Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-28 / 39. szám
A Csemadok további feladatai A CSEMADOK KB utolsó plenáris ülésén programtervezetet — javaslatot — fogadott el, azzal a céllal, hogy azt a KB megküldi a járási titkárságoknak, valamint az alapszervezeteknek megvitatás céljából. A programtervezet első részében a CSEMADOK húsz éves tevékenységét próbálja vázlatosan felmérni. Megállapítja, hogy a CSEMADOK „jelentősen hozzájárult a magyar nemzetiségű polgárok szellemi életének fejlesztéséhez ... bizalmat és hitet kölcsönzött a magyar dolgozóknak ... tömörítetté soraikat, egységesítette nézeteiket, formálta hazafias érzésüket, nemzeti öntudatukat...“ A programtervezet a húsz éves munka értékelése kapcsán rámutat továbbá arra is, hogy: „Húsz éves fennállása alatt a CSEMADOK bizonyos hézagpótló szerepet is betöltött, mivel egész idő alatt nem volt olyan alkotmányos szerv..., amely társadalmi-politikai problémák megfogalmazásában és megoldásában az egész csehszlovákiai magyarságot képviselte volna.“ E munkába természetesen beletartozott a nenlzetiségi kérdés megoldása is. S nem csak hogy beletartozott, sóik esetben az első helyre került. Bizonyítja ezt a március 12-i dokumentum is. A húsz éves tevékenység értékelésének fontosságát nem vitatjuk. Számunkra azonban sokkal fontosabb a programtervezet másik része, amely a CSEMADOK jövőbeni tevékenységét, irányát szabja meg. Ha megszabja. Olvasásakor ugyanis olyan érzéseink támadnak, hogy ez a programtervezet még javaslatnak is eléggé szegényes, hézagos. Tulajdonképpen csak a már eddig is meglévő, jól-rosszul bevált módszereket rögzíti, vagy bontja részekre. Kérdés az, hogy így, ilyen megfogalmazásban nyújt-e kellő alapot egy hosszabb távú szervezeti — eleven, ható és intenzív — életre. A viták során — mert az nem kétséges, hogy vitákat vált ki — azt kell eldönteni, mi az ami megmaradhat, s mi az, amit ki kell egészíteni benne. Nyilvánvaló, hogy a föderatív államrendezés, az alkotmányos jogaink törvénybeiktatása is komoly hatással lesz a CSEMADOK elkövetkező munkájára. Ezeket a kérdéseket sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az alábbiakban — két részben — közöljük a programtervezet javaslatának teljes szövegét azzal a szándékkal, hogy olvasóink is megismerkedhessenek vele. Véleményünk szerint, ugyanis ez a programtervezet csakis akkor válhat egésszé, csakis úgy kristályosodhat ki, ha mindenki, akinek véleménye van róla, elmondja. E véleményeket és javaslatokat várjuk olvasóinktól. Szándékunk az, hogy minden javaslatot, amely valamilyen módon hozzájárulhat e programtervezet végleges kialakításához, közöljük lapunkban, s természetesen továbbítjuk a CSEMADOK KB-hoz. (gs) A CSEMADOK utóbbi fél évtizedes tevékenysége, s különösen az ez év januárja óta bekövetkezett események érzékletessé tették s igazolták egy olyan országos szervezet létezésének szükségességét, amely túllép a szűk értelemben vett kulturálisnépnevelő tevékenységen. Az élet és a CSEMADOK eddigi tevékenysége bebizonyította az „egyesületesdi“ határainak szűkreszabottságát és korlátoltságát. A CSKP akcióprogramjában lefektetett elvek értelmében a nemzetiségeik kulturális szövetségeire továbbra is komoly feladatok várnak. E feladatoknak azonban — az új feltételek új követelményeinek megfelelően — a jelenlegi szűkreszabott keretek között nem tehetünk eleget. Ezért szükséges, hogy az eddigi pozitív eredményekre és munkaformákra támaszkodva azokat továbbfejlesztve tevékenységünknek új tartalmat szabjunk, megteremtsük problémáink tudományos szinten való vizsgálatának feltételeit, magasabb színvonalra emeljük szervezettségünket, bővítsük hatáskörünket. Mivel a CSEMADOK helyét és szerepét Csehszlovákia társadalmi életében az a körülmény határozza meg, hogy a Nemzeti Front szerves része, ebből logikusan adódik az a következmény, hogy magáévá teszi a Nemzeti Front politikai irányvonalát. Ennek megvalósítása, az alapszervezetekben és a magyar dolgozók körében való realizálása szükségszerűen politikai ténykedéssel is jár, ez pedig speciális helyzetünknél fogva a nemzetiségi kérdéssel való foglalkozást is jelenti. Ezzel magyarázható, hogy az elmúlt éveikben többször is tettünk javaslatot a nemzetiségi kérdés megoldására, a jelenben is elképzelhetetlen, hogy ezeket a kérdéseket elhárítsuk magunkról. Ebből adódik szervezetünk társadalmi-politikai, kulturális és nemzetiségi érdekvédelmi jellege. Ezek alapján a CSEMADOK jövő küldetését és hatáskörét a következőkben határozhatjuk meg: A CSEMADOK olyan országos szervezet és intézmény, amely a csehszlovákiai magyar dolgozóikat az önkéntesség elve alapján tömöríti, a legszélesebb tömegalapokra épül, a marnál szilárdabb szervezeti életen nyugszik, s az eddigi kulturális-népnevelő tevékenysége mellett tudományos élet kibontakoztatását is feladatának tekinti mindaddig, amíg erre a célra a szükséges akadémiai tudományos munkahelyek létre nem jönnek. Felöleli, szervezi a csehszlovákiai magyarság szellemi életét, reprezentálja a csehszlovákiai magyarságot, mint etnikai csoportot, kifejezője és összefogója nemzetiségi létünk egységének, hordozója szellemi kincsének, tolmácsolója társadalmi és politikai szükségleteinek. Ezzel a csehszlovákiai magyarság érdekvédelmi szervezetévé válik. A CSEMADOK sikeres tevékenységet csak abban az esetben fejthet ki, küldetését csak akkor teljesítheti, ha nem zárkózik be önmagába, hanem a társadalmiasodás és az elkötelezett politikusság egyre erősödő folyamatában társadalmi összefogó és összpontosító erővé válik, ha képes lesz maga köré tömöríteni és integrálni azokat a törekvéseket és speciális érdekeket is, amelyeket az írószövetség és az Újságíró Szövetség magyar tagozata, az alakulóban lévő Magyar Ifjúsági Szövetség, a Magyar Pedagógusok Szövetsége és más nemzetiségi csoportosulások képviselnek. Ezért javasoljuk, hogy a jövőben a CSEMADOK ne csak egyéni, hanem kollektív tagsággal is rendelkezzen, azaz személyeken kívül tagjai lehessenek kollektívák, intézmények és más szervezetek is, amelyek azonosítják magukat a CSEMADOK célkitűzéseivel. (Ez így van a Matica Slovenskában is.) A társadalomformálás további szakasza szükségessé teszi a népművelési folyamat magasabb szintre való emelését. Ehhez tudományos intézetekre lenne szükség, amelyek megalapozott objektív ismeretek szolgáltatásával biztpsítanák a népművészet és a népművelés társadalmunk reális szellemi érettségét figyelembe vevő továbbművelését. Szükségesnek mutatkozik ezért az előttünk álló feladatok két szakaszban való megoldása. Az első szakaszban bekapcsolni a tevékeny munkába e CSEMADOK-ban tömörülő, de pillanatnyilag passzív erőként szereplő humán és műszaki értelmiséget, amelynek mintegy ötezerre tehető a száma. Az elképzelés az, hogy a városi és nagyobb falusi szervezetek keretén belül klubok létrehozásával fórumot teremtsünk, amely hivatva lenne magába integrálni olyan szellemi erőt, amely reálisan magasabb szintű eredményeket produkálna, s alapot teremtene ezzel tudományos intézkedéseink létrehozására. A klubtevékenység tartalma három fontosabb szakkörre tagolódna. 1. Művészeti szakkör (irodalom, képzőművészet, zene). 2. Honismereti szakkör — a város, illetve a járás gazdasági-politikai történetének magasab szintű értékelése és feldolgozása. 3. Közéletű kör — foglalkozna a város, illetve a járás szociális művelődés politikai, gazdasági életének problémáival, valamint a mindennapi élet kérdéseivel, kezdve a lakosságnak nyújtott szolgáltatások értékelésétől a város, illetve a falu újjáépítésének problémájáig. Mindebből következően az a tömeg, amelyre munkájában a CSEMADOK a jövőben támaszkodni fog, s amelyre hatnia kell: a falvak szövetkezeti dolgozói, a városok munkássága, a hivatalok és intézmények alkalmazottai s a már előbb említett értelmiség lesz. Munkánk sikere attól függ, hogy tagjaink mennyire lesznek képesek a párt soraiban is fontos szerepet vállalni, aktívabban részt venni a nemzeti bizottságok munkájában, a Szlovák Nemzeti Tanácsban és a Nemzetgyűlésben. A CSEMADOK társadalmi szerepének és tekintélyének emelése enélkül elképzelhetetlen. A jövőben nagyobb befolyást kell gyakorolnunk a nemzetiségi kultúra és iskolaügy fejlesztésére, a hazai magyar irodalom, az újságírás minőségi javítására, a CSEMADOK társadalmi pozíciójának erősítésére. Szövetségünk tekintélyét járási és központi szinten egyaránt emelnünk kell. Ha a CSEMADOK-ot eddig is a párt és a nemzeti bizottságok komoly társadalmi tényezőként és szervezőként ismerték el, ennek a jövőben még inkább így kell lennie. Ha kialakultak és közkedveltté váltak eddig is szlovákiai méretű rendezvényeink, amelyek a kulturális élet műkedvelői szakaszának csomópontjai, összegezői, jelentős állomásai voltak, egyre nagyobb tömegeket aktivizáltak, hatásuk, súlyuk, mozgósító erejük és tekintélyük volt, a jövőben még inkább így kell lennie. Szövetségünk Dél-Szlovákia társadalmi életének és fejlesztésének máris szerves részévé vált, s a jövőben ezt a húszéves eredményt kell továbbfejleszteni azzal, hogy továbbra is — A Nemzeti Front tagjaként , a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális és politikai nevelése elmélyítése érdekében hathatósabban vállal majd részt nemcsak a nemzetiségi kérdés marxista-leninista megoldásában és a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális-társadalmi életének további kibontakozásában a proletár nemzetköziségre, szocialista hazafiságra és nemzeti öntudatra nevelésében, hanem a magyar tudományos élet kibontakoztatásában és feltételeinek megteremtésében is. Ez természetes, hiszen tevékenysége során az egész társadalmat érintő problémákat nem kerülheti. NYOLCVAN ÉVES TERSÄNSZKY J. JENŐ Ki ne ismerné Kakukk Marcit? fis az íróját, a zenélő, furujézó, Tersánszky Józsi Jenőt? Most nyolcvan éves. Irodalmunk nagy üregjei között is a legnagyobbak egyike. Zelk Zoltán írta vele kapcsolatban: „Indulásakor Osvát, Ady, Fiist, s nébányszáz olvasó, később József Attila, Illyés Gyula és sok ezer olvasó ünnepelte. Most a nemzeten a sor.“ Ennél többet mi sem mondhatunk. (g) FIÜK ÉS LÁNYOK, FŐISKOLÁSOK! Az „Ifjú Szívek“ a CSISZ SZKB Magyar Dal- és Táncegyüttese Bratislava a Kiváló munkáért érdemrend tulajdonosa FELVÉTELI MEGBESZÉLÉSEKRE hív Benneteket, ének-, tánc- és zenekarába. A felvételi megbeszéléseket 1968. október 15—16-án, valamint 24-én naponta 18.00—22.00 óráig tartjuk meg Bratislavában, Május 1. tér, 30. szám alatti gyakorlóhelyiségben. Részletes felvilágosítást az együttes irodájában Bratislava, Mostová 8. szám alatt, telefon 304-22 kaphatnak az érdeklődők. ROMAI HAIÖ AZ ELBA HOMOKJÁBAN Elba szigetének partjainál, a homokos tengerfenéken nemrégiben ezeréves római hajó roncsait találták meg. A hajó legnagyobb részét — törzsét, oldalait, a kötélzetet, terhet és felszerelést — jó állapotban találták, ami eddig nem fordult elő egyetlen hasonló leletnél sem. Az utóbbi években a Földközi-tengerben mintegy száz hajóroncsot találtak, de a tengeráramlatok, az idő, az apály, a dagály, valamint a vegyi hatás már szétroncsolta őket. Az Elba közelében levő hajóroncs mindössze nyolc és fél méter mélységben van és a lerakódott homok védte. A hajó restaurálásának programja már elkészült és a becslések szerint nyár végére partra szállítják az öszszes farészeket. Á végleges konzerválás céljaira óriást üvegfalú medencét építenek, tengervízzel töltik meg és kivilágítják. Őszi tervek A KOMAROMI magyar területi színházban Színházunk szeptember 13-án Komáromban, a „Nem angyal a feleségem“ című zenés vígjáték újbóli előadásával megkezdte az 19B8/B9-es színiévadot. A színház műsoron tartja továbbra is Móricz Zsigmond Dri muri című színmüvét, Leopold Lahoia: A bosszú c. drámáját, valamint a nagysikerű Ludas Matyit. Szeptember végén felújítjuk a Rómeó és Júliát is, melyben Gálán Géza vendégként játssza Rómeó szerepét. Előadásainkat a Nyugat-Szlovákiai kerületben abszolváljuk, közel Komáromhoz, mert közben folynak az új darab próbái is. Konrád József rendezésében Arthur Miller amerikai író „A salemi boszorkányok“ című drámáját tanuljuk be, melynek bemutatója október 25-én lesz Komáromban. A bemutató után színházunk Kelet- és Közép-szlovákiai vendégjátékra indul, melyen Mikszáth Kálmán: „Szent Péter esernyője“ és Lahoia „A bosszú“ c. drámája kerül majd közönség elé. Ezzel a vendégjátékkal pótolni igyekszünk majd az augusztusi események miatt elmaradt nyári keleti vendégszereplésünket. A nyárra betervezett Ludas Matyi előadásokat majd egy későbbi alkalommal mutatjuk be ottani nézőinknek. Őszi tervünkben még két új darab bemutatására is felkészülünk. A novemberi keleti vendégjátékról visszatérve megkezdjük következő bemutatóink betanulását. Beke Sándor rendező vezetésével Oscar Wilde vígjátékát, a „Bunbury“-t, Konrád József rendezésében pedig Egri Viktor: „Ének a romok felett“ című verses drámáját készülünk bemutatni. Ez utóbbit államdíjas írónk 70. születésnapja tiszteletére. Őszi terveink tehát az elmaradt előadások mielőbbi behozása és három új darab előkészítése igényes művészi színvonalon. Előadásaink hibánkon kívül maradtak el, tervteljesítésünkben érzékeny anyagi veszteséget okozva. Érzékenyebb volt azonban az erkölcsi veszteségünk, az a tény, hogy nem találkozhattunk a nyáron kedves kelet-szlovákiai közönségünkkel. Nos, ami késik, nem múlik, novemberben bepótoljuk az elmaradt vendégjátékunkat. Reméljük, hogy nézőink majd azzal a szeretettel fogadnak újra bennünket, mint amilyen szeretettel megyünk újra hozzájuk előadásainkkal. (Sj) GERGELY KLEDÉ TATWrOTT A KÖR %------------------------------JílöK* HAjCDE HEVCSEY ELUÍZEH A VAU AFE LETT, Mf KOZOM meor' APfíÓOKAK HAUOASSAAZKAT GAZDÁD tf£M UGf H/ £KO£M, *H09K //AliGASS, HA M£M VőK HO fy . HÄ jß*j \ iAHÍAÍft t
