerű felhasználására, a takarékosságra. Már Rousseau, a nagy francia pedagógiai író is foglalkozott ezzel a kérdéssel és a teendőket így magyarázta: „A pénz segítségével a különböző nemű Javak összemérhetők és összehasonlíthatók. Ne menjetek ennél messzebbre és ne bocsátkozzatok erkölcsi hatásainak magyarázatába.“ A 6—10 éves gyermeknél valóban nincs is ennél többre szükség. Ebben a korban amit a gyermek mond és hisz, többnyire egybeesik azzal, amire törekszik. Tehát nyugodtan adhatunk neki zsebpénzt. Sőt kívánatos is, hogy még a serdülés kora előtt megszokja a pénz helyes felhasználásának módozatait. Pedagógusok előtt általánosan ismert Jelenség, hogy amikor a 10—11 éves és az ötödik vagy hatodik évfolyamba kerülő diák falujából a körzeti (rendszerint városi) iskolába Jut, s először kap kezébe pénzt, az első hőnapokban feleslegesen sok cukorkát, édességet, nyalánkságokat és holmi mütyürkéket vásárol. Azért, mert nem tanulta meg a pénz helyes használatát. Előzzük meg ezt! Legyen gondunk arra, hogy kisiskolás korában is rendelkezzen valamicske pénzzel (elég havi 5—10 korona) s azt meghatározott célra használja. Ebben a korban legtöbben fényképezőgépre, könyvre, korcsolyára gyűjtenek. Ajánlatos azonban, ha úgy vélekedünk és viselkedünk gyermekünk előtt, hogy megértse, milyen nagyszerű dolog, ha a szülők valamelyikének, vagy a testvérnek szánt ajándékra gyűjt. Felidézhetjük előtte a nyári kirándulás, táborozás anyagi fedezetének Igényét is. Ha a kislányoknál mutatkozik kívánság egy-egy szebb, divatosabb ruhadarab lránt, adjunk neki lehetőséget a megvásárlására, amennyiben zsebpénzének gyűjtésével ő maga is hozzájárul. Jó tehát, ha gyermekünk még a serdülés kora előtt megtanul a pénzzel bánni, mert így könnyebb lesz megtartani helyes viszonyát a pénzhez. Néhány tanács: — A zsebpénz ne legyen a gyermek Jogos járandósága! — Legyen Joga saját belátása szerint elkölteni, de maradjon meg kötelességének az elszámolás! — Felesleges lépten-nyomon elszámoltatni, csak akkor, ha az ő érdekében, nevelési megfontolások teszik szükségessé. — Ne vegyük el összegyűjtött zsebpénzét tudta nélkül, még azon a címen se, hogy aprópénzre volt szükség. — Viszont kívánatos, hogy szükség esetén rendelkezésünkre bocsássa, vagyis: kölcsönözze. — Ne engedjük meg, hogy zsebpénzét nyerészkedésre használja. — Összegyűjtött zsebpénzből még büntetés címén se vegyünk el! — A pénzzel való helyes gazdálkodást nem tanulhatja meg fenkölt magyarázatokból, hanem a mi példaadásunkból. Hajdú András KÉZITÁSKA FÉRFIAKNAK A tükör fényes lapjához érdekes mondák, színes költemények, titkos varázslatok fűződnek. Az ásatások leletei azt mutatják, hogy valamilyen formában az ember a tükröt már ősidők óta ismeri, A legérdekesebb ókori leletek a szkíta bronztükrök, amelyek általában a szkíták kedvenc motívumán, egy guggoló szarvas agancsán nyugszanak. Ezeknek a nyele hornyolt, néhol aranylemezes és kos vagy farkas ábrázolásával végződik. A görög edényfestmények szerint a szkíták ezt a tükörtipust a görögöktől vették át. Méltán csatlakoznak ezekhez a különböző vadászjeleneteket ábrázoló etruszk tükrök is. A népvándorlás korából ismeretesek a korongalakü, horganyból készített gót tükrök. A tükör ma elválaszthatatlan kísérője az embernek. A néphit és szokás világában azonban nemcsak tárgy és szobadísz volt, hanem varázseszköz is, amely „Jó és rossz erőket“ rejt magában. A görögök fémtükreikről azt tartották, hogyha a beteg belenéz, megszabadulhat a Vetélytársat kapott a női ruhatár egyik legfontosabb kelléke, a kézitáska: Amerikában divatba jött a férfi kézitáska. Bőrből vagy tweedből készítik, de a bővebb erszényű, különc férfiak elefántbőrből készült táskát is vásárolhatnak. Nappalra a vállra akasztható, magnetofonokra hasonlító táskát ajánlják a divattervezők, estére a levélboríték alakú, lakk- vagy szaténtáskát. A divattervezők szerint a férfidivat — a zseb nélküli Maokabát és a szűk, testhez simuló nadrág — nem alkalmas a fontos apróságok: a cigaretta, öngyújtó, igazolvány, útlevél, hajtási jogosítvány és zsebkendő „elraktározására", pedig a férfiak úgyszólván egy lépést sem tehetnek nélkülük. Mielőtt az új divatcikk megjelent volna a boltokban, egy fiatalember másfél órán át sétált New York Iegforgalmasab utcáin az új típusú kézitáskával, s figyelte a hatást. Az eredmény: senki sem fordult meg utána, észre sem vették, hogy táskája van. A deíta.1 kúipkflri .tűk# biüuw!»- TANÁCSADÓ Kevés olyan mindennapi fájdalom kínozza az embert, mint a fejfájás. Erről panaszkodik férfi, nő, öreg, fiatal, a sarkok, az egyenlítő embere, a nagyváros és tanya lakója egyaránt. Hitelesen bizonyítható, hogy ismerte már a fáraó rabszolgája, az inkák népe és a többezer éves kínai írások is megemlékeznek róla. Az időszámításunk első századfordulója táján élt cappadóciai Aretaios élénk színekkel ecseteli, de okát csak a fél századdal később dolgozó Galenus keresi, és a fejben keringő gőzöknek és nedveknek tulajdonítja. Az elmélet persze azóta sokat változott, de a fejfájás megvan és ma is gyötri az embert. Csoda hát, hogy sok tanácskérő levélírónk azt kérdezi: hogyan keletkezik, mi az oka, hogyan kell megelőzni, mi módon lehet védekezni ellene? Kezdjük azzal, hogy a fejfájás, — szaknyelven: kefalalgia, — a legtöbb esetben nem önálló betegség, hanem kísérőtünet. A fájdalomérzés mindig betegségtől. Az antik világban általános szokás volt a tükörjövendölés. A római történelmi feljegyzések olyan „varázstükröt“ is emlegetnek, amelyben az ember meglátja a távolban élő személyt. Az ilyen varázstükör a meséknek is motívuma lett. Általánosan ismert a velencei varázstükör is, amely tolóajtós négyszögű üvegtükör volt és tolvajokat, boszorkányokat, elrejtett kincseket és állítólag más titkos dolgokat is felfedett. Egy XV. századbeli varázskönyv utasításokat ad olyan varázstükör készítésére, amely „meghomályosodlk“ ha egy „bűnös“ beletekint. A kortársak közül sokan úgy tartották, hogy minden idők legnagyobb szélhámosának és szemfényvesztőjének, Cagliostronak is egy ilyen tükre volt. Párizsban 1868-ban egy ilyen varázstükröt 25 ÜOO frankért adtak el egy árverésen. A varázstükörnek a nénhagvománvokbnn újév előtt és a napfordulók fövendöléseiben volt Jelentősége. Azt tartották, hogvha a férjhezmenni akaró leánv úiév reggelén kezében izzó parázssal a tükör elé áll és háromszor saiát nevét kiáltia. megláthatia Jövendő férlét. Mindez különben azzal magvarázbstő. hogv egves emberek biznnvos fényes tárgyakat szemlélve önhipnózis hatása alatt saját képzeletük Játékává válnak. Székely László „Charleston-ruha“. Fekete aranypettes tiszta selyemből. A felsőrészen a pettyeket arany gyöngylánc kapcsolja össze. Ml AZ IGAZSÁG A FEJFÁJÁSSAL KAPCSOLATBAN 1 idegvégzödésekre ható inger következménye. Az viszont már vitatható, hogy az inger közvetlenül hat-e, vagy az ártalom kapcsán keletkező anyagnak van-e ingerlő hatása. De nem ez a fontos. Még az sem, hogy a legkisebb felfogható fájdalom Jelenti az ingerküszöböt és ha ez leszáll, a legkisebb inger is fájdalmassá válhat. Viszont, ha felemelt, a nagyobb inger is könnyebben elviselhető. Mondom: nem ez a lényeg, hanem az, hogy hol és mire hat az önálló fejfájást előidéző inger. Mellékesen említem, hogy ennek tanulmányozását az agyműtétek tapasztalatai és a pavlovi szemlélet, a szervezet egységével szemben az ingerek sokrétűségének összefüggése lényegesen megkönnyítették a vizsgálatot. A koponyán belül elsősorban az agyi erek, öblök és az agyhártya érzékeny részeinek húzása, feszítése, nyomása okozhatnak fejfájást, aminek közvetlen oka az erek fala ruganyosságának változása. A koponyán kívül ezek mellett az izmok, az izompályák, az inak és a bőnyék összehúzódásával kell számolnunk, amelyek körülírt vérszegénységet eredményezhetnek. A lüktető fájdalom érrendszeri okok mellett bizonyít. Ez helyzetváltozáskor, fejmozgatáskor erősödik, mert a feszülést fokozza. Néha általános közérzeti tünetek, étvágytalanság, hányinger, hányás, rossz közérzet, levertség csatlakoznak hozzá. Az izomeredetű fejfájást a fej és a nyak izmainak feszültsége kíséri és néha szédüléssel Járhat, bár a tünetek sokszor keverednek. Éppen ez a bizonytalan kórkép és nehéz elkülöníthetőség Jellemzi legjobban a fejfájást. Mint önálló fejfájásról beszélhetünk magas láz, oxigénhiány, egyes mérgek — szénmonoxid, bróm, ólom, nitritek, metilchlórid — az allergiás állapot, alkoholfogyasztás, rohamok és görcsök, kimerülés, napszúrás, agyrázkódás okozta fejfájásokról. Fejfájást válthat ki a gyulladás, az agytályog, az agydaganat és a vérnyomással kapcsolatos érösszehúzódás vagy értágulás Is. Ki mennyit ér Az eke gőgösen szólította meg a kertben szomorúan gubbaszkodó kapát. — Hát, te semmitérő ősdiság, mit ér a te munkád manapság. Itt pihengetsz naphosszat, mert másra már alkalmatlancagy. Ide nézz! Az én vasaim mindig a főidet túrják. Nélkülem minden szántó megmunkálatlan maradna. De te ... A vontató traktor, amely ugyancsak sokat szenvedett az izgága, dicsekvő ekétől, szerencsére megsajnálta a stmat pirohgatott kapát. Mit gondolt, mit nem, egész lassúra fogta lépteit. Mire a határba értek, a Nap már egész magasan Járt. Egy másik eke pedig, amely nem haszontalan csipkelődéssel töltötte idejét, akkorra már valamennyi szántón megvetette a magok ágyacskáját. A csipkelődő eke szégyenszemre kénytelen volt visszafordulni. Útja ismét az előbbi kert mellett vitte el. Mit látott? A kapa, amelyet az imént annyit bántalmazott, vidáman csillogva-villogva dolgozgatott. Az ekét keserű megbánás fogta el. Gyorsan a kerítés mellé állt. Elhatározta, hogy segít a fürge kis kapának, így akarta helyrehozni előbbi elhamarkodottságát. Hiába volt azonban minden. Nagyságánál fogva, sehogysem tudott a kerthez férkőzni. Most szégyellte csak magát igazán. Egy tanulság azonban mégis megmaradt számára. Mindenki ér valamit a maga munkájában, de különösen akkor, ha azt becsületesen el is végzi. Némethné, Öllös Márta MAJTÉNYI ERIK: Láttam egy patakot Láttam egy patakot, furcsa volt, völgyből a hegyre fölfelé folyt. Láttam egy fát is, az volt még furcsa, lombkoronáját a földbe dugta, bozontos gyökere feltört az égnek* gyökér közt láttam egy szarkafészket. Láttam egy nyuszit is, jaj, hogy vicsorgott, úgy, hogy a farkas kereket oldott. S bárhová mentem, bármerre jártam, csak igazmondó gyereket láttam. Ezt ugye bárki elhiszi nékem? Tükörbe ugyanis sohase néztem ... JELENTŐS ÉVFORDULÓ VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 6. sorban. 6. Fél atom. 7. Becézett női név. 8. Időszámításunk előtt, röv. 11. Lélek, spanyolul. 13. Ném arra. 15. Gyötrelem. 17. Kétszer öt. 18. Közlekedési vonal. 19. T. S. O. 21. Kecskehang. 22. Város Kelet-Szlovákiában. 23. Tett vége. 25. R. A. R. 26. Növényszár alsó vége. 27. Megszólítás. 29. A mező. 31. Nem emitt. FÜGGŐLEGES: 1. Fél tíz. 2. Római hat. 3. India része. 4. Indulatszó. 5. Vívás kezdete. 6. A vízszintes 1. folytatása. 9. Lajos Mátyás Nándor. 10. Káros. 12. Literben van! 14. Egybehangzó verssorvégződés. 16. Szélei nélkül lassan. 19. Göngyöleg súly. 20. Magyarországi villanyégő márka. 24. Egyesület hozzátartozója. 26. Fogadási összeg. 28. Ékezettel: libahang. 30. Fedd. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 6. számú sorok megfejtése. Megjegyezzük, hogy a megfejtéshez kiegészítő szövegként el kell találni a szöveg folytatását is és ezt a megfejtésen hozzá kell írni, mert így lesz a szöveg értelmes és teljes. (pr) Nem fejezhetjük be a fejfájásnak ezt a vázlatos ismertetését, hogy meg ne emlékezzünk a szellemi egyensúly-zavarra, a psychés labilitásra épülő fejfájásról. Ennek az az oka, hogy a személyiség nem tud kellőképpen alkalmazkodni a környezetéhez, befelé fordul, és betegséghez, igen gyakran fejfájáshoz fordul. Ilyenkor a beteget nehéz meggyőzni arról, hogy fájdalmainak semmiféle anatómiai oka nincs. A legfontosabb annak a kiderítése, hogy a fejfájást mi okozza. Ha kísérőtünetként szerepel, az alapbetegséget — a vérszegénységet, az emésztési zavart, a klimaxot kell meggyógyítani, vagy a magas lázat mérsékelni. A második a fájdalom elkerülésének tudatos gyakorlata. Ha valaki megérti, hogy az idegtartó érrendszeri zavarral Járó izgalom fájdalomérzésének ő maga az irányítója, és ha ingerküszöböt megemeli, a fájdalom kisebb lesz, fájdalmát tudatosan csökkenteni képes. Míg ha valaki a fájdalmat izgalommal fogadja és az ingerküszöböt csökkenti, növeli szenvedését. A harmadik annak megfigyelése, hogy a fejfájást mi válthatja ki: hőhatás, testi, szellemi megerőltetés, váratlan izgalom, mértéktelen élvezethajhászat stb. és azt elkerüli, feltétlenül mérsékli, valószínűleg megelőzi fejfájását. Csak ezeknek az alkalmazása után kerüljön sor fájdalomcsillapítóra, amit minden körülmények között orvos rendeljen, aki a fájdalom mechanizmusát ismeri és tudja, mit kell adni a panasz megszüntetésére. Néha egyszerű fájdalomcsillapító is beválik, máskor érszűkítő, értágító, esetleg nyugtató szükséges, tehát az általános fájdalomcsillapító sorozatos szedése minden tekintetben helytelen. A különleges migrénnek nevezett fejfájás és az említett psychogén fejfájás tárgyalására alkalmilag víszszatérünk. Dr. BUGA LÁSZLÖ SZABAD FDTDMÜVES $ 1968. szeptember 28. „Tükröm, tükröm...“ (/> O > S3) rf vH «8 C ec s c tá «3 t+ 0) V) o 3 z* 0) N CA « £ £ 9 « 3 a a CB .fi v«3 00 '«0 li CL s s ►» o u yo *
